Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1987. április 18., szombat Brüsszelen, Genfen át, merre? Nem született konkrét meg­állapodás, elmaradt az áttö­rés a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó szer­ződés kidolgozásában, mind­azonáltal hasznos és termé­keny megbeszéléseket foly­tattak a szovjet fővárosban. Bizonyos előrehaladást ér­tek el a biztonság, a fegy­verzetkorlátozás és leszere­lés egyes kulcskérdéseiben, de korántsem mindegyikben. Így összegezhető George Shultz amerikai külügymi­niszter moszkvai tárgyalásai­nak mérlege. Shultz elhozta és átadta Gorbacsov főtitkárnak Rea­gan elnök személyes üzene­tét. A diplomáciai levéltitok ezúttal is sérthetetlen volt, azonban — elsősorban ame­rikai forrásokból — annyit tudni lehet, hogy a levél meghívást is tartalmazott Mihail Gorbacsov számára. Az esetleges csúcstalálkozó­ról Shultz annyit mondott sajtóértekezletén, hogy an­nak nagy jelentőségű ese­ményhez kell kapcsolódnia és alaposan elő kell készí­teni. A szovjet sajtóban a tárgyalásokról megjelent be­számoló ennél jóval egyér­telműbben fogalmaz. A le­hetséges találkozó tárgya­ként a közepes hatótávolsá­gú eszközökre, vonatkozó szerződés aláírását. továb­bá a hadászati támadófegy­verekre vonatkozó tárgyalá­sok, a rakétaelhárító rend­szerekről és a nukleáris fegyverkísérletekről szóló szerződések intézkedésrend­szere „kulcsfontosságú ki­indulópontjainak" kijelölé­sét határozza meg. Ez utóbbiak alapot képeznének a további konkrét szovjet— amerikai szerződések elő­készítéséhez. Shultz sajtóértekezletét kö­vetően az újságírók több­sége borúlátóan fogalmazott. Úgy vélték, távolabbra ke­rült a- megállapodás, s ez egyben azt jelenti, hogy a Reagan-kormányzat hivata­li ideje már „holt idő” a je­lentős leszerelési lépések ki­dolgozása szempontjából. Shultz ugyanis, valahány­szor „jelentős előrehaladás­ról” számolt be, lényegében ismertette az amerikai ál­láspontot, amelyről a szov­jet fél határozottan kijelen­tette, hogy elfogadhatatlan. Nem volt felkészült az amerikai fél arra, hogy a közepes hatótávolságú ra­kéták kérdésével éppen ál­tala összekapcsolt probléma — a kisebb hatótávolságú ra­kéták problémája — megol­dása érdekében elfogadja az ezekre is vonatkozó nulla megoldást. Mihail Gorbacsov ugyanis azt javasolta: mind­két fél ilyen rakétáinak le­gyen azonos a száma, ez a szám azonban a nulla le­gyen. Shultz szerint most a NATO-beli szövetségesek­kel kell részletekbe menő eszmecserét folytatni, majd Genfben. az április 23-án kezdődő következő fordulón folytatódhatnak a tárgyalá­sok. Itt az új amerikai el­lenőrzési javaslatokra is vá­laszt vár. E tárgyalások mö-' gött talán már kibontakoz­nak a megállapodás távlatai — mondta Shultz. A szovjet televíziónak adott interjúban Shultz úgy véle­kedett, hogy még a Reagan? kormányzat hátralévő ide­jében legalább egy fontos biztonsági kérdésben szer­ződés köthető. Eredménynek mondta a sajtóértekezleten, hogy a kö­zepes hatótávolságú raké­ták felszámolásának 4—5 éves határidejét illetően is egyetértés mutatkozott. A felszámolás alapját a „reyk- javiki formula" képezné, vagyis mindkét ország 100 robbanótöltetet tarthatna meg, az Egyesült Államok­ban, illetve a Szovjetunió ázsiai területén. A hadásza­ti támadófegyverek felszá­molását illetően is megma­radtak a reykjaviki számok. Az ötvenszázalékos csökkén- tést követően 6000 robbanó­töltet és 1600 indítóberen­dezés maradhatna meg mind­két oldalon. Washington a jövőben is ragaszkodik az egyes fegyverfajták „alszint- jeinek meghatározásához, s ez akadályozza az előrelépést. Az ötvenszázalékos csökken­tés határideje :— legalábbis kiindulóalapként — hét év­re módosult. Az űrfegyve­rek kérdésében továbbra is a korábbi amerikai állás­pontot ismételte Shultz. A szovjet fél hangsúlyoz­ta, hogy a jelenlegi felelős­ségteljes időszakban határo­zott lépésekre van szükség, s a tárgyalások során mind­végig kezdeményezően lé­pett fel annak érdekében, hogy kihasználják a konk­rét megállapodások előké­szítésével kapcsolatban — éppen a szovjet külpolitikai kezdeményezések eredmé­nyeként — megnyílt lehető­ségeket. Ezek a lehetőségek továbbra is csak lehetőségek maradnak, s legalábbis Brüsszel, majd a későbbiek­ben Genf dönti el a továb­bi sorsukat. A főtitkár és az amerikai külügyminisz­ter találkozóján elvi megál­lapodás született, hogy kö­zösen folytatják a munkát a közepes hatótávolságú ra­kétákra vonatkozó reykjavi­ki egyetértés megvalósítása érdekében. Hasznosnak bizonyult a világpolitika és a szovjet— amerikai kapcsolatok más kérdéseinek megvitatása. Szembetűnő volt, hogy a lá­togatást megelőző „lehallga­tási ügy” (az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövetsé­ge) csak nagyon visszafogot­tan szerepelt az amerikai felvetések között, s ugyan­csak így kezelték az „em­beri jogok” kérdéseit. M. Lengyel László INDONÉZIA Választások és tábornokok Meglehetősen ritkán — s általában akkor sem belpoliti- Dzsakarta kai eseményei kapcsán — szerepel sajtónkban Indonézia központjában neve. Pedig a hatalmas, európai kiterjedésű délkelet-ázsiai álló Indone­állam egyre fontosabb szerepet játszik a világgazdasági sia szálló szempontból is mind jelentősebb régióban, s politikai súlya előtti tér a térség stratégiai folyamataiban sem elhanyagolható. 13 ezer sziget S ez voltaképp teljesen érthető, hiszen (még ha öreg kontinensünkön hajlamosak vagyunk is „periférikusnak" tekinteni a távoli fejlődő or­szágok ügyeit), elvégre Föl­dünk ötödik legnépesebb or­szágáról van szó. A becslé­sek persze értelemszerűen bizonytalanok, de a szakér­tők többnyire 160—165 mil­liós népességről beszélnek, s ez a szám az ezredforduló­ra előreláthatólag jócskán meghaladja majd a 200 mil­liót is! Egyáltalán nem mellékes tehát, milyen politikai vál­tozások következhetnek be a több mint 13 ezer szigetből álló ázsiai államban. Ez ma­gyarázza azt a megkülönböz­tetett figyelmet is, amely- lyel a helyi és külföldi szak­értők az április 23-ra meg­hirdetett parlamenti válasz­tásokat kísérik. Nem mint­ha a mostani szavazás kü­lönösebb fordulatot ígérne a dzsakartai vezetés irányvo­nalában (éppen ellenkező­leg, a legsűrűbben hallható jelszó a „stabilitás"), mégis érdeklődésre tarthat számot, milyen eredményt hoz az urnákhoz járuló 94 millió szavazópolgár döntése. A megfigyelők egybehang­zó várakozása szerint a fegy­veres erőkhöz erős szálak­kal kötődő kormánypárt, a Golkar legalább a szavaza­tok 60—70 százalékára szá­míthat, vagyis semmilyen ve­szély nem fenyegeti a Szu- harto elnök nevével fémjel­zett politikai intézmény- rendszert. Generációváltás Az elnöki poszton egyéb­ként ezúttal nem kerül sor megújításra, mivel a parla­menti és államföválasztási ciklusok ötesztendős perió­dusa eltér. Szuharto, aki ko­rábban célzott arra, hogy nem szándékozik újabb fél évtizedre megpályázni az ország legmagasabb tisztét, tavaly ősszel módosította el­határozását és bejelentette, hogy az 1988-ban esedékes következő elnökválasztáson ismét sorompóba száll man­dátuma meghosszabbításáért. A politikai megfigyelők mégis elkerülhetetlennek lát­ják. hogy rövid időn belül felgyorsuljon a generációvál­tás egyelőre visszafogott tempója. A második világhá­ború után. a függetlenségi harcikban. majd az ötvenes­hatvanas évek véres politi­kai irányváltásai során él­re került vezetőgárda fo­kozatosan át kell, hogy ad­ja a helyét a mögötte álló korosztályoknak. Igaz — s ez is jellemző tényező az indonéz belpolitikában — mindez aligha érinti a had­sereg felső köreinek befolyá­sát Dzsakartában a minisz­terek egy része éppúgy a tábornoki körökből kerül ki. mint ahogy más, társadalmi és tömegszervezetek élén is jobbára aktív vagy már visszavonult főtisztek tény­kednek. Valamivel bizonytalanabb a megfigyelők véleménye a Szuhartóval szemben álló po­litikai erők megítélésében. Ügy tűnik, hogy (elsősorban a balgidai teljes visszaszorí­tása miatt) leginkább a mu­zulmán Egyesült Fejlesztési Párt (PPP) léphet ellene csatasorba. Átköltöztetési tervek Maga a választási kampány egyébként tudatosan szűkre szabott. Mindössze három hét állt a pártok rendelkezésé­re programjaik népszerűsíté­sére, szigorúan szabályo­zott a nagygyűlések és más megmozdulások szervezése is. Világosan látszik, hogy a vezetés a választásokat nem annyira a társadalmi ellen­tétek megnyilvánulási fóru­maként, mint inkább a nemzeti összefogás, a véle­mények összhangba hozásá­nak intézményes lehetősége­ként kezeli. Már csak azért is, mert Indonézia már évek óta a korábbinál nehezebb gazdasági körülményekkel birkózik. Az olajbevételek csökkenése kihat a költség- vetési tervezetek kidolgozá­sára. s irdatlan nehézséget okoz a magas, évi két szá­zalék felett járó népszapo­rulat is. Igaz, létezik, s némi ered­ményt hozott is már az úgy­nevezett „Transmigrasi”. Ez a rendkívül sűrűn lakott központi szigetekről irá­nyozza elő a lakosság átköl­töztetését a gyérebben bené­pesített körzetekbe. Csak­hogy a terv jelentős anyagi erőforrásokat követel, más­részt az áttelepülés önkén­tessége érthetően lassú üte­met tesz csak lehetővé. így viszont szembe kell nézni a nagyvárosok felduzzadásá­val; Dzsakarta például nap­jainkban már vagy 6,5 mil­liós. nyüzsgő forgalmú met­ropolisz. Kevésbé szerepelt a mos­tani választási kampány homlokterében, mégsem ma­radhat említetten Indonézia külpolitikája. Az alapvetően Nyugat-barát berendezkedés, az ASEAN Délkelet-Ázsiára kiterjedő együttműködésének fejlesztése mellett érzékelhe­tők — ez az ország súlya miatt nem is igen kerülhe­tő el — egyfajta regionális középhatalmi törekvés jelei. Ugyanakkor méltánylandó, hogy Dzsakarta sürgeti az indokínai szocialista orszá­gokkal kialakult viszony normalizálását, s igyekszik fenntartani a Vietnammal folytatott párbeszédet. Ügy tűnik, ezen az irányvonalon a mostani választás sem fog érdemben változtatni. Szegő Gábor A TÖRÖK IGNÁC ÚTTÖRÖHÁZ GYÖNGYÖS felvételt hirdet táborgondnoki munkakör betöltésére. Feltétele: középfokú technikusi végzettség. Jelentkezés: Török Ignác Úttörőház igazgatójánál. Gyöngyös, Török I. u. 1. A Tornáméra és Vidéke Áfész szerződéses üzemeltetésre adja át 1987. július 1-től hároméves időszakra a következő üzleteit: 9. sz. vegyesbolt, Tarnazsadány 11. sz. vegyesbolt, Zaránk « 12. sz. vegyesbolt, Erk 16. sz. vegyesbolt, Tamaörs 22. sz. vegyesbolt, Alatkacsárda 23. sz. vegyesbolt, Tarnabod 4. sz. italbolt, Tarnazsadány, IV. o. 7. sz. presszó, Erk. III. o. 8. sz. kisvendéglő, Tarnaörs, IV. o. 9. sz. büfé-falatozó, Boconád. IV. o. 10. sz. presszó, Boconád. III. o. 11. sz. italbolt, Alatkacsárda. IV. o. 13. sz. presszó. Zaránk, III. o. 14. sz. presszó. Tarnazsadány. III. o. 16. sz. presszó, Tarnabod, III. o. A versenytárgyalás 1987. május 28-án 10 órakor lesz megtartva az áfész központi irodájában. Felvilágosítást a szövetkezet közgazdasági főosztályvezetője ad a fenti címen. A pályázatot 1987. május 20-ig lehet benyújtani az áfész kereskedelmi osztályán. U SAlVÖRÖS” BÁRÁNY A FEHÉR HÁZ ASZTALÁN-NO EZT JÓL „KIFŐZTÜK^EZEN ELRÁGÓDHATUNK EGY DARABIG. KÖZEL- KELET: HÚSVÉTI „TŰZFÉSZEK” HÚSVÉTI TÜNTETÉS,CHILE. LOCSOLÁS PINOCHET MÓDRA, VÍZÁGYÚVAL AJÁNDÉKOZÁS TOJÁSGRÁNÁTTAL.

Next

/
Thumbnails
Contents