Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-09 / 84. szám
( VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 84. szám ÁRA: 1987. április 9., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA LAKÓTELEPI ABC, GYORSÉTKEZÖ, TÖRÖK BAZÁR EGERBEN - IPARCIKKÁRUHÁZ HATVANBAN - NAGYOBB FIGYELEM GYÓGYIDEGENFORGALMI ADOTTSÁGAINKRA fi kereskedelem Heves megyében A kistelepülések ellátása továbbra is fontos feladat marad. Vámosgyörkön az új ABC-ben a hűtőpultok városi színvonalat biztosítanak (Fotó: Kőhidi Imre) Hivatástudat Azt hiszem, hogy az idei tavasz, amely nem kényeztet el bennünket, a mező- gazdaságban dolgozókat éppen úgy aggodalomra készteti. mint a városlakót, az üzemek és gyárak foglalkoztatottjait. Kenyerünk forog veszélyben, az állattartás felett komorulnak sötétszürke felhők. Okkal persze, mert ahogyan egyik agrármérnök barátom emlegette minap, a hosszú és kemény tél. a késve érkező jobb fuvallat legalább kéthetes hátrányt okozott az időszerű földmunkálatokban, vetésekben. Aztán olyan is van. hogy a már megkezdett tavaszi árpa. borsó vetését kellene befejezni. ahol pedig kifagytak, pótlásukról mielőbb gondoskodni. Vannak, akik mindezzel kapcsolatban vészharangot kongatnak, vagy éppen pánikba esnek. Mintha hasonló helyzet nem adódott volna akár a közelmúlt években vagy az előző évtizedben. Holott természetes. ismétlődő természeti jelenségről, ebből származó problémáról van szó. amely független az embertől — de az ember küzd- heti le. Éspedig akként, hogy mindenütt e hazában, vagy megyénkén belül, latba veti szakértelmét, felsorakoztatja a szükséges technikát, kicentizi mit és miként csináljon a hátrány leküzdésére, áz esetleges terméskiesés pótlására. Persze nem mehet minden egy kaptafára. Amit Hatvanban csinálnak, nem biztos. hogy célravezető Heves másik végében, amit Sarudon fundálnak ki, nem feltétlenül üdvözítő megoldás Füzesabonyban vagy Párádon, Bodonyban. Továbbá azzal is jó tisztában lenni, hogy a kényszerűen kései talajmunka, netán a répa vetése még változatlanul függvénye az időjárás további alakulásának. a gazdaságok gépparkjának. Ez utóbbira ugyanis sokfelé másfél vagy kettős műszakok várnak, s az összeszűkült időben csak akkor érvényesül teljes hatásfoka. ha jól felkészült, ha a gépek mind kevesebbje hibásodik meg a felgyorsult munka közben. Továbbá! Előfordulhat, hogy egy- egy gazdaságnál az egész őszi tervet át kell formálni az időjárás zordon alakulása okán, éspedig az új helyzetnek, a speciális gondnak megfelelően. De ha kellő belátással, szakértelemmel hajtják végre ezt a reformálást, megint csak úrrá lehet bármely gazdálkodóegység a természeti csapásokon. Ne dramatizáljuk tehát a mezőgazdaság helyzetét. Fölösen ne keltsünk pánik- hangulatot. Helyette bízzunk azok helytállásában, akiken a téli ..támadás’” kivédése múlik, akik mindenütt hivatástudattal szolgálnak. És akik — nem is mellékesen — már annyiszor bizonyítottak. Moldvay Győző Miként alakul az áruellátás, a vendéglátás szőkébb hazánkban? Mi. lyen erőfeszítéseket tettek a kistelepülések ellátásának javításáért? Hogyan fejlődik tovább a hálózat? Miként alakul az idegenforgalmi helyzet? Főként ezek a kérdések, kerültek napirendre szerdán délelőtt Egerben, a Belkereskedelmi Minisztérium, valamint Heves megye párt- és állami vezetőinek éves tervegyeztető tárgyalásán. Ezt dr. Juhár Zoltán miniszter, valamint Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke vezette. Miskolczi László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője tájékoztatójában kiemelte, hogy szűkebb hazánkban 1986-ban a kiskereskedelmi áruforgalom 17,3 milliárd forint volt. Ez a megelőző évhez képest 8,5 százalékkal növekedett. Az egyes árufőcsoportokat tekintve a korábbi időszak tapasztalatai érvényesültek. Dinamikusan emelkedett a vegyes iparcikkek és a bolti élelmiszerek eladása, ugyanakkor az előző évi szintet sem érte el a ruházati termékek, valamint a vendéglátás forgalma. Az elmúlt évben, illetve 1987 elején a fogyasztói piac alapvetően nyugodt, az árukínálat továbbra is összességében megfelelő volt. Napicikkekből az ellátás megbízható. Az 1986-os évet zöldség-gyümölcsből alapvetően kedvező, kiegyensúlyozott kínálat jellemezte. Éz érvényes volt a primőrárukra. a nyári szezoncikkekre egyaránt. A községek, kiemelten a kistelepülések áruellátásával a megyei testületek határozatai alapján folyamatosan foglalkoznak Tavaly a központi és a helyi források felhasználásával 27 helyen, 38 üzlet és három felvásárlótelep korszerűsítése vált lehetővé. A vendéglátásban fokozódó szerepet játszik a gyermek- és diákétkeztetés. Ami a kereskedelmi hálózat fejlesztését illeti 1986- ban 2800 négyzetméterrel bővült. Tovább gyarapodott a falusi ABC-kisáruházak száma, kisebb szaküzleteket nyitottak Hevesen. Egerben és Hatvanban színvonalas vendéglátó egységeket helyeztek üzembe. Befejeződött a kistelepülések hároméves rekonstrukciós programja. Ennek eredményeként 58 helyen, több mint száz egység vált korszerűvé, a technikai berendezések megújításával együtt. Ami a VII. ötéves terv további részében a fejlesztéseket illeti Egerben, a tihaméri lakótelepen ABC-áruház, a Móra: Károly utcában gyorsétkező, a vár közelében török bazár létesül. Felépül a hatvani iparcikk-, valamint a megyeszékhelyen a Csebok- szári-lakótelepen a napicikk- áruház is. A tervidőszak második felében ABC-kisáru- ház építését tervezik Kiskörén, Hevesen. Füzesabonyban. Horton és Tarnazsa- dányban. A létesítmények megvalósításához a helyi tanácsok hozzájárulásával is számolnak a beruházók. A múlt évben megyénkben szerény mértékben emelkedett az idegenforgalom. Figyelemre méltó, hogy bár a tájegység a belföldi turizmus hagyományos területe, ma már mégis a látogatók negyven százaléka külföldi. A fogadóképesség bővítésére tervezik Bükkszék fejlesztését, az egri strand rekonstrukcióját, az egerszalóki termálvíz hasznosítását, a télisport feltételeinek javítását. A tájékoztató után széles körű vita bontakozott ki. Felszólalt Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára. Hangsúlyozta, hogy a megyei párt- és állami testületek kiemelt feladatuknak tekintik a lakosság folyamatos, jó minőségű áruellátását élelmiszerekből, vegyes iparcikkekből. Aláhúzta. hogy a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek magatartása az elmúlt időszakban vállalkozóbb lett megyénkben. Vannak jó kezdeményezések. Fontos, hogy a Mátra és a Bükk térségében, illetve a Tisza mentén további erőfeszítéseket tegyenek az idegenforgalom fejlesztésére. Kürtösi Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezetője arról szólt, hogy a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársai nagy szakmai hozzáértéssel szervezik és irányítják a kereskedelempolitikai célkitűzések megvalósítását. Köszönetét mondott a megyei pártbizottság, nevében a Belkereskedelmi Minisztérium vezetésének az eddigi támogatásért. Farkas Sándor, az SZMT titkára a kereskedelemben dolgozók kereseti viszonyaira és leterheltségére hívta fel a figyelmet. Ehhez kérte a javítás lehetőségeinek megteremtését. Zachar Gábor, a Mészöv elnöke arról szólt, hogy az áfészek áruforgalma 1986-ban dinamikusan növekedett, és meghaladta a megyei átlagot. Mindez mennyiségben és választékban is jellemző volt. Javult a kistelepülések ellátása, és korszerűsödtek az áruszállítás lehetőségei is. A fogyasztási szövetkezetek a Mészöv, illetve a megyei tanács közreműködésével a következő három esztendő, ben is folytatják a kistelepülések kereskedelmi hálózatának felújítási programját. Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára, a megyeszékhely idegenforgalmi jelentőségét méltatta. Kifejtette, hogy ma 223 bolti egység és 101 vendéglátó hely működik Egerben, csaknem 43 ezer négyzetméteren, szolgálva az ellátást. A városi vezetés fontos feladatának tekinti ezek további gyarapítását. Az idegenforgalom fokozására pedig bővítik Eger hagyományait; a történelmi múltját jobban felkaroló programokat. Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter kiemelte, a megyei párt- és állami vezetéssel való jó együttműködést. Ez megmutatkozik abban is, hogy jó gazdái a kereskedelemnek és az idegenforgalom szervezésének. Emlékeztetett arra, hogy országosan, gazdasági fejlettségünknek megfelelő az áruellátás. Ez fontos belpolitikai vívmányunk! Arra kell törekednünk, hogy a jövőben is megfelelő kínálati piacot tartsunk fenn, elsősorban a napicikkellá- tásban. Dr. Juhár Zoltán délután Egerben megtekintette a céhmesterek utcáját, a kis Dobó tér rekonstrukcióját. a Centrum Áruházat, valamint a bormúzeumot. Mentusz Károly Sarlós István Hollandiába utazott A Holland Királyság Parlamentjének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Hollandiába utazott a magyar Országgyűlés küldöttsége. A delegációt Sarlós István, az Országgyűlés elnöké‘vezeti. Tagjai: Géczi István, Krémemé Michelisz Terézia, Kürti László, dr. Sinkovics Mátyás és Szépvölgyi Zoltán. A magyar képviselők megbeszélést folytatnak a holland törvényhozás két kamarájának vezetőivel, valamint a holland gazdasági, társadalmi élet több más személyiségével a két ország, a két parlament közötti együttműködés helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről. Paskai László eskütétele Dr. Paskai László esztergomi érsek szerdán a Parlamentben Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke előtt esküt tett az alkotmányra. Az eskütételnél jelen volt Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Cserháti József püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára. Magyar—szlovák gazdasági tárgyalások Maróthy Lászlónak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására április 5. és 8. között munkalátogatáson hazánkba tartózkodott Pavol Bahyl, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnök- helyettese, a szlovák tervbizottság elnöke. (Folytatás a 2. oldalon) Gazdag húsvéti kínálat Húsvétra készül az ország, megint ünnepi asztalt terítünk. Vajon lesz-e mire költenünk a pénzünket, milyen ellátást biztosít számunkra az idén a megyei kereskedelem? Alábbi ösz- szeállításunkban erre kerestünk választ. Nos. ami az ilyenkor hagyományos nagyobb eszem- iszomhoz kell — abban aligha lesz különösebb hiány. S, hogy ez így sikerüljön, már hetek óta nagy az igyekezet a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál. Az ünnepekhez közeledvén éjjel-nappal végzik már a megszokott áruk füstölését, s március 24. óta szállítják termékeiket folyamatosan az üzletekbe. Értékesített mennyiségük a tavalyihoz hasonló, kereken 900 mázsa. Tarja, kötözött sonka és vágott comb egyaránt bőségesen van benne, talán csak csülökből talál a vevő valamivel kevesebbet a boltokban. A tradíciókhoz jobban ragaszkodók kedvére kétezer kilónyi csontos sonkát is kínálnak. A termelés összességében most is nagyobb a konkrét megrendeléseknél — így bizonyos tartalékkeret mellett elégítik ki a jelentkező igényeket. Ugyanekkor természetesen friss tőkehússal is igazodnak a vásárlókhoz. A húsvétot megelőző két hétben, hetente 135 tonna sertés- és hatezer tonna marhahúsból süthetnek, főzhetnek a háziasszonyok. A tavalyit 40 százalékkal felülmúló kereslet miatt nyújtott, éjszakába érő műszakokban történik a vágás, amelyben egyébként az említetteken kívül ínyencebb falatokra is gondoltak: ezért — szerény mértékben, de — a bárány, borjú sem marad ki a feldolgozásból. S persze jut a bevásárlókosárba, szatyorba az olcsóbb nyers sertéskörömből is, méghozzá — megyén kívüli beszerzésből növelve az eladást — több, mint ígérték. A legnagyobb szállító mellett a kisebbek, az állami gazdaságok, a szövetkezetek is besegítenek az ünnepi húsellátásba. Például a füzesabonyi áfész jól ismert sarud! üzeme a körzetének 20, a megyszékhelynek 10 mázsányi húsvéti füstöltárut juttat. A Gyöngyszöv telepéről 65 mázsa áru kerül a kereskedelembe, amivel talán a térségben most kevesebb csülköt is pótolni tudják. Egyidejűleg — a saját boltokban, megrendelésre — füstölt malacelejét is forgalomba hoznak. A hatvani áfész gazdag választékából sem hiányzik a parasztsonka, amihez ezen a vidéken is számosán ragaszkodnak. A tejjel, kenyérrel sem akarnak csalódást okozni. A Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat pedig még sok mással is hírt ad munkájáról. A figurális húsvéti készítményekből mintegy 100 ezer darabot küldött a polcokra, pultokra, közöttük díszdobozban csokitojást, műanyag bárányt francia drazséval töltve. Tortalap, kalács is bőven kerül műhelyeikből, azonkívül, hogy a Panoráma majdnem 400 ezer forint értékű különféle süteményt süt. A Felső- magyarországi Vendéglátó Vállalatnál a központi üzem mellett az éttermek is osztoznak a feladatokon, s így csupán a bejgliből lesz most kevesebb — a mák- és dióhiány miatt. A Mátra Füszért egri és gyöngyösi raktárházaiból együttesen csaknem 600 mázsa figurális édesség az idei kínálat. A 37-féle húsvéti nyalánkság között egyaránt akad 7,50-es és 150 forintos. Az előbbi körzetében ötödével több az olcsóbb kölni is, mint tavaly, s általában megfelelő a választék, míg az utóbbiban kevesebb az aero- szolos, de légpumpás lengyel áruval pótolni tudják azok számára, akik a locsol- kodásra többet költenek. Változatos, gazdag az italskála, de lényegesen szűkösebb például az otthon sütők által keresett kókuszreszelék, mazsola vagy éppenséggel a margarin mennyisége. S a déligyü- mölcs-választék is legfeljebb a jövő héten bővül valamelyest. „Nyuszivadászat” az édességosztályon (Fotó: Perl Márton)
