Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-18 / 92. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. április 18., szombat S A MÚLTBÓL A JÖVŐ FELÉ Egerszalók - felnövekvőben A megyeszékhelytől hat kilométerre szín te gyalogosan is elérhető az 1H30 lelkes Egerszalók. Amikor gépkocsink a napfényes áprilisi délelöttön a főtérre kanyarodik, minden békés, csendes. A sátortetős, emeletes házak mégsem néptelenék. Igaz, hogy a lakosság 75 százaléka Egerben keresi a kenyerét, de tavaszi szünet lévén az iskolákban is. no. meg a kerti munkák kezdete miatt sokan szabadságon, otthon foglalatoskodnak. Majd mindegyik portán van tennivaló. Az újsor házait csinosítják, van aki a szőlőjét teszi rendbe, megint mások a közelgő hús vét előtti nagytakarításba fogtak. A községházán Sinkó István tanácselnök a megbeszélt időben fogad, hogy aztán — jó gazda lévén — elkísérjen bennünket kőrútunkra. Megőrizni a hagyományokat — Az elmúlt négy évtized alatt szerkezetében, külsejében is átalakult a település — tekint a múltba Sinkó István, aki maga is tősgyökeres szalóki. Nincs még tíz esztendeje, hogy az iparban letöltött másfél évtized után elvállalta az irányítást. A régi zsúpfedeles, ámbitu- sos házak emlékét őrzi egy épület a falu közepén. • — Ebből rövidesen tájházat tervezünk — mutatja be útikalauzunk. — A berendezéséhez azonban szükségünk lesz a muzeológusok segítségére, mert észre sem vettük, az elmúlt években elvitték innen az eredeti használati tárgyakat, népi eszközöket. A régi életmód maradványai nemcsak tárgyakban, de a lelkekben is élnek. Erről győz meg Hangácsi József és felesége, akikhez elsőként bekopogtatunk. Hangácsiné, Piros néni, a jó tíz esztendeje működő hagyományőrző népdalkor tagja, szívesen mesél szokásokról, • viseletről. Amúgy is könnyen szóra bírható, hiszen a helybeliek közül mindenki ismeri verselő kedvét. — Annak idején zártabb volt a falu élete — idézi fel a régmúltat. — Jóformán csak a mezőgazdaságból éltünk. A férfiak szántani mentek vagy fuvarba. Felpakoltak egy szekér fát. megvették Baktán, aztán eladták Dormándon. Az asz- szonyok tejjel, gyümölccsel jártak be a városi piacra. Ehhez- kapcsolódik egy helybeli mondás is. Gáboréknak hívták a famíliát, akikkel megesett egykor. — Éjszaka keltek, hogy elinduljanak a cseresznyével Egerbe. Mivel villany nem volt, a sötétben „megtapították" az órát, mennyi lehet az idő. A gazda elvétette, így esett meg, hogy három óra helyett már beértek mire a templom tornyán elkondult a tizenkettő. Azóta járja a Sinkó László tanácselnök: évente közel nyolcmillióból gazdálkodunk szólás: „annyinak tapítolták, mint Gáborék az órát". — Az ünnepeket csakúgy megtartottuk, mint a környéken máshol is. összejöttünk a fonóba, húsvétkor, pünkösdkor, karácsonykor bálba mentünk. A lányok, asz- szonyok viseléte: legalább öt singolt szoknya, jngváll, selyemmellény, a derekunkon pántlika. Ma is ha fellépünk, ezt vesszük fel. Szó esik még színielőadásokról, majálisokról, amikben Tanner József tanító irányította a falubelieket. Mindezeket és a falu krónikáját meg is írta könyvében. A múltnak nemcsak szép, de szomorú emlékei is vannak. Ilyen az a hét barlanglakás a Felszabadulás utca végében, ahová ellátogatunk. A szoba-konyhás putrikban élő cigánycsaládok férfitagjait többnyire a mélyépítő vállalat alkalmazta. Jól dolgoznak, de a keresetet — mint Farkas Gyuláéknál is, ahol öt gyerek van — legalább hétfelé kell osztani. Az építkezéshez így hát saját erővel nem rendelkeznek. Ha már itt vagyunk, a tanácselnök elmagyarázza nekik is, hogy az új telkek kialakítása már megkezdődött. Vállalati támogatóssal, szociális keretből az utca másik oldalán már jövőre felépülhetnek számukra az egészséges otthonok. Új létesítmények Visszatérve a központba, egyúttal a jelenbe is kanyarodunk. Nemrég adták át a postahivatalt, még friss a vakolat a takarékszövetkezet épületén. A rendelőintézet mellett elhaladva, szóba kerül az egészségügyi ellátás. — Nem panaszkodhatunk. 1976-tól saját orvosunk van. akinek védőnő, asszisztens, házi beteg-ápoló segíti a munkáját — dicsekszik az elnök. — A szolgáltatásokkal is elégedettek vagyunk, ötven a bejegyzett kisiparosunk. Jó néhányan Egerből járnak ki, de a bejelentett hibákat szinte azonnal megjavítják. Az ABC mellett több kiskereskedő is besegít az árukínálatba. A község oktatása is fokozatosan fejlődik. Az új iskolánál találkozunk Csir- maz Árpád igazgatóval, aki büszkén mutatja be a szünidő miatt jelenleg néptelen hat tantermes épületet. A tágas, világos osztályokban öröm tanítani. Igaz, a berendezés még nem mindenütt teljes, de hát ezt is, mint az iskola építését, több lépcsőben végzik. — A beruházást 1983-ban kezdtük — magyarázza. — Legelőször csak négy tanterem lett kész, aztán osztottunk, szoroztunk, kaptunk még megyei támogatást, s hozzáragasztottunk további kettőt, s megoldottuk a központi fűtést. Nyolc és fél millió forintba került, már az 1985-ös tanévet így kezdtük. De nem állunk meg! Itt sportpálya lesz, s később torna- és még két tanterem. A nevelői gárdánk évek óta stabil, minden tárgyat szakképzett oktat. Az intézmény egyik régi épülete szeptember 1-től az óvodásoké lesz, akik még egyelőre a régi szűkös helyükön vannak. Oda is bekukkantunk. Négy óvónő és két dajka vigyáz a 77 apróságra. Mindannyian nagyon várják már az átköltözést, hiszen ez azt is jelenti, hogy a mostani kettő helyett három csoportban tarthatják a foglalkozásokat. A közművelődést tiszteletAz Ifjúság utcában egyelőre még földúton járnak díjasként Nagy Gáborné. matematika—rajz szakos tanár szervezi. Ifjúság úti otthonában találjuk meg: — Három éve vettem át a megbízatást egyik kollégámtól — mondja. A kultúra igazi bázisa könyvtárunk. Négyezer kötetre 234 olvasó jut — s erre büszkék is vagyunk —, ennek több mint egyharmada felnőtt. Az utóbbi időben egyre több szakirodalmat kölcsönöznek. A gyerekek pedig kedvvel forgatják a lexikonokat. A rendezvényeinknél az ő korosztályukra építünk. Népszerű az angol és a segédmotorvezetői tanfolyamunk, s tavaly tánciskolát szerveztünk, s ezt szeretnénk rendszeressé tenni. A művelődési házban — amely egyúttal mozi is —, évente tartunk pótszilvesztert a házaspároknak. Néha a KISZ-esek veszik birtokba. Nagy sikerű volt a múlt évben a népidalkörök bemutatója, sokan jöttek a környékből is. Víz, víz, víz Egerszalók jövője háromszorosan is ettől függ. Alapvető a vezetékes ivóvíz biztosítása. Szerencsére e téren is jó hírrel szolgál Sinkó István. — A helyi vízműtársulatot 1986 márciusában alapítottuk meg. A 23 milliós költséggel épülő gerincvezeték kiépítését a Heves Megyei Vízmű vállalta. Már tavaly áprilisban hozzáfogtak s minden reményünk megvan rá, hogy az idén augusztus elsejével átadják. Telkenként 23 ezer forintot szántak erre a családok, amelynek részleteit tíz esztendő alatt fizetik majd meg. Ez a beruházás meghatározza VII. ötéves tervi teendőinket. Emellett nem akarunk sokat markolni. Újabb 14 házhelyet osztunk ki május végén a Verpeléti úton. Ha egyelőre mást nem is, de a villanyt már az építkezésekhez is biztosítani tudjuk. Néhány földút burkolása még a közeljövő programja. A szemétszállítás szerencsére megoldott, s nem sok község mondhatja el, hogy crossbar-vonal köti össze őket a világgal, ötvennyolc telefonkötvény-vásárlónk bízhat abban, hogy készüléket kap. A falu határában levő víztározó, s a demjéni mezőn felbuzgó hőforrás nagy reményekre jogosítja az ittenieket. Sokan már az építkezésbe is úgy fogtak, hogy a vendégeket, idegeneket kiszolgálják. Alig két hónapja, hogy a 27 éve a szabadba ömlő forró víz gondjáról írtunk lapunkban. Azóta már sok minden változott. — Februárban megyei keretből az Országos Földtani Intézet miskolci kirendeltségének szakemberei a régi kishozamú kúttól néhány méterre újnak a fúrásába fogtak — újságolja kísérőnk. Az eredmény reményen felüli! A 413 méter mélyről feltörő víz 70 fokos, és percenként 2300 liter ömlik a szabadba. Utunkat a Hőforrás vendéglőben zárjuk, amelynek neve is stílusosan „rájátszik" a majdani idegenfor-* galomra. Juhász Miklós étteremvezető arca gondterhelt, amikor ezt szóba hozzuk. A kívülről, belülről formás panzióvá is bővíthető házat két éve húzta fel saját erőből. — A Panoráma szerződéses üzleteként működünk. Besegítünk a helyi étkeztetésbe. A napi száz adag étel elfogy ugyan, de ennek négy-ötszörösét is elbírnánk. Türelmetlenül várjuk már a fejlesztést, hogy Egerszalók az legyen. amihez minden adottsága megvan. Pihenőhely, fürdöközpont. A tanácselnöktől búcsúzóban összegezzük a látottakat. Az elmúlt tíz esztendőben nagyot léptek ejőre. A kedvező földrajzi helyzet mellett az itt élők összefogásának, együttes erőfeszítésének is köszönhető, hogy fokról fokra gyarapodik a község. S hogy a fiatalok itt maradnak, abban nem kis szerepe van a helyi termelő- szövetkezet vezetésének, akik ha lehet, a fejlesztések támogatásakor is magukénak érzik a falu érdekeit. A jó közlekedés, a megyeszékhely közelsége is a dinamikus fejlődés irányába hat. Ám, hogy a változás ellenére megőrizzék a hely eredeti szép arculatát, abban régieknek és újaknak egyaránt nagy a felelősségük. Jámbor Ildikó Idill a harmincas évekből: a'Hangácsi házaspár A jövendő tájház Nagy Gáborné: Népszerűek a TIT-tanfolyamok Az új posta (Foto: Perl Márton)
