Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-04 / 80. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 80. szám ÁRA: 1987. április 1., szombat 2,20 FORINT ÁPRILIS 4-E ALKALMÁBÓL Kitüntetési ünnepség a megyei tanácson Dr. Kovács Sándorné ünnepi beszédét tartja (Fotó: Kóhidi Imre) Zászlódíszbe öltöztek ha. zánk települései a felszabadulás ünnepére készülődve. Április negyedikét éltető színes (dekorációk ke. rültek a középületek, állami intézmények, gyárak homlokzataira. A főváros — a hagyományoknak megfelelően — díszkivilágítással köszöntötte az -ünnepet. Ünnepi eseményre került sor ^pénteken a Parlament Kupolatermében ahol átad. ták az idei Kiváló- és Érdemes művész kitüntetéseket. Megjelent az eseményen Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai bizottságának tagja, Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese és Radics Katalin, az MSZMP KB tudományos közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Köpeczi Béla művelődési miniszter ünnepi beszéde után átadta a kitüntetéseket. Az évforduló alkalmából ma országszerte koszorúzási ünnepségeken, ifjúsági nagygyűléseken, ' baráti találkozókon emlékeznek meg a hősökről, {akik életüket áldozták hazánk felszabadításáért vívott csatákban. Tegnap, hazánk felszaba. dulásának 42. éltfordulója alkalmából kitüntetési ünnepséget rendeztek a megyei tanács nagytermében. Ezen részt vett — többek között — Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára, Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke. Az ünnepi beszédet dr. Kovács Sándorné, a megyei tanács elnökhelyettese mondta. A bevezetőben áttekintette a második világháború végének magyar ás világtörténelmi eseményeit, majd így folytatta: „Történelmi jelentőségű évfordulónk jó alkalom arra, )hotgy visszatekintsünk a pieigtett útra. Jó lelkiismerettel állapíthatjuk meg, hogy dolgozó népünk sok nehézséggel, gonddal, akadállyal megküzd ve évszázados elmaradást pótolt áldozatos munkájával. Eredményeink nemcsak az ország korábbi elmaradottságához véve jelentősek, hanem a nemzetközi összehasonlítás próbáját is kiállják. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a szocialista társadalmi formáció, mint világrendszer csak néhány évtizedes múltra tekinthet vissza és hogy a szocializmus létrejöttétől fogva nála erősebb, nagy gazdasági és katonai potenciálú tőkés világ környezetében fejlődhetett, állandó háborús fenyegetettség, gazdasági és politikai, valamint ideológiai nyomás közepette." Az ünnepi szónok beszélt az előttünk és a többi európai szocialista ország előtt álló feladatokról, arról, hogy új minőséget jelentő szakaszhatárhoz érkeztünk el. A növekedés extenzív forrásai beszűkültek, a gazdasági növekedés lelassult, belső és külső egyensúlyi zavarok jelentkeztek, az életszínvonal növekedése pedig megtorpant. Pártunk, a XIII. kongresszuson olyan programot fogadott el, amely a gazdasági, társadalmi fejlődés megújítását, a szocialista demokrácia további elmélyítését célozza. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági fellendülés megalapozása terhek vállalását igényli, s hogy. terveink valóra váltásához van elég erőnk. Dr. Kovács Sándorné beszédében foglalkozott a világpolitikai helyzettel js. Elmondta, hogy a tőkés világ szélsőséges köreinek a fegyverkezési verseny élezésére, a történelmileg kialakult katonai egyensúly megbontására irányuló politikája mögött kettős cél húzódik meg. Egyrészt ily módon próbálják visszafordítani a társadalmi haladás erőit, másrészt a fejlett tőkés országok műszaki-tudományos erejére támaszkodó fegyverkezési versennyel megpróbálják kimeríteni a szocialista országokat, s elvonni erőforrásaikat. Ilyen körülmények között megkülönböztetett jelentőségű a Szovjetunió békepolitikája. A nemzetközi viszonyok befolyásolásában elvitathatatlan a két nagyhatalom szerépe, ám a béke, a biztonság ügyéhez a kisebb országoknak — így hazánknak is — módjában van hozzájárulni. Nemzeti és egyben egyetemes kötelességünk, hogy részt vállaljunk az emberiség békéjének megóvásában. A felszabadulás — folytatta a szónok — nemcsak a fasizmus, a régi elnyomó rend alóli felszabadulást jelenti számunkra, hanem mindinkább a jövő üzenetét. Azt a szabadságot és méltóságot, amélyet csak a kiteljesedett szocializmus válthat valóra. Ezen a napon — mondta befejezésül dr. Kovács Sándorné — adózzunk elismeréssel azoknak, akik kiemelkedő munkával járulnak hozzá társadalmunk építéséhez. ★ Az ünnepi beszédet követően Schmidt Rezső adta át a kitüntetéseket. Megyénkben egyébként számos helyen tartottak, illetve tartanak megemlékezéseket április negyediké alkalmából. így többek között ma délután 15 órakor Kékestetőn gyújtanak hálatüzet, s ez az esemény egyben a forradalmi ifjúsági napok záróaktusát is jelenti. (Az- ünnepségekről lapunk hétfői számában tudósítunk.) Az Április Negyediké Érdemrendet kapta Bessenyei Jánosné, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának politikai munkatársa, a pártalapszervezet titkára és Virág Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára. A Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Juscsák Györgynek, a Mátraalji Állami Gazdaság igazgatójának, dr. Kerekes Lajosnak, az Egri Városi Bíróság elnökének, dr. Misi Ernőnek, a Heves Megyei Földhivatal nyugalmazott vezetőjének, Molnár Miklósné dr.-nak. Heves Megye Tanácsa tervosztálya vezetőjének. Ugyanennek az elismerésnek az ezüst fokozatában részesült Baráti László. Heves Megye Tanácsának főelőadója, Bíró Miklós, a vá- mosgyörki községi tanács elnöke. Kalmár Imre, a Heves Megyei Földhivatal vezetője. Forgó Miklós, a mát- raderecskei községi tanács elnöke, Nagy András, a Nagyrédei Szőlőskert Tsz elnökhelyettese, Nagy János, megyei főtanácsos, a megyei tanács titkársága osztályvezető-helyettese, Nagy László, a Mátra Volán tehergépkocsivezetője, Somodi Ottó. a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet villanyszerelő brigádvezetője, dr. Sza- lóczy György, az Egri Dohánygyár jogi és igazgatási osztályának vezetője. Váraljai Pálné, az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatóhelyettese és dr. Zölei Dávid, Hatvan Város Tanácsának osztályvezetője, főtanácsos. A bronz fokozatot adományozták Bógyi Kálmánnak, a megyei tanács művelődési osztálya főmunkatársának, Csáki Istvánnak, a Mát- raderecskei Rákóczi Tsz anyagbeszerzőjének, Kántor Imrének, a Mátra Volán gazdasági igazgatóhelyettesének, Kovács Sándornak, a Finomszerelvénygyár villanyszerelő csoportvezetőjének, Ágó Illésnek, a Zagyvaszántói Zagyvavöfgye Tsz termelésirányítójának, Macz- kó Károlynak, a Csepel Autógyár túrósának, Mengyi Lászlónak, a MÁV Füzesabonyi Körzeti Üzemfőnöksége mozdonyvezetőjének, Molnár Józsefnek, az egri áfész bolti eladójának, Nógrádi Gyulának, a Csepel Autógyár szerelő lakatosának, Joó Frigyesnek, a Me- zőszemerei Rimamente Tsz állatgondozójának, Perge Máriának, városi tanácsosnak. Gyöngyös Város Tanácsa főelőadójának, Réti Istvánnak, a Mátravidéki Fémművek lakatosának, Sutus Ferencnek, a Mátraalji Szénbányák osztályvezetőjének, Szántó Gusztávnak, a Pétervásári Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet szakoktatójának és Szegedi Józsefnek, a Mátraalji Szénbányák hegesztőjének. Kiváló Munkáért a kitüntetése az igazságügyi minisztertől dr. Szirmai György címzetes megyei bírónak, Kékesi Gusztávnak, a Gyöngyösi Városi Bíróság főelőadójának, továbbá a legfőbb ügyésztől dr. Gergely Sándornak, a gyöngyösi városi vezető ügyésznek. Ugyanebben az elismerésben részesült a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökétől Halasi Tamásné, Gyöngyös Város Tanácsa főelőadója, dr. Gyula Zoltán, Eger Város Tanácsa vb-tit- kára, Parádi Lászlóné, a maklári községi közös tanács igazgatási előadója. A pénzügyminisztertől Hegyi Jánosné, a Heves Megyei Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal helyettes vezetője. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztertől Pál Tibor, a Detki Magyar—Bolgár Barátság Tsz főagronómusa, Rüll Gusztáv, a Heves Megyei Növényvédelmi és Ag(Folytatás a 2. (oldalon) Zászlófelvonások Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából pénteken ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi murikásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. ünnepséget tartottak az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren is, ahol ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel az állami zászlót. ezey István rajza Cselekedni kell írta: Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára Az évfordulók számvetésre köteleznek. Hazánk felszabadulásának 42. évfordulóján sem tehetünk mást. Mindenekelőtt tisztelettel emlékezünk a hősökre, és kifejezzük köszö- netünket a világ első szocialista országának, a hazánkat felszabadító Szovjetuniónak azért, hogy elindulhattunk < azon az úton, amelyen most is haladunk. Visszapillantva a múlt eseményeinek társadalomformáló sodrására, jogosan állapíthatjuk meg, hogy nagy történelmi jelentőségű utat tettünk meg. Az elmúlt 42 év küzdelmei, eredményei és hibái, örömei és keserűségei, mindaz, ami történt, jelentik hzt a tapasztalatokban gazdag múltat, amelynek .tanulságaira nagy figyelmet kell fordítanunk, mind jelenkori cselekvéseinkben, mind a jövőt alakító terveinkben. Az elmúlt 42 év a szocializmus megalapozásának, építésének és fejlesztésének története, amelyben áz állandóságot és a megújulást hordozó folyamatok egyidejű jelenléte és erős kölcsönhatása ösztönözte — néha talán megkésve — a társadalmi haladást szolgáló cselekvést. Ennek a „cse- lekvésösztönzésnék” az átfogó programjait — főként az utóbbi harminc esztendőben — „a dolgozó nép pártja”, a Magyar Szocialista Munkáspárt kezdeményezte, szervezte és váltotta valóra az állampolgárok döntő többségének aktív részvételével. Ebben a kölcsönös cselekvésben jött létre az a nemzeti egység, amelynek megőrzéséért állandóan munkálkodnunk kell, és az a közmegegyezés, amelynek újból és újból való létrehozásáért érzékelhető eredményeket kell elérnünk a gazdaságban, a kultúrában, a népjólét fokozásában, a szocializmus vonzerejének erősítésében. . A szocializmus természetéből, lényegéből adódóan ehhez megvannak a lehetőségek, azonban ezeket eddig csa'k részben használtuk ki. Társadalmi rendszerünkben hatalmas tartalékok vannak, amelyek feltárásában és hasznosításában magának az embernek van a legnagyobb szerepe. Mindaz, ami manapság a szocialista világban történik, amit az SZKP XXVII. kongresszusának irányvonala jelent, amit az MSZMP XIII. kongresszusa feladatként megjelölt, s amit a végrehajtás eredményessége érdekében a KB múlt évi novemberi és decemberi ülésén elhatározott, ezeknek a tartalékoknak a feltárását, a szunnyadó erők mozgósítását célozza. Amikor a tartalékokról beszélek, akkor nem egyszerűen csak az anyagi erőforrásokra, hanem sokkal inkább a legfontosabb termelési tényezőben, a humán erőforrásban rejlő, kimeríthetetlen lehetőségekre gondolok. Ezek a lehetőségek elsősorban^ nem a munka inteneitásának növelésében, hanem a munka minőségi jegyeinek javításában, a tudás, az alkotó tett megbecsülésében, az egyéni teljesítmények kiemelt elismerésében, az olyan társadalmi légkör kialakításában keresendők, amelyben nemcsak a jó közérzetnek, hanem magának a létezésnek is szükséges ás természetes feltételé az eredményre törő, fegyelmezett munka A munka megjavítása minden szinten új stílust követel. Az elmúlt év december -28-án a Központi Bizottság nagy jelentőségű állásfoglalást fogadott el a műszaki fejlődés meggyorsításáról és a tudományos kutatás eredményességének fokozásáról. Ez az állásfoglalás tulajdonképpen a novemberi határozathoz kapcsolódik, mivel a termelés hatékonyságát és a termékek versenyképességét alapvetően a műszaki fejlettség színvonala, a gazdaság innovációs készsége és képessége határozza meg. Minden túlzás nélkül állíthatjuk. hogy a műszaki haladás gyorsítása kiemelt jelentőségű, nem halasztható feladat, amelynek végrehajtásától alapvetően függ szocialista társadalmi rendszerünk erejének további növekedése, a népgazdaság teljesítményének javulása, és ennek eredményeképpen a társadalmi jólét kedvező alakulása. A műszaki fejlődés számára nélkülözhetetlenek az új ismereteket, jelenségeket, törvényszerűségeket feltáró tudományos alapkutatások eredményei. Az új felismerések meglepő és radikális változásokat okozhatnak a meglévő technológiákban. Ezek azonban csak nehezen prognosztizálhatók, a nagy áttörések sokszor nem ott következtek be. ahol azokat megjósolták. Ennek ellenére az tapasztalható, hogy korunkban erősen lerövidült még a legelvontább tudományos eredmények esetében is az az idő, ami g gyakorlati felhasználásig eltelik. A gyors változásokra csak akkor tudunk megfelelően reagálni, ha fokozzuk a hazai tudományos kutatás újat teremtő képességét. El kell érni. hogy a hazai tudományos kutatás sokkal kedvezőtlenebbül segítse az új, korszerű gyártási eljárások bevezétését, a termékszerkezet korszerűsítését, a gyártmányszerkezet kor- összetételének javítását, a világszínvonalú termékek kifejlesztését. A műszaki fejlődés felgyorsulása elképzelhetetlen a műszaki értelmiség teljesítmények szerint differenciált, kima- gaslló anyagi és erkölcsi megbecsülése nélkül. A pályakezdő műszaki értelmiség fizetését pedig úgy kell megállapítani, hogy a mérnöki szakma vonzereje valódi jelentőségének megfelelően növekedjen. A munkaszellem javításának sokrétű feladatai között szólni kelll az eszmei elkötelezettség erősítésének fontosságáról. Ismeretes, hogy a belső eszmei szilárdság, a meggyőződés számottevő hajtóerőt képvisel a munkában. A vonzó társadalmi célkitűzések, a nemzeti összefogást igénylő erőfeszítések, a szocialista építőmunka céljai kedvezően befolyásolják mind az egyéni, mind a közösségi magatartásformákat. Erről az utóbbi időben mintha kevesebbet beszélnénk, pedig az embereknek szükségük van mozgósító erejű perspektívákra; szükségük van arra. hogy érdemesnek érezzék a tudás, a műveltség elsajátításáért az erőfeszítéseket, a jó ügyért folytatott küzdelmet. Az eszmei elkötelezettség erősítésében nagy feladat hárul a kommunistákra. Oly korban élünk, amikor a szocializmusról alkotott felfogásunkban az új alkotó elemek erősödnek meg, amikor a marxista—leninista meggyőződés és a forradalmi elkötelezettség újból és újból történő megerősítése önálló gondolkodást, sokoldalú ideológiai munkát követel. Cselekednünk kell. az idő sürget.
