Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-16 / 114. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1987. május 16., szombat Tel Avivban a bíróságon egy tanú Dem ja - nyuk régi és mostani fényképét hasonlítja össze (Fotó: MTI külföldi képszerkesztöség — KS) lehet elévülés! MUBARAK ELLENZÉKE: A MUZULMÁN TESTVÉREK Hem a szfinx tehet róla... A „szűk" a felkelés fészke (Tóth Gizella reprodukciója) BARBIE, LINNASZ ÉS TÁRSAIK Nem Lyonban 600-nál is több Újságíró tudósítja a világ legjelentősebb hírügynökségeit és sajtóorgánumait az évszázad francia perének nevezett Barbie-tárgyalásról. A második legnagyobb francia város igazságügyi palotájában golyóálló üveg mögött ül a vádlottak padján az egykori Gestapo-főnök, hogy — előreláthatólag több hétig tartó eljárás során — feleljen a náci korszak során elkövetett bűntetteiért. Franciaországban először De lehet-e, jogos-e a történtek után immár több, mint négy évtizeddel a számonkérésben reménykedni ? Sikerrel járhat-e a védőügyvédek igyekezete, hogy — egyrészt különféle politikai húzásokra, másrészt a hajdani tanúk óhatatlan megfogyatkozására alapozva — védencüket megvédik az ítélettől? Illetve Barbie esetében az ismételt ítélettől, hiszen az évtizedekig Dél-Ameriká- ban bujkáló tettesre már kétszer, 1952-ben és 1954- ben halálos büntetést szabtak ki. ('Paradox fejlemény, hogy a nyolcvanas évtized elején közben a szocialista párti kormányzat eltörölte a halálbüntetést, így Barbie életét voltaképpen nem fenyegeti közvetlen veszély.) Mégsem mindegy, hogyan végződik a rendkívüli érdeklődéssel kísért tanácskozás. Barbie személyében ugyanis a háborús bűnösök valószínűleg egyik utolsó „nagy hala” került horogra; olyan személy, aki a francia ellenállási mozgalom tagjainak kegyetlen üldözéséért is felelős. Így — a vádlott életkorától, egészségi állapotától vagy az azóta eltelt idő hosszától függetlenül — szimbolikusan is fontos, érvényesülni tud-e az igazságszolgáltatás. Más kérdés, hogy a mostani tárgyaláson az „emberiség ellen elkövetett bűnök” vádjai állnak előtérben (Franciaországban egyébként első ízben), mivel ezekre semmilyen elévülés nem vonatkozhat. Gyors Ítéletre, sima tárgyalásra persze aligha lehet számítani, hiszen Barbie bolíviai kiadatása, 1983 legeleje óta, több mint 4 év telt el, amíg a jogi útvesztőkön át az ügy végül eljutott a lyoni esküdtszékig. A szakértők szerint további meglepetések sem zárhatók ki: az egykori Gestapo-vezető ugyanis azzal fenyegetőzik, hogy ő is vádolni kezd, leleplezi a nácikkal együttműködő francia kollaboránsok és besúgók egész sorát. „Rettenetes Iván” Bármilyen fordulat jöjjön is, maga a tény, hogy Barbie a vádlottak padjára került, győzelem a második világháború véres kezű gyilkosait napjainkig kereső szervezetek és egyének számára. Bizonyítja a logikus, nemzetközi jogi érvénnyel bíró alapelvet: a fasiszta, illetve általában a háborús bűnösök számára nem lehet elévülés! Sajnos, a nyugati antikommunista «megfontolások, különösen a hidegháborús korszak visszahatása nyomán e kívánság igen gyakran csorbát szenvedett — épp ezért örvendetes, hogy a közelmúltból több jó példa is felhozható. Kiadták például, igaz, sokéves huzavona után, Jugoszláviának Andrija Artuko- vicsot, a Hitler döntése révén 1941 áprilisában létrehozott bábrendszer, az úgynevezett „független horvát állam” egykori bel- és igazságügyi miniszterét. A most 87 éves usztasa politikus ellen Zágrábban lefolytatott tárgyalás helybenhagyta a korábbi halálbüntetést — ám végrehajtását az elitéit betegsége miatt egyelőre elhalasztották. Szinte bizonyos viszont a legsúlyosabb büntetés meghozatala egy másik, ugyancsak az Egyesült Államokból kiadott háborús bűnös, az Izraelben bíróság elé állított Ivan Demj anyuk ügyéiben. Ö a treblinkai koncentrációs táborban teljesített szolgálatot; vadállati kegyetlenségét jól mutatja elnevezése: „Rettenetes Iván”. Védői ugyan tagadják, hogy a nyugdíjas clevelandi autógyári munkás azonos lenne az irgalmatlan, szadista gyilkossal, de a dokumentumok és a tanúvallomások elegendőnek tűnnek a bizonyításhoz. A tartui hóhér Ugyancsak nagy port vert fel az elmúlt hetekben egy észt háborús bűnös, Kari Linnasz esete. Lelkiismeretét a tartui haláltábor vezetőjeként körülbelül 12 ezer ember megölése terheli. A világégés után — előbb említett, s megannyi más társához hasonlóan — ő is az Egyesült Államokba szökött. Egy szovjet bíróság, távollétében már 25 évvel ezelőtt halálra ítélte, de Washingtonban csak a hetvenes évtized végén kezdtek a kiadatási kérelemmel foglalkozni. 1981- ben fosztották meg amerikai állampolgárságától, ám ezután még hat esztendőnek kellett eltelnie, amíg — az összes jogi kibúvót, politikai mentési kísérletet és manővert „végigzongorázva” — az illetékes hatóságok kiszolgáltatták a tömeggyilkost. Barbie-nak Lyonban, Deffl- janyuknak Tel Avivban, Ar- tukovicsnak Zágrábban, Lin- nasznak pedig Tallinnban kéll szembe néznie bíráival. Lehet, hogy az eltelt évtizedek csökkentették a számonkérés esélyét, s az is tény, hogy rengetegen csúsztak ki a törvény hálójából. Mégis a véres gaztettek, a kegyetlenkedések négy évtized múltán sem feledhetők. Szegő Gábor „A hegyekkel, szurdokokkal ékelt észak-szíriai táj alkalmas menedéket kínál mindazoknak, akik a törvény elől bujdokolnak. A korábban bibliai pásztorok és nyájaik lakta barlangok a nyolcvanas évek elején szélsőséges fegyveres csoportok menedékhelyei, tanyái lettek. A laicizmus szellemében — tehát az államot a vallástól szétválasztva — kormányzó alevita kisebbséghez tartozó Háfez Asszad szíriai elnök hatalmát kívánták megdön- teni a Szíriában komoly erőt képviselő Muzulmán Testvérek. Tervük a következő volt: az arab ország második legnagyobb városát, Aleppót fegyveres puccsal megszerzik, és az északi vidék e fontos városában megvetve lábukat, a fennálló rend megdöntésére törekszenek. Egy este a szíriai hadsereg katonái körbefogták Hama barlangjait. Füles' révén értesültek arról, itt táboroznak a fanatikus csoportok. Elzárták a kijáratokat, és megkezdődött a szörnyű szertartás: bebetonozták a barlangok bejáratait... Pontosan senki nem tudja, hány muzulmán testvér lelte szörnyű halálát ekkor. Igaz, az arabok közt népszerű, legendás beduin hős, Antar lejegyzett története egy helyütt említi: „A legszebb halál, hőshöz legnemesebb csatában szörnyet halni.” Ez mégis néma döbbenetét váltott ki... Legalábbis azt hittük akkor. Rá két hétre véres megtorlásként Hamaban ismeretlen tettesek egy békés autóbusz utasait és sofőrjét lőtték halomra a hegyről intézett gép- puskatűzzel. A véres képsorok bejárták a televíziókat, a fekete abajába burkolózó asszonyok heteken át sikították fülszaggató gyászdalukat ... Ez volt a Muzulmán Testvérek .bosszúja befalazott társaikért.” — Hallottam a történetet az események át- élőjétől, szőke hajú szír kedvesemtől, aki tizenkilenc évesen belecsöppent akaratlanul egy nem mindennapi szervezet szokatlan világába. A tisztviselők < szervezete Mi, európaiak e híreket olvasva meghökkenünk és elborzadunk, s felszínes véleményünkkel Ítélkezünk és barbár keleti tettnek minősítjük és a szalonok pletykaszintjére degradáljuk a nem mindennapi szenvedélyek szülte eseményeket. Kik is a Muzulmán Testvérek, akik immár hat évtizede színesítik az iszlám amúgy is tarka palettáját? Egyiptomban Iszmailia városában alakult 1928-ban a szervezet. Az angol Szuez»- csatorna Vállalatnál hat helyi tisztviselő dolgozott. Közöttük Haszan el-Banna. 0 a híresen hírhedt Muzulmán Testvérek alapítója. Emlékirataiban erről így ír: „Tisztviselő barátaim egy nap így fordultak hozzám, ismerjük vallásunk iránt való odaadásodat. Ám felvetődik bennünk a kérdés, mit kell tennünk azért, hogy az iszlám kultúrája elnyerje végre az őt illető helyét. Mert sajnos, ma a nyugati imperialisták tányérnyaló kutyái lettünk. Ök mindent megtesznek azért, hogy idegen és illetlen szokásaikat meghonosítsák nálunk is ... ” Így kezdődött tehát Haszan el-Banna és a Muzulmán Testvérek története. Sajátos történelmi korban jött létre a szervezet. És igaztalanok volnánk, ha csak ítélkeznénk, úgy, hogy a történelmi, társadalmi mozgalmakat, a kor eseményeit figyelmen kívül hagynánk. Akkor bomlott fel a minden muzulmánt összefogó Oszmán Birodalom. Az első világháború után részekre hullott, sem nyelvileg, sem etnikailag nem egységes muszlim világ ideológiai és politikai síkon a növekvő európai hatások ellen biztosítani akarta létét. Ezért a Muzulmán Testvérek fel- kentnek érezték magukat e misszióra. ' A szervezet 1 célkitűzése Hat évtized alatt mit sem változott. Ott találtuk „kamikaze” csapataikat minden olyan helyen, ahol a próféta vallása veszélyben forgott. Észak-Afrikától Indiáig védték és haltak meg az eszmékért, amelyek a következők: az élet minden részére kiható tökéletes vallási ideológia a mohamedi tanok modern életre való alkalmazása, a Szent Korán és a hagyományok alapján. Az iszlám előírásának minden népre és nemzetre való alkalmassá tétele. Természetesen állandó székhelyük napjainkban Egyiptom. Ezért aligha vélhető túlzásnak az, hogy a közelmúltban az egyiptomi választások előtt a világ sajtója különös figyelmet szentel a szervezetnek. Az arab nyelven megjelenő A1 Musz- limun teljes oldalon közöl interjút a Muzulmán Testvérek vezetőjével, Hamid Abu an Naszr-ral. Az idős vezér megjárta már az ötvenes évek közepén az Egyiptomi Népi Bíróság börtöneit. Mindez élet- és vallás- szemléletén mitsem változtatott: „Igen, mi politikai mozgalom vagyunk! Soha nem voltunk sem jobbosok, sem balosok, mi harcolunk addig, amíg el nem jön a próféta országa. Politikai elképzeléseink mit sem változtak azóta, amióta alapítónk Haszan el-Banna életre hívta csapatunkat.” Aligha szükséges hangsúlyoznunk, mozgalmuk több forrófejű fanatikusok gyülekezeténél. A föld bármely sarkába képesek híveiket eljuttatni, és amint Szíriában, úgy Egyiptomban is képesek voltak fegyveres ellenállásra is. ök pénzelték a Szadat elnök elleni merényletet is. Mubarak mostani, egyiptomi államfő ellenzi, ám kénytelen elviselni a mozgalmat. Ha csak nem akarja végveszélybe sodorni amúgy is belső feszültségektől terhes államát. Egy tény. A Muzulmán Testvérek befolyása immár a parlamentig terjed. Az előbb idézett folyóirat megkérdezte az idős vezértől, hogy elképzelhetőnek tartja-e az iszlám törvénykezésre alapuló kormányzást Egyiptomban. A válasz így hangzott: „A muzulmán vallás egyiptomi megjelenése óta harcoltak ezért. Ám, nálunk Mohamed Ali pasa a múlt században Egyiptom minden tartományában a francia eredetű napóleoni törvényekhez hasonló törvénykönyvet léptetett életbe. Ez, és ennek hatása csak erősödött. A nép azonban, amint ezt a tüntetések is bizonyítják, elveti fajá- vtal és vallásával szemben álló ellenkező idegen szellemet”. Az április 6-án megtartott egyiptomi parlamenti választások Mubarak pártjának biztos többséget hoztak. Ám mozgalma fő ellenzéki erejét a Muzulmán Testvérek alkotják. Ök egyértelműen a Saria, az iszlám törvénykezés * bevezetését követelik. Ez igen kényes ügy, egy olyan muszlim országban, ahol jelentős számú kopt kisebbség él. Igen ám, csak a gazdaságú nehézségek akaratlanul is a hithez kergetik az embereket. Folyik tehát a húzd meg, ereszd meg, és Mubarak elnöknek igen diplomatikusan kell eljárnia, ha nem akarja magát és államát egy polgárháború veszélyének kitenni. Igaz. a a több ezer éves szfinx nem tehet erről... \ Soós Tamás Értesítjük, T. Fogyasztóinkat, hogy EGERBEN, az alábbi utcákban bálózatfenntartási munkavégzés miatt 1987. május 20-án, 7 órától 17 óráig Áramszünet lesz. Eger XIII., kér. Kovács Jakab u„ Felszabadulás út, Béke u., József A. u„ Pásztor-völgy ltp„ Hámán Kató u„ Szérűskert u„ Apátfalvi út, Szarvaskői út, Almár. ÉMÁSZ Vállalat Egri Kirendeltsége A NAGYRÉDEI SZŐLÖSKERT MGTSZ PÁLYÁZATOT HIRDET szőlőtermelés középszintű FELTÉTEL: legalább szakirányú főiskolai végzettség, 3 éves nagyüzemi gyakorlat. FIZETÉS: megegyezés szerint 25/183. MÉM számú rendelet alapján. JELENTKEZÉS: személyesen vagy írásban a téesz személyzeti vezetőnél. technológiai irányítására. Cím: Szőlőskert Mgtsz 3214 NAGYRÉDE Gyöngyösi űt 1. A „lyoni hóhér" bilincsben
