Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-20 / 117. szám
4. NÉPÚJSÁG, Í987. május 20., sierdo k SZÍNVONALAS OKTATÁS FELTÉTELE Könyvtár az iskolában Nagy szükség van az általános és a közép, iskolai könyvtári hálózat korszerűsítésére, mivel szerves része a közoktatás átfogó fejlesztési programjának. Az egyéni arcúin, tű, alkotó szellemű iskolai élet, a tanulói öntevékenység, s az önálló ismeretszerzési képesség kialakításának elengedhetetlen feltétele, hogy minden iskolában működ, jön olyan helyi bibliotéka, amely nemcsak a pedagógusok és a tanulók alapvető szak. irodalmi és információs igényeit elégítik ki, hanem segíti a tananyag feldolgozását és a diákok kívánatos olvasási szokásainak kifejlesztését. Terpesen jó kapcsolatban áll a közművelődési könyvtár és az iskola: képünkön a kisdiákok hagyományőrző szakköri foglalkozáson vesznek részt Az elmúlt évtizedben szaporodtak ugyan a könyvtári helyiségek, olvasószobák, ezeknek egy része azonban ma nem te Iti be eredeti funkcióját. A következő időszakban egyre inkább szükséges élni mindazokkal a korszerűsítési lehetőségekkel, amelyeket a különböző könyvtári hálózatok együttműködése és közös fejlesztése kínál. Milyen az általános iskolai könyvtárak helyzete megyénkben? Erre a kérdésre kerestük a választ. Központi ellátás A Megyei Könyvtár iskolaellátója az Egri Ifjúsági Házban működik már ötödik éve. Az ott dolgozó Lip- pai Ferencnétöl tudtuk meg, hogy csak Eger általános iskoláiba juttatnak kiadványokat, mindössze négy alapfokú tanintézmény nem tartozik itt hozzájuk. Elmondta, hogy az új oktatási törvény is hangsúlyozza, hogy ezekben a bibliotékákban az önálló ismeretszerzés a leglényeeesebb. Nagyon fontos a létezésük, hiszen megyénk gyermek- könyvtára igen kicsi. Főleg az oktatást kiegészítő szakirodalom található az iskolákban amel'r oélk’ílözhatet- len. Ilyenek például a Képes földrajz és a Képes történelem sorozatok vagy az Értelmező kéziszótár és a Helyesírási tanácsadó. Jóval kisebb a szépirodalmi művek száma főleg a kötelező és az aiánlott olvasmányok vannak a polcokon. A tanárok kézikönyveket, útmutatókat találhatnak itt. A helyi könyvtárosok javaslatának figyelembevételével a Megyei Könyvtár szerzi be és küldi be a köteteket. Az anyaintézmény mellett ehhez anyagi fedezetet a GAMESZ-en keresztül a városi tanács művelődési osztálya biztosít. Az állománygyarapítási jegyzéket mindenhol kézhez kapják, s ez alapján válogatják ki a nekik tetsző kiadványokat. Eltérő körülmények között dolgoznak a könyvtárosok. Legtöbb helyen önálló helyiséggel rendelkeznek, máshol viszont mostoha tárgyi feltételek mellett működnek, így például az 1., az 5. és a 11. számú iskolákban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezeken a helyeken lenne a legalacsonyabb színvonalú az ilyen jellegű tevékenység. A legtöbb helyen még nem dolgozik függetlenített szakember, viszont mindenkinek legalább alapfokú képzettsége van. Azonban sok helyen gend az, hogy nem részesülnek kellő elismerésben. A megyeszékhely iskolai könyvtáraiból elvileg csak az ott tanulók kölcsönözhetnek. Szeretnének néhány helyen nyitni a külvilágra, így például az egri 6-os iskolában már a szülők is beiratkozhatnak könyvtári tagnak. Kettős szerepben Lippai Ferencné említette, hogy néhány iskolát nem ők látnak el olvasnivalóval. Ilyen például az Egri 4-es Sz. Gyakorló Általános Iskola. Merényi Gabriella könyvtáros elmondta, hogy ezen a téren is a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola fennhatósága alá tartoznak. Függetlenítettként dolgozik, s heti 26 órában 12 500 kötetből kölcsönözhet. Ezek a feltételek jobbak az átlagosnál. Az anyagi fedezetet és a könyveket is a főiskola biztosítja. Emellett jelentős módszertani segítséget is kapnak a felsőfokú tanintézettől . A füzesabonyi általános iskolai bibliotékák egyben közművelődési könyvtárak is. Blahó Istvánné, a nagyközség központ’ könyvtárának igazgatója tájékoztatott arról, hogy jól működő fiókintézményeik vannak. Az 1-es iskolában önálló helyiséggel rendelkeznek, míg a 2-esben, egyelőre a magyar szaktanteremben van az olvasószoba. Ám, a bővítések ezen a helyzeten rövidesen változtatni fognak. Mindkét helyen részfoglalkozású munkatárs vezeti az intézményt. Mivel a városi jogú nagyközségi tanács fennhatósága alá tartoznak. így az anyagi támogatást is tőlük kapják. A köteteket a könyvtárellátótól és egyedi vásárlások útján szerzik be. Az elmúlt évben mintegy 71 rendezvényt tartottak, részint a könyvtári helyiségekben, részint az iskolák termeiben. Többször tartottak könyvtárhasználati órákat is. Űt a jövőbe Országos tapasztalat, hogy a könyvtárhasználatra épülő tanórák száma nőtt, ám ezek csaknem felének nem az iskolai, hanem a közművelődési könyvtárak adnak helyet, örvendetes ugyanakkor, hogy az egyenetlen fejlődés ellenére csaknem minden megyében létezik ma már olyan korszerű. a pedagógiai céloknak minden szempontból megfelelő iskolai könyvtár, amely követendő modellje lehet a fejlesztésnek. A megújulás egyik formája lehet a jövőben a kettős funkciójú — iskolai és közművelődési bibliotéka létrehozása. A fejlődés egyik, másik járható útja a központosított ellátás kiterjesztése: ez segítené a színvonalas állomány kialakítását és egyben az adminisztrációs kötelezettségegeket is csökkentené. Öra a könyvtárban az egri 12.es számú iskolában (Fotó: Perl Márton) III 2. A látogatási idő közeledvén köpenyt húzott magára, és kiült a folyosóra. Zsebében ott volt a kezelőszoba kulcsa, amelyet egy százasért kapott meg Feritől, a félidióta ápolótól. — Aztán ne vigyék túlzásba — vigyorgott, amikor átadta. Meg volt róla győződve, hogy Anna képtelen lesz most lefeküdni vele. Látni fogja rögtön a csapdát, amelybe a visszautasítás veti, de nem kerülheti el. Sosem sikerült igazán becsapnia Annát, de az asszony nem tudhatta, hányadán áll vele. mint ahogy nehezen nyerhet hiteles képet egy épület valódi architektúrájáról az, akit mindig csak a hátsó ajtón engednek be. Amikor megpillantotta a folyosón Annát, még besütött a délutáni nap az ablakokon, és hátulról világította meg az asszony alakját, amely, tudta jól, most is olyan, mint amikor megszerette, egyszerűen nem fogtak rajta az évek. Sosem hitte volna, hogy egy asszonyt test ennyire időt álló. Volt azonban a szép nőkben valami nyugtalanító vonás. és ezt érezte most is, amikor Anna karcsú, pötét sziluettje közeledett felé, hogy mintegy varázsütésre, királylányokból csúf varangyokká változhatnak. — How do you do? — kérdezte az asszonyt, mikor az odaért. — Ne bohóckodj most. Nagyon kérlek. — Miért? Mert elbőgöd magad ? Olyan borzalmasan nézek ki? — pojácáskodott dallamosan köszörülve a torkát. Az asszony egy darabig szótlanul figyelte, aztán megkérdezte: — A leleteid megjöttek már? — Nem tudom. Nekem nem mondanak semmit — nevetett fel, és fújtatott aztán aprókat az orrán keresztül. — De nem is érdekelnek — tette hozzá elsötétülő arccal. — Végül is a szenvedés teljesítmény jellegű, ezen a területen meg otthon vagyok. Ez különben is férfimunka. — összehúzta szemöldökét, összecsücsörítette a száját, és elnézett az asszony válla fölött a zizegve bekapcsoló neoncsövek irányába. — Ti, nők tulajdonképpen halhatatlanok vagytok a mi számunkra, minthogy általában ti lehettek jelen a mi pusztulásunknál. És ezt persze nem is szívesen mulasztanátok el. Anna hallgatott. Ekkor hirtelen megragadta az asszony kezét: — Nem, ne haragudj, nem szabad most haragudnod rám . . . mostanában egy kicsit de te tudod, hogy csak te vagy nekem ... Ügy öirülök, hogy eljöttél — tört ki végül, mint aki már képtelen arra, hogy felbugy- gyanó meleg érzéseinek továbbra is gátat szabjon. — Gyere, gyere most velem — húzta magával az asszonyt. Amikor bezárta a csupa csempe kezelőhelyiség ajtaját, elengedte az asszony kezét, és le-föl kezdett sétálni a szobában. Tulajdonképpen nem sok kedve volt az egészhez, és még az is eszébe ju- tott, hogy talán nem is a saját jelenlétében mászkál itt. hanem valamiképp Anna rendezte így a dolgot. — Hoztam egy kíis meleg ételt — mondta az asszony. — Meg kellene enned, mielőtt kihűlne .. . — Később, később — legyintett, és megállt a műanyag lepedővel borított ágy mellett. Lekapta magáról a köpenyt, és széles, hanyag mozdulattal az ágyra terítette. — Vakon bízom a felépülésemben — mondta, és kioldotta derekán az övét. A bő kórházi pizsamanadrág nyomban lecsúszott róla, és ő úgy állt benne, mint egy kék pocsolyában. Lehúzta a felsőrészt is, és előrelépett: — Ecce homo — mondta, és széttárta a karjait. — Ezt most nem lenne szabad — mondta Anna csendesen, de aztán lassú mozdulatokkal vetkőzni kezdett. — Igaz, te sosem törődtél az ilyesmivel. (Folytatjuk) Gedő Ilka emlékkiállítása Rokonszenves kortárs művész munkáit ismerheti meg a közönség a Műcsarnokban, akinek hírét az 1985-ös glasgow-i magyar kiállítás révén a külföld már jobban ismeri, mint az itthoni művészetszeretők. Életműve torzó, tragikus torzó, mint annyi művészé, aki megjárta a zsidóüldözések poklát. Emlékezetéből az átélt szörnyűségeket semmi sem tudta kitörölni, sem a családi boldogság, sem a későn rámo- solygó művészi kibontakozás. Öröikké megmaradt belőle egy életérzés, egy sejtelmes szorongás, tűnődő melankólia, amely nyugtalan korunk érzékeny leikeinek gyakori menedéke. A századforduló nosztalgiájára rímel, leginkább a maga csendes és eredeti módján Gu- lácsy Lajosra. 1921-ben született, gyermekkorától kezdve sokat rajzolt. Nem volt tanult művész, rendszeres képzésben alig részesült. 1939-ben Gallé Tibor szabadiskoláját látogatta. Tulajdonképpen grafikusnak indult, művei mindvégig erősen grafikai jellegűek. 1940 óta részt vett az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Kulturális Egyesület) kiállításán. Művészegyénisége döntő élményeit a gettóélet szörnyűségei adták, öregek, tanácstalan, szorongó elesettek. csontsovány gyermekek, bánatba hullt női alakok Modiglianisan megnyúlt figurái, majd saját meggyötört arcképei szálkás, resz- keteg vonalakkal körülírt formákkal fejezik ki egyetlen mondanivalóját, a kiszolgáltatottságot, a reményAreok ft gettóból.* telenséget, a halálvárás tehetetlenségének szavakba alig foglalható tragédiáját. A felszabadulás után a szentendreiek köréhez csatlakozik, majd csaknem két évtizedre elhallgat, de a modern festészet elméleteit lelkesen tanulmányozza. 1968-tól haláláig, 1985-ig tartó második alkotóperiódusában igen modern, öntörvényű festővé alakult. Művei jelek csupán, antropomorf növények és alakzatok jelbeszéde mögé húzódva. Hangulati tartalmuk azonban a régi grafikai lapokéval azonos maradt. A látványelem-töredékek, fantomportrék mintegy ablakkeretben. távlatok nélkül, testetlen jégalakzatokként jelennek meg, általában aszimmetrikusan, de ilyenek a növények, erősen stilizált virágok is, amelyek semmihez sem hasonlítanak, csupán a hangulat közvetítésére szolgálnak. Sokféle technikát alkalmazott leginkább a montázstechnikát, csorga- tással, a felragasztott papírfecnik körülfestésével, fényképtöredékek, gyermekrajzok felragasztásával vagy átmásolásával, amelyek a sejtelmes kompozícióban azután teljesen más értelmet kapnak. Színeit igen tudatosan a hideg-meleg kontrasztja alapján festette, de ebből a tudatosságból a kész művön semmi sem érezhető, annyira erős az alaphangulat, amely minden nézőben más élményeket idéz fel. Az emlékkiállítás nyomán Gedő Ilka elfoglalja méltó helyét a kortárs képzőművészet színes palettáján. B. 1. Olvasó férfi (B. E. portréja) szalma. kalapos önarckép
