Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-01 / 102. szám
NÉPÚJSÁG, 1987., május 1., péntek MÜTEREMSAROK Nézelődő (Fotó: Köhidi Imre) Ezerarcú nyelvünk egy számnevünk szerepvállalásának tükrében A megbeszélt időpontban érkezem az egri tanárképző | főiskolára. Tóth Sándor, a rajztanszék vezetője éppen -tanítványai vázlatait javítja. Mivel úgy is helyettesít, átadja a munkát kollégájának, hogy szobájában, -kényelmes körülmények között művészetéről. -terveiről faggassam. Teával kínál. A szobában — és mozdulataiban, gesztusaiban is — akkurátus rend, minden a helyén van. Néhány saját rajza a falon. Unszolásra előkerül pár érméje. Éppen most küldték Moszkvából, ahol két hónapon át a Negyven alkotó év a magyar művészetben darabjaiként voltak kiállítva. ,*Nem a művészetem, az élet realista” Életének részletes ismertetése helyett egy formás kis könyvet nyújt a kezesibe. A kiadvány még egészen friss, 1988-os keltezésű. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács gondozásában, dr. Végvári Lajos bevezetőiével szinte teljes képet ad munkásságáról. ötszáznyolcvan érem részletes katalógusa. benne jó néhány igényes fotó a művekről. — Miről írhatnék ezután? — töprengek. A látottak alapján valami mégis motoszkál bennem: — Ilyen rend van az életben is. mint a környezetében? —- Viszonylag kiegyensúlyozott embernek mondhaA XVlli, országos tudományos diákköri konferencia programfüzetét böngészve megakadt a szemem egy előadáson. „Az éghajlat hatása a történelemre.” — szólt a cím, s alatta a szerző neve: Fövényi Attila, az ELTE harmadik évfolyamos meteorológus hallgatója. Valóban : ha belegondolunk, a hideg orosz télnek nagy szerepe volt Napóleon vereségében, és része volt a Challenger emlékezetes katasztrófájában is az időjárásinak. De erről a témáról Attila mégiscsak többet tud. — Nagyon érdekes szemszögből vizsgálod a történelmet. Foglalkoztak-e ezzel előtted mások is. és te hogyan jutottál erre a gondolatra? — Gyermekkoromtól egyformán érdekel a meteorológia és a történelem, így figyeltem fel erre az összefüggésre. Sokan hivatkoztak már különböző események kapcsán az időjárás szerepére. vannak közismert példák is. de azt hiszem, hogy a kérdés ilyen felvetése eredetinek számít... — Munkádban mennyi a saját megállapítás, és menynyiben támaszkodtál a különböző forrásokra? — Én inkább csak összerendeztem nézőpontomnak megfelelően a meglevő ismereteket. Igyekeztem a törté-- netkutátás és a régészet legújabb eredményeit is beépíteni dolgozatomba, melynek elkészítése meglehetősen sok munkával járt. hiszen rengeteg forrást kellett áttanulmányozni. Sokszor ezer- oldalas könyveket olvastam végig egy-egy számomra fontos tény kedvéért. — Idézzünk fel néhány megállapítást a dolgozatból! tóm magam. Nyíregyházán élek, rendezett anyagiak között. Három gyermekem van. A legnagyobb fiam állatorvos, a kisebbik most katona, a lányom, valamiképpen az én mesterségemet folytatja, vésnök lett. — Mestersége? — kapaszkodók a kifejezésbe. — Va~ lóban mesterembernek tartja magát? — A művészeti „tettet" mesterségnek tartom. A műtörténet tanúsága szerint a legnagyobb alkotók jó mesteremberek voltak. A suszter és szobrász között a különbség csupán annyi, hogy mást csinálnak. Csak míg az előbbinek kevesebb a lehetősége, hogy beleszóljon az emberek életébe, " addig az utóbbinak több. — Ez felveti a tehetség kérdését is ... A művészet" hez talán nem kell talentum? — Dehogynem. A művészet fogásai taníthatók, ám. hogy ki a tehetség, a genetikai kódolástól függ — ez a meggyőződésem. Épp ezért én nem nagyon hiszek abban, hogy egy alkotónak vannak különböző korszakai. A legfontosabIb, hogy személyiségnek kell lennie. Szeretném hinni, hogy 1953 óta, amikor életem első munkáját megmintáztam a keresztfiamról — nem változtam semmit. Azt ma is épp úgy vállalom, mint az utána következő többit. — Ezek szerint kételkedik a művészet fejlődésében — Az első részben az éghajlatnak az emberfajták kialakulására tett hatását elemeztem. A napsütés eltérő ereje okozza például a bőrszín sötétülését, ha Skandináviától a Szahara felé haladunk. A magasabb hőmérséklet is alkalmazkodásra késztette az embert: a négereknek például nagyobb a relatív testfelülete és több a verejtékmirigyük. A levegő magas páratartalma a haj göndörségét okozza, és az erős szél vezetett a belső-ázsiai népeknél a mongolredő kifejlődéséhez: ez akadályozza meg, hogy túl sok por jusson a szembe, állandó gyulladást okozva. — Nézzük most a világtörténetből általad jellemzőnek ítélt eseteket! — Körülbelül 15 ezer évvel ezelőtt a tengerszint 120 méterrel alacsonyabb volt a mainál. Akkor még a Behring-szorosnál egy földnyelv kötötte össze Ázsiát és Amerikát. Ezen az úton népesült be az amerikai kontinens. Időszámításunk előtt 10 ezer évvel a jégkorszak végeztével a korábban rendes éghajlatú területeken egyre szárazabbá vált a klíma. Ez arra kényszerítette az ott élő embereket, hogy áttérjenek a közös összefogást igénylő öntözéses földművelésre. Ezek a társadalmak váltak civilizációnk bölcsőjévé. De tudunk pusztulásról is: időszámításunk előtt 1500 körül a Santorin vulkán kitörése 60 centiméteres hamu- réteggel borította be a kré— Hitem szerint a művészet örök. Pisanello, Donatello még ma is aktuálisan üzen az embernek. így társadalmi formáktól is függetlenek. Azt elismerem, hogy a művével közösségre gyakorolt hatásának a lehetősége fejlődött. . . — Vannak kortársai, akik azt panaszolják, hogy nem kapják meg ezt az esélyt, amit említ . . . — Nézze, az alkotó kötelessége az, hogy műveket csináljon. Ha én azon keseregtem volna, hogy nem kapok elegendő megrendelést, monumentális megbízást ... 1 Helyette inkább hozzáfogtam érmeket készíteni. Ahhoz, hogy elismerjenek, hogy hatni tudjunk, nem lehet kivonulni, jelen kell lenni. — Ez az oka, hogy éremművész lett? — Szobrásznak tartom magam. Szinte minden anyagból mintáztam már. Viszont a legnagyobb sikereimet az érmeimmel értem el. Talán nem tűnik dicsekvésnek, ha elmondom: a legbüszkébb arra vagyok, hogy a firenzei levéltárban őrzik az én munkámat is az ötszáz évvel ezelőtti nagy olasz vá- lyadíjasokéval együtt. Kell ennél több? „Számomra nincs üresjárat” — Azért az mégis érdekelne, hogy számtalan elismeréssel, Munkácsy-díjjal a háta mögött miért jelentketai termőföldeket, s ez a híres kultúra hanyatlásához vezetett. Kevéssé ismert, bogy a VI—XV. század közötti a passzátszelek járását kihasználva, az arabok Nyugat-Szahara és a kínai Nanking között kereskedelmi kapcsolatot tartottak fenn a tengeren. De a VIII. század viking hódításai is visszavezethetők az éghajlatra : az enyhébb időjárás miatt Grönlandot támaszpontként használták, s így jutottak el Amerikába, megelőzve az ugyancsak pasz- szátszelek szárnyán a XV. században ide érkező spanyol és portugál hajósokat. — Nyilván hazánk történelme sem mentes a Kárpát-medence felett uralkodó változékony időjárás hatásaitól... — II. Endre királyunk idején a német ibetolakodó- kon aratott győzelemhez az is hozzájárult, hogy a nagy esőzések miatt sártengerré vált az ország. A nehéz páncélba bújt lovagok szinte harcképtelenné váltak, míg a magyar könnyűlovasság megőrizte mozgékonyságát. A tatárjárás idején a mongol hordák azért tudták feldúlni a Dunántúlt, mert a rendkívüli hideg miatt, befagyott a Duna és seregeik így gond nélkül átkelhettek a folyón. Kevesen tudják azt is. hogy a budapesti belváros rendezett képe részben az 1838-as legendás árvíznek „köszönhető”. Ekkor ugyanis rengeteg ház ösz- szeomlott és az újjáépítés átgondolt mérnöki tervek nyomán valósult meg. Ugyanígy volt ez az 1879- es tiszai áradás utón Szegezett az egri főiskola tanszékvezetői állására? — Tevékeny ember vagyok, nincs üresjáratom. Nem érzem jól magam, ha nem áll megoldandó feladat előttem. Az első munkaszerződésem 1961-es keltezésű. Akkor a szegedi művészeti gimnázium megszervezésével bíztak meg. Ott is tanítottam 1974-ig. Abban az időben már sok alkotói felkérést kaptam. Úgy éreztem, e kettőért nem lehet felelősséget vállalni. Akkor hívtak Nyíregyházára műteremlakással, izgalmas megrendelésekkel. Nem pa- naszkodhatom. Számtalan domborművet köztéri szobrot készíteUem. Nemcsak Szabolcsban, de Hajdú-Bi- harban, Debrecenben is. ötvennégy éves vagyok. Ügy gondolom, eljött az ideje, hogy valamit átadjak a tapasztalataimból. Nem tagadom, a nyugdíjhoz közeledve, az ember biztonságra is törekszik. Amikor a tanév elején idejöttem, az volt az elképzelésem, hogy egy észak-magyarországi képzőművészeti műhely megvalósításában magam is közreműködjem. Eger közel van Miskolchoz, a szülőhelyemhez, talán ez is szerepet játszott. A város nagyon tetszik. Szimpatikus a most megvalósuló építészeti rehabilitációja, a hangulatos kis udvarok, belső terek. Lehetőségeiben a valamikori reneszánsz városok szellemiségét idézi.-Ar Tervek és utazások, megvalósult és megvalósulásra váró alkotások! Fotókat, prospektusokat lapozgatva szeretettel említi egykori tanárait, a „hőskorszak" nagy mestereit, Kisfaludy Stróbl Zsigmondot, akitől az egyetemes értékek iránti tiszteletet, Kmetty Lajost, Papp Gyulát, akiktől a szakma fortélyait tanulta. És mindig visszatérően a klasszikusokat, Dűhrert, Michel- angelót, az itáliai elődöket. Legközelebb Amerikába készül a nemzetközi FI DEM kongresszusra, amelyen legjobb hírnökei, érmei már 1977 óta rendszeresen képviselik Tóth Sándort, s % a magyar képzőművészetet. Jámbor Ildikó den is. És hogy közelebbi példát is hozzak: gondoljunk a Don-kanyarra, ahol magyar katonák tízezrei fagytak meg a kemény kontinentális télben. — Bár a technika ugrásszerűen fejlődött az utóbbi évtizedekben, gondolom napjainkban sem sikerül még függetleníteni magunkat az időjárástól. — A tartós aszály egyébként a Szahel-övezet ben százezrek életébe került eddig. De említhetjük it.'t a modern civilizáció olyan átkait is, mint a smog vagy a savas esők. Igaz. ezekben az időjárási tényezők csak „közreműködnek”, a fő ok a környezetszennyező ipari tevékenység. A csernobili atomkatasztrófa hatásainak csökkentésében is szerephez jutott a kedvező meteorológiai helyzet: azokban la napokban éppen egy alacsony nyomású zóna volt Kijén környékén és ez szétterítette a szennyeződést Európa f ty ott. Ellenkező esetben az erőmű tágabb környezetében a pusztító hatás jóval nagyobb lett volna. — Ezek valóban érdekes összefüggések, és nyilván sok hasonlót lehet még találni. Nem gondoltál arra. hogy folytatod ezt a kutatást és esetleg egy könyvet írsz erről? — A téma továbbra is foglalkoztat. Különösen közelmúltunk és jelenünk ígér sikereket, hiszen itt még sok a feldolgozatlan esemény. Ami kicsit visszatart, az a rengeteg aprómunka. Ráadásul még csak az időjárásra sem foghatom, ha elhanyagolom a rendszeres kutatást. Hiszen a könyvtárban általában jó a fűtés és az eső sem esik... Koncz János Sokszínű, változatos, kifejező, érzékletes és hajlékony anyanyelvűnk méltán megérdemli, hogy az ezerarcú jelzővel minősítsük. Éppen az ezer számnév igen változatos jelentéstartalma és használati értéke tanúsítja, mennyire alkalmas a magyar nyelv gondolataink és érzelmeink igen árnyalt kifejezésére, s ezernyi természeti és társadalmi jelenségnek érzékletes megfestésére. Valóban, ezer számnevünk nemcsak a számfogalom megnevezésére szolgál mindennapi nyelvhasználatunkban, hanem ezer . meg ezer esetben vesszük ajkunkra és toliunkra akkor, amikor a közlés szándékának megfelelően a mondanivaló hatásfokát is emelni akarjuk. De nemcsak a szépirodalom stiláris eszköztárában jelölhetjük ki helyét és szerepét, hanem a mindennapok kötetlen társalgási nyelv- használatában is egyre többször bízunk rá kifejező, közlő szerepeket. Elsősorban fokozó, túlzó nyelvi formaként találkozhatunk ezekkel a szókapcsolatokkal és szólásszerü nyelvi alakulatokkal: ezerszer megmondtam már; ezer éve. hogy nem láttuk egymást; ezer és egyben voltunk otthon; ezer helye van nálunk a pénznek; ezer a bajunk, meg kettő; ezer oka van ennek stb. A felsorakoztatott nyelvhasználati példákat ebbe a rokon . értelmi kifejezéssorba illeszthetjük bele; nagyon sok számtalan, töméntelen, tömérdek, rengeteg, se szeri, se száma stb. Kedélyeskedő, szellemes- kedő beszédhelyzetekben a túlzó udvariaskodás közhelyszerű kifejező eszközeként gyakran halljuk: Ezer bocsánat! Tréfásan lerövidítve: Ezer bocs! Ezer örömmel megteszem! Ezer szerencse, hogy itt találunk! Az elhallgatott állítmányok nélküli nyelvhasználati formákat szitkozódási szándékkal és a fokozás céljával már ritkábban vesszük ajkunkra és toliunkra: Ezer ördög!, Ezer menny kő! Sajnos, helyettük a durvább és trágárkodó nyelvi formák szaporodnak el nyelvhasználatunkban. A humor, a nyelvi leleményesség is jellemzi azokat a népi szólásformákat, amelyekben a kulcsszerepet az ezer szó és alakváltozatai játsszák: Ezer a lelke (vakmerő ember); ezer- egyben volt, ugye, mikor az a nagy szél fújt; forintja sincs, mégis ezrekről beszél (nagyokat mond, hazu- dozó). A reménytelenül hazug és állandóan füllentő embert ezzel a gúnynévvel illetik: Ezredes minden ezredik szava hihető csak el). 'Az. ezermester (ügyes, a fúrás-faragáshoz nagyon értő mester (közszóként és az Ezermester elnevezésű bolt tulajdonnévként ma mái közhasználatú nyelvi forma, hasonlóan ezekhez a szóalakokhoz: ezerédes (szacharin), ezerjó (szőlőfajta) ezerjófű (gyógynövényféle). Népünk szóláskészletében még ma is eleven használatú ez a szóláshasonlat: Csak a te- tejit szedi, mint az ördög az ezerjófűnek. Az sem véletlen, hogy a sajtó hasábjain is szerepet vállal az ezernyi alakváltozat ilyen szövegösszefüggésben: „Nem gondolunk a kenyér- és pénzkeresettel összefüggő ezernyi teendőre" (Népújság, 1987. ápr. 18.). A 12 dühös embei című film magyar adásában is hallhattuk ezeket a nyelv- használati formákat: Mondunk ilyet ezerszer! Ezret teszek egy ellen! Dr. Bakos József is? ÉGHAJLAT ÉS TÖRTÉNELEM Sárba süllyedtek a lovagok Tóth Sándor: „Készítettem egy érmet az eg rieknek, a vár visszavételének 300. évfordu lójára” (Fotó: Perl Márton) h éremművész két oldala
