Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-25 / 97. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1987. április 25., szombat #*87 MIKRO ’87 Március 20—25.1 között rendezték meg a kőbányai vásárváros 24-es és 25-ös pavilonjában a Mikro '87 kiállítást, mely lassan a hazai számítógépes ipar és az amatőrök egyik ha­gyományos találkozási fó­rumává válik. A Neumann János Számítógép-tudomá­nyi Társaság védnökségével zajló rendezvényt számos bemutató, közönségtalál­kozó és' szakmai tanácsko­zás színesítette, sőt még saját lapja is volt: az SZKI SCI-L standján számítógé­peken készülő Gjdonság- újság. Az öt nap alatt ren­getegen megfordultak itt, hogy nézelődjenek, eszmét és programokat cseréljenek, ötleteket lessenek el. Aláb­bi cikkeink a Mikro ’87- en készültek, munkatár­sunk, Koncz János tollából, de időben és térben is messzebbre kalandozunk bennük. Intelligens terminál Egerből Ónodi Gyula: — Kismamák, mozgássérültek is vállalhat­nak bedolgozást A 25-ös pavilon köze­pét a Számítástech­nikai és Ügyviteli Vállalat standja foglalta el. Itt ta­lálkoztunk Ónodi Gyula marketingvezetővel, aki az Egri Számítóközpont képvi­selőjeként tartózkodott a vásáron. s — Milyen terméket mu­tatnak be a közönségnek? — Tavaly az Alkotó ifjú­ság-pályázaton első díjat nyertünk azzal a saját fej­lesztésű intelligens terminá­lunkkal, mely most itt meg­tekinthető. Műszaki osztá­lyunk dolgozóit az a cél vezette, hogy egy olcsó és sokoldalúan felhasználható készüléket alkossanak, ami nemcsak vállalatunknál, de más számítógépes munka­helyen is felhasználható. — Mit tud ez a berende­zés? — Lényege, hogy MERA típusú nagy kompute­rünkhöz tudjuk illeszteni se­gítségével a Commodore C 16-os és 64-es gépeket, ez­által az adatrögzítési mun­kát a vállalaton kívül is el lehet végezni. Gyesen levő kismamák, mozgássérültek is vállalhatnak ily módon bedolgozást, hiszen otthon mágneslemezre viszik az adatokat, és akár postán is beküldhetik nekünk. Ter­mészetesen elkészíthettük a speciális programot is. méghozzá magyar karakter- készlettel, azaz ékezetes be­tűkkel. A személyi számí­tógép a megszokott felada­tokra is használható az adat- rögzítésen kívül. — Mit mutatnak az eddi­gi tapasztalatok, hogyan vált be a terminál? — Az egrin kívül a za­laegerszegi, a szekszárdi, a debreceni SZÜV Számító- központokban működnek ké­szülékeink, illetve, a MÁV Pécsi Számítóközpontjában is jó eredménnyel alkal­mazzák. Mivel a készülék itthon elérhető alkatrészek­ből készült, beszerzése ol­csó és esetleges javítása is megoldott. Moduláris fel­építése miatt könnyen ja­vítható, módosítható vagy bővíthető. — Itt a vásáron adtak-e már el belőle? — Több cég is érdeklő­dött iránta, de a vásárlá­sok általában csak később történnek. Mi mindenesetre eljöttünk, bemutatkoztunk, és reméljük, hogy az üzlet sem marad el. . Az Egri Számítóközpont berendezései a SZÜV standján (Fotó: Szántó Györgyi EGY TUDÓS A „HŐSKORBÓL” Neumann és a számítógép Beszélgetés Herman Goldstine professzorral Herman Goldstine (jobbra) dr. Kovács Győzővel, aki részt vett az első magyar számítógép megalkotásában A Mikro ’87 kiállítás ven­dége volt március 23-án Herman Goldstine, aki Neu­mann Jánossal együtt részt vett az első elektronikus számítógépek megalkotásá­ban. A neves tudós előadást tartott a „hőskorról’’, majd frissen megjelent,. A számí­tógép Pascaltól Neumannig című könyvét dedikálta. — Professzor úr, milyen szándék vezette a kötet megírásakor? — Néhányan élünk már csak azok közül, akik részt vettek ebben a tudományos programban. Ügy gondol­tam, kell egy hiteles beszá­moló, hiszen ha utódaink vizsgálni fogják ezt az idő­szakot, enélkül nagyobb te­re lenne a fikcióknak és a pontatlanságoknak. — Bennünket, magyarokat nagyon érdekel Neumann János szerepe ebben a fel­adatiban . .. — ö az Európát egyre jobban fenyegető fasizmus elől települt át a második világháború előtt az Egye­sült Államokba, ahol gyors karriert futott be. Részvé­tele a komputerek megte­remtésében tulajdonképpen a véletlennek köszönhető: bár az itt megoldandó prob­lémák nagyon is összevág­tak matematikai érdeklődé­sével. Én látásból már is­mertem őt, és amikor ösz- szefutottunk az aberdeeni vasútállomáson, megszólí­tottam. Elmondtam neki, hogy az itteni laboratóri­umban egy olyan gépen dolgozunk a hadsereg meg­bízásából, amely gyorsan ké­pes nagy mennyiségű bal­lisztikai számítást végezni. Neumann ekkor a Los Alá- mos-programban dolgozott, de beszélgetésünk annyira felvillanyozta, hogy hozzánk is rövidesen csatlakozott. ELISMERÉSRE VÁRVA A (legalábbis Nyugaton) olcsó személyi számítógépek elterjedésével a számítás- technika valóságos népmoz­galommá vált. s a lelkes amatőrök a professzionális nagyipar megbízható hát­országát adják. Számos, ké­sőbb világsikert aratott program- és készüléktípus „népművészeti” termékként indult útjára. A híres Apple cég első komputerét például egy garázsban ké­szítette el két megszállott fiatalember. Az amatőrök legelőször az USA-ban fogtak össze, meg­alakítva 1975-ben a HOME­BREW COMPUTER CLUB- ot, a HCC-t. Ennek lett tagja 1978-ban dr. Simonyi Endre, a Mikroszámítógép Magazin egyik szerkesztője, a magyar klubmozgalom ve­zetője. — Önök is a HCC nevet használják. összefüggésben van ez az ön amerikai tag­ságával? — Az USA-beli klub eu­rópai szekciójaként műkö­dünk, így a névhasználat legális. — Mit jelent a gyakor­latban ez a kapcsolat? — Megosztják velünk a tapasztalataikat, de prog­ramokat, alkatrészeket, diszkeket is kaptunk már Részvétele rendkívül termé­kenyítőén hatott munkánk­ra, főleg a gép logikai struk­túráinak kidolgozásában. — Milyen típusok fejlesz­tését végezték közösen? — Először az ENIAC-él. Ez volt a világon az első paralel működésű komputer Több mint 18 ezer elekt­roncsövet tartalmazott, kö­rülbelül 30 méter hosszú és 3 méter magas volt, és 140 kW áramot fogyasztotl. Programozása kemény mun­kát követelt. Az első szá­mításokat 1945 decemberé­ben, az atombombaprogram számára végeztük rajta. — Belátva az ENIAC kor­látáit, már párhuzamosan dolgoztunk az EDVAC-on, ezen a soros működésű, egyszerűbben utasítható, memóriával is rendelkező^ számítógépen. Az elektron­csövek számát jelentősen csökkentettük, ugyanakkor, a bináris számrendszer al­kalmazásával nőtt a gép se­bessége. — Harmadik komputerün­ket, az IAS-t vagy Neu- mann-féle gépet már Prin- cetonban készítettük el. Visszatértünk a párhuzamos működés elvéhez a még na­gyobb gyorsaság érdekében, és itt alkalmaztunk először mágnesdobos memóriát. 1952-ben állt munkába, és sok számítást végeztünk rajta a hidrogénbomba el­készítéséhez, ugyanis ekkor Oppenheimer professzor igazgatta intézetünket. Az IAS volt a legkiforrottabb konstrukciónk, működési el­vei ma is korszerűnek szá­mítanak, s az IBM gépek révén ez a szisztéma ter­jedt el világszerte. — Milyen embernek is­merte meg Neumann Já­nost a közös munka során? Dr. Simonyi Endre: — Je­lenleg több mint kétezren vagyunk... (Fotó: Koncz János) tőlük térítésmentesen. — Hogyan szerveződött meg a hazai amatőrmozga­lom? — 1980 nyarán a Magyar Rádió Ötödik sebesség cí­mű magazinjában tettem közzé egy felhívást. Kará­csonyra 18-an jelentkeztek, összesen két géppel. Jelen­leg több mint 2000-en va­gyunk. s ritka eset. ha va­— Együttműködésünk rendkívül gyümölcsözőnek és élvezetesnek bizonyult. Neumann volt a legnagyobb matematikai virtuóz, akit valaha láttam. A tudomá­nyos dolgozatokat úgy ol­vasta végig, mint más egy novellát. Fejben végzett el olyan bonyolult számításo­kat, melyekkel mások éj­szakákat kínlódtak át. Zse­nialitásában nagy szerepe volt intuitív képességeinek is. — Emellett igazi társasá­gi emberként órákon át tu­dott anekdotázni. Ezt fan­tasztikus emlékező tehetsé­gének köszönhette. — Mennyit láttak önök előre dbból a fejlődésből, amely az elmúlt 40 évben bekövetkezett? — őszinte leszek: nagyon keveset. De nem is volt időnk gondolkodni ezen. A gépek megalkotása naponta újabb problémák sorát ve­tette fel, ezek megoldása kötötte le minden energi­ánkat. Munkánk nehézségé­re jellemző, hogy kezdet­ben meg kellett birkóznunk a tudományos közvélemény ellenállásával is. A mate­matikusok azt mondták, hogy nincs szükségük arra a gyorsaságra, amit a gépek nyújthatnak. A mérnökök azzal érveltek, hogy képte­lenség olyan berendezést építeni, amiben több tíz­lakinek nincs saját kompute­re. Az NJSZT keretében működünk, tagjaink főleg fiatalok és elsősorban bu­dapestiek — a vidéken élőkkel nehezebb a rendsze­res kapcsolattartás. Négy legnagyobb szakosztályunk az Apple, a Commodore, a Sinclair, és a Homelab. Ez utóbbi géptípus a Lu­kács testvérek alkotása, a jelenlegi változata 64 kRAM-os. Gmk-ban maguk készítik a gépeket, mert megpróbálkoztak ugyan külső gyártókkal, de csök­kent a készülék minősége, megbízhatósága. — Ebből a példából arra lehet következtetni. hogy itthon nem olyan gyümöl­csöző az ipar és az amatőr­mozgalom kapcsolata, mint az Egyesült Államokban... — Ne kerülgessük a for­ró kását... Nálunk koránt­sem igénylik a profik, hogy például piacra bocsátás előtt egy-egy gépet teszteljünk. Ha itthon a HCC véle­ményt próbál adni egy új termékről, azt többnyire fe­lesleges háborgatásnak te­kintik a vállalatok. Ügy ér­zik. hogy a szakma presz­tízsét sérti, ha a kívülállók kifejlesztenek olyan dolgo­kat, melyek elérik vagy ezernyi alkatrésznek kell hi­bátlanul üzemelnie. Az első sikerek után persze mind több érdeklődő jött, és más egyetemeken is megkezdték a fejlesztéseket, — ön hogyan látja a kö­vetkező 30—40 év távlatait? — Ha megengedi, egy anekdotával válaszolnék. Egy idős úr órája összetörik, ezért elmegy újat vásárol­ni. Ajánlanak neki egy üz­letben szép, de drága dara­bot. „Igaz, hogy borsos az ára, de 20 év garanciát adunk rá.” — győzködi az eladó. „Nekem? Ennyi időre? Hiszen az én koromban már a banánt sem veszem meg. ha zöld!” — válaszol a fér­fi. — Azt hiszem, egy kicsit így vagyunk a tudomány fejlődésével is. Előre csak nagyon keveset láthatunk. ezért ha megengedi, én most nem jósolnék semmit — Ma már világos, hogy az önök munkája óriási lö­kést adott a tudomány fej­lődésének, és mindennapja­inkat is átszervezik a kom­puterek. Nem tart attól, hogy egyszer ezek a gondol­kodó gépek a fejükre nő­nek? — Egyértelmű nemmel felelhetek. A számítógépek az emberi méltóságot adják vissza azzal, hogy felszaba­dítanak a monoton rabszol­gamunkák végzése alól. meghaladják az ő műszaki színvonalukat. Pedig vannak eredményeink. Elég. ha csak a világon első átkap­csolható mikroprocesszo­ros komputerre utalok. vagy arra. hogy a Mikro ’87 kiállítás hardverpályáza­tán a díjak nagy részét a HCC-sek kapták. Ez a szem­benállás egyébként az USA- ban is létezik, csakhogy ott a piaci verseny miatt min­den újdonságra szükség van, s ez az amatőrökkel való együttműködésre kész­teti a gyárakat, míg itthon komoly szellemi energiák sikkadnak el. — ön szerint mi jelen­tené a legnagyobb segítsé­get a magyar HCC-klubok előbbre jutásában? Nézze mi nem anyagi se­gítségre vágyunk elsősor­ban. Egyszer kaptunk itthon ajándékot. Háromtonnás ó- riási kupac volt. Nekiláttunk, szétválogattuk. A súrolóke­féket és a kapanyeleket el­adtuk a Skálának, a köszö­rűkövek a nyakunkon ma­radtak. Találtunk azért elektronikai alkatrészeket, hangszórókat is .. . Szóval ilyesmire nincs szükség. Sokkal fontosabb lenne, hogy eredményeinket, me­lyekkel erőnkhöz képest ja­vítani tudnánk a népgazda­ság helyzetén, fogadja el végre az ipar, fogadja el a társadalom. Hogy bizonyít­hassuk: nem csak magunk­ba húzódó hobbisták va­gyunk. . HCC-klubok Magyarországon A Hoves Megyei Zöldért raktáraiban, zöldségboltjaiban megkezdte zárt csomagolású gilisztahumusz árusítását. A biológiai úton feltárt természetes szerves anyagból készült koncentrált tápanyag felhasználható: — fólia alatti zöldségtermesztéshez — dísznövény, szoba- és balkonnövények talajába — gyümölcs- és szőlőtelepítéseknél az ültetőgödörben — kertészeti, szántóföldi kultúráknál — gyepek, pázsitok telepítéséhez. A 2 kg-os zárt csomagolás kedvezményesen 36.— Et 2 kg áron kapható. Nagyobb tétel vásárlása esetén további árkedvezményt adunk. Kelhasználásra, részletesebb felvilágosítást adunk az értékesítőhelyeken. Heves Megyei ZÖLDÉRT Vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents