Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-30 / 101. szám
' íJH NÉPÚJSÁG, 1987. április 30., csütörtök Várjáték - Portyázás- Művészeti bemutató — Az éjszaka csodái - Térdiszkó Országos diáknapok, 1987 Két év után ma ismét fiatalokkal népesülnek be Eger utcái. A Gárdonyi Géza Or. szagos Diáknapokra a házigazda Heves megyeieken kívül még három helyszínről Szolnokról, Nógrádból, valamint Budapestről érkeznek résztvevők. A beérkezés után a csoportok városismereti versenyen .vesznek részt, amely főleg az ismerkedést szolgálja. Háromnegyed nyolckor kezdődik a megnyitó, ahol a 212. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet irodalmi színpadának műsorát is láthatják. Ezután ismerkedési estre kerül sor a házigazdákkal Eger négy középiskolájában. Tíz órakor lép a közönség elé a Dobó téren Maksa Zoltán humoráns és a Lucky Boys Dixieland Band. 13 órakor a megyék mutatják be szerkesztett műsorukat. Itt dől el az is, ki kapja az egri fesztivál- díjat. 19 órától az „Éjszaka csodái". Három helyszínen — a Bazilika lépcsőin, a Népkertben és a Dobó téren — láthatják az érdeklődők a rockszínházi produkciót; a klasszikusokat dióhéjban, valamint a Pótkerék koncertjét. Szombaton délelőtt a Gárdonyi Géza Színházban lesz megtekinthető mindaz, ami a szerkesztett programból kimaradt. Délután végvárak vetélkedésére kerül sor, majd ezt követi a záró- ünnepség és a gálaműsor. A kínálat azonban még itt sem ér véget, ugyanis késő éjszakáig rophatja mindenki a táncot a térdiszkóban. Ősi szerszámok (Színes fametszet) Rekviem a vizekért (Litográfia) Tékozló tél (Színes fametszet) Czinke Ferenc grafikái a Hatvani Galériában A Mun'kácsy-díjjal és Érdemes Művész címmel elismert, hatvanesztendős Czinke Ferenc közel négy évtizednyi grafikai teljesítményének szép, érzékletes válogatásával szerepel a Hatvani Galériában. A mindkét szintet megtöltő anyag — úgy vélhető — méltóképpen reprezentálja művészetét, s elvezeti a nézőt, a tárlatlátogatót mindazon régiókba, amelyek hitellel határozzák meg a helyét a mai magyar grafikában. Az már természetes, hogy hallatlanul szertágazó munkássága mögött kifogástalan rajzkészség, remek technika húzódik meg. A blöffök. a kóklerségek ideje rég lejárt, ma igazán az tud a csücsök felé törni, aki az intuíció mellett a kifejezőkészség tökéletes birtokosa. Czinke ilyen, s ha mestereire, köztük elsőként Ék Sándorra utalunk, még inkább nyilvánvaló, hogy művészünk nem a könnyebb ellenállás irányába mozdult már pályája elején, hanem embert, alkotót próbára tevő feladatokra vállalkozott. Honnan hozta ezt a konok, a művészi hitelhez és hitelességhez kötődő szerep- vállalást? Egyértelműen az indulás színterére a gyermeksors megannyi mélységére kell hivatkoznunk. Pácin, e kis Borsod megyei falu, s a nehéz kétkezi munka, amelynek révén kenyér juthatott a Czinke család asztalára, meghatározó módon kapcsolja Mesterünk jelentkezését, de pályájának további sodrát, a felmutatott művek megannyi darabját is a tűnő múltba hullott világhoz. Belőle merít kemény akarást, szinte életre szóló ítémakincset. és belőle nyer indíttatást az igaz ügyek szolgálatához. Az ember és a természet feloldhatatlan egymásra utaltsága Czinkénél ilyen impulzusok nyomán „termi meg" az Ősi szerszámok, a Rekviem a vizekért sorozat színes fametszeteit, litográfiáit. hogy egy másféle, a vegyes technika alkalmazása nyomán művészete még inkább kiszínesedjék, és kedvelt nyári tanyázásainak, táborverésének színterét, Tihany megannyi szépségét lobogtassa meg előttünk. Nem fényképszerűén, nem a pontos . leképezés módjával, hanem többszörös prizmán zu- hogtatva át a víz, az ég, az egész táj tárgyainak rajzi világát. Itt már él a kiemelés, az ellenpontozás módszerével is, ,s miközben például öreg halqsz-i&t a képmező alján realisztikusabban jeleníti meg, ezzel a világgal, ezzel az atmoszférával ütközteti a megemelt horizontot csillagporával, égitestjeinek titokzatosságával, űrhidegével. Egyébként Czinke Ferenc szerkesztésmódja más szempontból is érdekesen alakul, mióta a már emlegetett vizuális alapegységeket — figurák, tárgyak — kereszt- irányban rendezi el, de anélkül, hogy ennek a mitológiai jelentéstartalma, szimbólumrendszere lenne az ok és indok. Inkább talán rétegező szerepe van e szerkesztésnek, s a különböző terek időt, erőt, lehetőséget vagy éppen kívánatosságot tartalmaznak egyazon lapon, egyazon pillantás-ölelésünkben. Persze nem tolakodóan merev,1 geometrikus rendet tükröznek művészünk e munkái sem, hiszen a Gyökerek, vagy a Csírázás esetében például a kereszt középpontjába kerül egy gömb, más esetben a körforma. Az emberi tettek és példák vagy, inkább a példaemberek szintén erős hatással, a kifejezési vágy ébresztéseként hatnak Czinke Fe- renore. S ilyen esetekben — vegyük csak a Bartók emlékének szentelt sorozatot — a felmutatás, a példa megfogalmazása a népi motívumvilág elemeinek segítségül hívását jelenti elsődlegesen. Ezekkel, ezek által válnak aztán a vizuális alapelemek, a paraszti világ eszközei olyan képballadákká, amelyek a nyelviség esetében jószerint a népballadák sajátjai. És így kísért, így bukkan fel a férfikor delén az életműben ismét Borsod, ismét Pácin, a szülőfalu.-..! Mindezek után egy percig sem állítom, hogy könnyebben emészthető az a művészet, amelyet Czinke Ferenc képvisel képzőművészeti kultúránkban. De az is igaz ugyanakkor, hogy titkainak feloldása csak egy kis jó szándékon, konvencióink felfüggesztésén múlik. Moldvay Győző Gobbi Hilda azok közé tartozik, akikkel nehéz rossz riportot csinálni. Nem mintha nem találkoztam volna olyannal, aki ezt megkísérelte, de a legötlettele- nebb újságírónak is szinte lehetetlen feladat elrontani a vele készült beszélgetést. Őszintesége, szókimondása kíméletlen, nem kerül ki semmilyen témát, s a legsablonosabb kérdésre is eredeti és elgondolkodásra késztető választ ad. Ha ezt figyelembe vesz- szük, már bekarikázhatjuk a műsorújságunkban a május 2-án, 21.40-kor sorra kerülő Színésznő vagyok! című beszélgetést, amely alcíme szerint télen készült. Háttérben valóban a karácsonyfa látszik, miközben a művésznő arról beszél, hogy nem szereti ezt az évszakot. A bezártság riasztja, s ilyenkor felidézi veszteségeit. Sokan elmentek barátai közül, s fanyarul úgy fogalmaz: a cigarettát és a konyakot is már a temetőben kellene elfogyasztania, ott lenne igazi társasága. Ezalatt a negyven perc alatt sok minden szóba kerül. A Bajor Gizi Színész- múzeumtól az élet és a halál kérdésein át a Nemzeti Színházig szinte valamennyi témáról beszél Gobbi Hilda, ami fontos számára. S valóban: ő diktálja a tempót, elmondja, ami a szívét nyomja, önmagát „szentimentális tehénnek" titulálja, aki egy „zupás őrmester" képében harcol önmaga és -más igazáért. Tudja, hogy beteg, de tiltakozik az elmúlás gondolata ellen. Nehéz „ellenfél” a riporter számára Gobbi Hilda. Nem is állja mindig a sarat Juszt László, de a megszólaltatott személyisége lenyűgözi a nézőt. Hozzájárul ez a 40 perc ahhoz, hogy még jobban önmagunkra találjunk a képernyő előtt: ez is a művésznő hajlíthatatlan jellemének a hatása. Mindenesetre úgy állhatunk fel készülékünk elől, hogy arra gondolunk: milyen jó volna akár több órát is azzal a színésznővel tölteni, aki bölcsességével és lelkierejével túlnő minden skatulyán és korláton. Gábor László Hatvani Galéria-naptár Lakatos József festményei — Pribojszky Mátyás citeraestje — Tárlat Recsken — Bemutatkozik a Galéria Trió Heves megyei szerzők írásai a Pártélet áprilisi számában 9 Á 9 m A r mmmm A MAGVA* SZOŰSAUS; A MUNKÁSPÁRT központi aiz PCX-VÖIRAÍA „A szocializmus lényegéből fakad, hogy a itársada- lom tagjai, akik egyben a termelési eszközök tulajdonosai is, részt vegyenek a társadalmi folyamatok irányításában. Társadalmi viszonyaink annál inkább válnak szocialistává, minél szélesebb, erőteljesebb és tudatosabb a dolgozók részvétele a társadalmi folyamatok alakításában. A szocialista társadalom éppen ezért azt igényli tagjaitól, hogy a közös célok megvalósításából mindannyian részt vállaljanak. Társadalmi, politikai érdekünk fűződik ahhoz, hogy a társadalom tagjai számára biztosítsuk a politika formálásában, a döntési folyamatokban. a végrehajtás menetében és ellenőrzésében való személyes részvételt, tehát részvételt a közéletben. Ezek a felismerések adták az indítékot ahhoz, hogy egy szociológiai vizsgálat keretében kísérletet tegyünk olyan kérdések megvilágítására, mint az állampolgárok politikai magatartásának, aktivitásának, közéleti tevékenységének a megítélése a köznapi tudatban; milyen indítékok segítik, illetve milyen tényezők pótolják a közösség javára végzett munka vállalását; milyen egyéni tulajdonságokkal rendelkezzék a közélet terepein munkálkodó ember; pártszervezeteink, a pártmunka számára milyen tanulságok vonhatók le a vizsgálati eredményekből, és így tovább.” — írja Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság oiktatási igazgatóságának tanszékvezetője Közéleti tevékenység, politikai aktivitás című írásában. A jelzett témát Eger város társadalmi, politikai, gazdasági életét jelentősen meghatározó öt gazdasági egységnél vizsgálták a múlt évben. A vizsgálók ezekből vonták le az írásban megtalálható következtetéseket. Kovács József az oktatási igazgatóság tanára és Vasas Joachim az igazgatóság vezetője ugyancsak e számban Pártirányítás a közművelődésben címmel írt anyagot. „Az 1974-es KB-határo- zat óta nem csupán a köz- művelődés feltételei változtak meg, hanem az életmód átalakulásával átrendeződtek a művelődési igények, megváltoztak a művelődési és szórakozási szokások és változott a művelődés szerkezete, a műveltség tartalma is. Jogosan tehető fel a kérdés: hogyan felelnek meg a pártszervezetek az új követelményeknek? A szerzők nem csupán e kérdésre keresnek választ, hanem arra is, hogy milyen hatékonysággal és rendszerességgel készítettük fel a társszervezeteket ezekre a feladatokra. Vizsgálták továbbá a köz- művölődési munka alapszervezeti irányítását is. „A tudatosság és a felkészültség javítása nélkül a pártalapszervezetek képtelenek lesznek az eszmei orientálásra, a nyílt vitákra, a meggyőző munka színvonalának javítására és arra, hogy az eddiginél sokkal következetesebben támogassák a szocialista értékrendet kifejező színvonalas és egyben értékes alkotásokat, közművelődési törekvéseket.” Végezetül leszögezik, hogy szorgalmazni kell a párttagokkal szemben a kultúrában való tájékozottságot és a példamutató részvételt. (kaposi) A galéria mindkét szintjén május 10-ig Czinke Ferenc Munkácsy-díjas, Érdemes művész grafikáinak gyűjteményes kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. Néhány nappal később, május 14-én, csütörtökön este 6 órakor viszont már a Sárváron élő, de korábban Egerben diplomázott festő, Lakatos József tárja a műbarátok elé érzelmekben, ősi kultikus kötődésekben gazdag anyagát. E tárlatot Szabó László, a Vas megyei tanács elnökhelyettese nyitja meg, s egész hónapban látogathatják a művészet barátai. Ugyancsak május 14-én, csütörtökön este fél 7 órai kezdettel fogad új vendéget a Galéria^?ódium. Ezúttal a világjáró, neves citeramű- vész, e hangszer alkalmazásának forradalmasítója, Pribojszky Mátyás lép a közönség elé, a műsorán — csángó magyar, illetve palóc népdal- feldolgozások mellett — klasszikus szerzők is szerepelnek. Előadja hangszerén Brahms VI. Magyar táncát, Schubert Ave Maria című szerzeményét, valamint Győré László Balkáni fantáziáját. Nagy érdeklődéssel fogadták a recski Bányász Művelődési Ház kisgalériájá- ban azt a kihelyezett kiállítást is, amelynek szobrai, festményei — Varga Imre, Bér Rudolf, Lakatos József, Radics István, Mihályfi Mária és társaik jóvoltából — szép kis keresztmetszetet nyújtanak a mai magyar képzőművészeti törekvésekről. A recski tárlat egész hónapban nyitva tart, így alkalmuk nyílik a szomszéd községek polgárainak is, hogy elgyönyörködjenek a művekben. Egy újabb vállalkozásról is hírt adhatunk olvasóinknak. A Galéria Trió megalakulásáról van szó, amelynek a munkáját az intézmény segíti elő. Vezetője a hatvani származású, fiatal fagottos, Hargitai Géza, aki a főváros két nagy szimfonikus zenekarában is játszik. Vele együtt egy ugyancsak fiatal fuvolista és zongoraművész Faragó Klára és Botos Zsuzsa alkotják a kis együttest. Színes, színvonalas műsorával május 25-én, hétfő este fél hétkor mutatkozik be a Galéria Trió az emeleti kiállítóteremben, majd ezt követően minden hónapban néhány alkalommal közönség elé lép „hazai pályán” illetve valamely vidéki művelődési házban. A hatvani Galéria Trió, — amelynek létrehívásáról nemrég Szókodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára is pártolóan nyilatkozott, — Hatvan különböző szervezeteinek, intézményeinek meghívására szintén vállal majd fellépéseket, illetve önálló koncertet, természetesen a galériával történt egyeztetés alapján. Színésznő vagyok!
