Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-27 / 123. szám
4. KULTÚRA — KÖZMŰVELŐ NÉPÚJSÁG, 1987. május 27., szerda Szántó Tibor, a tipográfus L A művészi igazságba vetett hit Egy fiatal egri zongorista bemutatkozásáról Eger zenei életének új színfoltja az a hangverseny- sorozat, amely a Helyőrségi Művelődési Otthonban, a Magyar Népművelők Egyesülete Heves Megyei Szervezetének támogatásával zajlik. Az intézmény a szonH szédos zeneiskola azon hangszeres tanárainak kínál pódiumlehetőséget, akik a mindennapi tanórai keretek közül kilépve vállalkoznak arra, hogy a közönség előtt is sikerrel megmérettessenek. Szerencsére számuk egyre nő. Legutóbb Magasi Mónika zongorahangversenyét hallgathatták az érdeklődők. A pályakezdő, fiatal tanárnő műsorválasztásával és annak megvalósításával is igen magas mércét állított maga elé. A hangszer legnagyobb mestereinek műveiből válogatott. Nyitányként J. S. Bach: e-moll partitáját szólaltatta meg, _a sorozatból a hatodikat. A "partiták talán Bach legmerészebb, legzseniálisabb, táncos tételeket felvonultató zongoradarabjai. A korabeli híradás szerint: „nagy feltűnést keltettek a zenei világban; ilyen kiváló zongoraműveket addig még senki sem hallott. Aki zongorista, egy pár darabot jól megtanult belőlük, megalapozhatta velük hírnevét.” Az előadó jól győzte a mű által támasztott követelményeket, kezdeti visszafogottsága ellenére is érzékeltetni tudta a barokk táncok karakterbeli változatosságát, mindvégig hangsúlyozva, hogy a darab tulajdonképpen nem zongorára, hanem csembalóra íródott. Merész váltásként ezután a műsorban Chopin: Asz-dúr etűdje és Bartók: Ostinatoja következett, majd a koncert második részében, mint az egész összeállítás újabb .tartópillére Beethoven: d-moll szonátája hangzott el. Ahogy Beethoven minden súlyosabb veretű munkája egy-egy életprobléma művészi megfogalmazása, ez is legbensőbb énjének elemi erejű jelentkezése, mely a darabot a mesterművek sorában is külön helyre utalja. Keletkezése fájdalmas lelki válságok idejére esik. A mester dicsőségének tetőpontján áll, de már tudja, hogy betegsége gyógyíthatatlan és legféltettebb kincsét, hallását kell elvesztenie. Ugyanekkor foszlik rideg valósággá a Guicciardi grófnővel kapcsolatos szerelmi álom. Beethoven legszentebb érzelmeiben véli magát el- árultnak és nemsokára megíródik a heiligenstadti végrendelet ... Ebben az életrajzi közegben születik a műsorban elhangzott szonáta. Egészében a mű stílushű értelmezésének, megformálásának lehettünk tanúi. Mégis kiemelnénk a klasz- szikus szépségben sugárzó második. Adagio tétel megszólaltatását. Komoly, révedező hangulata, a zenei gondolatok nemessége érezhetően az előadót mélyen megragadta és legátéltebb muzsikálásra késztette. A műsor záródarabjaként Liszt: E-dúr legendája szólalt meg: „Paolai Szent Ferenc a hullámokon jár.” A zeneszerző művét egy német festmény adta ösztönzésre alkotta. A hullámok egyre nyugtalanabb mozgását idéző, programszerű zene alkalmat adott az előadónak, hogy . virtuóz képességeit megcsillogtassa. A csúcsponton megtorpanó hangáradatot követő „hála- ima” az őszinte áhítat hangján szólt. Ráadásként egy Chopin-noktürn hangzott el Kakuk Jenő verses bevezetőjével, aki egyébként a zenetörténeti ismertetőt is mondta. A ráadásszám tulajdonképpen bele volt komponálva a műsorba.’A nagy feladatokon túljutva Magasi Mónika ennek a műnek előadásával nyújtotta talán az est legszebb teljesítményét. Tapasztalható volt a korábbi darabokban is megnyilvánuló remek hangszínérzé- ke, melynek birtokában a nem éppen elsőrangú hangszerrel is tudott változatos hangzásképet teremteni, „hangszerelni”. A zongorista látszólag központi elv nélküli műsorválasztása valójában nagyon átgondolt rendet mutat. Érzékeltetni akarta vele a zenei korszakok felfogásbeli, stílusbeli, mondanivaló meghatározó különbségeit. és mindezekben a megszólaltató biztos tájékozódását, fel- készültségét. A koncert, mely akár egy kitűnő vizsgahangverseny is lehetett volna, ígéretes pályakezdést jelez. Előadója szerény, szinte törékeny, ugyanakkor célratörő egyéniség. Munkájában a művészet igazságába vetett hit vezeti. Hosszú,, gyakorlássál eltöltött órák árán érlelte ki magában ezt a műsort. Első jelentkezése és a siker, kell. hogy további, élményt adó szereplésekre ösztönözze. Ocskay György Természetes, hogy Vigadó Galéria-beli kiállításának igen szép. gazdagon illusztrált katalógusát is maga tervezte. Címlapján fekete betűkkel. lendületes írással egv név szerepel: Szántó. És aki egy kicsit is barátja, ismerője a szép magyar könyvnek, máris tudja, a tipográfus, könyvtervező Szántó Tibor kiállítása az esemény, amelyre a díszes összeállítás készült. Hetvenötödik születésnapján életművének háromszáz jeles alkotását sorakoztatja fel a június 7-ig nyitva tartó tárlaton. A mindig újító, ötletekben gazdag Szántó Tibor ezúttal saját munkásságát is szokatlan módon tárja a látogatók elé. Tablókat, kollázsokat állított össze életének, művészetének alakulását illusztrálandó. Külön keretbe foglalt montázst kapott tipográfus tanítómestere. Bortnyik Sándor épp úgy, mint Tótfalusi. Vasarely, vagy író barátai, Kassák. Weöres Sándor. Illyés GyuEzért fáradoznak a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat vöröskeresztes alapszervezetének tagjai is. Munkájúk nem korlátozódik kampányokra. Nagy figyelmet szentelnek a gyerekek egészséges életmódjának kialakítására. Kovács Béláné 1984-től titkára, majd 1986- tól elnöke a helyi alapszervezetnek. Az élénkülés az ő tevékenységével is összefügg. — Ezt a munkát nem lehet kizárólag egyedül eredményesen végezni — mondja szerényen az utóbbi megállapításra. — Ha nem lenne a kollégák, dolgozók, ismerősök önzetlen segítsége, semmire sem mennék. Munkahelyemen kétszáz tagja van a szervezetnek. Valamennyi ükkel meg kellett értetni. hogy a többi ember iránt érzett felelősség erkölcsi kötelesség. A közöny előbb-utóbb a visszájára fordulhat. Mindenki, aki velünk együtt cselekszik társadalmi munkában, önzetlenül teszi. la. Csoóri Sándor. Nemes György, Devecseri Gábor, Nagy László. Juhász Ferenc. Szántó Tibor végigjárta a szakma minden lépcsőfokát. Tipográfusi pályáját betűszedő tanomként kezdte, volt képszerkesztő, nyomdai osztályvezető, kiadói főszerkesztő, művészeti vezető, s eljutott a legmagasabb hazai és nemzetközi szakmai elismerésekig. Kapott Munkácsy- és Tótfalusi-díjat. Pármában Bodoni-, Lipcsében Guttenberg-díjat. Tagjává választotta számos tipográfiai, könyvészeti nemzetközi társaság. — Milyen új kezdeményezéseket indítottak, kikkel kerestek kapcsolatot? — Nem feledkezünk meg a nyugdíjasainkról, az egyéni segélyeken kívül kedvezményes ebédet biztosítunk. s ha kell, házhoz is visszük azt. Számítunk rájuk, s jóleső érzés, hogy egyre többen meghallgatják különböző előadásainkat, orvosi tanácsokat. de a iközös szórakozást nyújtó rendezvényeinken is ott látjuk őket. A hagyományos formák mellett mindig igyekszünk reagálni a napi aktualitásokra is. Ismerve sokgyermekes dolgozóink egyéni körülményeit. a közelmúltban ruhagyűjtési akciót szerveztünk. A kinőtt holmiktól, játékoikon át a könyvekig sok mindent hoztak. Valamennyi darab gazdára talált. A szülőknek némi tehermentesítést jelent, ha kiválasztva a nekik tetszőt, nem kell az új borsos árát megfizetni. Bizony. akadTanított az Iparművészeli és a Képzőművészeti Fisko- lán. És közben rengeteg könyvet tervezett, tipogra- fált, illusztrált. ízléssel, stílusosan. jellegzetesen. Rend, logika és tisztaság jellemzi munkáit — a szó szoros és esztétikai értelmében is. Ezekkel a könyvekkel számtalan arany-, ezüst- és bronzérmet nyert szerte a világon, Párizstól Frankfurtig, Moszkvától Stuttgartig és Budapestig. Szántó mindent tud a betűről, a könyvről, a könyv - csinálásról. S noha művész a nak rászorulók. Főleg az ünnepi ajándékozások idején népszerű ez a kezdeményezés. — Ügy tudom. hogy nemcsak a vállalathoz tartozókat segítik, de külső intézményekkel is van kapcsolatuk ... — Patronáljuk az értelmi fogyatékosok közeli napközi- otthonát. Műsoraink és a látogatásaink után megható ragaszkodást tapasztalunk. Nem tudunk rajtuk segíteni. de a mindennapjaikat tartalmasabbá, szeretetteljesebbé tehetjük. Szinte családtagokká fogadtak bennünket. — Május 8-án. a vöröskeresztes világnapon indult a 7-es Számú Általános Iskolával szervezett, „kulturált környezet, egészséges életmód” elnevezésű programsorozat. Milyen meggondolásokból fordultak ehhez a korosztályhoz? — Szerintünk közöttük tehetünk legtöbbet a megelöjavából. ő maga könyvcsi- nálónak mondja magát. Irt könyvet a nyomtatott betű művészetéről, a tipográfiáról. a hazai könyvművészetről. a magyar plakátról. Tanulmányait. köteteit számos idegen nyelven is kiadták. Volt huszonhét csoportos és egyéni kiállítása itthon és Európa-szerte. És most. hetvenötévesen is tele van tervékkel. S fiatalos lendülettel. megújulásra készen fog bele újabb munkákba. K. M. zésért. Játékos formákkal szinte becsempésszük a gyerekek életébe a helyes tisztálkodási, táplálkozási szokásokat. Igen jó partnerre találtunk az ottani tanárokban. Most egy hónapon át az „egészséges gyermekért' akció jegyében zajlik az élet. A megyei Köjál kiállítást rendezett a dohányzás ártalmairól, ahol a gyerekek erre az alkalomra készült rajzai is láthatók. A környezet védelmétől szexuális felvilágosításig mindenről lesz szó ez alatt az idő alatt. A Ki tud többet az egészségről? című vetélkedőre már most készülnek a kisdobosok és az úttörők. Ezek mellett a tej és tejtermékek bemutatójától a zöldség- és gyümölcstálak készítéséig él- ményszerűen közvetítik a tudnivalókat. Azt szeretnénk, ha nemcsak ebben a hónapban figyelnének mindezekre. hanem maradandó, napi szokásokká váló eredményeket produkálna ez a vállalkozásunk. Ehhez nem elég a jó szándék, nekünk felnőtteknek is példát kellene mutatnunk. Sokat tehetnek a szülőik. hiszen mindennél többet ér. ha az otthoni gyakorlat is a szándékainkat erősíti. Számunkra nincsenek előírva pontról pontra a feladataink. Környezetünkben nyitott szemmel járva önmagunknak kell megtalálni a cselekvési lehetőségeket. Rengeteg a teendő, s amíg vannak áldozatra kész társaink a munkában, addig nem hiszem, hogy lemondóan le- gyintenünk kellene. B. Szabó Pál MIT TEHET A VÖRÖSKERESZT? Tíz év körüli kisgyerek ácsorog nagyobbak társaságában, füstfelhővel körülvéve. Kezében cigaretta. Felnőtteket imitáló rutinnal emeli szájához a bűzrüdat. Mikor kérdőre vonom, szülői engedélyre hivatkozik. Nagyobb társa — valószínűleg testvére — szerint ez •magánügy. Valóban az volna? Meddig? — A felelősségről meditálok. A felnőttek, a szülők példái — sajnos a negatívak is — ragadósak. A legjobb megoldás mindenképpen a megelőzés. (Fotó: Perl Márton) Segítség a mindennapokra Meghívók tegn Többször is találkoztam — filmmúzeumban, képernyőn — a régi amerikai fantasztikus filmmel, amelyben a napilapi riporter, egy elhalt öreg kollégája szellemének segítségével, előre értesül mindenről, ami a jövőben történni fog. így aztán alaposan lekörözi a száguldó riportert, Egon Erwin Kischt is; az ő noteszába előbb száguldanak •be az események, mint ahogy megtörténnek. Micsoda utópisztikus vágyálom! Oly fontosnak tartani egy újságírót, hogy maga az esemény mindenekelőtt lediktálja önmaga bekövetkeztét, csak ezután merjen megvalósulni. Hol vagyunk ettől, mi, mai újságírók, akik örülnénk, ha I legalább utólag megtudhatnánk ezt-azt. Vagy ha időben értesülhetnének a közel- jövőbení megrendezett eseményekről. Olyasmikről, amiket nem a nagybetűs Élet vagy Sors hoz magával — mint a filmbeli gázolás, öngyilkosság. Szerényebbek vagyunk mi e tekintetben is, mint az utópisztikus filmhőskollégánk. Itt és most csupán a legeslegutóbbi tapasztalataimat rovom — és rónám fel annak, akit illet, ha lenne még érdemben válaszoló Illetékes. Ügyem személyes, de milliókat érint. Kapok egy havi programot. Kézbe (értsd ládába). sítésének dátumát: január 27. Mely hóra szól? Januárra. Lelek egy meghívót, ittésitt ezésez koncertezik. Mikor? Tegnapelőtt előtt egy héttel. Várva ’vártam egy eseménynaptárt, amely februári dátumú bemutatókat tartalmaz. Meg is kaptam. Február utolsó szombatján. Mely után már csak március másodika és május . negyven következik. Vesd össze mindezt a fent említett Antedatált [Riporter Esetével. No, dbbőí elég! Meg abból is, hogy sértődések, hitetlenkedések és feddések követik az ilyen „késve- kaptammegazértesitést" mentegetőzéssel végződő rosz- szulértesültségemet. A tipp, ahogy lenni szokott, véletlenül jött. Felhívott egy barátom az országhatárról: feladott címemre egy csomagot, ma, szerdán. Figyeljem a postást. Alig hűlt iki kezem nyomán a kagyló, máris csengettek. A szerdán feladott csomagot csütörtökön, kora délelőtt sítették ebbe a két szorgos kezembe. Arra sem volt időm, hogy fellocsoljam magam a csodálkozásból, ismét hívott az előbb említett Fél, ismét jelezve, hogy még egy csomagot feladott, figyeljem a postást. Azt hittem, a fülem csöng: a telefonjelzés napján feladott csomag a kezemben volt másnap kora délelőtt. Néhány évvel ezelőtt olvastam a regényt, láttam a filmet, melynek címe ez: <„A postás jmindig Ikétszer csenget.” Engem a cím kétszer gurított dühbe. Először: nem tudtam felfogni a cím szimbolikáját. Másodszor: azért nem tudtam felfogni mert itt és most nem csenget sem egyszer, sem kétszer, sem félszer. Hogyan is csengetne? Magyar postás magyar Fél küszöbéig el nem mén. Hacsak nyakában nincs húsvé- tibárányka-csengő., mivel csilingeljen? Dühített, hogy a számtalan, kiforgatva-fer- ditve-fordított filmcím után ezt bezzeg szó szerint fordítják, holott itt ennek az égvilágon semmi értelme. Mármost: ha a kinti postás kétszer csenget, ha az ország lakosságának túlnyomó többsége nem szánja el magát emigrúlúsra, kitántor- gásra annak céljából, hogy kétszercsengetős legyen a postása, miért nem importál ilyet a magyar posta kintről. Ilyen kétszercsengetőset. Ám minden eddigi füstölgésemet egy csapásra eltüntette a csomagpostás, aki harmadízben épp oly gyors és kéábe-sítős volt, mint első és második alkalommal. S ez adta az ötletet, ami Opusom megírására serkentett. Ha már a magyar posta olyan posta, amelynék a nehezebb a könnyebb — azaz a csomagot nyomban, w /levelet, meghívót, programot, egyéb levélféleséget lejárta után hozza, akkor is, a lenti ládába — van egy ötletem. Vásároljon la ‘bizományiban minden állampolgár úgynevezett kézbesítésgyorsító sámlit, hokedlit, naht- kasztlit, mindegy, hogy mit. az a fő, hogy nagy és nehéz legyen. Levelét, meghívóját gyászjelentését, műsorközlését ragassza annak fenekére. Nyugodtan alhat ezután, biztos lehet abban, hogy az ily módon feladott leveles-sámli-kasztli-hoked- li másnap kora délelőtt a címzett kezében lesz. Mert ezt szó szerint kezébe-síti a fürge csomagpostás. Hogy drágább? A legeslegújabb gazdasági szemlélet arra int: tőkebefektetés nélkül hasztalan vársz. Még egy levelet is. P. G. ■BBaaaamBBDÜSHNnBMHBHBH Szántó Tibor tipográfiái munkái a kiállításról