Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-07 / 82. szám

Magyarországra látogat a dán miniszterelnök Poul Schlüter, a Dán Királyság miniszterelnöke Lázár György miniszterelnök meghívására a közeli napokban hiva­talos látogatásra hazánkba érkezik. Megkezdődött a Duna Bizottság ülésszaka AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Virágos lakóhelyek Heves Megye Tanácsa im­már szinte hagyománysze- rűen évente meghirdeti és díjazza a lakóhelyszépítési és virágosítási versenyt. ‘ Ebben az esztendőben sem történt ez másképpen, és a megyei tanács legutóbbi ; ülésén 765 ezer forintot ítélt oda a győzteseknek. Megyénkben a legszebb város díját és a vele járó kétszázezer forintot Heves, I a legfiatalabb város nyer­te el, a hat díjat szerzett jj község közül Tarnazsa- dány vitte el a pálmát és a . 150 ezer forintot. Hevesen, a várossá for­málódással egy időben je- - lentős változások történ­tek. Csinosabbak, rendeseb­bek lettek az utcák, a te- ; rek, tisztábbak a járdák és ami talán a legfontosabb, \ mindezekre figyelmeseb­bek az emberek. Örömmel nézték a város központjá­ban kialakított pihenőpar­kokat, belső tereket, és az * új fasorokat is. Az ott élőik és az oda érkező ven- i dégek örömmel tapasztal­ják, hogy jó a kapcsolat ■ a városgondozási üzem és ! a lakosság között, hiszen a legtöbben ma már söpör­nek a magúik portája előtt, és nem várnak a fizetett emberekre. Heves mindin- jj kább emberléptékű lesz, és egy hangulatos, kedves al­földi városka benyomását . kelti. Tarnazsadány természe­ti adottságaihoz mérten igen rendezett, tiszta köz­séggé változott. A tanács és a társadalmi szervek vezetői jó szervezőknek bi­zonyultak. és elérték, hogy j a községben megszerették az emberek a virágot, a cserjéket, bokrokat, díszfá- j kát. Az öregek otthonának > udvarán miniarborétu­mot alakítottak ki, a sáro­sán tátongó kubikgödrök- ből pedig csónakázótavacs- 1 kákát csináltak. A szépségversenyyre egész ; esztendőben készülnek a megye városai, falvai, tér- i mészetesen abban a re­ményben, hogy ők lesznek a győztesek, a díjazottak. A társadalmi szervek je­lentős gondja az emberek nevelése, buzdítása, a [ szervezés, amely a legtöbb helyen sikerrel jár. A la­kosok megszokják a ren­det, a tisztaságot és igénye­sekké válnak önmagukkal szemben is. így tavasszal, különösen ünnepek táján, kicsinosít­ják a házaikat, udvaraikat, } lefestik a kopott, rozsda­marta kerítéseket, termé- í szetükké válik a rend és a tisztaság. Igaz, mindez nem megy máról holnapra és főkép- 1 pen nem parancsszóra. Évente ismétlődő szervező, j nevelő és főleg példamuta- j tó munkára van szükség ahhoz, hogy ennek a ma még nevében nem is túl szépen, találóan hangzó versenynek mindenki győz- i tese legyen . . . Szalay István ORSZÁGOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA EGERBEN Fiatalok a tudomány vonzásában A tudóstársadalom utánpótlásának legfontosabb bázisai a felsőoktatási intézmények. Ezért van nagy jelentősége a diákok ott végzett tudományos mun­kájának. A friss eredmények megismertetésére, a szakmai szereplés elősegítésére a tizennyolcadik alkalommal rendezik meg az idén az országos tu­dományos diákköri konferenciát. A természettu­dományi szekció üléseinek ezúttal az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ad otthont április 6—8. között. Mint hétfőn délelőtt dr. Szűcs László főigazgató kö­szöntőjében elmondta, min­dig is örömmel fogadták ha­sonló rendezvényeken a fia­talokat, hiszen megtisztelő feladat egy ilyen találkozó házigazdájának lenni. Paris György, a Művelő­dési Minisztérium főtanácso­sa arról beszélt megnyitójá­ban, hogy minden tanárt elégedettséggel tölt el, ha tanítványai előrehaladását, sikereit látja. A pedagógusi munka is megmérettetik te­hát az ilyen fórumokon, amellett, hogy a diákság leg­tehetségesebb tagjai lehetősé­get kapnak a szárnypróbál­gatásra. Az előzetes informá­ciók alapján sok értékes dol­gozatra számítanak, amelyek később is felhasználhatók lesznek, s egy-egy tudomá­nyos pálya kezdetét is je­lenthetik — mondotta. A megnyitó után rövide­sen megkezdődött az érde­mi munka: tizenkilenc ha­zai és három külföldi egye­tem és főiskola 350 hallgató­ja méri össze tudását a bio­lógiai. földrajzi, matemati­kai és fizikai alszekciók ülé­sein, amelyek ma is egész nap zajlanak. A programfü­zetek érdekes előadásokat ígérnek. A földrajzosoknál szó lesz az atom- és a geo­termikus energia hasznosítá­sáról, hazánk településszer­kezetéről, a kőzetekben ta­lált ősmaradványokról, a Bükk vízrajzáról, éghajla­tunk ingadozásának okairól. A biológusoknál számos ge­netikai és környezetvédelmi probléma kerül ,, bonckés” alá. Megismerkedhetnek a résztvevők néhány állatfaj viselkedésének legújabb vizs­gálati eredményeivel, és az emberi életműködések is számos előadás témájául szolgálnak. A fizikusok szól­nak a részecskegyorsitás problémáiról, az izotópmé­résről, a számítógépes kép- feldolgozásról. A matemati­kusok az algebra és számel­mélet, az analízis, a geomet­ria és a kombinatorika te­rén elért eredményekről szá­molnak be. E kis válogatás is érzékelteti talán; sokszí­nűnek ígérkezik ez a mosta­ni diákkonferencia. Holnap délelőtt a 70 tagú zsűri kihirdeti „ítéletét”: kö­zös záróünnepségen adják át a legjobbnak bizonyult pá­lyamunkák készítőinek a dí­jakat. A várossal való is­merkedésen túl egyéb prog­ramok is várják a vendége­ket. Hétfőn a tanárok ré­szére rendeztek főigazgatói fogadást, míg a hallgatókat előadóest és táncház szóra­koztatta a Líceum pince­klubjában. A könnyedebb kikapcsolódásra vágyókat vi- deodiszkó várta, mely ma este is „üzemelni” fog. A házigazdák remélik, hogy erre a néhány napra az egri főiskola igazi tudo­mányos központtá válik, ahol a tapasztalatcsere mellett később is kamatoztatható munkakapcsolatok is lét­rejönnek, hiszen az aktuális eredmények megismerése mellett ez lehet az ilyen ta­lálkozók egyik legfontosabb előnye. Hétfőn megkezdődött a Duna Bizottság 45. ülésszaka, amelyet Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, a bizottság el­nöke nyitott meg a nem­zetközi szervezet Benczúr utcai székházában. Az ülés­szakon nagykövetek vezeté­sével vesznek részt a tagál­lamok — Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió — delegációi, továbbá jelen vannak az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság, a KGST, a Meteo­rológiai Világszervezet kép­viselői, valamint az NSZK közlekedési minisztériumá­nak és az Odera Bizottsá­gának a szakértői. A nyitó plenáris ülést kö­vető tanácskozásokon több szekcióban tárgyalnak egye­bek között a dunai hajózást segítő időszerű hajózási, vízépítési és hidrometeoro- lógiai, valamint pénzügyi kérdésekről. Beszámolnak a hajósoknak rendszeres in­formációkat nyújtó külön­böző kiadványokról, összeg­zik a Duna Bizottság egy év alatt végzett munkájának tapasztalatait és munkaterv- b'en határozzák meg a bizott­ság további teendőit. Tanácskozás az orosz nyelvoktatás korszerűsítéséről Az orosz nyelv és iroda­lom oktatásának korszerű­sítéséről kezdődött kétnapos tudományos tanácskozás hét­főn Pécsett. A Nyelv és kul­túra címmel a jövőben rend­szeresen megrendezendő or­szágos konferenciát a Janus Pannonius Tudományegye­tem és a Tudományos Is­meretterjeszt ő Társulat szer­vezte a moszkvai Puskin Orosz Nyelvi Intézet buda­pesti tagozatával közösen. Résztvevői az orosz nyelv- oktatás minőségének, ha­tékonyságának fejlesztéséről tanácskoznak. A konferencián nagy ér­deklődést váltott ki a Janus Pannonius Tudományegye­temen bevezetett, új típusú, egységes tanárképzés kísér­lete és az ennek keretébe tartozó orosz nyelvoktatás. Szépe György professzor, az egyetem nyelvi és kommu­nikációs intézetének igazga­tója elmondta: arra törek­szenek, hogy orosz szakos hallgatóik olyan minőségű képzést kapjanak, mintha orosz nyelvterületen tanul­nának. Ezért az orosz kultú­ra ismerte például nem se­gédtantárgy, hanem szerves része a képzésnek. Más tan­tárgyakat is oroszul hallgat­nak a diákok, így a politikai gazdaságtant és a pszicholin- visztikát. Arra ösztönzik őket, hogy eredetiben olvas­sák Lenint és a marxizmus más orosz klasszikusait. Egy­általán: az orosz nyelv sok­oldalú használatát segítik elő az egyetemen. Az orosz nyelv oktatása az első két évben egy blok­kot alkot, s ha utána úgy látják, hogy valamelyik hall­gatóból nem lesz jó nyelv­tanár, akkor eltanácsolják a szakról és csak a másik szak­tárgyból kap diplomát. Akik viszont maradnak, azok a továbbiakban munkanyelv­ként használják az oroszt. Az egységes tanárképzés azt jelenti, hogy a leendő peda­gógusok egyaránt oktathat­nak majd általános és kö­zépiskolában. Ennek megfe­lelően az orosz nyelv tanítá­si gyakorlatait is egy-egy negyedévig általános, illet­ve középiskolában folytatják a hallgatók. Eger — a turisták paradicsoma *0 ■ Tornyok, különböző korokból (balra, fent). A Ráctemplom még az egriek számára is sok titkot rejt (jobbra, fent). Az intim hangulatú belváros egy részlete (balra, lent) és a vár­beli székesegyház romjai (Fotó: Köhidi Imre)

Next

/
Thumbnails
Contents