Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-22 / 94. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. április 22., szerda Kádár János Svédországban (Folytatás az 1. oldalról) gyár részről rámutattak, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés új javaslatai lehetőséget adnak ilyen kedvező fordulat elérésére a nemzetközi életben. Ezzel összefüggésben a tárgyalófelek hangoztatták, hogy a nagyhatalmak mellett a kis és közepes nagyságú országok is fontos szerepet játszanak a nemzetközi béke és biztonság megteremtésében és megőrzésében. Ezt támasztják alá egyebek között a helsinki folyamat eredményei is. Magyarország nagyra értékeli Svédország aktív semlegességi politikáját és azokat az erőfeszítéseket, amelyeket svéd részről a népek biztonsága, a nemzetközi légkör javítása, a leszerelés és az enyhülés érdekében tesznek. A tárgyalófelek kölcsönösen hangsúlyozták, hogy mindkét ország kezdeménvezően hozzá kíván járulni a béke. a nemzetközi biztonság és együttműködés ügyéhez, különös figyelmet szentelve a helsinki folyamat fenntar. tásának és eredményes továbbvitelének. A két delegáció tagjai részéről tapasztalható volt az a törekvés, hogy minél jobban megismerjék egymás országának belső helyzetét. Megelégedéssel állapították meg. hogy a magyar—svéd kapcsolatok rendezettek és főként az utóbbi években — a kölcsönös erőfeszítések eredményeként — eredményesen fejlődtek. Ezek a kapcsolatok ma rr.ár szinte valamennyi fontosabb területre kiterjednek, s további bővülésükhöz nem jelent akadályt a /két ország eltérő társadalmi rendszere sem. A politikai kapcsolatok alapját a főbb nemzetközi kérdésekben képviselt álláspontok egybeesése vagy hasonlósága, illetve az együttműködés fejlesztéséhez fűződő kölcsönös érdekek képezik. A tárgyaló- partnerek hangsúlyozták a magas szintű látogatások jelentőségét. Ezek a kapcsolatok elmélyítése mellett a nemzetközi légkör javításához is hozzájárulnak. Az együttműködés fejlesztésének távlatait vizsgálva, különösen fontosnak ítélték a gazdasági téren rejlő lehetőségek jobb kihasználását. Mindkét fél ösztönözni kívánja a hagyományos kereskedelmi forga- mon túlmutató, korszerű együttműködési formákat, a termelési kooperációkat. a Ingvar Carlsson a svéd kormány nevében melegen üdvözölte Kádár Jánost és a kíséretében lévő személyiségeket. majd hangsúlyozta: Nagy várakozással néztem elébe ennek az alkalomnak, amikor lehetőségem nyílik önt személyesen megismerni és önnel fontos, országaink számára jelentős nemzetközi kérdéseket megbeszélni. Remélem, hogy látogatása idején módot találunk Svédország és Magyarország jó viszonyának megerősítésére. Mint tapasztalt államférfit, önt már jól ismerik országunkban, mondotta a továbbiakban a svéd kormányfő. — Több, mint három évtizeden át az ön munkásságának döntő szerepe volt hazája fejlődésében. ön értékes módon járult hozzá a mai Európa kialakításához és kiemelkedő szerepet játszott annak az együttműködésre és az enyhülésre rrányuló akaratnak a megteremtésében és vegyes vállalatok alapítását, a svéd működő töke bevonását, az együttműködést a harmadik piacon. Állást foglaltak a műszaki, a tudományos, a kulturális és az emberi kapcsolatok fejlesztése mellett. Megállapították, hogy az 1986 elején hatályba lépett vízummentességi egyezmény jelentősen hozzájárult a turizmus élénküléséhez Magyarország és Svédország között. A tárgyalófelek kinyilvánították készségüket a magyar—svéd kapcsolatok továbbfejlesztésére. Egyetértettek abban is, hogy az együtt- ködésnek még jelentős tartalékai vannak, s ezek feltárása és kihasználása mindkét nép érdekeit szolgálja. Reményüket fejezték ki. hogy a mostani legfelsőbb szintű látogatás újabb lendü*- letet ad a kapcsolatok bővítésének minden területén. A magyar—svéd tárgyalások befejeztével Várkonyi Péter és Anita Gradin aláírta Magyarország és Svédország beruházásvédelmi megállapodását. Az aláírásnál jelen volt Kádár János és Ingvar Carlsson, s ott voltak a két tárgyalóküldöttség tagjai is. Az egyezmény célja, a két ország vállalatai közötti gazdasági együttműködés elmélyítése. az egymás területén megvalósított beruházások kölcsönös védelme. A dokumentum mindkét ország vállalatai számára előnyös feltételeket biztosít a tőkebefektetéshez. Szabályozza a befektetésből származó jövedelmek hazatelepítését, a beruházási viták rendezésének módját, s így megteremti a beruházások biztonságát. Az aláírás pillanatától érvényes szerződés megkötését a magyar —svéd kooperációs kapcsolatok gyors fejlődése tette szükségessé. Svéd vállalatoknak 40 kooperációs megállapodásuk van magyar partnerekkel, országainknak öt vegyes vállalata működik és továbbiak létesítéséről folynak tárgyalások. Ingvar Carlsson este díszvacsorát adott Kádár János tiszteletére a svéd külügyminisztérium dísztermében. A vacsorán jelen voltak a két tárgyalóküldöttség tagjai. Svéd részről megjelent a kormány több tagja. a parlament tisztségviselői, a politikai pártok vezetői, az üzleti körök, a műszaki-tudományos és a kulturális élet képviselői, a svéd tömegtájékoztatási eszközök vezetői. A vacsorán Ingvar Carlsson és Kádár János pohárköszöntőt mondott. fenntartásában, amely — a meglevő ellentétek dacára — jellemzi földrészünk országait. Ügy hiszem, ön osztja nézetünket, miszerint Európa valamennyi állama felelős azért, hogy földrészünk biztosabb és nyíltabb része legyen a világnak. A stockholmi konferencia eredményes befejezésével a részt vevő államok jelét adták óhajuknak, hogy megegyezésre jussanak, és hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által elindított folyamat folytatódjék. Ez a biztonság közös erővel történő megteremtésére és az együttműködés megszilárdítására irányuló akarat megköveteli, hogy az államok kölcsönös megértést tanúsítsanak és tartsák tiszteletben egymás eltérő biztonságpolitikai kiindulópontját. Igen fontos, hogy a részt vevő államok megtartsák az európai biztonsági és együttműködési értekezlet dokumentumának határozatait. Mi Svédországban továbbra is aktívan és konstruktív módon részt akarunk venni az összeurópai folyamatban. Tudjuk, hogy Magyar- országnak is szándékában és módjában van az egész Európára kiterjedő, elmélyült és széles körű együttműködéshez való hozzájárulás. Jó példa erre a Budapesten 1985-ben rendezett kulturális fórum, amely örvendetesen elősegítette, hogy megszűnjék az a bizalmatlanság. amely megnehezítette — és sajnos még mindig nagymértékben akadályozza — földrészünkön az együttműködést. A helsinki folyamaton belül, jelenleg Bécsben folyó találkozón Svédországnak az a célja, hogy hozzájáruljon a tényleges haladáshoz mind a biztonsági kérdésekben, mind pedig a gazdasági együttműködés, a környezet- védelem és az emberi kapcsolatok terén. Bécsben javasoltuk: a stockholmi konferencia mandátumát úgy terjesszék ki, hogy hatáskörébe tartozzanak a bizalom és biztonság megteremtésére irányuló további intézkedések. valamint a leszerelés kérdései is. Az e téren elért eredmények Európa valamennyi országát befolyásolni fogják. Ezért természetesnek tartjuk, hogy az erre vonatkozó tanácskozásokon az összeurópai folyamatban részes államok egyenrangú félként vegyenek részt. A svéd kormányfő a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Magyarország az összeurópai folyamat keretén kívül is ismertté tette nevét, mint a béke és az enyhülés szószólója. Önök mindig fáradhatatlanul mutattak rá a kis és középnagyságú államoknak arra a lehetőségére — és kötelességére —, hogy a tömbhatárok fölött folytatandó párbeszéd megvalósításán és egy jobb politikai légkör megteremtésén munkálkodjanak. Ebben az álláspontjukban Svédország teljes mértékben szövetségesük. Az atomfegyver mindnyájunkat veszélyeztet. Svédországnak. mint minden más atomfegyvermentes országnak, jogos érdeke, hogy az atomfegyverkezési versenyre vonatkozó nézetét kifejtse. Mindnyájunknak részt kell vennünk abban a munkában, amely biztosítja, hogy atomháborúra soha ne kerüljön sor. Ez a kiindulópontja a delhi hatok által kezdeményezett munkának. Ezek az államok legközelebbi ülésüket a tervek szerint Svédországban tartják. Jól tudom, hogy ön és Olof Palme beható megbeszéléseket tartott az említett kérdésekről, amikor ő, mint a svéd kormány elnöke, 1985 júniusában meglátogatta Budapestet. Azt is tudom, remélte, hogy lesz alkalma folytatni önnel az akkor megkezdett mélyreható eszmecserét. Erre nem kerülhetett sor. de ön most itt van közöttünk, svédek között. Mai tárgyalásainkon a legnagyobb figyelemmel hallgattuk mindazt, amit ön mondott. Habár országaink társadalmi rendszere különböző, történelmi, földrajzi és anyagi viszonyaink egymástól eltérőek, kétségkítnil sokat tanulhatunk egymástól. Gondolok többek között a kutatás és a tudomány, az oktatás, az új technika és a környezetvédelem kérdéseire, egyéb társadalmi problémákra. E kérdések kapcsán meg kívánom említeni azt az élénk érdeklődést, amelyet a Magyarországon folyó gazdasági reformmunka keltett országunkban és minden bizonnyal a világ sok más részén is. A korunkra oly jellemző állandóan gyorsuló technikai és gazdasági fejlődés szüntelenül új megoldásokat, rugalmasságot, elfogulatlanságot. nyíltságot és új gondolkodásmódot követel — mutatott rá Ingvar Carlsson. — Ez vonatkozik az iparszervezésre. a közlekedésre — a szó legtágabb értelmében —, az energiaellátásra, a külkereskedelemre, valamint arra. hogy miként használjuk fel legjobban a korlátozott mennyiségben rendelkezésünkre álló anyagi, személyi és szellemi javainkat. » Jellemző módon a Svédország és Magyarország közötti kapcsolatok éppen ezeken a területeken voltak a leggya kori abba k és itt került sor legtöbbször kölcsönös látogatásokra és a tapasztalatok kicserélésére. Ennek során kormányom több tagjának volt alkalma Magyarországot felkeresni. Ez mindig rendkívül hasznosnak és kellemesnek bizonyult. Országaink között több együttműködési szerződés jött létre. Ezek közül a legutóbbi a beruházások védelméről szóló megállapodás csak néhány órával ezelőtt került aláírásra. Amikor 15 hónappal ezelőtt bevezettük a vízummentességet országaink között, újabb lehetőségeket teremtettünk az idegenforgalom fejlesztésére. Főtitkár úr! Leszögezhetjük. hogy együttműködésünk szilárd alapokon nyugszik. Sok tennivalónk van még és még sok lehetőség vár kiaknázásra együttműködésünk és kapcsolataink terén. A magunk részéről mindent eJ fogunk követni, hogy együtt folytassuk ezt a munkát országaink javára — hangsúlyozta a svéd kormányfő. Végezetül Ingvar Carlsson ismét üdvözölte Kádár Jánost Svédországban, s az MSZMP főtitkárának egészségére. Magyarország népére, és a Svédország és Magyarország között fennálló baráti kapcsolatokra emelte poharát. Ezt követően Kádár János emelkedett szólásra. Bevezetőben szívből jövő köszönetét mondott a meghívásért, a baráti fogadtatásért, a gazdag programért, valamint azokért a megtisztelő szavakért, amelyekkel vendéglátója Magyarországot és a magyar népet illette. Majd így folytatta: — A meghívásnak szívesen tettem eleget, hiszen Svédországnak hazánkban is méltán van jó híre. nagy tekintélye. A magyar nép körében elismerés övezi az önök országának szerepét az európai civilizáció fejlődésében és munkálkodását a népek közötti jó viszonyért, a békéért és biztonságért. Örömömre szolgál, hogy most személyes tapasztalatokat szerezhetek a svéd gazdaság és tudomány kiemelkedő eredményeiről, a szociális gondoskodás példamutató vívmányairól, a svéd kultúra értékeiről — hangsúlyozta a továbbiakban. Meggyőződésem az is, hogy találkozásunk és megbeszéléseink újabb lendületet adnak országaink együttműködésének. ami nemcsak népeink javát szolgálja, de hozzájárul a különböző társadalmi rendszerű országok, az európai népek közötti kapcsolatok oly fontos, általános fejlődéséhez is. Az Ingvar Carlssonnal folytatott megbeszélésekről szólva kijelentette: Azok a legteljesebb mértékben igazolták várakozásainkat. Nyílt, őszinte és igen tartalmas véleménycserét folytattunk, melynek során a legfontosabb nemzetközi kérdéseket hasonlóan, vagy egymáshoz nagyon közelálló módon ítéltük meg. Megállapítottuk: Közös érdekünk az emberiség. ezen belül Európa népeinek biztonságát, sőt létét fenyegető veszélyek csökkentése. az enyhülési folyamat továbbvitele. A Magyar Népköztársaság fejlődése, Svédországéhoz hasonlóan, nagymértékben függ a nemzetközi feltételek alakulásától. Akárcsak a svéd nép, a magyar is abban érdekelt, hogy megfékezzük az értelmetlen fegyverkezési versenyt. A magyar külpolitika ezért aktív részese a szocialista országok fegyverzetkorlátozási kezdeményezéseinek, a közös javaslatok kimunkálásának. Országunk adottságainál és meggyőződésénél fogva érdekeltek vagyunk a nemzetközi kapcsolatok bővítésében, a korlátozásoktól és hátrányos megkülönböztetéstől mentes gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudományos együttműködésben, a kulturális értékek cseréjében, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésében. E céloktól vezettetve veszünk részt az európai biztonsági és együttműködési folyamatban, s törekszünk annak előmozdítására, hogy minél teljesebben valósuljanak meg a helsinki záróokmányban foglalt elvek és ajánlások — hangsúlyozta Kádár János. — Hazánk képviselői — Svédország küldötteihez hasonlóan — a most folyó bécsi utótalálkozón is azért tevékenykednek, hogy a közös európai érdekeknek megfelelő. valamennyi európai nép javát szolgáló megállapodások szülessenek. — Megítélésünk szerint a nemzetközi helyzetben érzékelhetők bizonyos kedvező változások. Ismét folyamatossá vált a szovjet—amerikai párbeszéd, a legutóbbi szovjet javaslat nyomán reális lehetőség nyílott az Európában telepített közepes hatótávolságú rakéták eltávolítására. Bécsben megkezdődtek a megbeszélések a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között az európai hagyományos haderők és fegyverzetek jelentős csökkentését célzó tárgyalások beindításáról, összességében biztatóak a bécsi utótalálkozó kilátásai is. Megerősítést nyert a részt vevő államok elkötelezettsége Helsinki szelleme iránt, és már eddig is számos, az európai együttműködés további szélesítését célzó javaslatot terjesztettek be. Meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés új javaslatai lehetőséget adnak egy kedvező fordulat elérésére a nemzetközi helyzetben. E kezdeményezések új és meghatározó eleme a kölcsönös biztonság szem előtt tartása, valamennyi érintett fél érdekeinek figyelembevétele, a fegyverzet egyidejű és ellenőrzött csökkentése. Ezt az irányzatot erősítik a nyugati világ realista, felelős módon gondolkodó körei is. Őszintén reméljük, hogy közös erőfeszítésekkel sikerül megakadályozni a fegyverkezési verseny kiterjesztését a világűrre, sikerül elérni a nukleáris, a vegyi és a hagyományos fegyverek jelentős csökkentését. Magyarország és Svédország kapcsolatait méltatva az MSZMP főtitkára emlékeztetett arra, hogy azok évszázados múltra tekinthet~ nek vissza. Népünk számon tartja, hogy az 1848—49-es magyar szabadságharcban svéd önkéntesek is részt vettek, Stockholmban ünnepséget rendeztek a szabadságharc vezére, Kossuth Lajos tiszteletére. A második világháború sötét éveiben a Svéd Vöröskereszt budapesti fömegbízottja, Waldemar Langlet, Raoul Wallenberg- gel együttműködve üldözöttek ezreinek életét mentette meg. Budapesten Langlet emlékét egy iskola, Wallen- bergét egy utca neve őrzi, s a közeljövőben felállítanak egy Wallenberg-emlékmű- vet is. A Magyar Népköztársaság vezetése, az egész magyar politizáló közvélemény tiszteli és nagyra értékeli a semleges Svédország külpolitikáját, amely aktívan fellép a népek biztonsága, a nemzetközi helyzet javítása, a béke megszilárdítása érdekében — szögezte le. Mai megbeszéléseinken miniszterelnök úrral egyetértőén állapítottuk meg, hogy országaink kapcsolatai az utóbbi években lendületesen fejlődtek, és az életnek úgyszólván minden fontos területére kiterjednek De egyetértettünk abban is. hogy együttműködésünk szinte valamennyi területén még. vannak olyan tartalékok, amélyek feltárása és kihasználása jól szolgálná népeink érdekeit. — Kölcsönös előnyökkel járna a gazdasági kapcsolatok bővítése, a korszerű együttműködési formák, mindenekelőtt a termelési kooperációk, a közös tulajdonú vállalatok létrehozásának szorgalmazása. Magyar részről igyekszünk ennek feltételeit javítani — állapította meg a párt főtitkára, s reményét fejezte ki. hogy a másik fél is támogatja a magyar áruknak svédországi piacra kerülését a jelenleginél kedvezőbb feltételek mellett. — Készek vagyunk a korunkban kiemelkedően fontos tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére és a kulturális kapcsolatok bővítésére is. őszintén hiszünk abban, hogy a megértés és a bizalom erősítésének egyik legfontosabb tényezője az emberek közötti személyes kapcsolat. Ezért is tartjuk jelentősnek és példamutatónak, hogy országaink egymás között megszüntették a vízumkötelezettséget, mégpedig egy olyan időszakban, amikor az államok e téren inkább szigorító intézkedéseket hoztak. Mai tárgyalásaink vezérfonala az volt, hogy kapcsolataink erősítése a Magyar Népköztársaságnak éppúgy nemzeti érdeke, mint Svédországnak, s ezért erre irányuló tevékenységünk népeink széles körű egyetértésével találkozik. Még nincs két éve, hogy 1985 júniusában Budapesten találkoztam Olof Palméval. A magyar nép úgy ismerte és becsülte őt, mint aki nagyon sokat tett a világ békéjének és biztonságának megszilárdításáért. Nekem személy szerint is igen emlékezetes marad a vele való találkozás. Annak idején megállapodtunk a két ország közötti együttműködés folytatásában. Úgy érzem, hogy mai megbeszélésünkkel e megállapodásnak is eleget tettünk. Ügy vélem, hogy mostani határozott állásfoglalásunk kétoldalú kapcsolataink bővítése mellett és közös eltökéltségünk, hogy tőlünk telhetőén hozzájárulunk a béke. a nemzetközi biztonság és együttműködés ügyéhez, teljes mértékben megfelel népeink érdekeinek és óhajának — mondotta végezetül Kádár János, s e gondolatok jegyében XVI. Károly Gusztáv, Svédország királya. Ingvar Carlsson miniszterelnök, valamennyi jelenlevő egészségére, a svéd nép boldogulására, a magyar—svéd kapcsolatok további erősödésére, a békére emelte poharát. Pohárköszöntők
