Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-23 / 120. szám
10. \=-; - -=:;_ jj j® NÉPÚJSÁG, 1987. május 23., szombat Mint lapunkban is beszámoltunk róla, a közelmúltban tartotta a Magyar Tudományom Akadémia az 1987. évi közgyűlését, amely sorrendben a 147. volt. Munkában telt, gazdag évet zárt az Akadémia, amely jelentős szerepet vállalt a hazai ku: tatótevékenységből, a kormányzati szakértők véleményező tevékenységéből. Az Akadémiának tennie kell azért is, hogy az egyre fontosabb szerepet betöltő értelmiségiek mind jobban váljanak a közélet cselekvő résztvevőivé. Mai összeállításunkban a közgyűlés legfontosabb eredményeit foglaljuk csokorba. AZ ATOMMAG SZERKEZETÉTŐL - A HALLEY-ÜSTÖKÖSIG Hazai eredmények SZAKÉRTELEM, TUDÁS, MŰVELTSÉG ÉS TENNIAKARÁS Elodázhatatlan a műszaki haladás gyorsítása Az MSZMP Központi Bizottsága és a Kormány nevében Pál Lénárd akadémikus, a KB titkára köszöntötte a közgyűlést. Rámutatott, hogy oly korban élünk, amikor a tudomány — sok vonatkozásban nem kellően felismert — különleges szerepe tett szert mind az egész világ, mind az egyes országok sorsának jövőbeli alakulásában. A magyar gazdaság csak akkor képes fejlődni, és az életszfnvonal-növekedést is csak akkor lehet megalapozni, ha a gazdaságpolitika és az irányítás a vállalati önállóság növelésére, az aktív, dinamikus és hatékony vállalati gazdálkodás feltételeinek megterem, tésére összpontosítja erőfeszítéseit. Elő kell segíteni az exportirányultság erősítését, a társadalmi tőke és a munkaerő nagyobb jövedelmet biztosító szabad áramlás sát. íme egy hazai gyártmányú és fejlesztésű világszínvonalú műszeripari termék: a 8 sugaras memóriaoszcilloszkóp laboratóriumi és üzemi célra egyaránt alkalmas A témához Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára mondott bevezetőt. Az Akadémia kutatóhelyein 1976—1980 között 11,5 milliárd, az elmúlt öt esztendőben pedig 15 milliárd forintot használtak fel kutatásokra. Ennek a fele az állami költségvetésből származott, a másik fele pedig szerződéses munkákból. Ez 41 százalékkal több. mint amennyit az előző ötéves tervben értek el az akadémiai kutatóhelyek. Az állami költségvetésbői finanszírozott beruházások a korábbi 1,9 milliárdról 1,1 milliárd forintra csökkentek a VI. ötéves tervidőszakban. Nem mutatható ki pontosan. hogy a költségvetésből kapott 7,5 milliárd forintért cserében mit adott vissza az államnak az akadémiai kutatás. Ennek ellenére nyugodtan és magabiztosan nézhet az Akadémia bármilyen összehasonlítás elébe. Például egyedül a marton- vásári új búzafajták vetés- területe után számított terméstöbblet értéke öt év alatt 2,5 milliárd forintot jelent. Az akadémiai szabadalmak hasznosításából eredő kutatóhelyi bevétel 510 millió forint volt. a licencértékesí- tésből pedig több mint 300 millió forint származott. Épp ezért megkockáztatható az a bizonyára nagy vitát kiváltó tétel — mutatott rá Láng István —, hogft az államnak talán az egyik legkifizetődőbb üzleti vállalkozása lenne a tudományos kutatás fokozottabb pénzügyi támogatása. Csurgay Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese a természettudományi kutatóhelyek eredményeiről és gondjairól tartott előadást. Beszámolt arról, hogy az akadémiai kutatóhelyek az elmúlt öt év során több mint ezer belföldi és külföldi találmányi bejelentést tettek. A szabadalmaik száma meghaladta a hatszázat. Az akadémiai intézetek kutatói jelentős szerepet válA Magyar Tudományos Akadémia elnöke vitaindítójában szólt az Akadémiai nagylexikon munkálatainak újrakezdéséről. A 16 kötetre tervezett munka fontos társadalmi igényeket elégít ki, nemcsak követi a legjobb lexikoníró hagyományainkat, hanem az ezredvég tudomálaltak a nemzetközi tudományos munkában is. Aktív részesei voltak az anyag építőköve. a topkvark felfedezésének. a középnehéz atommagok szerkezete megismerésének. a szupravezetés leírásának. a folyadékkristályokban lezajló fázisátalakulások / megismerésének. A magyar kutatók észlelték elsőként a világ leggyorsabb bioelektromos jelét, ök állították elő az úgynevezett pikoszekundumos lézerim- pulzusokat, kidolgozták az izolált kromoszómák átvitelének metodikáját, és eredményesen vettek részt a Halley-üstökös megfigyelésében. Az elmúlt években az akadémiai természettudományi kutatások több mint 70 százaléka országos programok keretében folyt. A kutatók bízva a jóváhagyott tervek feltételeinek megteremtésében, bátran vállalkoztak és kezdeményeztek. Az úgynevezett többcsatornás finanszírozás, a jóváhagyott beruházási és devizakeretek éves ütemezése azonban nem tette lehetővé, hogy a feladatok elvégzéséhez szükséges eszközöket időben beszerezzék. Emiatt jelentős mértékben romlott a kutatás hatékonysága. Az esetek többségében az előre garantált erőforrás a jelenleginél lényegesen több eredményt hozhatott volna. Hangsúlyozta: mivel továbbra is szűkösek az anyagi lehetőségek, az intézeteknek az eddigieknél jobban ki kell használniuk a nagy értékű. korszerű mérőrendszereiket. számítógépeiket. Ehhez kézenfekvő megoldásnak látszik: közös szolgáltatólaboratóriumok szervezése. amelyeket a kutatásfejlesztés infrastruktúrájaként tárcaközi, vállalatközi összefogással lehetne létrehozni és közhasznú szolgáltatásként üzemeltetni. Az ilyen jellegű összefogás gondolata ma még nehezen tör magának utat. nyosságának szintjén foghatja össze és nyújthatja át az országnak, a világról rendelkezésére álló ismereteket. Első két kötetének megjelenését 1990—1991-re tervezik. Az évente két-két kötettel gyarapodó sorozat kiadását, az ország szellemi erőinek összefogásával 1998—1999-re fejezik be. A gazdaság szerkezetének átalakításában kiemelkedő jelentősége van a műszaki fejlesztésnek. A haladás gyorsítása döntő fontosságú és nem elodázható feladat. Szért a műszaki fejlesztést a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is alapvető feladatként kell kezelni, még abban az esetben is, ha ez a fogyasztás korlátozását, illetve csökkenését eredményezi. A műszaki fejlettség színvonalát és annak alakulását az anyagiak mellett döntően befolyásolja a kutatásban. a fejlesztésben, a termelésben és az értékesítésben részt vevő emberek szakértelme, tudása, műveltLáng István főtitkár beszámolójában szó esett az anyagi erőforrásokról. Hangsúlyozta, hogy az akadémiai kutatások helyzetét, ma a stabilitás jellemzi. Az MTA arra törekszik, hogy megőrizze. továbbfejlessze jelenlegi kutatási szerkezetét, és erősítse együttműködését a kutatásirányításban érdekelt intézményekkel. A rendelkezésre álló pénzügyi keretek a tervidőszak elején kisebbek annál, mint amennyire korábban számítottak. A kutatásban tehát tovább romlanak a gazdasági feltételek. Ami a beruházási lehetőségeket illeti: a VII. ötéves tervi előirányzathoz képest, 1987-ben 154 millió forinttal kevesebb áll az Akadémia rendelkezésére. A tervezettnél így jóval kisebb összeget, 172 millió forintot fordítanak az atomreaktor rekonstrukciójára. Ezenkívül műszerberuházáBerend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a kétnapos közgyűlés tapasztalatairól nyilatkozva elmondta. sokan beszéltek arról, hogy bár az ország nehézségei mindenki előtt ismertek. a megszorításokat, a központi támogatások visz- szafogását nem szabad mindenütt arányosan, így például a kutatások területén érvényesülni hagyni. Ez ugyanis nagyban veszélyeztetné a gazdaság fejlődését, az ország jövőjét. Évek óta vitatéma az akadémiai kutatóintézetek és az egyetemek, felsőoktatási intézmények kapcsolata. A két intézményrendszer negyven éve szétválva — a kutatás elkülönítve a felsőoksége és tenniakarása. Pál Lénárd bejelentette, hogy a Minisztertanács elismerve az Akadémia rendes és levelező tagjainak, valamint a tudományos minősítéssel rendelkezőknek a hazai szellemi életben betöltött, meghatározóan fontos szerepét, elhatározta, hogy az alkotó tevékenység ösztönzése, a teljesítmények fokozása érdekében új akadémikusi illetményrendszert vezet be. A tudományok doktorai esetében pedig olyan új illetménykiegészítést biztosít, amely hazai viszonyaink között kiemelkedő jövedelmek elérését teszi lehetővé. Beszédéből az is kitűnt, hogy az akadémiái kutatómunkának jó a híre a tudományos sokra és más kutatási célokra 135 millió forint jut. A gazdálkodás egyik fontos eleme, hogy miként tudja támogatni az Akadémia a nemzetközi tudományos kapcsolatokat. Bár az erre fordítható összeg számszerűen emelkedett, az igények kielégítését még mindig mesz- sze nem teszi lehetővé. A vitában néhányan úgy fogalmaztak: az évről évre csökkenő források, a vészesen öregedő műszerállomány miatt egyes helyeken jelentősen romlani fog a kutatások színvonala. Többen azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a jelenlegi feltételek között is növelhető a tudományos kutatások hatékonysága. A statisztika ugyanis 36 ezer kutatót tart nyilván, közülük tényleges kutatási tevékenységgel alig foglalkoznak többen 10 ezernél. A nemzetközi színvonalon dolgozó kutatók szátatástól — működik. Ennek hátránya az anyagi források szűkössége miatt ma még- inkább jelentkezik. Az Akadémián már egy éve dolgoznak a szakemberek az új rendszer tervszerű előkészítésén. amelynek kialakításában az oktatásban érdekelt. valamennyi minisztérium vezetői is részt vesznek. Az intézmények önállóságának fenntartása mellett olyan részleges integráció kialakítására van szükség. amely elősegíti, hogy a kutatóintézetek. mint oktatási egységek is dolgozzanak, és bekapcsolódjanak többek között az egyetem utáni képzésbe. Ez a specializált, szakmai és tudományos képzés ma még jórészt hiányzik. Az világban. Ugyanakkor tolmácsolta azt az aktuális követelményt, hogy az akadémiai kutatás a jövőben segítse sokkal közvetlenebbül az új gyártási eljárások bevezetését, a termékszerkezet korszerűsítését, a gyártmányok korösszetételének javítását, világszínvonalú cikkek kifejlesztését. Nem kielégítő a társadalomtudományok hozzájárulása a társadalmi tudat, az ideológia formálásához. a ma pedig ennél is kevesebb. Gondot jelent, hogy jelenleg nem jár semmiféle előnnyel, ha egy-egy kutató az átlagosnál jobban dolgozik. Ezen a helyzeten változtatni kell, a kiemelkedőknek az átlagosnál nagyobb támogatást biztosítva, s a legeredményesebbeket pedig előnyben részesítve a külföldi ösztöndíjak odaítélésére is. Többen hangsúlyozták: a kutatási-fejlesztési támogatás csökkenése az ország jövőjét veszélyezteti, ha nem sikerül a központi pénzek felhasználásánál helyenként tapasztalható pazarlást megszüntetni. Részletesen meg kellene vizsgálni és elszámoltatni a különböző szervezeteket, mire használták fel a központi forrásokat, s ahol az eredmények elmaradnak a támogatástól, ott csökkenteni kell vagy elvonni azokat. is jelentős előnnyel járna, ha a kutatóintézet tudományos infrastruktúrát: a könyvtárakat, laboratóriumokat, műszereket a felső- oktatási intézmények is használhatnák. Az általános szabályozás és az ösztönzőrendszer elkészültével remélhető. hogy a jövő tanévtől felgyorsul az intézetek és a felsőoktatási intézmények együttműködése. Ehhez kapcsolódik egy másik előkészületben lévő intézkedés is. amelynek célja a tudományos utánpótlás nevelésének korszerűsítése. Intézményesíteni kívánják a tudományos ösztöndíjképzést, összekapcsolva az egyetemek munkáját az intézetek kutatótevékenységével. (KS-fotó) modern szocializmusfelfogás elméleti megalapozásához. Ezen a téren sok még a tennivaló! A jövőben a Központi Bizottság és a Minisztertanács a különböző nagy horderejű döntések előkészítésében a korábbinál is jobban kíván támaszkodni a tudomány képviselőinek. a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak és testületéinek véleményére, kezdeményezéseire. A társadalomtudományok Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, a társadalomtudományi kutatások eredményeiről a tudományág és a magyar társadalom viszonyáról beszélt. Elmondta: a társadalomtudományok fejlődése nagyban függ annak a felfogásnak az érvényesülésétől. hogy napjainkban és a jövőben a tudomány egyre inkább a társadalom egyik legfontosabb tényezőjévé válik. Alapvető jelentőségű a társadalmi folyamatok, jelenségek, problémák feltárása. Ennek révén bontakoztatható ki erőteljesebben a társadalom időszerű problémáinak elemzése, feltárása, a társadalomfejlődés hosszú távú megalapozása. A tudomány szerepe nő a politikai döntések előkészítésében is. Az akadémia főtitkárhelyettese a továbbiakban arra a kedvezőtlen jelenségre hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt 10 esztendő során a társadalomtudományi kutatásokra fordított összeg folyamatosan csökken. Ebben az időszakban a kutatószervezetek struktúrája lényegileg változatlan marad. Ennek ellenére jelentős fejlődés tapasztalható a kutatómunkában, az akadémiai kutatóhelyeken új szemlélet honosodott meg, amelyben szerepet játszott külföldi módszerek sikeres alkalmazása, átfogó problémák újszerű, interdiszciplináris megközelítése. Általánossá vált a magyar társadalom fejlődésének, az egyes társadalmi, gazdasági folyamatok fejlődésének regionális és európai összefüggéseiben való megközelítése. Nagylexikon Anyagi erőforrások Kapcsolat az egyetemekkel Külföldön - NSZK-ban— végzendő munkára .Jelentkezni lehet önéletrajz beküldésével munkavállalókat keresünk. az alábbi címen: Kiskockakő térburkolat készítésére Debreceni Közúti Építő Vállalat útépítő, útburkoló, kőműves, hidegburkoló szakmunkások jelentkezését várjuk. személyzeti osztálya 4025 DEBRECEN, Barna u. 15. Németül tudók előnyben. Telefon: 52/12-233 PM Ellenőrzési Főigazgatóságának Heves Megyei Igazgatósága ' PÁLYÁZATOT HIRDET JOGÜGYI FŐELŐADÓI munkakör betöltésére. A pályázatot az igazgatósághoz — Eger, Klapka Gy. u. 1—3. sz. kell benyújtani.
