Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-04 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 103. szám ÁRA: 1987. május 4., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Előrelátóan Plakátok, reklámfilmek, rádiós s televíziós adá­sok, újságcikkek egész so­ra szól arról, hogy taka­rékoskodjunk. Vigyáznunk kell a felhívások szerint az anyagfelhasználással, csakúgy, mint az energia- fogyasztással, s lehetne sorolni, hogy mi minden egyébbel. Mindez így is van rendjén: a pazarlás­nak egyszerűen gátat kell vetni az élet minden terü­letén. Csakhogy, mintha egy kicsit úgymond átestünk volna annak a Ibizonyos lónak a másik oldalára. Nézem a televízióban a mostanság vetített Máriás- sy Félix rendezői mun­kásságát nagy sikerrel be­mutató sorozatot. Meg­döbbenve látom annak a kornak . a szegénységét, amelyben még én is gye- rekeskedtem. így érzékel­hető igazán napjaink fej­lődése. Mégis osztom az akkori bölcsek véleményét: szegény ember ne vegyen olcsó árut, mert az nem tart sokáig. A minőséget pedig minden korban meg kellett s a jövőben is meg kell fizetni. Sajnos, megyénkből számtalan olyan példát sorolhatunk, amikor az ol­csóbb sokkal többe került. Azaz, ha mindjárt az ere­deti beruházáskor nem sajnáljuk a pénzt a kor­szerűbbre, a jobbra, a biz­tonságosabbra, akkor nem kellene évenként felújítás­ra, karbantartásra, korsze­rűsítésre milliókat kifi­zetni. Bizonyára sokan szá­mon tartják, hogy az alig két évtizede felépült egri színházat hányszor újítot­ták már fel, hányszor épí­tették át, hányszor korsze­rűsítették részeit, majd az,összegészet. Ha mindent, összeadnánk, akkor bizo­nyára kijönne egy teljesen új színház építési költsége. Az egri fedett uszodáról már nem is érdemes be­szélni. Arra minden bi­zonnyal több uszoda árát kellett rákölteni, hogy az­tán megszülessen a vég­ső döntés: a teljes lebon­tása használhatatlansága miatt. Ez utóbbi nemcsak költségei miatt felháborí­tó, de veszélyezteti az év­tizedes hagyományokkal bíró, világszerte ismert úszósportunkat is. Épüli gyár, híd. út, s ki tudja még mi minden, amit a kivitelezések során ol­csónak ítéltek. Csakhogy már a megvalósulás pilla­natában tudták a szakem­berek, hogy az eredeti el­képzeléseknek megfelelő­en csak kisebb átalakí­tásokkal, hiánypótlások­kal, korszerűsítésekkel használható. A télen az út­karbantartásokra, a rend­szeres hóeltakarításra nem jutott elég pénz. Közben autók ezrei törtek, em­berek százai estek ki a munkából, utak, hidak ká­rosodtak . olyan mértékben, hogy tavasszal több mil­lióba kerül a felújításuk. El kellene már dönteni, hogy tulajdonképpen mi is az olcsóbb — vagy egy­szerűen csak felidézni az öreg bölcsek korábban már bizonyított tanácsait.. . Kis Szabó Ervin POLITIKAI NAGYGYŰLÉS HATVANBAN - FELVONULÁSOK, MAJÁLIS MEGYESZERTE „Részese lenni egy örök és világméretű küzdelemnek” Békés, derűs, vidám hangulat az országban A hatvani politikai nagygyűlés szónoka Barta Alajos, a megyei pájtbizottság első titkára volt (Fotó: Perl Márton) A veről'ényes tavaszi idő­ben már kofa délelőtt ezrek vándoroltak Hatvanban a május elsejei egész napos ünnepély színtere, a Népkert felé. Tíz órára szinte telje­sen megtelt a szabadtéri színpad, a politikai nagy­gyűlés helye. A Himnusz ak­kordjai után Szabó Katalin. a Bajza gimnázium máso­dikos tanulója mondott rész­letet Ady Endre: Üj tavaszi seregszemle című verséből. Ezután Szokodi Ferenc az MSZMP Hatvan Városi Bi­zottságának első titkára kö­szöntötte a megjelenteket, köztük az elnökség soraiban Bányai Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, Barta Alajost, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkárát, Kovács And­rást és Nagy Józsefnét, or­szággyűlési képviselőket, va­lamint a szovjet déli hadse­regcsoport képviseletében Valeriij Nyikolajevics őrna­gyot. Ugyancsak üdvözölte a város és környékének dolgo­zóit. diák- és katonafiatalo­kat, a munkában élenjáró­kat, a kiemelkedően dolgozo Napsütéses, békés napon ünnepelte hazánk május 1-jét. Immár hagyományosan a fő­városban a Felvonulási téren rendeztek tömegdemonstrációt, mintegy negyedmil­lió ember részvételével. A dísztribünön ott köszöntötték a főváros dolgozóit, lakóit vezetőink is, köztük Kádár János, az MSZMP főtitkára, Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának és Központi Bizott­ságának tagjai. A Városligetben a Nép- szabadság hagyományos politikai fórumát tartották meg, óriási érdeklődés mellett. Ugyancsak a szokások szerint Kádár Já­nos a felvonuláson nyilatkozatot adott a Magyar Televíziónak és a Magyar Rá­diónak. Mint mondotta: „Mély meggyő­ződése, hogy az eddigi vívmányokra ala­pozva, a jelenlegi nehézségeinkből is megtaláljuk a szocialista kibontakozás útját. Sok minden segíthet ebben, de leg­főbb erőnk és támaszunk az ország né­pének itt is érezhető tettrekész hangula­ta, pártunk és népünk céljaink iránti el­kötelezettsége, szinte kézzelfogható egy­sége”, Miként országszerte, úgy megyénk­ben is derűs hangulatban tartották a munka ünnepét. A központi eseményre Hatvanban, a Népkertben került sor, s más településeken is tízezrek vettek részt a vidám majálisokon. szocialista brigádok képvise­lőit. Ezt követően az ünnepség szónoka, Barta Alajos lé­pett a mikrofonhoz. Van eb­ben a májusi ünnepben egy kimondhatatlanul nagyszerű dolog: a közösséghez tarto­zás érzése — mondotta be­széde elején az ,előadó. — Korunk embere oly gyakran érzi magát magányosnak, ám ezen a napon mindennél erő­sebben tudja és érzi, hogy részese valami örök és vi­lágméretű küzdelemnek, hogy nincs egyedül. Május elsején a munkások, dolgozó embe­rek százmilliói együtt ünne­pelnek, s kifejezik tenniaka- rásukat egy békés, boldo­gabb világért, gyermekeik szebb jövőjéért! A továbbiakban a munka ünnepének történetéről nyúj­tott emlékeztetőt Barta Ala­jos. Külön szólt az 1919-es, Tanácsköztársaság alatti, va­lamint az első szabad május 1-jéről 1945-ben. Hangsú­lyozta: 1903—1905 között a hatvani nyomdászok, kőmű­vesek, asztalosok és cukor­gyári munkások léptek sztrájkba ■ életkörülményeik, megélhetésük javításáért. Az 1904-es vasutassztrájk kap­csán az alispáni jelentés úgy említi Hatvant, mint ahol a szocializmus már tért hódí­tott. 1919. május 1-jén a vá­ros vörös lobogódíszt öltött, s a dolgozók a tanácsháza előtti térre vonultak, nagy­gyűlésre. Délután megnyitot­ták a munkásoknak és gyer­mekeiknek a Grassalkovich- kastélyt, ahová azelőtt sze­gény ember legfeljebb csak dolgozni mehetett be. A visszapillantás mellett szó esett az ünnepi szónok­latban a napjainkat jellem­ző, a ma emberét foglalkoz­tató fontos nemzetközi kér­désekről. Arról is, hogy az MSZMP a társadalomért ér­zett felelősségtől áthatva, fo­lyamatosan foglalkozik a Magyarországot leginkább érintő kérdésekkel. — Pártunk álláspontja az — hangoztatta a megyei pártbizottság első titkára —, hogy az időskorúak anyagi és szociális helyzetének, tár­sadalmi közérzetének alaku­lása lényeges kérdés. Tár­(Folytatás a 2. oldalon) Aczél György az Egyesült Államokba utazott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság Társadalomtudományi Intézetének fő­igazgatója amerikai meghívásra szombaton az Egyesült Ál­lamokba utazott. Látogatása során találkozik és megbeszé­léseket folytat a kormányzat, a tudományos, a kulturális és a gazdasági élet vezető képviselőivel, valamint előadásokat tart. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Mark Palmer, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete. flz etióp külügyminiszter hazánkban Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására vasár­nap hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Berhanu Bajih, a Szocialista Etiópia külügyminisztere. Az etióp diplomácia vezetőjét ven­déglátója. Várkonyi Péter fogadta a Ferihegyi repülő­téren. Jelen volt Bognár Gyula, hazánk etiópiai, va­lamint Wondwossen Hailu, a Szocialista Etiópia ma­gyarországi nagykövete. A munka ünnepelljei A korábbi évek dinamikus fejlődése jellemezte 1986-ban is a Finomszerelvénygyár gazdálkodását, amelynek ju­talmaként a vállalatnak El­ismerő oklevelet adományo­zott az Ipari Minisztérium és vasasszakszervezet el­nöksége. A gyári művelődé­si házban tartott ünnepsé­gen részt vett Németh László, az MSZMP Eger Vá­rosi Bizottságának első tit­kára, dr. Varjú Vilmos, Eger Város Tanácsának elnöke, továbbá az állami és társa­dalmi szervezetek képviselői is. Bakó Csaba, a vállalati szakszervezeti bizottság tit­kára méltatta május 1 -je je­lentőségét, majd Kócza Im­re vezérigazgató értékelte a vállalat elmúlt évi tevé­kenységét. Mint hangsúlyoz­ta, a gyári kollektíva egésze már több éve folyamatosan kiváló szinten dolgozik és a jövőre vonatkozóan is biz­tató lehetőségek kínálkoznak a továbbfejlődésre. Ezután Baranyai Géza, a vasas­szakszervezet titkára vázol­ta a gyár eredményeit, majd átadta a kollektívának az Elismerő oklevelet. A továbbiakban tizennyol­cán részesültek Kiváló Mun­káért kitüntetésben és ti­zennégyen vehették át a Kiváló Feltaláló, illetve Ki­váló Újító elismerés külön­böző fokozatait. A vállalaton belül hat gazdálkodó egy­ség nyerte el a kiváló cí­met, míg a szocialista bri­gádok közül kilenc kapott Vállalat Kiváló Brigádja ki­tüntetést, 25 arany-, 38 ezüst-, 16 pedig bronzkoszo­rús érmet. A törzsgárda há­rom tagja a Finomszerel- vénygyárért Emlékérem ki­tüntetésben részesült, kilenc­venötén pedig kiváló dolgo­zók lettek. A Könnyűipari Gépgyár­tó Vállalat egri gyára a ta­valyi gazdasági eredményei alapján elnyerte a vállalat elismerő oklevelét, amelyet ünnepi munkásgyűlésen dr. Czinder Lajos vezérigazgató adott át Tóth János igazga­tónak. A gyár kollektívájá­nak eredményes munkáját tükrözi, hogy a kongresszu­si munkaversenyben elért eredményeket tanúsító okle­veleken túl eddig három­bárom esetben nyerte eP az Élüzem, a Kiváló Gyár, két- két esetben a Szocialista Munka Gyára elismerést és egyszer a Dicsérő oklevelet. Az ünnepségen a dolgozók közül Kiváló Munkáért ki­tüntetést kapott Vinczepap Sándorné betanított munkás. Tizenhármán Kiváló Dolgo­zók lettek, 13-an igazgatói dicséretben részesültek, öt- venhatan törzsgárda jutal­mat vehettek át. A szocialis­ta brigádok tagjai és szá­mos dolgozó pedig pénzju­talomban részesült. Jól dolgoztak az Ipari Szerelvény- és Gépgyár gyöngyösi Öntöde- és Gép­gyárának dolgozói az» el­múlt évben, melynek ered­ményeként Elismerő okleve­let érdemeltek ki. Az ün­nepséget a gyár éttermében tartották. Tavaly a gyöngyö­siek árbevételi tervüket 210 millió forintban határozták meg, de az év végén ettől 8 millióval többet számol­hattak el. Az eredmények eléréséért 26 szocialista bri­gád tevékenykedett összesen 222 taggal. Az elismerő ok­levelet Lőrincz Zoltán, a vállalat műszaki igazgatója adta át a gyöngyösi kollek­tívának. A Vállalat Kiváló Brigádja címet a Petőfi Sán­dor brigád nyerte el, Kiváló szocialista brigád címet 3, Szocialista brigád címet' 4, Kiváló munkabrigád címet 6 kollektíva ért el.és jutal­mat kapott még két brigád. Ketten-ketten kapták meg a Szama Ifjú Mestere, illetve a Kiváló Ifjú Szakember elismerést, tízen pedig a Ki­váló Dolgozó kitüntető jel­vényt. Megemlékező és Dicsérő Oklevél-átadó ünnepséget tar­tottak a KAEV gyöngyösi gyárában. A helyi 3-as Szá­mú Általános Iskolások mű­sora után Lakatos Imre igazgató köszöntötte az egy­begyűlteket. Ünnepi beszé­det Bagi Illés szb-titkárhe- lyettes mondott. A vállalat Dicsérő Oklevelét Mendel Sándor, kereskedelmi igaz­gatótól vehették át a gyön­gyösiek. Kiváló Munkáért elismerést ketten kaptak és két brigád elnyerte a Válla­lat Kiváló Brigádja címet. Tizenöten lettek Kiváló Dol­gozók, s ezenkívül átadták a törzsgárdajelvényéket is. Két takarékszövetkezet is átvehette a jó munkáért járó Dicsérő Oklevelet. amelyet a Mészöv elnöksé­ge és a KPVDSZ megyebi­zottsága bocsát ki. Hevesen Godó Pálné, a szövetkezet elnöke adott számot az el­múlt évi munkáról, külön kiemelve a szocialista bri­gádok eredményes tevékeny­ségét. Ezután a város párt­ós állami vezetőinek a je­lenlétében dr. Sumi András, a Mészöv elnökhelyettese- adta át az Elismerő okleve­let. Az Abasár és Vidéke Ta­karékszövetkezet dolgozói a helyi tisztiklubban tartották kibővített termelési tanács­kozásukat, amelyre meghív­ták a választott tisztségvi­selőket is. A , tavalyi év munkáját Kovács László elnök értékelte, majd há­rem szocialista brigád ve­hetett át kitüntetést. A Mé­szöv elnökségének és a KPVDSZ megyebizottságá­nak Dicsérő Oklevelét itt is dr. Sumi András nyújtotta át. Az elmúlt évi munkája alapján miniszteri és főtit­kári dicséretben részesült a Heves Megyei Település- tisztasági Vállalat. Ünnep­ségükön Juhász Pál szb-tit- kár tartott megemlékezést, majd Demeter Béla igazgató méltatta a vállalat elmúlt évi tevékenységét, és kitün­tetéseket adott át. Kiváló Munkáért címet Vernyik László, a gyöngyösi üzem­egység vezetője kaipta. Az elismerést Forgácsná dr. Orosz Valéria, a megyei ta­nács építési és vízügyi osz­tályának közgazdasági cso­portvezetője adta át. (Folytatás a 2. oldalon) A hallgatóság

Next

/
Thumbnails
Contents