Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-16 / 114. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1987. május 16., szombat Tel Avivban a bíróságon egy tanú Dem ja - nyuk régi és mostani fényképét hasonlítja össze (Fotó: MTI külföldi képszerkesztöség — KS) lehet elévülés! MUBARAK ELLENZÉKE: A MUZULMÁN TESTVÉREK Hem a szfinx tehet róla... A „szűk" a felkelés fészke (Tóth Gizella reproduk­ciója) BARBIE, LINNASZ ÉS TÁRSAIK Nem Lyonban 600-nál is több Újságíró tudósítja a világ legjelentősebb hírügynöksé­geit és sajtóorgánumait az évszázad francia perének ne­vezett Barbie-tárgyalásról. A második legnagyobb francia város igazságügyi palotájá­ban golyóálló üveg mögött ül a vádlottak padján az egykori Gestapo-főnök, hogy — előreláthatólag több hétig tartó eljárás során — felel­jen a náci korszak során el­követett bűntetteiért. Franciaországban először De lehet-e, jogos-e a tör­téntek után immár több, mint négy évtizeddel a szá­monkérésben reménykedni ? Sikerrel járhat-e a védőügy­védek igyekezete, hogy — egyrészt különféle politikai húzásokra, másrészt a haj­dani tanúk óhatatlan megfo­gyatkozására alapozva — vé­dencüket megvédik az ítélet­től? Illetve Barbie esetében az ismételt ítélettől, hiszen az évtizedekig Dél-Ameriká- ban bujkáló tettesre már kétszer, 1952-ben és 1954- ben halálos büntetést szab­tak ki. ('Paradox fejlemény, hogy a nyolcvanas évtized elején közben a szocialista párti kormányzat eltörölte a halálbüntetést, így Barbie életét voltaképpen nem fe­nyegeti közvetlen veszély.) Mégsem mindegy, hogyan végződik a rendkívüli ér­deklődéssel kísért tanácsko­zás. Barbie személyében ugyanis a háborús bűnösök valószínűleg egyik utolsó „nagy hala” került horogra; olyan személy, aki a francia ellenállási mozgalom tagjai­nak kegyetlen üldözéséért is felelős. Így — a vádlott életkorától, egészségi állapo­tától vagy az azóta eltelt idő hosszától függetlenül — szimbolikusan is fontos, ér­vényesülni tud-e az igaz­ságszolgáltatás. Más kérdés, hogy a mostani tárgyaláson az „emberiség ellen elköve­tett bűnök” vádjai állnak előtérben (Franciaországban egyébként első ízben), mivel ezekre semmilyen elévülés nem vonatkozhat. Gyors Ítéletre, sima tár­gyalásra persze aligha lehet számítani, hiszen Barbie bo­líviai kiadatása, 1983 legeleje óta, több mint 4 év telt el, amíg a jogi útvesztőkön át az ügy végül eljutott a lyo­ni esküdtszékig. A szakértők szerint további meglepeté­sek sem zárhatók ki: az egy­kori Gestapo-vezető ugyanis azzal fenyegetőzik, hogy ő is vádolni kezd, leleplezi a nácikkal együttműködő fran­cia kollaboránsok és besú­gók egész sorát. „Rettenetes Iván” Bármilyen fordulat jöjjön is, maga a tény, hogy Bar­bie a vádlottak padjára ke­rült, győzelem a második vi­lágháború véres kezű gyilko­sait napjainkig kereső szer­vezetek és egyének számára. Bizonyítja a logikus, nem­zetközi jogi érvénnyel bíró alapelvet: a fasiszta, illetve általában a háborús bűnö­sök számára nem lehet el­évülés! Sajnos, a nyugati antikommunista «megfontolá­sok, különösen a hideghábo­rús korszak visszahatása nyomán e kívánság igen gyakran csorbát szenvedett — épp ezért örvendetes, hogy a közelmúltból több jó pél­da is felhozható. Kiadták például, igaz, sok­éves huzavona után, Jugo­szláviának Andrija Artuko- vicsot, a Hitler döntése ré­vén 1941 áprilisában létre­hozott bábrendszer, az úgy­nevezett „független horvát állam” egykori bel- és igaz­ságügyi miniszterét. A most 87 éves usztasa politikus el­len Zágrábban lefolytatott tárgyalás helybenhagyta a korábbi halálbüntetést — ám végrehajtását az elitéit betegsége miatt egyelőre el­halasztották. Szinte bizonyos viszont a legsúlyosabb büntetés meg­hozatala egy másik, ugyan­csak az Egyesült Államok­ból kiadott háborús bűnös, az Izraelben bíróság elé ál­lított Ivan Demj anyuk ügyé­iben. Ö a treblinkai koncent­rációs táborban teljesített szolgálatot; vadállati ke­gyetlenségét jól mutatja el­nevezése: „Rettenetes Iván”. Védői ugyan tagadják, hogy a nyugdíjas clevelandi autó­gyári munkás azonos lenne az irgalmatlan, szadista gyil­kossal, de a dokumentumok és a tanúvallomások elegen­dőnek tűnnek a bizonyítás­hoz. A tartui hóhér Ugyancsak nagy port vert fel az elmúlt hetekben egy észt háborús bűnös, Kari Linnasz esete. Lelkiismere­tét a tartui haláltábor veze­tőjeként körülbelül 12 ezer ember megölése terheli. A világégés után — előbb em­lített, s megannyi más tár­sához hasonlóan — ő is az Egyesült Államokba szökött. Egy szovjet bíróság, távollé­tében már 25 évvel ezelőtt ha­lálra ítélte, de Washingtonban csak a hetvenes évtized vé­gén kezdtek a kiadatási ké­relemmel foglalkozni. 1981- ben fosztották meg ameri­kai állampolgárságától, ám ezután még hat esztendőnek kellett eltelnie, amíg — az összes jogi kibúvót, politikai mentési kísérletet és manő­vert „végigzongorázva” — az illetékes hatóságok ki­szolgáltatták a tömeggyilkost. Barbie-nak Lyonban, Deffl- janyuknak Tel Avivban, Ar- tukovicsnak Zágrábban, Lin- nasznak pedig Tallinnban kéll szembe néznie bíráival. Le­het, hogy az eltelt évtize­dek csökkentették a számon­kérés esélyét, s az is tény, hogy rengetegen csúsztak ki a törvény hálójából. Mégis a véres gaztettek, a kegyetlen­kedések négy évtized múltán sem feledhetők. Szegő Gábor „A hegyekkel, szurdokokkal ékelt észak-szíriai táj alkal­mas menedéket kínál mind­azoknak, akik a törvény elől bujdokolnak. A korábban bibliai pásztorok és nyájaik lakta barlangok a nyolcva­nas évek elején szélsőséges fegyveres csoportok mene­dékhelyei, tanyái lettek. A laicizmus szellemében — te­hát az államot a vallástól szétválasztva — kormányzó alevita kisebbséghez tartozó Háfez Asszad szíriai elnök hatalmát kívánták megdön- teni a Szíriában komoly erőt képviselő Muzulmán Testvé­rek. Tervük a következő volt: az arab ország második legnagyobb városát, Aleppót fegyveres puccsal megszer­zik, és az északi vidék e fontos városában megvetve lábukat, a fennálló rend megdöntésére törekszenek. Egy este a szíriai hadse­reg katonái körbefogták Ha­ma barlangjait. Füles' révén értesültek arról, itt táboroz­nak a fanatikus csoportok. Elzárták a kijáratokat, és megkezdődött a szörnyű szertartás: bebetonozták a barlangok bejáratait... Pon­tosan senki nem tudja, hány muzulmán testvér lel­te szörnyű halálát ekkor. Igaz, az arabok közt nép­szerű, legendás beduin hős, Antar lejegyzett története egy helyütt említi: „A leg­szebb halál, hőshöz legne­mesebb csatában szörnyet halni.” Ez mégis néma döb­benetét váltott ki... Leg­alábbis azt hittük akkor. Rá két hétre véres megtor­lásként Hamaban ismeretlen tettesek egy békés autóbusz utasait és sofőrjét lőtték ha­lomra a hegyről intézett gép- puskatűzzel. A véres képso­rok bejárták a televíziókat, a fekete abajába burkolózó asszonyok heteken át sikí­tották fülszaggató gyászdalu­kat ... Ez volt a Muzulmán Testvérek .bosszúja befalazott társaikért.” — Hallottam a történetet az események át- élőjétől, szőke hajú szír ked­vesemtől, aki tizenkilenc évesen belecsöppent akarat­lanul egy nem mindennapi szervezet szokatlan világá­ba. A tisztviselők < szervezete Mi, európaiak e híreket olvasva meghökkenünk és el­borzadunk, s felszínes véle­ményünkkel Ítélkezünk és barbár keleti tettnek minő­sítjük és a szalonok plety­kaszintjére degradáljuk a nem mindennapi szenvedé­lyek szülte eseményeket. Kik is a Muzulmán Testvé­rek, akik immár hat évtize­de színesítik az iszlám amúgy is tarka palettáját? Egyiptomban Iszmailia vá­rosában alakult 1928-ban a szervezet. Az angol Szuez»- csatorna Vállalatnál hat he­lyi tisztviselő dolgozott. Kö­zöttük Haszan el-Banna. 0 a híresen hírhedt Muzulmán Testvérek alapítója. Em­lékirataiban erről így ír: „Tisztviselő barátaim egy nap így fordultak hozzám, ismerjük vallásunk iránt való odaadásodat. Ám fel­vetődik bennünk a kérdés, mit kell tennünk azért, hogy az iszlám kultúrája elnyer­je végre az őt illető he­lyét. Mert sajnos, ma a nyu­gati imperialisták tányér­nyaló kutyái lettünk. Ök mindent megtesznek azért, hogy idegen és illetlen szo­kásaikat meghonosítsák ná­lunk is ... ” Így kezdődött tehát Haszan el-Banna és a Muzulmán Testvérek története. Sajátos történelmi korban jött lét­re a szervezet. És igaztala­nok volnánk, ha csak ítél­keznénk, úgy, hogy a törté­nelmi, társadalmi mozgal­makat, a kor eseményeit figyelmen kívül hagynánk. Akkor bomlott fel a minden muzulmánt összefogó Osz­mán Birodalom. Az első vi­lágháború után részekre hullott, sem nyelvileg, sem etnikailag nem egységes muszlim világ ideológiai és politikai síkon a növekvő európai hatások ellen biz­tosítani akarta létét. Ezért a Muzulmán Testvérek fel- kentnek érezték magukat e misszióra. ' A szervezet 1 célkitűzése Hat évtized alatt mit sem változott. Ott találtuk „ka­mikaze” csapataikat minden olyan helyen, ahol a próféta vallása veszélyben forgott. Észak-Afrikától Indiáig véd­ték és haltak meg az eszmé­kért, amelyek a következők: az élet minden részére ki­ható tökéletes vallási ideoló­gia a mohamedi tanok mo­dern életre való alkalmazá­sa, a Szent Korán és a ha­gyományok alapján. Az isz­lám előírásának minden népre és nemzetre való al­kalmassá tétele. Természetesen állandó székhelyük napjainkban Egyiptom. Ezért alig­ha vélhető túlzás­nak az, hogy a közel­múltban az egyiptomi vá­lasztások előtt a világ saj­tója különös figyelmet szen­tel a szervezetnek. Az arab nyelven megjelenő A1 Musz- limun teljes oldalon közöl interjút a Muzulmán Test­vérek vezetőjével, Hamid Abu an Naszr-ral. Az idős vezér megjárta már az öt­venes évek közepén az Egyip­tomi Népi Bíróság börtö­neit. Mindez élet- és vallás- szemléletén mitsem változta­tott: „Igen, mi politikai mozgalom vagyunk! Soha nem voltunk sem jobbosok, sem balosok, mi harcolunk addig, amíg el nem jön a próféta országa. Politikai el­képzeléseink mit sem vál­toztak azóta, amióta alapí­tónk Haszan el-Banna élet­re hívta csapatunkat.” Aligha szükséges hangsú­lyoznunk, mozgalmuk több forrófejű fanatikusok gyü­lekezeténél. A föld bármely sarkába képesek híveiket eljuttatni, és amint Szíriá­ban, úgy Egyiptomban is képesek voltak fegyveres el­lenállásra is. ök pénzelték a Szadat elnök elleni me­rényletet is. Mubarak mosta­ni, egyiptomi államfő ellen­zi, ám kénytelen elviselni a mozgalmat. Ha csak nem akarja végveszélybe sodor­ni amúgy is belső feszültsé­gektől terhes államát. Egy tény. A Muzulmán Testvé­rek befolyása immár a par­lamentig terjed. Az előbb idézett folyóirat megkérdezte az idős vezér­től, hogy elképzelhetőnek tartja-e az iszlám törvény­kezésre alapuló kormány­zást Egyiptomban. A vá­lasz így hangzott: „A muzul­mán vallás egyiptomi meg­jelenése óta harcoltak ezért. Ám, nálunk Mohamed Ali pasa a múlt században Egyip­tom minden tartományá­ban a francia eredetű napó­leoni törvényekhez hasonló törvénykönyvet léptetett élet­be. Ez, és ennek hatása csak erősödött. A nép azon­ban, amint ezt a tüntetések is bizonyítják, elveti fajá- vtal és vallásával szemben álló ellenkező idegen szelle­met”. Az április 6-án megtartott egyiptomi parlamenti vá­lasztások Mubarak pártjá­nak biztos többséget hoztak. Ám mozgalma fő ellenzéki erejét a Muzulmán Testvé­rek alkotják. Ök egyértel­műen a Saria, az iszlám törvénykezés * bevezetését követelik. Ez igen kényes ügy, egy olyan muszlim or­szágban, ahol jelentős szá­mú kopt kisebbség él. Igen ám, csak a gazdaságú nehézségek akaratlanul is a hithez kergetik az embe­reket. Folyik tehát a húzd meg, ereszd meg, és Muba­rak elnöknek igen diploma­tikusan kell eljárnia, ha nem akarja magát és álla­mát egy polgárháború ve­szélyének kitenni. Igaz. a a több ezer éves szfinx nem tehet erről... \ Soós Tamás Értesítjük, T. Fogyasztóinkat, hogy EGERBEN, az alábbi utcákban bálózatfenntartási munkavégzés miatt 1987. május 20-án, 7 órától 17 óráig Áramszünet lesz. Eger XIII., kér. Kovács Jakab u„ Felszabadulás út, Béke u., József A. u„ Pásztor-völgy ltp„ Hámán Kató u„ Szérűskert u„ Apátfalvi út, Szarvaskői út, Almár. ÉMÁSZ Vállalat Egri Kirendeltsége A NAGYRÉDEI SZŐLÖSKERT MGTSZ PÁLYÁZATOT HIRDET szőlőtermelés középszintű FELTÉTEL: legalább szakirányú főiskolai végzettség, 3 éves nagyüzemi gyakorlat. FIZETÉS: megegyezés szerint 25/183. MÉM számú rendelet alapján. JELENTKEZÉS: személyesen vagy írásban a téesz személyzeti vezetőnél. technológiai irányítására. Cím: Szőlőskert Mgtsz 3214 NAGYRÉDE Gyöngyösi űt 1. A „lyoni hóhér" bilincsben

Next

/
Thumbnails
Contents