Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-21 / 93. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 93. szám ÁRA: 1987. április 21., kedd 1,80 FORINT A GÉPIPAR HAZAI ÉLVONALÁBAN - BEMUTATÓ PNEUMATIKA! ELEMEKBŐL - EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉST ÍRNAK ALÁ II Finomszerelvénygyár kiállítása a Szovjetunióban Múlt évi eredményei alapján a gépipar hazai élvonalához tartozik az egri Finomszerelvénygyár. összárbevételük megközelítette a kétmilliárd forintot, amely több, mint 12 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Jelentősen bő­vítették a tőkés, valamint a szocialista országokba irá­nyuló exporttevékenységüket. Nyereségük is megközelí­tőleg 10 százalékkal növekedett 1986-ban, és elérte a 330 millió forintot. A folyamatos műszaki fejlesztés eredmé­nyeként termékszerkezet-átalakítást kezdtek. Leállították a dízelelemek gyártását, és megvásárolták az Egri Fém- és Elektromechanikai Szövetkezet pétervásári üzemét, ahol pneumatikus elemek készítését kezdik meg. Az idei esztendő első negyede a célkitűzéseknek megfelelően alakult. Az 1986 év elejéhez képest nagyobb arányban teljesítették tőkés és szocialista kivitelüket. Munkanapok A lemaradást — bármi­lyen természetű is legyen — mindig nehéz pótolni. Különösen így van ez a mezőgazdaságban, ahol a rendkívüli időjárás gyak­ran több hétre is vissza­tartja a dolgos kezeket. : Az idei, rendhagyóan l hűvös tavaszelő, nehéz ? helyzet elé állította a föld- j művelőket, hiszen úgyszól- í ván, tettek nélkül múlt el az optimális idő, és a .1 mintegy háromhetes késés - látszik a határban. Városlakóknak és mező­gazdászoknak egyaránt úgy tűnt, mintha elromlott vol- ; •na a természet időórája, hol késett, hol sietett, de nem járt pontosan. Ta- . vasszal jött a második tél, a májusi esők már április elején megérkez­tek, és inkább átkot hoz- í tak, mint áldást, hiszen örültünk ugyan a víznek, a helyenként negyven-öt- ven milliméteres csapadék­nak, de a sárnak, a latyak­nak nem, mert a felázott j földekre nem lehetett rá­menni. Miközben azonban az egyik szemünk sírt, a másik nevetni kényszerült, hiszen végre kikeltek a kései vetésű . kalászosok, megerősödtek a búzák. Nem egy gazda ma is ámul azon, hogy kibírták a gyenge vetések az el­múlt, iszonyatosan zord te- j let, és az áprilisi napsugár miként tette jóvá a biztos­nak látszó károk nagy ré- j szét. Ma már bizonyos, I •hogv a kipusztulás mértéke . — szerencsére — jóval elmarad a számítottól. A tavaszi munkák egy- 1 másra torlódtak, így aztán ünnep vagy hétköznap, j ; húsvét vagy munkanap. ' ■ egyremegy már jó ideje. I Fejtrágyázás, gyomirtás. ; cukorrépa-, kukorica-, bur­gonyavetés dandárja van szerte a megyében. A sző­lők, a gyümölcsösök, a kiskertek is tele vannak gépekkel, emberekkel, csat­tognak a metszőollók, munkában vannak a perme­tezők, jól halad a palán­tázás. Versenyben állunk az idővel! Az idővel, amely már évek óta nem­egyszer olyan tréfákat en­gedett meg magának, amely nekünk milliárdok- ba került. Szakemberek véleménye szerint, ha az idő engedi. | és a vetések nagy részével május derekáig végezni lehet, úgy végre feloldód­hatunk szorongásainkból, behozzuk a lemaradást. Ha a természet kegyes lesz hozzánk, úgy még esélyünk lehet arra, hogy a mezőgazdaság az idén legalább közepes évet zár- ' jón. Reméljük, hogy az idő­járás órája az elkövetke­zendő hetekben és hóna­pokban végre megembere­li magát. Szép, nevelő má­jusunk, kedvező nyarunk és termékeny őszünk lesz. A legfontosabb az, hogy mi magunk tegyünk meg mindent azért, amiben most bizakodunk. Szalay István Nemzetközi kapcsolataink jó példája, hogy mától szom­batig a Szovjetunióban, Szim- feropolban nagyszabású ki­állítást rendeznek. A Krím- félsziget közelében, a Feke­te-tenger partján a Szimfe- ropoli Pneumatikái Egyesü­lés meghívására nemzetközi szimpóziumon vesznek részt. Ezen a KGST-országok il­letékes szakemberei is je­len lesznek. Megvitatják a pneumatikus berendezések felhasználásának tapaszta­latait az ipar; mechanizáció- ban és’ automatizációban. Kócza Imrétől, a Finom­szerelvénygyár vezérigaz­gatójától megtudtuk, hogy a rendező, a szimferopoli cég pneumatikus elemek terve­zésével. illetve gyártásával foglalkozik. Az egész Szov­jetunióban jelentős a tevé­kenységük. A Finomszerel­vénygyár, illetve az említett egyesülés között már eddig is volt műszaki-fejlesztési együttműködés. A kapcsola­tokat azonban most új ala­pokra kívánják helyezni. Annál is inkább, miután a szovjet vállalat vezetői ke­resték meg a finomszerel- vénygyáriakat, és felajánlot­ták, hogy bizonyos pneuma­tikus elemeket gyártanak az egrieknek, azok viszont kész­termékeket szállítanak. Az együttműködés bővíté­se jó lehetőséget kínál a Fi- nomszerelvénygyárnak. mi­után eddig a Szovjetunióba évente egymillió rubel érté­kű terméket értékesítettek. A mostani bemutatkozás, il­letve tárgyalás eredménye­ként azt várják, hogy ez az árukapcsolat értékben meg­többszöröződik. A nemzet­közi szimpózium érdekessé­ge, hogy a Finomszerelvény­gyár nagyszabású kiállítá­son mutatja be pneumatikus termékeit. Szimferopolban a Barátság Palotájában Né­meth László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára nyitja meg a bemutatót. A félmillió lako­sú Fekete-tenger parti vá­rosban két kamion vitte az egriek termékeit. A 144 négyzetméteres kiállítóteret a Mátra Dekor munkatár­sai rendezték be. amely min­den bizonnyal érdeklődésre tart számot a meghívott bol­gár, lengyel, NDK, magyar, szovjet szakemberek köré­ben. A szimpózium, illetve a kiállítás előkészítését, szer­vezését korábban megkezd­ték. A meghívókon kívül plakátokat, különböző szó­róanyagokat is készítettek ez alkalomra. A Finomsze­relvény gyárnak ez az első önálló bemutatkozása a Szovjetunióban. Az egri gyár vezetői nem is titkolják, hogy sokat várnak tőle, il­letve a tárgyalásoktól. Szer­ződést írnak alá az együtt­működés bővítéséről és re­mélhetőleg a növekvő áru­forgalomról. Mentusz Károly Fontos termékei a Finomszerelvénygyárnak a pneumatikái elemek mellett a kompresz­szorok is (Fotó: Szántó György) Kádár János Svédországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja Ingvar Carlsson- nak, Svédország miniszterelnökének, a Szociálde­mokrata Munkáspárt elnökének meghívására ma hivatalos látogatásra Svédországba utazik. 0 Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Katonai Tanácsának ülése Viktor Kulikovnak, a Szov­jetunió marsalljának, az Egyesített Fegyveres Erők fő- parancsnokának elnökleté­vel a szovjetunióbeli ápri­lis 16-tól 18-ig Minszkben megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői­nek Katonai Tanácsa. A ta­nácskozás munkájában a katonai tanács tagjain kívül részt vettek a Bolgár Nép­hadsereg, a Magyar Nép­hadsereg, az NDK Nemzeti Néphadserege, a Lengyel Néphadsereg, a Román Szo­cialista Köztársaság Hadse­rege, a Szovjetunió Fegyve­res Erői, a Csehszlovák Nép­hadsereg, valamint a Var­sói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői ve­zető szerveinek katonai kül­döttségei is. Az ülésen megvitatták az Egyesített Fegyveres Erők tevékenységének egyes kér­déseit, és egyeztetett ajánlá­sokat fogadtak el. A tanácskozás tárgyszerű légkörben, a barátság és a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. Alekszej Antonov Budapesten Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének. a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság magyar tagozata elnökének a meg­hívására tegnap Budapest­re érkezett Alekszej Anto­nov miniszterelnök-helyet­tes, a bizottság szovjet társ­elnöke, aki részt vesz a bir zottság 36. ülésszakán. A vendéget a Ferihegyi repü­lőtéren Marjai József fo­gadta. jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Hazaérkezett Moszkvából a KISZ küldöttsége Szombaton a késő esti órákban hazaérkezett Moszk­vából a KISZ Központi Bi­zottságának küldöttsége, amely Hámori Csaba első titkár vezetésével réstt vett az Össz-Szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövet­ség XX. kongresszusán. A küldöttség fogadásánál a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövete. Felelevenítették a hajdani húsvéti népszokásokat Régi húsvéti népszokáso­kat elevenítettek föl hétfőn Baranya megye nemzetiségi falvaiban. A németek lakta Boly községben Emmausz- járást tartottak. Ezt a ha­gyományt a Rajna és a Maj­na mellékéről hozták ma­gukkal a XVIII. században magyar földre települt né­met parasztok. A bibliai vá­ros névé és az Apostolok út­ját idéző vándorlás vallá­si eredetű, de már a múlt században elvilágiasodott. A néprajzkutatók szerint a tavaszkezdethez kapcso­lódott, a kereszténység fel­vétele után vált húsvéti szo­kássá. A község apraja- nagyja kivonult Kellerdorf- ba (Pincefaluba), s lakmáro- zással, iddogálással. vidám tereferével. közös nótázás- sal töltötte az időt. Később felkerekedtek a családok, s pincéről pincére járva kö­szöntötték rokonaikat, isme­rőseiket. Sok külföldi ven­dég is részt vett a tavaszi ünnepen. Az ugyancsak német nem­zetiségű mecseki falvakban az „Eierrollen", vagyis -a tojásguritás, míg a Pécs kö­zelében levő Gyódon az „Eierholen”. vagyis a tojás­gyűjtés szokással ünnepeltek a gyerekek. A Dráva menti horvát falvakban tánccal és énekkel köszöntötték a ta­vaszt. A ligetes réten lá­nyok járták a kólót — a jellegzetes délszláv körtán­cot —, amelyhez maguk éne­keltek. Gazdagon terített asztallal fogadták a vendégeket Sza- bolcs-Szatmár megyében. Búj, Napkor. Kállósemjén, Tímár környékén — ahol a görögkatolikus ruszinok él­tek — csakúgy, mint a kör­nyező településeken töltött tyúkot, sonkát és cukros, to­jásos, mazsolás, úgynevezeti sárga túrót — a termékeny­séget, a bőséget jelképező húsvéti ételt — kínáltak. A gulácsi asszonyok aranyto­jást festettek. Sibálás volt a Fejér me­gyei Pázmánd községben. Az évszázados népszokás sze­rint a legények négyszögle­tesre fent, hajlékony fűzfa­vessző korbáccsal — az úgy­nevezett sibavesszővel — járták a falu utcáit. Beko­pogtattak a portákra, s tré­fás rigmusokat mondogatva megpaskolták a lányokat, menyecskéket. Bort, hímes tojást, a korbácsra színes pántlikákat kaptak. Hajdan a rontást, a betegséget. a bajt űzték el a sibálással. Már a kora reggeli órák­ban locsolni indultak a le­gények. férfiak a Vas me­gyei városokban, falvakban. A locsolók szíves vendéglá­tásban részesültek, piros és hímes tojást kaptak. Keme­nesalján például több köz­ségben a locsolásért kapott hímes tojásokat a függöny­tartókon helyezték el. Nyugat-magyarországi né­pi gyermekjátékokat mutat­tak be Szombathelyen, a va­si múzeumfaluban rendezett „Hetedhét játékországban" című kiállításon. Népzenei koncerttel szórakoztatták a látogatókat. Tojásgurító és csigahajtó verseny is volt. Éljen a Szevjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza!

Next

/
Thumbnails
Contents