Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-18 / 115. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXVIII. évfolyam, 115. szám Ara: 1987. május 18., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Huszonöt éves a hevesi gimnázium (Fotó: Kőhidi Imre) Értékőrzők Közhelyként hangzik, ám mégis igaz: múlt nélkül nincs se jelen, se elfogad­ható. megnyugtató jövő. A megállapítás akkor telítő­dik tartalommal, ha tuda­tosul bennünk az. hogy elődeink téves vagy he­lyes tettei, cselekedetei okulásunkra szolgálhatnak, megkönnyítik számunkra az eligazodást, kisebb és nagyobb gondjaink mara­déktalan felszámolását. Többek között őseink ne­velnek hivatásérzetre, mun­kaszeretetre, az alkotás tiszteletére, megbecsülésé­re, arra, hogy lényünk ne­mesebb része csak akkor hagyományozódik a hol­napokra, ha nemcsak ön­ző céljaink valóra váltásá­ra vállalkozunk, hanem a közösség érdekeiért is szor­goskodunk. A hajdanvolt emberek ránk testálták gondolatai­kat, műveiket, szobraikat, festményeiket, s azokat a tárgyakat, amelyek egykor körülvették őket, amelyek — ha megszólaltatjuk va­lamennyit — vallanak az elhalványodott arcélekről, s arról az olykor heroikus küzdelemről, amelyet tík- és szépapáink vívtak létü­kért, sorsunkért. Mindez különösképp ak­tuális ma. a múzeumok nemzetközi napján, ami­kor azok helytállását, szak­mai hozzáértését méltat­juk, akik vállalták az ér­tékőrzők, -mentők, -ápolók tisztes szerepkörét. Nekik köszönhető, hogy a valaha postázott üzenet éljut hoz­zánk. hat ránk, formálja világlátásunkat. Csak elis­meréssel szólhatunk a He­ves megyeiek magvas ér­demeiről is, hiszen az el­múlt években arra is nagy gondot fordítottak, hogy a raktárakban tárolt anyag­ból minél több jusson a különböző tárlatokra. Ér­demük az is, hogy gyara­podott a látogatók száma, hogy e téren országosan is előkelő helyezést szereztek. Bizony elmorzsoltak egy­két könnycseppet azon a jubileumi ünnepségen, ame­lyet Hevesen a 25 esztendős gimnázium megnyitására emlékezve tartottak. Külö­nösen az alma matertől ré­gen és messze elszakadtak küszködtek a meghatottság­gal, amikor egykori tanára­ik elé álltak a hála virág­csokraival, beszámolva sor­suk alakulásáról. Az „öreg” és a mai diákok szombaton, délelőtt 10 órá­ra már zsúfolásig megtöltöt­ték a Móricz Zsigmond Mű­velődési Ház nagytermét. A rossz idő miatt ugyanis itt került sor az emlékező isko­lagyűlésre. A Himnusz el­hangzása után először az igazgató, Nagy János lépett a mikrofon elé. Majd a ven­dégek — így többek közt Juhász Lajos, a városi párt- bizottság első titkára, Kontra •Gyula, a városi tanács el­nöke, Barcsik János ország- gyűlési képviselő, korábbi kolléga és Ózsvári László, a Hazafias Népfront elnöke — köszöntését követően föl­idézte az elmúlt negyedszá­zad történetét, a legfonto­sabb eseményeket. — Hihetetlennek tűnik — mondta —, hogy már ennyi idő eltelt, hisz oly elevenen él emlékezetünkben a meg­nyitás napja vagy az első érettségi pillanatai. Ekkor még egyébként az 5-ös isko­la adott otthont a járás egyetlen középfokú intéz­ményének. A Fő utcai épüle­tet 1966-ban vehették birtok­ba a diákok. A kicsi, de lelkes tantestü- íetnek sok küzdelem jutott. Először — mostoha körül­mények közt, felszerelés hí­ján is — közösséget kellett kovácsolniuk. Később meg­barátkoztak az öt plusz egyes tanítási rendszerrel, a levelezős oktatás, a tagozatos osztályok, a fakultáció beve­zetésével. Vállalkozókedv­ben sosem volt hiány. Így került sor két éve a nyugdí­jasok középiskolájának meg­nyitására is. S, hogy mindezt milyen eredménnyel? Erről már Kerek László, a városi ta­nács osztályvezetője beszélt, kiemelvén, hogy a gimnázi­um szellemi kisugárzása hat nemcsak a település, de az egész volt járás életére. Elég néhány adat arra, hogy az itt végzettek szinte megha­tározói lettek a jelennek, hi­szen 27 százalékuk pedagó­gusként dolgozik, s a kör­nyéken tanít, de sok orvos, mérnök, kitűnő sportoló is került ki soraikból. A tanu­lók oroszból, kémiából, ma­tematikából, biológiából, a testnevelés ágazataiból elju­tottak a legrangosabb orszá­gos versenyek élére is. A középfokú oktatás gyö­keret vert tehát e tájon, s fejlődésre, megújulásra ké­pes. Méltóbb jubileumi aján­dék tehát nem is lehetne más, mint a szeptember­ben megnyíló, a többféle képzési profilt biztosító kö­zépfokú oktatási intézet. Báde'r Miklósné, az iskola egykori első KISZ-titkára, a „vén diákok” nevében kért szót: Megtanultuk, hogy szűkre szabott vilá­gunkat magunknak, s mi magunk formáljuk, hogy az egymásért élés nem jóté­konysági gesztus, hanem ter­mészetes emberi megnyil­vánulás .. . igazolásul éle­tünket, munkánkat ajánl­juk ... A Szózat elhangzása után a dr. Giller Lászlóné vezet­te irodalmi színpad tagjai léptek pódiumra, lelkes mű­sorral mutatva meg, hogy méltók az elődökhöz. S mi­vel csoportjuk tagjai a nyug­díjas diákok is, bizonyítot­ták közösségük összeforrott- ságát. Az ünneplők végül meg­tekintették azt a kiállítást, amely a 25 esztendőt idézi tablókkal, fényképekkel, gra­fikonokkal. CSKP-küldöttség érkezett hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására vasárnap Budapestre érkezett Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttsége, élén Jan Fojtikkal, a KB elnöksége póttagjával, a KB titkárával. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Berecz János, az MSZMP KB titkára fogadta. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Havasi Ferenc látogatása az NSZK-ban Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára a bajor kormány vendégeként május 14—16. között látogatást tett az NSZK-ban. A magyar politikust fo­gadta Helmut Kohl szövet­ségi kancellár. találkozott Franz Josef Strauss ba­jor miniszterelnökkel, Horst Teltschikkel, a kan­cellár kül- és biztonságpo­litikai tanácsadójával, to­vábbá vezető bajor gazda­sági és pénzügyi szakem­berekkel. A megbeszélése­ken, amelyeken részt vett Horváth István, hazánk bon­ni nagykövete is, véleményt cseréltek a világpolitika és a világgazdaság időszerű kérdéseiről. Mindkét rész­ről hangsúlyozták, hogy a két ország folyamatos ma­gas szintű párbeszéde, az állandóan bővülő gazda­sági, kulturális és turisz­tikai kapcsolatok jelentős mértékben erősítik a bizal­mat, hozzájárulást jelen­tenek napjaink bonyolult kérdéseinek megoldásához. A megbeszéléseken átte­kintették hazánk és az NSZK, különösen Bajorország gaz­dasági kapcsolatai fejlesz­tésének lehetőségeit, az együttműködés korszerű for­máit. a magyar vállalatok­nak a nemzetközi munka- megosztásba való intenzí­vebb bekapcsolódásának módozatait. Havasi Ferenc szombaton hazaérkezett az NSZK-ból. GYÖNGYÖSI FIATALOK SIKERE Mezőgazdaságunk, diákszemmel A Mezőgazdasági Múze­umban szombaton megnyi­tották a „Hazánk mező- gazdasága diákszemmel' című pályázat legjobb al­kotásait bemutató kiállítást. A pályázatot ezúttal 17. al­kalommal írták ki diákok és iskolai szakkörök számá­ra. Az általános iskolások raj­zokkal, textilmunkákkal, kisplasztikákkal és dolgo­zatokkal, a középiskolák ta­nulói írásbeli munkákkal vehettek részt a pályázaton. Ebben a tanévben a tava­lyinál is több jelentkező volt: 319 iskolából 3400 ta­nuló juttatta el alkotását a Vajdahunyad vári intéz­ménybe. A legtöbben rajz­zal és festménnyel pályáz­tak, a középiskolások 322 dolgozatot készítettek. Az írásbeli munkákban a ta­nulók a növénytermesztés történetével, a gabonatáro­lás ősi és újabb módszerei­nek leírásával, a szőlő- és a gyümölcstermelés hagyo­mányaival, a nagyüzemi gazdálkodás helyi módsze­reivel és az agrártörténeti emlékek feltárásával fog­lalkoztak. A bírálóbizottság 172 raj­zot, 99 kisplasztikát és 34 textíliát tartott kiállításra érdemesnek, s közülük 240- et díjazott. Az általános iskolások pá­lyázatai közül a Mezőgaz­dasági Múzeum fődíját a szombathelyi Váci Mihály úti általános iskola szak­körének tagjai kapták, míg a múzeum baráti körének díját a . kunszentmiklósi művelődési központ szak­köre érdemelte ki. A leg­több díjazott és kiállított al­kotást a gencsapáti, fonyódi. jászapáti, szombathelyi, gyá- li. lébénymiklósi. gyön­gyösi, herendi, soltvadkerti, kecskeméti, keszthelyi va­lamint a budapesti XII. ke­rületi Diana utcai és a XVIII. kerületi Kondor Béla általános iskolák ta­nulói. itovábbá a kismar­jai klubkönyvtár pályá­zói küldték be. A középis­kolások pályázatának ered­ményhirdetése május 23-án lesz. A kiállítást szeptember közepéig láthatja a közön­ség. Az se véletlen, hogy so­kakban ébredezik hasonló töltésű buzgalom. Ennek a jele például az is, hogy a Mátrai Állami Gyógyinté­zet parádfürdői egységében ezen a napon gyógyvízkiál­lítás nyílik. Az is örvende­tes, hogy ma avathatják Egerben a híres-nevezetes patikamúzeumot. Ez persze csak ízelítő ab­ból a lendületes fejlődés­ből, amelyet a lelkesedés produkált. Az is biztató, hogy az ígéretes folyamat nem törik meg, hanem még frissebb tempóban hatvá- nyozódik. Nem túlzunk akkor, ami­kor azt mondjuk, hogy tíz- és százezrek hasznára, ugyanis legalább ennyien kerülnek közelebb ahhoz a kincshez, amely mindnyá­junké, amely — felemelő érzés ezt leírni — beplán- tálódik a felnövekvő nem­zedékek szemléletébe, s ar­ra sarkallja őket, hogy ők is fantáziát lássanak a köz­érdekű értékőrzésben. Kapcsolatot teremtve a régi és a majdani századok között... Pécsi István Robotok — sorozatban Noha az igazi üzleti áttörés még várat magára, ígéretes prototípusok és — például az IC adagoío-osztályozó gépekből — sorozat is készül Gyöngyösön, a Mikro­elektronikai Vállalatnál: Fabriczius István dolgozik rajta (balra lent). Prések kiszolgálására szolgál az MTE 55 lemezrakodó gép és annak szerszámgép kiszol­gálására is alkalmas változata, amelyeket mikroszámítógép irányít. Az anyagmozgatás, csomagolás területén végzett fejlesztéseket az Ipari Minisztérium anyagilag, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szellemi alkotásokkal is támogatja (Fotó: Kőhidi Imre) Molnár Zsolt teszteli a már elkészült dara. bokát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents