Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

% 2. NÉPÚJSÁG, 1987. április 16., csütörtök Befejeződlek a magyar—lengyel gazdasági ' tárgyalások A magyar—lengyel gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 23. ülésszaka szerdán befejezte munkáját. A megbeszélések eredményeit rögzítő jegyző­könyvet a bizottság magyar és lengyel elnöke Marjai Jó­zsef és Jozef Koziol minisz­terelnök-helyettesek írták alá. , A bizottság szükségesnek tartotta, hogy az érintett lengyel és magyar szervek folytassák a két ország gaz­dasága és gazdaságirányítási rendszere tárgyában folyta­tott eredményes konzultáció­kat és gyorsítsák fel a kö­zös vállalatok létrehozására, a közvetlen vállalatközi kap­csolatok kialakítására irá­nyuló munkát. • Jozef Koziolt fogadta Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke. A lengyel miniszterelnök­helyettes részt vett a buda­pesti lengyel műszaki na­pok ünnepélyes megnyitá­sán. Látogatást tett a kis­pesti vágóhídon és a tatabá­nyai tejüzemben. Jozef Koziol szerdán el­utazott Budapestről. A ven­déget a Ferihegyi repülőté­ren Marjai József búcsúz­tatta. Jélen volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti, és Biczó György, hazánk var­sói nagykövete. LIBANON Szíriái akció Kedden este a szíriai had­sereg elitalakulata ellenőr­zése alá vonta a Bejrutot Szidón (Szaida) dél-libanoni várossal összekötő tengerpar­ti utat. A könnyűfegyverek­kel felszerelt szíriai katonák az Avali folyó hídjáig, Szi­dón északi határáig nyomul­tak előre, bevallottan azzal a szándékkal, hogy a város melletti palesztin menekült- táborok körül véget vetnek a harcoknak. Az akcióval a szíriai ka­tonák alig 35 kilométernyi távolságra kerültek a Liba­non déli részét megszállva tartó izraeli csapatoktól. Iz­rael azonban már közölte, hogy a szíriai lépés nem fe­nyegeti biztonságát. Tel- Avivnak nem jön rosszul; hogy a palesztin táborok szíriai ellenőrzés alá kerül­nek. Libanon déli része és Bejrút fölött szerdán min­denesetre megélénkült az izraeli légi felderítő tevé­kenység. SHULTZ SAJTÓÉRTEKEZLETE MOSZKVÁBAN Megbeszélések a reykjaviki formulában A moszkvai látogatáson tartózkodó George jShultz amerikai 'külügyminisítert fogadta Nyikol?j Rizskov miniszterelnök is (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Szovjet—amerikai egyez­ményt írtak alá szerdán Moszkvában a világűr bé­kés célú kutatásában és ki­aknázásában való együttmű­ködésről. Az okmányt Edu­ard Sevardnadze, az SZKP KB Poltikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminisz­ter, valamint George Shultz amerikai külügyminiszter látta el kézjegyével. — Néhány fontos kérdés­ben sikerült jelentős előreha­ladást elérni, de korántsem mindegyikben — mondotta szerdai moszkvai sajtóérte­kezletén George Shultz ame­rikai külügyminiszter, aki „termékenynek” nevezte a szovjet fővárosban töltött há­rom napot. Szavaiból kitűnt, hogy látogatása nem ered­ményezett valódi áttörést. Mint mondotta, „jelentős haladás” elsősorban a köze­pes hatótávolságú rakéták kérdésében mutatkozott: „to­vábbi nehéz tárgyalások lesz­nek”, amelyek mögött „ta­lán már láthatók a -leendő megállapodás távlatai”. A megbeszélések alapjául az úgynevezett reykjaviki for­mula szolgál. Fel kell szá­molni az Európában telepí­tett összes szovjet és ameri­kai rakétát. Mindkét ország 100—100 robbanótöltetet tarthat meg ilyen eszközein, a Szovjetunió ázsiai részén, az Egyesült Államok pedig saját területén. Kidolgozták a felszámolás 4—5 éves me­netrendjét — mondotta. Az ellenőrzéssel kapcsolatban is előterjesztettek amerikai ja­vaslatokat. Shultz elismerte, hogy a szovjet fél kész a szigorú ellenőrzési intézkedé­sek elfogadására. Az amerikai külügyminisz­ter szerint még nem meg­oldott a közepesnél kisebb hatótávolságú rakéták kér­dése, de mindkét fél egyet­ért a csökkentéssel. A szov­jet vélemény szerint e fegy­verfajtákat illetően csak nul­la lehet a mindkét fél szá­mára elfogadható szám. Ha Genfben sikerül ebben a kérdésben is előrehaladást elérni, az elősegíti a közepes hatótávolságú rakétákra vo­natkozó szerződés megköté­sét. Az amerikai külügyminisz­ter úgy fogalmazott, hogy a közepes hatótávolságú esz­közökre vonatkozó szerződés létrejöttének esetére „a szov­jet fél ígéretet tett az NDK- ban és Csehszlovákiában te­lepített rakéták kivonására és leszerelésére". A szovjet „nulla megoldást” azonban alaposan meg kell konzultál­ni az Egyesült Államok NATO-partnereivel. A külügyminiszter rámu­tatott, hogy „nem mutatko­zott ilyen jelentős előrehala­dás a hadászati és az űr­fegyverek kérdésében”. Ame­rikai részről egyetértenek a hadászati fegyverek 50 szá­zalékos csökkentésének gon­dolatával, ezen belül alap­nak tekintik a reykjaviki számokat: mindkét fél 6000 robbanótöltetet és 1600 cél­ba juttató eszközt tarthatna meg. A külügyminiszter ér­tésre adta, hogy Washing­ton továbbra is ragaszkodik a megmaradó fegyverek faj­tánként mennyiségeinek megállapításához, az úgyne­vezett „alszintekhez", mert nézete szerint csak ez ad le­hetőséget kiegyensúlyozott megállapodásra. „Szóba került” egy esetle­ges csúcstalálkozó kérdése, közölte Shultz, annyit fűzve hozzá, hogy mindkét fél vé­leménye szerint ennek „je­lentős eseménnyel kell ösz- szekapcsolódnia” és jól elő­készítetnek kell lennie. Rizskov kormányfővel foly­tatott tárgyalásait elsősor­ban „gazdasági jellegűek- nek” és „érdekeseknek” mi­nősítette a külügyminiszter. BONN A nyugatnémet kormány szóvivője szerda este a ke­let—nyugati kapcsolatok ala­kulása szempontjából kedve­ző jelnek nevezte azt a tényt, hogy a felek haladást értek el Shultz amerikai külügyminiszter moszkvai tárgyalásain. Volker Rühe, a keresztény- demokrata—keresztényszociá­lis unió (CDU CSU) parla­menti csoportjának szóvivő­je, az uniópártok biztonság- politikai szakértője szerint karnyújtásnyi közelségbe került a középJiatótávolságú rakétákra vonatkozó nulla­megoldás. Ismét az NSZK támogatásáról biztosított minden olyan erőfeszítést, amely egy ilyen megálla­podás mielőbbi létrejöttére irányul. Rühe nem tért ki Gorbacsov legújabb moszk­vai javaslatára.-( Külpolitikai kommentárunk )— Ismét az urnákhoz? AZ OLASZ BELPOLITIKA fejleményei, váratlan fordulatai nemegyszer hozták nehéz helyzetbe a hír- magyarázókat. A sűrűn ismétlődő itáliai kormány- válságok, vagy az elmúlt években Bettino Craxi öt­párti, ingatag többségű, mégis meglepő szilárdságot tanúsító kabinetjének cikcakkjai sokszor jelentettek kemény diót a kommentátoroknak és szakértőknek egyaránt. Ügy tűnik, a jelenlegi helyzetben épp ilyen meg­lepő kérdésre kellene megtalálni a választ: hogy le­het, hogy Rómában ma már szinte bizonyosra vehető az idő előtti választások kiírása, amikor — legalábbis hivatalosan — egyetlen párt sem szorgalmazza a vok­solás előrehozatalát? Azóta, hogy (immár több mint egy hónappal ezelőtt) benyújtotta lemondását az itá­liai viszonyok között miniszterelnökségi rekordperió­dussal büszkélkedhető Craxi, egyetlen próbálkozás sem járt sikerrel egy új kormányzati formula tető alá hozásában. Az első menetben a kereszténydemokraták kísérel­tek meg létrehozni egy új, az eddiginél stabilabb ka­binetet — eredménytelenül. Nem hozott azonban áttörést a Craxi-kormány átszervezésére tett kísér­let sem, csakúgy, mint az a javaslat, amellyel a kom­munista párt igyekezett áthidalni a mostani, elhú­zódó válságot. Alessandro Natta, az OKP főtitkára ugyanis azt kezdeményezte, hogy hozzanak létre egy olyan, valóban újszerű parlamenti többséget, amely­ből épp a befolyásos Kereszténydemokrata Párt ma­radna ki. Ám a jelek szerint a valóságos fordulat­nak számító indítvány még nem találkozott a part­nerként szóba jöhető politikai csoportok teljes egyet­értésével. MI MARADHAT akkor még a lehetőségek között, mint az eredetileg csak jövőre esedékes választások előrehozatala? Sikerrel kecsegtethet-e még Cossiga ál­lamfő néhány újabb lépése, például — Scalfaro egy­kori belügyminiszter kudarca után — a szintén ke­reszténydemokrata Fanfani megbízású ismételt köz- vetítő-koalíciótoborzó tárgyalások megkezdésével? A Tiberisz partján egyre kiforrottabb az a vélemény hogy — a nyilvánosság előtt elhangzó kijelentések­kel ellentétben — valóban már mindegyik párt meg­kezdte az előkészületeket a választási kampányra. Ki­szivárogtak az első találgatások is a voksolás idő­pontjáról: eszerint meglehetősen hamar, már június folyamán urnákhoz kellene járulniuk a választópol­gároknak Itáliában. A nagy kérdés csupán az, hoz­hat-e jelentős újrarendeződést a parlamenti erővi­szonyokban egy ilyen szavazási erőpróba. Erre vi­szont egyelőre a legtapasztaltabb megfigyelők sem igen kockáztatnak meg határozott jóslatokat. . Elekes Éva Fanfani — ötödször Amintore Fanfanit, az olasz szenátus kereszténydemok­rata elnökét bízta meg szer­dán Francesco Cossiga ál­lamfő egy új kormány meg­alakításával. Miután a korábbi kor­mányalakítási kísérletek sor­ban kudarcot vallottak, Fan- faninak az Olasz Köztársa­ság történetében először egy „intézményi” kormányt kell létrehoznia. Ez azt jelenti. hogy a szenátus elnöke nem a pártérdekeket szem előtt tartva állítja össze a testü­letet. hanem abból a cél­ból, hogy az átmeneti jelleg­gel biztosítsa az intézmé­nyek működését. Ennek az ügyvivő kormánynak a tevé­kenysége gyakorlatilag az előrehozott parlamenti vá­lasztásokba torkollana Fanfani egyébként ötször volt eddig miniszterelnök. NSZK Pápalátogatás Lengyelországban 40 MILLIÓS TAGSÁG KÉPVISELETÉBEN Megkezdődött a Komszomol XX. kongresszusa Szerdán Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotá­jában megkezdődött a Leni­ni Komszomol XX. kong­resszusa. A központi bizott­ság beszámolóját Viktor Mi- ronyenko, a KB első titkára terjesztette a szovjet ifjúsá­gi szövetség legfelsőbb fó­ruma elé. A tanácskozás megnyitó üléséről — ame­lyen részt vett Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára — közvetítést adott a szovjet rádió és televízió. A kongresszust nagy vá­rakozás előzte meg a Szov­jetunióban, s nemcsak a szervezet 40 milliós tagságá­nak soraiban. A mostani fórumon 4830 küldött képviseli a tagságot, közülük 4700 első ízben kongresszusi küldött, s a teremben helyet foglalók 67 százaléka 25 év alatti. A kongresszus már küldöttei­nek összetételében is bizo­nyítja: fiatalodik az ifjúsági szervezet, s nemcsak a tag­ság életkorának vonatkozá­sában, hanem a munka stí­lusát. módszereit tekintve is. NDK tiszt visszatérése Jelentős mennyiségű do­kumentumot magával hozva visszatért az NDK-ba a ha­tárőrség egy(k főhadnagya, aki tavaly augusztusban szö­kött át az NSZK-ba. Mint a szerdai berlini la­pok beszámoltak róla, Dieter Mann, aki közben a nyugat­német hírszerző szolgálattól (BND) az Ulrich Marx fe­dőnevet kapta, a BND fel­ügyeletét kijátszva április 11-én önszántából visszatért az NDK-ba. Az NDK illetékes hatóságai megkezdték az egykori ha­tárőrtiszt által áthozott nagy mennyiségű dokumentum ki­értékelését. Újabb vizsgálat a Mengele-ügyben Az NSZK-ban újabb vizs­gálatot rendeltek el a Bra­zíliában halottnak nyilvání­tott náci tömeggyilkos, Jo­sef Mengele ügyében. Ismét felmerült ugyanis az a gya­nú. hogy a dél-amerikai or­szágban eltemetett személy mégsem volt azonos az auschwitzi haláltábor SS- orvosával, aki a gázkamrák­ba küldött deportáltak, fő­leg zsidók, így magyar ál­lampolgárok kiválogatását is irányította. Mint Hans-Eberhard Klein frankfurti főállamügyész be­jelentette: a holttestet 1985- ben exhumálták,-s több ál­lam törvényszéki orvosszak­értői arra a következtetésre jutottak, hogy helyesnek bi­zonyult a feltételezés: Men­gele maradványairól van szó. Bossert asszony, mint fő tanú, akkor ezt megerősítet­te. Most vallomását vissza­vonta — arra való hivatko­zással. hogy „tévedhetett is”. Ez alkalommal „holttest ha­mis néven történt eltemet­tetése” vádjával eljárást in­dítottak ellene. Klein főállamügyész közlé­se szerint a holttest marad­ványainak egy részét ismét törvényszéki orvosokból ál­ló nemzetközi csoport fog­ja megvizsgálni a mainzi és a kiéli boncolóintézetben. Ugyanezt Izrael állam is kérte. Klein — bár kétli, hogy a szakértők új ered­ményre jutnak — nem zár­ja ki a szenzációt. A Menge­le-ügyben hivatalosan még amúgy sem zárták le végle­gesen a nyomozást — mon­dotta. Tíz lengyel várost látogat meg és egy alkalommal ta­lálkozik Wojciech Jaruzelski- vel, a Lengyel Államtanács elnökével II. János Pál pá­pa június 8. és 14. közötti harmadik lengyelországi lá­togatása alkalmával. A lengyel legfelsőbb veze­tés és a püspöki kar meg­hívására Lengyelországba ér­kező pápa részt vesz a 2. lengyelországi eucharisztikus kongresszus megnyitóján, va­lamint záró ülésén és láto­gatást tesz Varsón kívül Krakkóba, Czestochowába, Lublinba, Lódzba, Tarnów- ba, Gdanskba, Sopotba, Gdyniába és Szczecinbe. Az Interpress állami sajtóügy­nökség és a püspöki kar kö­zös sajtóirodájának szerdai tájékoztatása szerint a kato­likus egyházfő hivatalos programját magánjellegű ta­lálkozók és látogatások egé­szítik ki Diákzavargás Isztambulban Az 1980-as katonai hatalom- átvétel óta a legnagyobb méretű diákzavargás történt a törökországi Isztambulban. A rendőrök több mint száz tüntetőt őrizetbe vettek, akik a diákszövetségek tervezett betiltása ellen tiltakoztak. (Népújság-telefotó — REUTER — MTI — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents