Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-02 / 78. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 78. szám ÁRA: 1987. április 2., csütörtök 1,S0 FORINT Lázár György fogadta az angolai tervezési minisztert Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Antonio Henriques da Silva angolai tervezési minisztert. A megbeszélésen részt vett Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. A kormányszóvivő nyilatkozata Késésben... Mezőgazdaságunk számos nemzetközi összefüggésben is komoly érdeklődésre számot tartó fejlődési tapasztalattal rendelkezik. Például az egy főre jutó gabona- és hústermelésben, nem kevésbé a hazai szövetkezeti mozgalomban szerzett eredményeiben, a kis- és nagyüzemi kapcsolatában, a termelési rendszerek szerepében, vagy a szövetkezeti demokráciára épülő irányítási rendszerben. Ezek mind jó példát jelentenek. Szó esett erről legutóbb az India fővárosában, Üj-Delhi- ben tartott VIII. közgazdasági világkongresszuson is, ahol A mezőgazdaság és az ipar kapcsolata a gazdasági növekedésben című témát tárgyalták meg. A különböző kontinensekről és országokból érkezett delegációk — közöttük a magyarok — egyetértettek abban, hogy a gazdasági fejlődésben az ipari stratégiára kell helyezni a hangsúlyt. A mezőgazdaság ugyanis önma-' gában aligha lehet a hosz- szú távú haladás motorja, noha ebben a folyamatban fontos a szerepe. Persze, ez utóbbi csak úgy segítheti elő a növekedést, ha fejlett ipari háttérre támaszkodhat. Az iparpolitika pedig jobban épít a mezőgazdaság lehetőségeire. A hazai élelmiszer-gazdaság további előrehaladásában az ágazati tartalékok kihasználása mellett. nagy fontosságú mennyire leszünk képesek fejleszteni hozzá a modern ipari hátteret. Ez utóbbi mai gondjaiban kifejezésre jutnak az ötvenes és a hatvanas évek hatásai, mindenekelőtt, ■agy az ipar fejlesztésében u»m építettünk kellően az szág tényleges természeti és gazdasági adottságaira. A hetvenes években az ipar ágazati szerkezetének alakulását a központi fejlesztési programok határozták meg. Így a földgáz-, az alumínium-, a közúti jármű, a számítástechnikai és a petrolkémiai program. A mezőgazdaság fejlesztésével összefüggő ipari törekvések csak az elmúlt években kerültek előtérbe, tehát jelentős késéssel! Az élelmiszeripar viszonylagos lemaradása komoly hátrányt jelent a termelésnek. Az agrárexportunkra szánt cikkek háromnegyed része ugyanis valamilyen feldolgozási formában részesül mielőtt piacra kerül. Ezsk minősége és eladhatósága szó- rosan összefügg egymással. Az utóbbi években ugyanis a külpiacók telítetté váltak élelmiszerekkel, amelyek nehezen eladhatók. Így nemzetközileg nőtt az igény a jobb minőség, a korszerű csomagolás iránt. Itt dől el tehát, hogy megfelelünk-e a mind szigorúbb követelményeknek vagy sem! Mert ha nem, akkor hiába termelünk a mezőgazdaságban viszonylag olcsón, ha a feldolgozott élelmiszeripari termékeinktől nem várható gazdaságos export. Mentusz Károly Átadtak az idei művészeti dijakat Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából szerdán, délelőtt a Pesti Vigadóban átadták az idei művészeti díjakat. Az eseményen megjelent Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és dr. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az elismerésben részesülteket Köpeczi Béla művelődési miniszter köszöntötte, majd átnyújtotta nekik a kitüntetéseket. Jászai Mari-díjat kapott: Ács János, a kaposvári Csi- ky Gergely Színház rendezője, Bajcsay Mária, a szolnoki Szigligeti Színház színművésze, Balogh Éva, az Állami Bábszínház rendezője, Bán János, a Katona József Színház színművésze, Csikós Sándor, a nyíregyházi Móricz Zsdg- mond Színház színművésze, Felkai Eszter, a békéscsabai Jókai Színház színművésze, Harsányi Gábor, a Nemzeti Színház színművésze, Illés István, a győri Kisfaludy Színház tagozatvezető rendezője, Koltai Tamás kritikus, a Színház című folyóirat munkatársa, Kováts Kriszta, a Rock Színház színművésze, Kristóf Istvánná, a Magyar Cirkusz és Varieté artistaművésze. Magos György, a Magyar Rádió rendezője, Nagy Anna, a Madách Színház színművésze, Pap Vera, a Vígszínház színművésze, Tóth Judit, a Népszínház színművésze és Zsadon Andrea, a Fővárosi Operett Színház színművésze. József Attila-dijban részesült: Agárdi Péter irodalomtörténész, kritikus, a Magyar Rádió elnökhelyettese, Balázs József író, Csukás István költő. Gergely Ágnes költő, műfordító, prózaíró, a Nagyvilág munkatársa. Görömbei András irodalomtörténész, kritikus, Kalász Márton író, műfordító, a Vigilia munkatársa. Kocsis István drámaíró, Krasznahorkai László író, Thiery Árpád író, a Kortárs főszerkesztő-helyettese, Zalán Tibor költő és az időközben elhunyt Szederkényi Ervin főszerkesztő, kritikus és irodalom- szervező. Liszt Ferenc-díj a kitüntetése Berczelly Istvánnak, a Magyar Állami Operaház magánénekesének, Dévai Nagy Kamillának, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese magánénekesének, Jan- csovics Antalnak, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese vezető karmesterének, Hágai Katalinnak, a Magyar Állami Operaház magántáncosának, az Omega együttes tagjainak: Benkő Lászlónak, Debreceni Ferencnek. Kóbor Jánosnak, Mihály Tamásnak, Molnár Györgynek, továbbá Peré- zjyi Eszternek, az Országos Filharmónia szólistájának, hegedűművésznek, Somogy- vári Eriknek, a Budapest Táncegyüttes néptáncművészének, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművésznek, zeneszerzőnek, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközép- iskola tanárának, Zempléni Máriának, a Magyar Állami Operaház magánénekesének. Az Erkel Ferenc-dijat adományozták Bor Józsefnek, a győri Kisfaludy Színház igazgató-rendezőjének, Már- tha István zeneszerzőnek, Párkainé Eckhardt Mária zenetudósnak, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola osztályvezetőjének Balázs Béla-díjat kapott: Bársony Péter, a Pannónia Filmvállalat hangmérnöke, B. Révész László„ a Magyar Televízió rendezője, Bölcs István, a Magyar Rádió rovatvezetője, Elek Judit, a MAFILM filmrendezője, Er- dőss Pál, a MAFILM filmrendezője, Gothár Péter filmrendező, a kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezője, Hazai György, a Magyar Szinkron és Video Vállalat szinkronrendezője, Horváth Péter, a Lapkiadó Vállalat fotóriportere, Kol- lányi Judit, a MAFILM vágója, Mahrer Emil, a Magyar Televízió vezető rendezője, Pap Ferenc, a MAFILM operatőre és Szalai András, a Magya'r Televízió operatőre. Munkácsy Mihály-díjban részesültek: Almásy Aladár grafikusművész, Antal Pál grafikusművész, Bozsó János festőművész, Buczkó György iparművész, Demjén Imre ipari formatervező művész. Földi Péter festőművész, a Somoskőújfalui általános iskola tanára. Jó- zsa Bálint szobrászművész, Kecskés Ágnes gobelintervező művész, Lente István restaurátor. L őrinczi Edit belsőépítész, Marosits István szobrászművész, Németh Lajos művészettörténész, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanszékvezető professzora. Szentirmai Zoltán szobrászművész és Üjházi Péter festőművész. Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője szerdán Budapesten a következő nyilatkozatot adta a sajtó képviselőinek: — A sajtó már hírt adott arról, hogy 1987. február 26— 27-én — több magas rangú politikus jelenlétében — ülést tartott a romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa. Az ülésen és az azt követő sajtókampányban a román nép történetének meghamisításával, revansizmus. sál, Románia belügyébe történő beavatkozási kísérlettel vádolták a Magyar Népköz- társaságot. A Romániában és külföldön is széles körben terjesztett vádak minden alapot nélkülöznek, zavart okoznak a két szomszédos szocialista ország együttműködésében, ártanak mind a magyar, mind a román nép alapvető érdekeinek. Ismeretes, hogy a burzsoázia súlyos örökséget hagyott Kelet-Európa felszabadult népeire. Magyarországon a népi hatalom gyökeresen szakított a káros múlttal, s politikája a népek közötti barátság erősítését, a sokoldalú együttműködés fejlesztését tűzte ki célul. A Magyar Népköztársaság képviselője aláírta a Helsinki Záróokmányt. Az alapelveket — beleértve a határok sérthetetlenségét is — következet tesen betartjuk, ajánlásait, korrekt módon megvalósítjuk. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter, aki Jean Goi miniszterelnök-helyettes, igazságügyminiszter meghívására hétfő óta Belgiumban tartózkodik, tanácskozást folytatott vendéglátójával kétoldalú és nemzetközi jogi és igazságügyi témákról. Fogadta őt Jean DeA magyar—román kapcsolatokban kormányunk a társadalmi rendszereink azonos elveiből, a szomszédságból és a történelmi egymásra utaltságból kiindulva az általánosan elfogadott nemzetközi elvek állapján mindig az együttműködés kölcsönösen előnyös fejlesztésére, állandó gazdagítására törekedett. 1977-ben'a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt legfelső vezetőinek találkozóján is megállapodás született arról, hogy minden területen fejlesztjük kétoldalú kapcsolatainkat. E téren a magyar kormány politikája hosszú idő óta változatlan, s ezért a nekünk címzett vádak érthetetlenek és elfogadhatatlanok. Történelmi adottság, hogy Romániában nagy számban élnek magyar, és Magyarországon kisebb számban román nemzetiségűek. A Kádár János és Nicolae Ceau- sescu által aláírt közös közlemény nyilvánosan is deklarálta, hogy az országainkban élő magyar, illetve főmén nemzetiség a két ország baráti kapcsolatai fejlesztésének fontos tényezője. Megerősítették, hogy szükség van a közvetlen lakossági kapcsolatok, a turizmus fejlesztésére, a sajtótermékek és könyvek cseréjének bővítésére, a népeinket ösz- szekötő haladó hagyományok ápolására s a kulturális és (Folytatás a 2. oldalon) fraigne, a parlament elnöke, és tárgyalt Mark Eys- kens pénzügyminiszterrel, valamint Etienne Knoops külkereskedelmi államtitkárral. Dr. Markója Imre szerdán befejezte látogatását és ma utazik haza Magyarországra. Dr. Markója Imre Belgiumban Világítótestek Verpelétiül Török Tiborné, a lámpatestek mechanikus szerelésén dolgozik Verpeléten a Fémcső Ktsz-ben tavaly jártunk utoljára: akkoriban az a hír járta, hogy a közeljövőben az üzemet a község szélére telepítik. Ennek a hírnek jártunk utána: de — ahogy mondani szokták —, a helyzet ez ügyben változatlan. Az üzem szerelőegysége maradt a régi helyén, viszont a környezetet szennyező festőüzem az újonnan épült raktárakkal együtt a nagyközség szélére került. 1987 januárjától a korszerű, környezetet kímélő festőrészleg teljes kapacitással működik. A termékszerkezet és a termelési érték az elmúlt év alatt nem változott számottevően. Ugyanakkor továbbra is célja az itt dolgozó kollektívának a korszerű, energiatakarékos világítótestek gyártása, amelynek 70 százaléka belföldre, 30 százaléka pedig csehszlovák exportra készül. Kiszály Istvánné építi be a lámpatestekbe a transzformátorokat A nagyközség szélére telepített elektrosztatikus festőüzem januártól már üzemei (Fotó: Perl Márton) Szászi Endréné és Szobonya Tiborné a csehszlovák exportra készülő világítótestek minőségi ellenőrzését végzi
