Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-30 / 101. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. április 30., csütörtök MMBBIllllgl ' ' ' g.- vs<:; s. SZOVJETUNIÓ Livsic professzor páratlan műtété Nemrég » Burgyenko idegsebészeti intézet össz-szövetségi gerincagysérülési központjában (Moszkva) Arkagyij Livsic professzor vezetésével világviszonylatban túlzás nélkül pá­ratlannak mondható műtétet hajtottak végre: rendkívül sú­lyos sérülés után helyreállították a gerinc funkcióit. ... A kapcsolótábla veze­tékeivel bíbelődve a mun­kájában elmerült villanysze­relő nem vette észre a köze­ledő veszélyt, s a Ihíddarü támja nagy erővel a hátá­nak ütközött. A túlságosan nagy fájdalmat nem is érzi az ember. A balesetet kö­vető első percben a 23 éves Oleg Miszkiv még eszméle­ténél volt. de aztán, mint­ha minden megszűnt volna körülötte. Oleg Miszkivet nagyon sú­lyos állapotban kórházba szállították. Komplikált ge­rinctörés; négy csigolya ösz- szefüggő blokkban gerinc­agysérüléssel kiszakadt. a hátgerincből, bénulás, diaf- ragma. szakadás, máj-, ve­sesérülés ... A diagnózis le­írása több oldalt foglal el a kortörténetben. A reani- matológusok éjjel-nappal szakadatlanul ott voltak mel­lette. Mindent megtettek a bajba jutott ember meg­mentéséért. A krízisen már túljutottak, de a helyzet még mindig rendkívül súlyos volt. A nem csillapodó fáj­dalmak arra kényszerítették az orvosokat, hogy szünet nélkül erős narkotizáló sze­reket vigyenek be a beteg szervezetébe. A még egészen fiatal férfit teljes bénaság fenyegette. Zaporozsjeben, ahol mind­ez történt, az orvosok a Szovjet Orvostudományi Akadémia Burgyenko ideg- sebészeti intézetének össz­szövetségi gerincagysérülé­si központjához fordultak segítségért. Viktor Jungyin. a központ idegsebésze, a be­teg megvizsgálása után úgy döntött, hogy megműti őt a központ moszkvai szakklini­káján. Oleg szervezete nagyon kimerült volt — mondja Ar­kagyij Livsic professzor, a központ vezetője. — Extrém .módon készítették elő őt a bonyolult műtétre, egyebek közt többszörös vérátömlesz­tést alkalmaztak, fehérjeké­szítményeket vittek be a szervezetébe. Ezzel egyide­jűleg kimunkálták a műtéti tervet. Egyetlen ismert me­todika sem volt alkalmas. A gerincoszlop 25 centimétert „süllyedt.” Lehetetlen volt visszatenni. Ehhez ugyanis több száz kilogrammos erőt kellett volna kifejteni. Vé­gül 'tucatnyi változatot mér­legelve megállapodtak egy­ben. abban, amely remény­nyel kecsegtetett. A professzor részletesen beszámolt a mikrosebészeti technikák, speciális optiká­kat alkalmazó műtét lefo­lyásáról. Miután az aneszteziológu­sok mély álomba merítették a beteget, munkához láttak az idegsebészek. A mellka­son és a hason kombinált metszést végeztek. Ezután szabaddá tették a májat, a tüdőt, a vesét, a diafragmát számos összenövésétől. A szerveknek, egymással ösz- szenőtt ereknek és idegek­nek ebben a tömkelegében hevertek a gerincoszlopból kiütött csigolyák. Különös nehézséget jelentett a csi­golyablokkok elválasztása a főerektől, a vena cavatól. és az aortaszakasztól. A leg­kisebb pontatlanság is tra­gédiához vezethetett volna. De minden jól ment. a mű­tét első szakasza eredmé­nyesen befejeződött. Most a sérült gerincoszlo­pot kellett rekonstruálni. Az összevarrt idegeket beenged­ték a csatornába. Három csi­golyát kivettek a szervezet­ből. a keresztbe állított ne­gyedik pedig összekötötte a gerincoszlop alsó és felső ré­szét, így sikerült helyreállí­tani a gerincoszlop támasz­funkcióját. az elvesztett ref­lexeket. Amit Livsic professzor és kollégái tettek, túlzás nél­kül csodának mondható. A mozdulatlanságra kárhozta­tott embert talpraállították, megmentették attól, hogy ágyhoz legyen kötve. A rehabilitációs időszak komplikációmentesen zaj­lott le. A műtét után maga a beteg is irigylésre méltó akaraterőről tett bizonysá­got. Naponta órák (hosszat, először támogatással, majd önállóan mankókkal és spe­ciális edzőberendezéssel meg­tanult újra járni. Oleg Miszkiv ma már ott­hon van. Jól érzi magát, ta­nul és az a vágya, hogy technikumot vagy főiskolát végezzen. Anatolij Gatyilov CSEHSZLOVÁKIA Ifjú természettudósok A lányok az állatok háziasítása köréből lámák csoportjával delem iránti érdeklődésüket a szabadidő hasznos eltöl­tésével párosítsák. A gye­rekek a „Fiatal természettu­dós diplomájáért” versenyez­nek. sikeresen szerepelnek az iskolai biológiai olimpiá­kon — mondja dr. Janous- ková. Az állatok háziasítása szak­körében kitűnő lánycsapat jött össze. Vannak közöt­tük középiskolások és egye­temisták is. Közösen gon­doznak néhány lámát, ame­lyeket idomítanak és a Nemzetközi Gyermeknap al­kalmából fellépnek velük az állatkertben. Csehszlovákiában egyre jelentősebb a természetvé­delmi nevelés, a természet igényeinek megértetése. Hasznos tevékenységet foly­tatnak ebben a munkában az állatkertek. Látogassuk meg a brnói állatkertet. Műhelytitkok Szombaton és vasárnap mintegy 270 tizenéves fiú és leány jön össze tíz külön­böző szakkörben a brnói ál­latkertben, hogy elmélyítse ismereteit állattanból, bio­lógiából és , természetvéde­lemből. Belekóstolnak az ál­latorvos-tudomány. állatte­A Tarnamérai Lenin Mgtsz értesíti a tisztelt vásárlókat, hogy április 1-től megnyitotta homok- és sóderbányáját. Megrendelést telefonon és telexen elfogadunk. Telefon: Tárnáméra 62. Telex: 63-47» nyésztés és az egzotikus ál­latok háziasításának titkai­ba. Mindjárt a földszinten a klubhelyiségben mikroszkó­pok fölött a legfiatalabbak csoportjára bukkantunk. „A gyakorlati biológia­szakkörben a gyerekek meg­ismerkednek a növények és az állatok anatómiájával és fiziológiájával, gyűjtést és preparálást, továbbá hidro­biológiái. mikroszkópos és boncolási gyakorlatokat vé­geznek. Alkalmuk nyílik megismerkedni az állatikért műhelytitkaival is” — tájé­koztat dr. Milada Janousko- vá, a kulturális nevelési osz­tály vezetője. Madárszámlálás Megtudtuk, hogy a bázis idősebb tagjai például a kö­zeli Szerzetes-hegyen (Mnj- si bora) madárszámlálást végeznek és biztosítják a madarak védelmét. Működik itt fiatal képzőművészek kö­re is. „Támogatni akarjuk érdéklődésüket a természet iránt, a gyermekeket ökoló­giai gondolkodásmódra ne­veljük, hogy a természetvé­Könyvtár és folyóiratok A gyerekek többnyire szakemberek, az állatkert alkalmazottai és néhány kül­ső munkatárs vezetése alatt dolgoznak, akik ezzel sza­badidejükben foglalkoznak. A bázisnak van egy ezer kötetes könyvtara és tízféle természettudományi folyó­iratot járatnak. Saját mun­káikat a saját közlönyükben jelentetik meg, amelyet éven­te egyszer adnak ki. Tevékenységük kiegészí­téseképpen felkeresik Cseh­szlovákia 13 másik állatkert­jét is. Hasonló állatkertba- rátok köre működik a prá­gai, az osztravai, a Dvur Králové-i állatkertben és másutt. Ezekben a körökben a gyerekek ingyen és ön­kéntesen fejlesztik érdeklő­désüket, amely gyakran egy életre szóló vonzalommá vá­lik. A fiatal természettudó­sokból olyan emberek vál­nak. akik felelősségteljesen viszonyulnak a természet­ihez, függetlenül attól, hogy hol dolgoznak. FINNORSZÁG A tanintézet igazgatója; Jouko Haavisto A raumaiak életéhez min­dig is hozzá tartozott a ten­ger.'Évszázadokon át adott kenyeret csaknem minden városlakónak. Aztán a II. világháború után változott a helyzet, ugyanis a tenge­részet mellett az ipar is jócskán kínált munkaalkal­mat. Több mint száz éve alapították ebben a finn vá­rosban azt a tengerészeti iskolát, amelyért két másik szomszédvárral: Porival és Vusikaupunkival verseng­tek. Végül is a parlament döntötte el a vitát Rauma javára. Jouko Haavisto igazgató elmondta: amikor 1870-ben az intézmény megkezdte működését, Finnországban, finn nyelvterületen ez volt a második tanintézet. Szere­pét növelte, hogy egy orszá­gos rendelet értelmében a külföldön is megforduló ha­jók parancsnokainak tenger- hajózási vizsgát kellett ten­niük. A közeli tengerparti területen 170 hajót tartottak nyilván, amelyek köKül időn­ként egy-egy más országok­ba is elindult. E városban A tengeri hajózás továbbra is sok családnak ad kenyeret Raumában Tiinából kormányos lesz úgy tartják, hogy a század- fordulón ók rendelkeztek a legnagyobb vitorláshajó- parkkal. Ezzel is azt kíván­ják érzékeltetni, hogy jogo­san illette őket a tanintézet. Az iskolában történő ok­tatás felkészít mindenféle tengeri járműn való tevé­kenységre. Képeznek itt kormányosokat, kapitányo­kat, s mivel a műszaki fej­lődés úgy hozta, kikerülnek innen villanyszerelők, sza­kácsok, sőt olyan gépész szakemberek is, akik értenek valamennyi berendezés meg­javításához. A racionalizálás csökken tette az állások számát, ép­pen ezért egy-egy munka­hely megszerzése kisebb lot­tónyereménnyel azonos — hangsúlyozta Jauko Haavis­to. Gondot jelent az is, hogy a vállalati vezetők igyekeznek megnyirbálni a béreket és a szociális ki­adásokat. Egyre gyakrab­ban előfordul, hogy olcsóbb munkaerőt keresnek a ma­gasan kvalifikált finn szak­emberek helyett. S találnak is, elsősorban fülöp-szigetie. két, ahol mintegy 50 ezer tengerésznek nincs megélhe­tése. Fehér hollónak számít a finn hajóparancsnokok kö­zött a nő. Tiina Rosendahl Tamperéből érkezett ide és kormányosnak készül. A vonzó külsejű lány baboná­san le is kopogta: ha min­den jól megy, még az idén megszerzi az oklevelét. — Nem vagyok feminista — magyarázta. — Érdekel ez a szakma. Hazánkban sem könnyű bekerülni egy nőnek a tisztikarba, de megpróbálom. Beszámolt arról is: már előre sajnálja, hogy hama­rosan el kell válni társaitól. Szívesen emlékszik vissza az együtt töltött évekre. Meg­jegyzi: nem fél a nagy tank­hajóktól sem, de kezdetben egy kisebben otthonosabban érezné magát. Pekka Puttonen ROMÁNIA Vladimira Vseteckova

Next

/
Thumbnails
Contents