Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-05 / 104. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 104. szám ARA: 1987. május 5., kedd 1,80 FORINT Magyar-etióp tárgyalások Tüzek Szerte a világon és ezen belül megyénkben is, gyakran pótolhatatlan értékek válnak a tüzek martalékaivá. Különösen sajnálatos az, hogy ezek eredője az emberi gondatlanság, a hanyagság, a nemtörődömség. Egy eldobott égő cigarettavég, egy parázsló gyufaszál vagy egy ottfelejtett tűzrakás, amelyen egykét órája még vidám társaság szalonnát pirított, iszonyatos bajnak, kárnak válhat okozójává. Nem tudatlanságról, kifejezetten gondatlanságról van szó, hiszen a tiltásokat, a figyelmeztetéseket naponta halljuk, olvassuk, és nem hiányoznak még az elrettentő következmények sem. Gyakori látvány a szirénázó tűzoltókocsi, a hivatásos tűzoltók nemegyszer önfeláldozó munkája, a megye 98 önkéntes tűzoltó egyesületének esetenkénti akciói. Füst, láng, riadalom, és gyakran súlyos károk keletkeznek abból, hogy nem vesszük komolyan a jelzéseket, a tiltó rendelkezéseket. Tavasszal különösen az erdőtüzek pusztítanak, könnyen lángra lobban a száraz avar, és a vegetáció teljes megindulásáig legnagyobb a veszély. Hektárszámra égnek le több évtizedes fenyvesek, lomberdők, száz és ezer madárfészket rejtő nádasok, ligetek, békés pihenőhelyek. Elpusztul, szennyeződik az élővilág, a természetes környezet, szénné égett tuskék merednek az ég felé. A következmények? Fél- emberöltőt vesz igénybe, amíg egy erdőt újratelepítenek, felnevelnek, és sikerül visszaállítani az eredeti állapotokat, de a következmények közé kell számítanunk a közvetlen anyagi károkat is. Előfordul — sajnos —. hogy szándékosságról van szó, vétkes mulasztásról. Ez esetben kötelező a legszigorúbb büntetés. Az is lehetséges, hogy ismerjük ugyan a tiltó szabályokat, úgy véljük, hogy nem is szegjük meg azokat, és csupán egy aprócska mulasztás okozza vétkünket: a tűz, amelyet nem oltunk ki teljesen, vagy az avaron eldobott ártatlannak vélt gyufaszál, amelytől egy száraz fűszál mégis lángot fogott. A tények parancsolóak: a tűzzel nem szabad játszani! A felnőttek helyes gyakorlata, a kellő óvatosság, a személyes példa- mutatás, gyermekeinkben később szokásokká válnak, | I és a jövőben kevesebb lesz I I á tűzeset, kisebb a pusztu- I I lás. E tekintetben is je- I lentős feladat vár mind a I szülőkre, mind az iskolák- I ra, hiszen a felvilágosítás, I a nevelés nem maradhat sikertelen. Szalay István I ________________I F EJLESZTIK A FELNÉMETI KÖÖRLÖ ÜZEMET - BENTONITBÁNYÁT NYITNAK PÉTERVÁSÁRÁN - MOSÓ-, TISZTÍTÓSZEREK, SAJÁT FEJLESZTÉSSEL Az érckutatók jelene és jövője Laboratóriumi vizsgálatokat folytatnak, mélyfúrásokat végeznek, mészkövet, bentonitot bányásznak, és különböző termékeket fejlesztenek. Ezek is bizonyítják, mi. lyen széles körű tevékenységet folytatnak az Országos Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Műveinek dolgozói. Termelőmunkájukat jelzi a megyeszékhely, Eger közelében lévő felnémeti kőbánya és mészkőőrlő mű. Mint dr. Gyurkó László igazgatótól megtudtuk, az említett bányából évente 900 ezer tonna követ termelnek ki, ^melyből 600—650 ezer tonnát kötélpályán juttatnak el a feldolgozóműbe. Ebből 430 —440 ezer tonna őrleményt készítenek, a maradék meny- nyiséget pedig .osztályozott mészkő formájában értékesítik. Fő vásárlóik a cukoripar vállalatai az országban, a Gabona Tröszt, amely állati takarmányozásra használja az őrleményt, illetve az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, amelyek viszont talajjavító anyagként alkalmazzák. Kapcsolataik kiterjednek a nagyobb hazai vegyipari üzemekre, fgy például a Hungária Mű- anyagipari Vállalatnak, a Győri Graboplastnak, a Borsodi Vegyi Kombinátnak, valamint a Tiszai Vegyi Műveknek szállítanak őrleményt.' Ezeken kívül mészkő lisztet biztosítanakazorosházi, a sajószentpéteri, a zagyvapálfalvi üveggyáraknak is. A talajjavítás iránti igény az elmúlt években annyira megnőtt a mezőgazdasági üzemekben, hogy nem tudták zökkenőmentesen ellátni azokat a szükséges anyagokkal. Mindez arra késztette az egri központot, hogy a felnémeti őrlőüzemet bővítsék. Ehhez kedvező feltételeket biztosított a Pénzügyminisztérium. A fejlesztést megkezdték a berva- völgyi bánya területén és 1988. év végéig szeretnék üzembe helyezni. A hatvanmilliós beruházást részben saját, illetve külső cégek bevonásával valósítják meg. Az új üzemet korszerű porszűrővel látják el, amely megfelel a környezetvédelmi előírásoknak. A fejlesztés részeként önjáró osztrák fúrógépet, valamint egy nagy teljesítményű angol gyártmányú homlokrakodót is működtetnek majd. Az üzem lehetővé teszi, hogy a jelenlegi 430—440 ezer tonna helyett 100—120 ezer tonnával több mészkő őrleményt állítsanak elő évente. Munkájuk része az isten- mezeji bentonitbányászat is, amelyből évente 35—40 ezer tonnát termelnek, részben külszíni, illetve mélyműveléssel. Ez egy különlegesen értékes agyagásvány, amelyet ipari célokra hasznosítanak és exportálnak belőle a Német Demokratikus Köztársaságba is. Újabban a bentonit mezőgazdasági hasznosítására, állati takarmányként való felhasználásával is törekednek. Az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet kísérleti adatait figyelembe véve várhatóan 1988—89-ben megnyitják a pétervásári bento- nitbányát. Az ott kitermelt anyagból különböző partnerek bevonásával olyan tápokat készítenek majd. amelyeket takarmányozásra használhatnak fel. Erre vonatkozó kísérleteket folytat az Észak-magyarországi Mező- gazdasági Egyesülés, az Iparszerű Sertéstenyésztő Vállalat, amelyek biztatóak. A bentonit egyéb hasznosítására is törekednek. Így fél-, illetve egykilós csomagokban hozzák forgalomba a Betonetet, amelyet az isten- mezeji laboratóriumban kísérleteztek ki. Ez zsíros, olajos kéz lemosására szolgáló anyag. Aztán ott a Zebeka, amely talajerősítő tulajdonságú, miután zeolitból, ben- tonitból és kalciumból áll. Ennek hasznosítására az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola növénytani tanszéke folytatott hasznos kísérleteket. Várhatóan retek, paradicsom, valamint szegfű nevelésére használják majd fólia alatt. A termék engedélyezés előtt áll. Hasonló újdonságunk a Bentoglett, amely bentonit alapanyag tartalmú és tapétázáshoz, falsimításhoz, egyengetéshez használhatják. Ma már tíz megyében hozzák forgalomba a kiskerttulajdonosoknak az Agroker-vállalatok révén az egri központi laboratóriumban kifejlesztett bordói lét, amelyet Istenmezején gyártanak. A Nógrád megyei Nemti- ben saválló anyagot bányásznak, amelyet zömmel finomkerámiák készítésére használnak fel. így például a romhányi csempegyár vagy a Budapesti Epület-Kerámia- gyár a fő megrendelőik közé tartozik. Jelentős tevékenységet folytat a Veszprém megyében lévő úrkúti, valamint a rudabányai fúróüzemük is. A különböző ásványi anyagok feltárását, kutatását végzik mélyfúrással, és azok mennyiségi, illetve minőségi állapotát határozzák meg. Az így nyert anyagokat az egri központi laboratóriumban dolgozzák fel, amelyeknek megvizsgálják az alkotóelemeit és minősítik használhatóságukat. Amennyiben új ásványi anyogokról van szó, különböző technológiai eljárásokat is dolgoznak ki a felhasználásukra. A fúrásokat egész Észak-Magyarország területén. valamint a Dunántúlon, a Balatontól északra eső részen végzik. Mindez nagy szervezettséget igényel. • A központi laboratórium dolgozói ezeken kívül aktívan részt vesznek a vállalat műszaki fejlesztésében, az ehhez szükséges különböző kísérletekben és értékelésekben. Más cégeknek is folytatnak munkát, így például a Magyar Állami Földtani Intézetnek csiszolatokat készítenek, vagy kohászati alapanyagokat más megrendelésre. A kutató- és termelőművek sokrétű tevékenysége á következő években is megmarad, s minden bizonnyal hozzájárul majd a partnerek igényeinek jobb kielégítéséhez. Mentusz Károly Pillanatkép a leinémeti kőbányából (Fotó: Kőhidi Imre) Várkonyi Péter külügyminiszter és Berhanu Bajih etióp külügyminiszter vezetésével megkezdődtek a hivatalos magvar—etióp tárgyalások a Külügyminisztériumban (MTI fotó- Soós Lajos felvétele — Népújság-telefotó — KS) Berhanu Bajih, a Szocialista Etiópia külügyminisztere, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, hétfőn megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezután Várkonyi Péter és Berhanu Bajih vezetésével hivatalos magyar —etióp tárgyalásokat tartottak a Külügyminisztériumban. A szívélyes és baráti légkörű külügyminiszteri tárgyaláson Berhanu Bajih tájékoztatást adott a monarchia felszámolását követő társadalomátalakító munkáról és az ország előtt álló feladatok megoldására tett erőfeszítésekről. Szólt az afrikai kontinens helyzetéről, különösen Etiópia kapcsolatairól a szomszédos országokkal. Megerősítette országa törekvését a Szomáliával és Szudánnal fennálló vitás kérdések rendezésére. Az etióp külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az afrikai kontinens legfőbb politikai problémája a dél-afrikai kormányzat apartheid politikája, amelynek megszüntetése érdekében szükséges az afrikai országok közös fellépésének erősítése. Várkonyi Péter méltatta Etiópia erőfeszítéseit az afrikai egység erősítéséért, a kontinensen . tapasztalható feszültségek felszámolásáért és tevékenységét az el nem kötelezett mozgalom~ ban. Hazánk szolidaritásáról biztosította az apartheid ellen küzdő afrikai országokat és felszabadítási mozgalmakat. Ismertette hazánk főbb külpolitikai törekvéseit, aktivitását Európában. A két külügyminiszter egybehangzóan ítélte meg a nemzetközi békével és biztonsággal összefüggő kérdéseket. Támogatásukról biztosították a Szovjetunió békekezdeményezéseit, konkrét javaslatait a nukleáris fegyverzet csökkentésére. Megállapították, hogy a két ország kapcsolatai rendezettek, kiegyensúlyozottak, fejlődőek, és további lehetőségek vannak a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítésére. Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta az etióp külügyminisztert. A találkozón áttekintették a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb kérdéseit, és kifejezték készségüket az együttműködés fejlesztésere. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter, Bognár Gyula, hazánk etiópiai, valamint Wondwossen Hailu, a Szocialista Etiópia budapesti nagykövete. Ugyancsak a nap folyamán fogadta az etióp diplomácia vezetőjét Szűrös Mátyás, az MSZiMP Központi Bizottságának titkára. A megbeszélésen mindkét fél megelégedését fejezte ki az MSZMP és az Etióp Dolgozók Pártja közötti •együttműködés fejlődésével kapcsolatban. Szűrös Mátyás Etiópia haladó külpolitikáját méltatva megállapította, hogy valamennyi főbb nemzetközi kérdésben azonos a magyar és az etióp álláspont. Berhanu Bajih tájékoztatást adott hazája belpolitikai eseményeiről, és köszönetét mondott azért a szolidaritásért és támogatásért, amelyet a Magyar Népköztársaság a közelmúltban nyújtott az éhínség leküzdéséhez. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen jelen volt Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, Bognár Gyula és Wondwossen Hailu. Várkonyi Péter este díszvacsorát adott az etióp külügyminiszter tiszteletére. Veress Péter Ausztriába utazott Veress Péter külkereskedelmi miniszter a magyar—osztrák árucsere-forgalmi, gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottság VI. ülésére hétfőn Ausztriába utazott. II munka linnepeltjei Dicsérő oklevél a lakásszövetkezetnek A Szövosz elnöksége Dicsérő oklevéllel ismerte el a Gyöngyösi Április 4-e Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet elmúlt évi, kiemelkedően jó munkáját. Az ünnepséget tegnap délután tartották meg a szövetkezet ifjúsági klubjában, ahol Lukács József, a Mészöv lakásszövetkezeti titkárságának vezetője adta át az oklevelet a szövetkezet elnökének. Tavaly összesen közel ezernégyszáz lakás fenntartását látta el a gyöngyösi szövetkezet, és megépítettek 130 új családi otthont. Tagjainak létszáma meghaladja az 1400-at. A karbantartó részleg elérte egy év alatt azt, hogy a javítások során a jobb munkaszervezéssel és a körültekintő anyagfelhasználással két százalékkal csökkentette az üzemeltetési költséget az előző évihez viszonyítva. A szövetkezetnek felújítási alapja tízmillió forintot tett ki. Büszkék arra is, hogy tagonként egy év alatt 110 óra társadalmi munkát végeztek. Főként az épületek környékének rendezése, szépítése tartozott a tevékenységükhöz. Nagy érdeklődés kíséri az úgynevezett félkész lakásépítési akciót, amely tavaly az új építkezések húsz százalékát tette ki. A tegnapi ünnepségen vette át a Szövosz elnöke által ajándékozott Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést Bálint Benedek, a. gyöngyösi lakásszövetkezet elnöke. Élüzem az egercsehi bánya Múlt évi eredményes munkájuk alapján elnyerték az Élű zem címet a Mátraalji Szénbányák egercsehi üzemének dolgozói. Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet, majd dr. Goda Miklós, a Mátraalji Szénbányák vezérigazgató-helyettese adta át az Élüzem címet. Ezt követően a legjobb dolgozókat kitüntették, illetve megjutalmazták.
