Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-25 / 97. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. április 25., szombat 3. a Nepuj/aq kérdez Európa egyik legnagyobb kereskedelemfejlesztő vállalata Válaszol: dr. Körösvölgyi László vezérigazgató KÚTKEZELŐ KISKERESKEDŐ HÁZASPÁR - A RÁCS MÖGÖTT „Megfáztak” a fűtőolajjal Mégse mindig az ügyeskedőké a világ! Igaz« a módszer, ahogyan a tüzelőolajjal ke­reskedett Bognár házaspár Hevesen éveken át igyekezett mnnka nélkül többletjöve­delemre szert tenni, végig magában hordozta a „megfázás” veszélyét. A történet egyebek mellett arra is tanulságul szolgálhat, hogy egy állampolgári bejelentést kö­vető körültekintő, alapos népi ellenőri vizsgálat mekkora segítség lehet hosszú időn át — szakmai nyelven: folytatólagosan — elkövetett bűncselekmény-sorozat felderí­tésében. A megye negyedik városában a közvélemény nyugalmát persze, csak a kö­zelmúltban megszületett jogerős döntés hozhatta meg. Budapest volt az első eu­rópai főváros, amely 1906- ban árumintavásárt rende­zett Márciusi Vásár néven. Majdnem két évtizeddel ké­sőbb ismét felhívta magára a figyelmet; alapító tagja lett az UFI-nak, a Nemzet­közi Vásárok Szövetségé­nek .. . Tavaly nyolc szakkiállítás­nak és két szakosított nem­zetközi vásárnak adott ott­hont a kőbányai vásárvá­ros; s ellátta tizenhárom vá. sárszervezet magyarországi képviseletét. Ugyanakkor Európa egyik legnagyobb és legsokrétűbb kereskedelem­fejlesztő vállalataként tart­ják számon. E sajátos ar­culat, feladatösszegzés ne­vében is megjelenik; a Hungexpo január elsejétől Magyar Külkereskedelmi Vásár, és Reklám Vállalat­ként szerepel hivatalosan. A változásokról, a lehetősé­gekről dr. Körösvölgyi Lász­lóval, a Hungexpo vezér- igazgatójával beszélgettünk — Már hagyomány, hogy a hazai vásáridényt a nem­zetközi idegenforgalmi ki­állítás és vásár, az Utazás nyitja meg márciusban. Ezt most tavasszal öt szakkiállí­tás követte. Az eddigieket lemérve: csökkent vagy nö­vekedett az érdeklődés Ma­gyarország. a magyar bemu­tatók. termékek iránt? — Csak az idei Utazás-t említve, az eddigi legsikere­sebb rendezvény volt, amió­ta a kiállítás a Mezőgazda- sági Múzeumból áttelepült Kőbányára. A külföldi részt­vevők száma, a látogatott­ság egy év alatt megkétsze­reződött. mindezek alapján megérett arra, hogy tagja legyen az UFI-nak. Mint Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszter mondta: az Utazás-t érdemes volt a vá­sárvárosba hozni, érdemes jó értelemben vett vásári* módszerekkel dolgozni. A turizmus a legerőteljeseb­ben fejlődő ágazat ma a vi­lágon; Magyarország része­sedése háromszázalékos. — Milyen előnyökkel jár az UFI-tagság? — öt szakvásárral a Hung­expo már tagja a Nemzet­közi Vásárok Szövetségé­nek. Ami azt jelenti, hogy a szövetség a világ minden táján garanciát vállal a magas színvonal és a szük­séges feltételek biztosítására. — Komoly visszhangja volt a március 10-én zárult szak- kiállításoknak. Ügy tudom, az egyik jugoszláv lap pél­dául mérnököknek szerve­zett tanulmányutat. — Igen. sikert aratott a kiállítás-sorozat. Változóban a szakkiállítások megítélése hazánkban. Elismerték az ide látogató szakemberek. hogy oldottabb formában is lehet komoly munkát vé­gezni. Személyes tapasztala­tokat szerezhettek a hazai és a nemzetközi eredmé­nyekről. Sok külföldi keres­te fel ez idő alatt a vásár­várost. Az elkövetkező évek­ben tovább erősödnek majd a szakkiállítások, de a BNV, mint szakosított vásár per­sze marad. — Már nálunk is elfoga­dott: a vállalatoknak el kell magukat és termékeiket adni. Vagyis költeniük kell a propagandára és a rek­lámba. A szorító gazdasági helyzet, a fogyasztás továb­bi csökkentésére való törek­vés hogyan hat az önök munkájára? Miből él a Hungexpo? — Vásárszervezésből. Vál­lalunk vásárépítést, reklám- kampányt, kiadványnyom­tatást; van saját nyomdánk. A 633 dolgozót foglalkozta­tó Hungexpo ma Európa egyik legnagyobb kereskede. lemfejlesztő vállalata. Szer­te a világon preferálják a vásárokat, nálunk nem. Mi önfenntartók vagyunk. Leg­nagyobb gondot a hazai bá­zisszemlélet okozza, ennek tarthatatlanságát nehéz el­fogadtatni. Pedig nem tud­juk növelni sem a területet, sem a szakkiállítások szá­mát, ezek rendezésére elfo­gadott nemzetközi játéksza­bályok vannak. — Évente mintegy 300 kül­földi kiállításon van jelen a Hungexpo. Nyugati cégek­nek rendszeresen építünk ki­állítást más szocialista or­szágokban. Tavalyelőtt, 1985- ben Bécsben elnyertük a legszebb stand díját, és más országokból is hasonló elis­merésekkel tértünk haza. A versenyhelyzet erősödése el­lenére a Hungexpo rendezi a hivatalos kiállítások dön­tő többségét. Ha ezeket és a vállalatok által adott meg­bízásokat is számolom. az évnek majdnem minden har­mincegyedik órájában meg­nyílt a világ legkülönbözőbb városaiban egy-egy olyan vásár, amelyen a magyar je­lenlétet vállalatunk szervez­te tavaly. — És milyen partenerek- nek bizonyulnak a magyar gazdálkodó szervezetek ? Csökkent-e a reklám iránti igényük? — Magyarországon nagyon rossz szemlélet alakult ki. Most, amikor egyre nagyobb, egyre erőteljesebb hírverést kellene adni a magyar ter­mékeknek, egyre kevesebb pénz jut rá. Miután a rek­lámköltség nem épül be a termék árába, a gyártók egy­re csökkentik az erre kiad­ható forintok összegét. Ez — úgy gondolom — előbb- utóbb az ipar potenciáljának csökkenését vonja maga után. A Német Szövetségi Köztársaságban készült fel­mérés szerint a nyugatné­metek negyvenhat százaléka ismeri ugyan, de véletlen­szerűen vásárolja a magyar termékeket. Éppen a propa­ganda hiánya miatt. — Az év elején kinevez­te két fiatal munkatársát igazgatónak, Horváth János a BNV-ért, Mészáros Lász­ló pedig a külföldi kiállí­tásokért felelős .. . — Igen, Horváth János a közelmúltban Párizsban ta­nulmányozott egy nemzet­közi mikroelektronikai szak- kiállítást azzal a nem tit­kolt céllal, hogy alapos elő­készítés után Budapest is rendezzen hasonlót. — Egy szakkiállítás elő­készítése két-három évet igényel, Magyarországnak el­sősorban Európa a piaca. Ennek szellemében együtt­működve a vállalatokkal, a MÉM és a Külkereskedelmi Minisztérium támogatásával, tavaly elindított Gutes aus Ungarn marketingprogra­munkat idén Ausztriában folytatnánk. Ernyőt tarta­nánk a magyar termékek fö­lé: garantáljuk, hogy a leg­jobb magyar termékeket kí­náljuk. Itt elsősorban élel­miszeripari termékekről van szó. Hollandiában a Magyar Gazdasági Hetet használjuk fel ugyanerre a célra. Szak­mai elismerésünket és bevé­teleinket növeli, hogy mi visszük például néhány vi­lágbanki program marke­tingjét. Moszkvában meg­erősítettük kivitelező szol­gálatunkat, újabb megrende­lések reményében. Külföldi kiállításaink közül kiemelt jelentőségű a Magyar Hét Helsinkiben. Amszterdam­ban, Leningrádban, Sao- Paulóban és Nápolyban. A kiemelt magyar hetek és önálló nemzeti kiállítások rendezési jogát kizárólago­san a Hungexpo kapta. Éh­ben az évben 57 kiállítást rendezünk, s azt reméljük, hogy a magyar vállalatok háromszáz külföldi árube­mutató szervezésére nekünk adnak megbízást. — Mire számítanak, mi­lyen évet zárnak 1987 vé­gén? — Tavaly 163 millió fo­rintos nyereséggel zártuk az évet. Reméljük idén hason­ló eredményeink lesznek. A Hungexpo sok minden mást fel tudna vállalni, ha a fenn­tartási, a felújítási összege­ket másra fordíthatnánk. Évente hatvanmillió forin­tot csak fenntartásra köl­tünk. nagyon drágák a vá­sárváros rossz konstrukciójú épületei. A Hungexpo ezzel együtt vállalkozni akar és fog is. H. T. „Hevesen tizedik éve mű­ködik Bognár Istvánná tüze­lőolaj-kiskereskedő, aki fér­jével együtt dolgozik. . . Ez év január 19-én egyáltalán nem szolgálták ki a lakos­ságot. a kútra kitették a táblát: Olaj nincs! Két nap múlva, az áremelés után vi­szont már házhoz szállítást vépeztek . . . Ugyanezt egy évvel korábban is megtet­ték, amikor ugyancsak nőtt a tüzelőolaj ára. Magyarán akkor is, most is visszatar­tották az árut. így Hevesen az ÁFOR. illetve az erdő­telki tsz kútjánál lehetett csak beszereznie a lakosság­nak a fűtőanyagot. Ez nagy feszültséget, veszekedést oko­zott az emberek között. . " (A fenti részletek a Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökéhez küldött. 1985. március 3-i keltezésű közérdekű bejelentésből va­lók.) Az állampolgári észrevé­telt követően szakemberek bevonásával a Hevesi Népi Ellenőrzési Bizottság szálit ki a helyszínre, a József At­tila utca 24. szám alatti kút­hoz. Tizenöt napig ' tartott az utalványok, a számlák, s egyéb iratok tüzetes felül­bírálása. Ahogy teltek a na­pok, egyre jobban kirajzoló­dott a kép: Bognárék sza­bálytalanságok, jogszabály- sértések sorozatát követték el. A feltárt számok, ada­tok annak is bizonyságát adták, amellett, hogy kü­lönösen nagy kárt okoztak a közös vagyonban, a saját hasznuk is jócskán megha­ladta a félmillió forintot. A rendőrségi nyomozás megerősítette a népi ellen­őrök megállapításait. Arra A Villamosipari Kutató Intézet szakemberei szili­kongumiból nagyfeszültsé­gű készülékek szigetelésére alkalmas, új eljárást fej­lesztettek ki. Az elektromos­ságot szigetelő, üvegszál erő­sítésű hengert speciális tulajdonságokkal rendelke­ző szilikongumival öntik körül, és az így kapott üre­ges szigetelő belsejében he­lyezhetők el a villamos be­rendezések — mérőtransz­formátorok és kapcsolóké­szülékek — feszültség alatt álló elemei. is fény derült, hogy a pénz­éhes kiskereskedőknek rend­szeres magánokirat-hami­sítás is terheli a lelkét. A férjet, az 1929-es születésű Bognár Istvánt még 1985. szeptember 17-én . előzetes letartóztatásba helyezték. Az asszonyra a következő esztendő januárjától várt ugyanez a sors. Rövidesen elkészült a megyei főügyész­ségen a vádirat is, amely különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen és társtettes­ként elkövetett csalás bűn­tettét és folytatólagosan el­követett magánokirat-hami­sítás vétségét rótta a ter­hűkre. § Mi is történt valójában? Bognárék — az asszony 1975-ben váltotta ki enge­délyét — 1980 óta szállítot­tak fűtőolajat a hevesi Gaz­dasági Műszaki Ellátó Szer­vezet (Gamesz) irányítása alá tartozó intézményeknek. Rájöttek, a legtöbb helyütt bizony hiányos az ellenőr­zés és a nyilvántartás, már­pedig ezt kihasználva több pénzhez juthatnak. Az egyik mód az volt, hogy lé­nyegesen nagyobb mennyi­ségű olajat számláztak, mint amennyit valójában tartály­kocsijukkal kivittek a közü- leteknek. Hogy elkerüljék a leleplezést, az átvevők neve­it rendszeresen aláhamisi- tották. Vagy maguk kanya- rították oda az aláírást, vagy — ritkábban — másokat kértek meg erre. Ahhoz képest,, hogy Bog­nár épphogy kijárta az ál­talános iskolát, a neje pedig csak 5 elemivel büszkél­kedhet. fondorlatos ötlet­ben nem szenvedtek hiányt. Egyszerűen minden áreme­lésnél késleltették. vissza­A szilikongumi jobb szi­getelőanyag, mint a távve­zetékeknél jelenleg világ­szerte alkalmazott porce­lán. A szabadban mínusz 40 és plusz 80 Celsius fok közötti hőmérsékleten egy­aránt jól szigetel, nem tö­rik el, robbanásbiztos és rezgésálló. Kiválóan alkal­mas a tenger menti sós le­vegőjű környezetben lévő nagyfeszültségű berendezé­sek szigetelésére is. A magyar kutatók öntési eljárásával a 0,5 métertől 6 méter hosszúságú szigete­tartották az előzőleg kapott árut. Az ezekre szóló utal­ványokat azután a megadott határidőn túl magasabb áron váltották be. Az sem különösen zavarta őket. hogy a kapott utasítás sze­rint külön-külön kellett volna elszámolniuk az ár­változás előtti és az utáni jegyekkel. Bűnös üzelmeikkel vé­gül is mintegy 1,3 millió fo­rint kárt idéztek elő a tár­sadalmi tulajdonban, s több mint 600 ezer forint jogta­lan haszonra tettek szert Tagadásukkal szemben a könyvszakértők, valamint 34 tanú bizonyították, éve­ken át rendre kijátszották a paragrafusokban foglalt előírásokat. § A Heves Megyei Bíróság — nem jogerősen _— a vád­lottakat egyenként 3 év S hónap börtönnel sújtotta. Mindkettőjüket négy-négy esztendőre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától, egy­úttal kimondta teljes va­gyonuk elkobzását. A Legfelsőbb Bíróság rész­ben megváltoztatta az első­fokú ítéletet. Bognár Ist­vánná esetében a szabadság - vesztés mértékét két és fél évre. a közügyektöl eltiltás tartamát pedig 3 évre szál­lította le. A teljes vagyon­elkobzás helyett megszab­ta. hogy GAZ típusú teher­gépkocsijukat és Zastava autójukat kötelesek leadni. Ugyanakkor kötelezte őket. hogy kártérítésként a hevesi Gamesznak csaknem 1,2 millió forintot fizessenek meg. Az államnak pedig bűnügyi költségként több mint 70 ezer forintot kell le­róniuk. Szalay Zoltán lök egyaránt jól elkészít­hetők. Az öntéshez szüksé­ges gépeket ugyancsak a Villamosipari Kutató Inté­zetben fejlesztették, és az ott létrehpzott kísérleti üzemben próbálták ki a Budapesti Műszaki Egyetem Szervetlen Kémiai Tanszé­kének munkatársaival együtt. A sikeres próbák után a kiskunfélegyházi Áp­rilis 4. Gépgyári Müvekben kezdték meg az eljáráshoz szükséges gépek, öntőfor­mák gyártását. Magyar technológia és gépek svájci gyárban Alkalmazkodnak a piaci igényekhez Az Ipari Szerelvény és Gépgyár gyöngyösi öntöde és gépgyára az idei évben 230 millió forint termelési értéket tűzött ki célul. Alkalmazkodva a hazai és külhoni piac igé­nyeihez vállalaton belül kifejlesztett új és keresett termékekkel jelentkeznek. A folyékony anyagok áramlását szabályzó pillangószelepekből 11 féle méretben 19 ezer darabot szerelnek össze Importkiváltók lesznek az itt készült mii. szerszelepek, amelyekből közel 1000 darabot gyártanak. A hazai villamos energiát előállí­tó erőművek hasznosítják ezeket Káplán József és munkatársai évente 10 fé- le méretben 300 darabot szerelnek össze a különböző rendeltetésű kompresszorokból... Az öntödében készülnek a légkompresszorok alkatrészei __ ( Fotó: Szabó Sándort

Next

/
Thumbnails
Contents