Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-29 / 100. szám
4H**!!; ;• Éli* jü ) JU äflfD ■ ‘igjjg**» NÉPÚJSÁG, 1987. április 29., sxerda NAGYOBB BIZALOM - NAGYOBB FILELŐSSÉG Egy lépéssel az Iskola előtt Az- iskolában akadnak olyan gyermekek, akik már a kezdet kezdetén kudarcokat élnek meg, s akadályozzák a többiek előrehaladását. Pedig nem rosszabbak nem is butábbak a többinél, egyszerűen kicsik még a tanuláshoz, nem elég fejtettek. Minden bizonnyal a velük kapcsolatos keserű tapasztalat eredményezte azt a döntést, amelyet nemrégiben hoztak. A következő tanév leendő elsőseinek már más módon kell beiratkozni mint az eddigiekben. Az új oktatási törvény rendelete alapján az Idén azok tankötelesek, akik 19*1. május 11-ig születtek, s az óvoda is támogatja évkezdésüket. A június 1-je és szeptember 11. között hatodik évüket betöltők szüleik kéré„Ifjú matematikusok" az egri Széchenyi utcai óvodában sére szintén iskolások lehetnek, az óvoda szakvéleménye alapján. Az „őszi gyerekek" (tehát az október 1. és december 11. között születettek) csak rendkívül indokolt esetben lehetnek elsősök. Hogyan reagálnak az érdekeltek minderre? Ennek jártunk utána a megyeszékhely három intézményében. A Heves Megyei Pedagógiai Intézet egri nevelési tanácsadó csoportja végzi az úgynevezett próblémás gyerekek iskolaérettségi vizsgálatát. Mint dr. Kocsis Sándortól, a kollektíva vezetőjétől megtudjuk, Egerben, Füzesabonyban és körzetükben, mintegy másfél évtizede foglalkoznak ezzel is. örvendetes, hogy a megyében bővül a hálózat. Hatvanban 1984-ben Hevesen 1986-ban, Gyöngyösön pedig a múlt évben teremtődtek meg e szolgáltatás feltételei. — Mennyiben változott a nevelési tanácsadók feladata? — kérdeztük dr. Este- fánné dr. Varga Magdolnát, a csoport pszichológusát, aki évek óta fogadja az ide küldött gyerekeket. — Korábban minden évben a beiratkozást megelőzően a leendő tanítónő, körzeti orvos és védőnő a helyszínen, az óvodában kiszűrte azokat a kicsiket, akiknek egészségi, értelmi, vagy lelki problémája volt. Ök kerültek hozzánk vizsgálatra. Mi döntöttük el, hogy mehet-e iskolába vagy nem, illetve korrekciós osztályba, vagy az úgynevezett áthelyezési bizottsághoz irányítsuk. — Mi változott az új rendelkezések alapján? — Megszűntek az óvodai iskolaérettségi vizsgálatok. Ma már a gyermeket évekig nevelő óvónő véleménye a döntő. Ez azt hiszem, reális dolog, mivel a korábbi bizottság csak rövid ideig találkozott a gyerekkel, döntésük ezen az egyszeri megfigyelésen alapult. Az új szisztéma szerint hozzánk most már valóban csak a legnagyobb gondot jelentő esetek kerülnek. Egyébként ezt a jogszabály is előírja: ha az óvoda és a szülő véleménye eltérő, ha a gyermek nem járt előkészítőbe, vagy október 1. és december 31. között lesz hatéves, és szeretnék beíratni — mindenképpen tanácsadóba küldik. Rugalmasabb a szabályzat abban az értelemben is, hogy mindeddig csak mi jauasolhattuk a beíratást kis létszámú osztályba. Indokolt esetben ma már az óvoda is megteheti. Nyilvánvalóan ennek következménye az, hogy a jelenlegi időszakban feleannyi páciens jött hoz- zánlk, mint tavaly. Ez megkönnyíti a mi munkánkat is, hiszen a valóban indokolt esetekre több energiát tudunk fordítani, de jelzi az óvónők felkészültségét, felelősségérzetét is. Az is igaz, hogy a megyében az érdekeltek alapos tájékoztatásával jól előkészítették a rendelkezés gyakorlati végrehajtását. Ebben Balogh Lászióné, megyei óvodai felügyelő munkáját mi is segítettük. A jövőben még inkább szorgalmazzuk, hogy az arra rászoruló kicsiket már korábban — amikor a fejlettségbeli lemaradást észlelik — küldjék hozzánk. A rendelkezés egyébként ehhez is megfelelő keretet ad. Kőrútunkat az egri Széchenyi utcai óvodában folytatjuk. Magyar Istvánná, az intézmény vezetője, szaktanácsadó egy nagycsoportos matematikafoglalkozásra invitál bennünket. Fehér Lajosné a negyvenes létszámú közösséget, átgondoltan, könnyedén irányítja. A feladat: elemek sorozatba rendezése, számlálás sorszámökkal. Például a gyerekék apró állatfigurákat állítanak egymás mellé az óvó néni útmutatásai szerint. Az élénkebbek, aktívabbak, gyorsan és örömmel reagálnak. Néhányan társukat figyelik, tőle várják a megoldást. Többé-kevésbé a laikus is látja, melyik apróság a szétszórtabb, s kik azok, akik már tartósabban koncentrálnak, felnőttesebbek. A munkában három esztendő alatt a foglalkozások sorozatában éppígy megfigyelhetjük a rajz- és beszédkészség fejlettségi szintjét — fűzi a látottakhoz Magyar Istvánné. — Ami az egészséget illeti ? Egerben már 1981-től a megyei kórház fiatal orvosai rendszeresen szűrik a kiscsoportosokat. Ez az egyedülálló, remek kezdeményezés a közeljövőben várhatóan országossá válik. — Hogyan fogadták az óvodai nevelők az oktatási törvényt? Nem szaporodtak-e indokolatlanul az adminisztratív teendők? — Ez a rendelkezés nagyobb bizalmat jelent, de egyben nagyobb felelősséget is ró ránk. A hagyományos vizsgálatok elmaradása megköveteli minden munkatársunktól, hogy még alaposabban, egyenként figyelje a kicsinyeket. Pedagógiailag többet, „papírmunkában” talán kevesebbet jelent. Hiszen korábban nyolcoldalas „dokumentumot” továbbítottunk az iskolának, most egy szakvéleményt, s az egészségügyi törzslapot. A döntésben a szülők messzemenően partnereink. Közösen megvitatjuk, hogy mi legyen a gyermek sorsa, maradjon, erősödjön még, vagy beülhet az iskolapadba. Nálunk a jelenlegi 40 nagy- csoportosból 13 továbbra is marad — többségükben „nyári gyerekek”. Egy van, aki május 31-e után született és mégis megy, de az ő beiskolázását mi is támogatjuk. Mit szól mindezekhez az iskola?' Milyen a két intézmény kapcsolata — erről már az egri 1-es számú általánosban érdeklődtünk. Vágási Bertalanná tanítónő több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az elsősök fogadásában. A változásokat kedvezően értékeli, fiatal kolléganőivel együtt. — Annak ellenére, hogy kölcsönösen látogatjuk egymás foglalkozásait, tehát igen jó a kapcsolatunk a hozzánk tartozó óvodával, eddig mégis előfordult, hogy az elsősök közül néhányan nehezen vették az akadályokat. Ez persze már az első hónapokban kiderült, s ilyenkor korrekciós csoportokban külön törődtünk velük. Akármennyire igyekszünk is játékosan kezdeni a tanítást, az itteni fegyelem, rendszeres követelmény nagy erőpróba. A „fiatalabbak- kal” tapasztalatom szerint is több gond volt, s különösen azokkal, akik inger- szegény családi környezetből érkeztek. Hogy milyenek lesznek az újak? Azt csak a jövő tanév dönti el. A mi munkánkat mindenesetre megkönnyíti ez a szisztéma. A szakemberek egybehangzó álláspontja szerint az intézkedés valós igényeket szentesített, s elősegíti, hogy az „éretlenségük” mi- a'tt ne szenvedjenek ártatlanul azok. akik néhány hónappal később már jól vennék az akadályokat. Jámbor Ildikó Mi a megoldás? (Fotó: Tóth Gizella) Egerben is megalakul a minatür- kőnyvek baráti kőre Miskolci mikro- bibliofilok Milliméterekben fejezik ki a miniatürkönyvek szélességét és magasságát. A legkisebb — Bhagavad Gita című. szanksz- rit nyelvű — könyvet 1900- ban nyomtatták Glasgovvban. kötése sötétzöld marokén aranyozva. Mérete 22X28 mm. Jelenleg a világ egyik legritkább és legértékesebb miniatűr- kiadványa .1. Taylor: Mártírok könyve. Két kötetben jelent meg 1616-ban Londonban. Juhbörbe van kötve, mérete 35X43 mm. Jelenlegi ára, mint egyetlen eladó példányé: 295 font. A nemzetközileg ismert legnagyobb gyűjtők több mint 1809-féle gyufásdobor.nál kisebb miniatűrkiadványt tartanak nyilván. A miniatürkönyvek készítése elsősorban technikai bravúrnak számít. Parányi méreteikkel, művészien kötve a finoman cizellált ékszerek gyanánt gyönyörködtetnek. A legszebb darabok készítői mindenkor olyan nyomdászok voltak. akik szakmájukat a legmagasabb színvonalon művelték. Hazánkban az Athéneum és a Zrínyi nyomdákban foglalkoznak szép miniatűrkiadványokkal, de megörvendeztették már a gyűjtőket a Kossuth, a Táncsics és a Révai nyomdák is. Szűkebb hazánkban, Hevesben csak ritka próbálkozások voltak eddig a hasznos emléktárgy, kedves emlékeztető ajándék kiadására. Annál nagyobb múlttal és figyelemre méltó sikerrel hódolnak e szép szenvedélynek Miskolcon, ahol épp ezekben a napokban tartja nyitva kiállítását a Péch Antal Miniatűrkönyv Gyűjtők Klubja. A tíz éve a bányászat és kohászat történetét, haladó hagyományait. kiemelkedő egyéniségeinek életét és munkásságát népszerűsítő közösség Tóth Pál elnök Irányításával immár félszáz saját kiadásban, illetve közreműködésével megjelent könyvecskéit állította ki az egyetemváros könyvtárában. Közöttük látható a legújabb, Kriston Béla: A megszállott Fazola Henrik című regénye, amelyről lapunk is hírt adott, s több egri gyűjtő féltett darabjai között is megtalálható. — A miniatűr könyv-kiadással foglalkozók világszerte az elképzelhető legkülönbözőbb témájú és kötésű könyveket jelentették meg. de két dologban egyikük sem csinált olyat, mint a miskolciak. — Erre Janka Gyula, a miniatűrkönyvek hazai szaktekintélye hívja fel a figyelmet a miskolciak jubileumi kiadványának előszavában. — Az egyik, hogy elsőként népszerűsítették kiadványaikban a bányászat, a kohászat és a pénzverés történetét. A másik, hogy kiadványainak túlnyomó többségében alkalmazta a kiskönyvek bor és műbőr kötéstábláin az alumínium-, bronz-, ezüst- és rézplaketteket és fémdomborokat. Két kiadványuk határainkon túl is ritkaságnak számítanak. Az egyik 37X46 mm méretű, 1985-ben megjelent „Magyar kristálytan” című könyvecske, amelyből 50 példány bőrkötésben ásvány- csiszolatból készült plakettel jelent meg. A másik 40X50 mm méretű „Nemzetközi Alumínium Konferenciák Magyarországon” című mi- niatűrkiadvány, amely bőrés műbőrkötésben, alumínium. és ezüstplakettel díszített kötésben papír helyett alufóliára nyomodótt. Szövege magyar—angol nyelven # kitűnően olvasható. A könyvvilág liliputiainak mind nagyobb népszerűsége szűkebb hazánk gyűjtőit is arra késztette, hogy a cserelehetőségek bővítését saját kiadású mikrobibliofilokkal is segítik. Alakuló taggyűlését tartja a napokban az Egri Miniatűrkönyv Barátok Köre, amelynek tagjai főként Eger és környékének történetét, népéletét, irodalmát, e táj műemlékeit, haladó hagyományait, kiemelkedő személyiségeinek életét és munkásságát, természeti szépségét kívánják bemutatni szépre álmodott kiadványaikkal. A szervezők a Révaiban dolgozó kiváló nyomdászok közreműködésével kívánnak hagyományt teremteni Egerben. Egyelőre az egri 14-877-es telefonszámon várják mindazok jelentkezését, akik gyűjtőként és szakértőként együtt kívánnak működni a nemes célért. A miskolci mikrobibliofilok nagyszerű példája mindenesetre jó lendületet adhat az egri vállalkozásnak is. (pilisy) %■ A miskolci Péch Antal Miniatűrkönyv Gyűjtök Klubjának kiadványai KOZÉPISKOtASOK VETÉLKEDŐJE Elsősegélynyújtásból jeleskedtek Az elmúlt hét vége egyik jelentős eseménye volt a középfokú tanintézetek megyei elsősegélynyújtó versenye. A Magyar Vöröskereszt megyei stékházában Egerben kilenc csapat versenyzői gyűltek össze, hogy számot adjanak elméleti és gyakorlati ismereteikről. Többek között háztartási baleseti totót, polgári védelmi és KRESZ-fel- adatlapot töltöttek ki. A verseny valójában - a gyakorlati feladatok helyes megoldásán dőlt el. A színvonalra jellemző, hogy valamennyi résztvevő jól megfelelt az alapismeretekből. A szoros mezőnyben első helyen végeztek az Egri Egészségügyi Szakközép- és Szakiskola versenyzői, második lett a Hatvani Közgazdasági és Közlekedési Szakközépiskola csapata, míg a Gyöngyösi 214. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjai a harmadik helyet szerezték meg. Valamennyi nyertes a saját kategóriájában képviseli megyénket a júniusban, Budapesten megtartandó országos versenyen. Magyar Istvánné: „A továbbképzéseken megfelelő eligazítást kaptunk a fejlettségszint szerinti beiskolázáshoz!”
