Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. április 18., szombat 3 Rémy R. Leroux — a FIJET elnöke Vendégek — hazánkról A FIJET tagjai lapunk kerékasztalánál A MUQSZ elnökségének meghívására Egerben tar­totta idei ülését a FIJET (Idegenforgalmi írók és Új­ságírók Nemzetközi Szerveze­te) Igazgató Tanácsa. A tanácskozás programját lapunk is figyelemmel kö­vette. A harminc európai, észak-afrikai, közel-keleti és latin-amerikai ország idegen- forgalmi toliforgatói egyebek közt a nemzetközi turizmus időszerű kérdéseiről, vala­mint az októberben Spanyol- országban megrendezésre kerülő tisztújító világkong­resszus előkészítéséről ta­nácskoztak. A munkamegbe­szélések szünetében remél­hetően szorosabb barátságot is kötöttek Heves megyével. Egy-egy ilyen találkozás hasznos a nem szakembernek is. Alkalom arra, hogy meg­hallja azokat a véleménye­ket, amelyek elfogulatlan szájból, jó szándékkal mon- vdódnak turisztikai létesítmé­nyeinkről, vonzástényezőink­ről, no és arról, hogy hol miben, mi módon kéne vál­toztatnunk. hisz köztudott, igazi idegenforgalmi lát­ványosságokban nem túl gaz­dag Magyarország. Ebből az alkalomból hív­tuk meg kötetlen beszélge­tésre Rémy R. Leroux-t, a FIJET elnökét, dr. Heinrich Schneidert, a nyugatnémet Turisztikai és Idegenforgal­mi Újságírók Szövetsége el­nökét, Cveta Potocnikot. a Ljubljanai Televízió szakúj­ságíróját, Vladimir Cherno- vot, az „Utazás a Szovjet­unióban1' című lap főszer­kesztőjét, Haluk Durukalt, a török idegenforgalmi új­ságírók szövetségének elnö­két, Sinikka Salokorpi újság­írónőt Helsinkiből, Miklódy Zoltánt, a Nemzetközi Tu­risztikai és Idegenforgalmi Újságírók Szövetségének ál­talános titkárát, valamint Gyapay Dénest. a FIJET magyar tagját, a Képes 7 fő- szerkesztőjét a - Népújság szerkesztőségébe. — Elsőként arra kérjük Leroux urat, hogy mutassa be olvasóinknak a FIJET-et. — 1953-ban alakult Pá­rizsban. Közreműködve a belga, francia és olasz szö­vetségekkel. Feladata volt a speciális idegenforgalmi ér­deklődésű újságírók összefo­gása. Magába foglalva hu­szonöt társaság szakembere­it. Akkor százhatvan tagot számláltunk, elsősorban Eu­rópa történelmileg vonzó tájegységeiről. Hiszen, amint köztudott, az idegenforga­lom nagy része Európa kü­lönböző pontjain realizáló­dik. Aztán több távolabbi földrész szövetsége is csatla­kozott és bizton állíthatom, az egyik legaktívabb „társa­ságunk" közé tartozik a bu­dapesti is. Bővült a kör a latin-amerikai országokkal, amelyeknek szövetsége a Pánám. majd tagfelvételét kérte Egyiptom is. Már mind a négy kontinensre kiterje­dően vannak kapcsolataink és helyi szövetségeink. Még egyedül Ausztrália hiányzik, bár az elmúlt hónapokban velük is történtek megegye­zések és tárgyalások. A kö­zeljövő feladatai között em­lítem meg egy speciális vi­lágifjúsági szervezet tanács­kozását, amely a következő hónapban Bulgáriában lesz. A célunk az, hogy össze­fogjuk az idegenforgalom iránt érdeklődő, ebben a té­makörben megfelelő tapasz­talattal rendelkező kollégá­inkat. Ezért aztán évenként az Igazgató Tanács — mint idén Magyarországon. Eger­ben — gyűléseket, téma- és munkaegyeztető konferen­ciákat tart. így történt ez az elmúlt években Olaszország­ban. Portugáliában. — Köztudott, Magyarország és a Német Szövetségi Köz­társaság között régi a gazda­sági, kulturális és turiszti­kai együttműködés. Dr. He­inrich Schneider számára je­lentett-e valami újat az itt- tartózkodás és milyenek a tapasztalatai a magyar ide­genforgalmi életről, hiszen ő már több ízben járt hazánk­ban. Arra kértük, kendőzés nélkül, őszintén mondja el azt is, ahol javítanunk kell. — Személyesen én nagyon szeretek Magyarországra jön­ni, és hogy honfitársaim is mennyire megkedvelték az önök országát, arra aligha kell újabb bizonyítékokat szolgáltatnom, elég, ha csak nyaranként . végigsétálunk Magyarország különböző ide- genforgalmilag vonzó váro­saiban. Számos nyugatnémet utazási iroda működik együtt' a magyarokkal, ám eddig a fő terület Budapest, s a Ba­laton volt. Én nagyon meg­szerettem az önök bájos „gemütlich'' városát, sajá­tos hangulattal bírnak az ódon házak, az egyéni stílu­sú bevásárlóhelyek. terek és sétányok. Azt hiszem, ideá- lisabb nyaralóhelyet el sem tudnék képzelni. Ehhez hoz­zá tartozik a csodálatos ter­mészeti környezet. Ezt szív­ből mondtam, hiszen mi nem szoktunk szépíteni a dolgo­kon. A mostani, szervezett program is ideális kereszt- metszetét adta a turisztikai lehetőségeknek. — Jugoszlávia szintén frek­ventált úticélja a magyarok­nak. Több csoport érkezik a szomszéd országból hozzánk is. Ám. úgy vélem, Cveta Potocnik számára mégis em­lékezetes volt az andornaktá- lyai hagyományos magyar parasztlagzi. — Valóban először vettem részt hagyományos magyar lakodalmon, s úgy gondo­lom. a résztvevők igyekez­nek minél hihetőbben bemu­tatni az elmúlt évszázadok szokásait. Személy szerint érdekes és élvezetes prog­ramnak- tartom. Nagyon re­Haluk Durukal — Törökor­szág mélem, hogy a jövőben si­kerül egy olyan együttmű­ködést kialakítani a magyar idegenforgalmi vállalatok­kal. amelyek a nagyközön­ségnek is bemutatják a ma­gyar hagyomány örökérvé­nyű látványosságait. — Köztudott, hogy szeret­nénk növelni a ki- és beme­nő turisztikai forgalmat Jugo­szláviával is. Lát-e erre sze­mély szerint lehetőséget az állandóan inflálódó gazdasá­gi környezetben? — Az elmúlt évi felméré­sek alapján kiderült, hogy Magyarország az egyik leg­népszerűbb utazási cél hon­fitársainknak Elsősorban idáig Budapest fogadta a legtöbb látogatót tőlünk is. Ám nem a legkellemesebb számunkra, hogy bizonyos meghatározott összeget va­gyunk kötelesek beváltani a határátlépéskor. Ebből adó­dóan a jugoszláv idegenfor­galmi intézmények is gon­dolkodtak hasonlón, de sze­rencsére — én mint idegen- forgalmi újságíró, örülök ennek —. ezt nem vezették be. Idáig elsősorban a nyá­ri tengerparti üdülések vol­tak népszerűek Magyaror­szágon. A jugoszláv kormány szeretne minél több magyar turistát fogadni télen is, el­sősorban ideális síterepein­ken. Természetesen tudjuk, hogy a kiutazó létszám nö­velésének elsődleges akadá­lya a magas inflációs ráta. De ez nemcsak a mi prob­lémánk, ez több más ország gondja is. Na, most ennek számos politikai vetülete is van. amelyet én személy szerint nem akarok boncol­gatni. De vitathatatlan, hogy ez kihat a hozzánk látoga­tók közérzetére, befolyásol­ja őket a szállodák válasz­tásakor és egyéb idegenfor­galmi látványosságok meg­tekintésében is. Vladimir Chernov arról tá­jékoztatta olvasóinkat, hogy milyen változások várhatók a „nyitás” politikája során a szovjet idegenforgalomban. — Nagyon megszerettem az önök városát és a ren­delkezésre álló rövid idő alatt is igyekeztem megis­merni az itt élők múltját, műemlékeit, értékeit, amiért köszönettel tartozom a ki­tűnő program összeállítói­nak. No. és hogy mit jelent a ,.glasznoszty” a szovjet idegenforgalomban, arról ha­sonlóan gondolkodom, mint a FIJET-beli kollégák. Re­mélem, hogy minél több hon­fitársam juthat el az önök hazájába, bár a területi nagyság miatt nem tartozik a legolcsóbb kirándulások közé az önök országa. De ennek érdekében újra fog­juk értékelni és szervezni a programokat. Eddig első­sorban a Magyarországhoz közelebb eső területeinkről látogattak jobb módú hon­fitársaink ide. Azt lehetne mondani, hogy ez is egy­fajta reprezentálása a nyi­tásnak, de figyelembe kell vennünk, hogy míg a szov­jet határtól Eger csupán alig 180 kilométer, addig mondjuk Habarovszktól több ezer ki­lométer csak a szovjet ha­tár. Ez meglehetősen emeli az utazásra fordított költ­ségeket. De hogyan tudna megfizetni mondjuk a ka- zakisztáni üzemi munkás ilyen költségeket? Erre is gondolnunk kell az utak szervezésekor. Hiszen föld­részeket kell átutaznia. Ezért aztán még a közeljövőben sem várható, hogy olyan nagy létszámú turistacsopor­tok jöjjenek az önök szép országába, mint amennyien szeretnének. A másik olda­la a népszerűsítésnek az új­ságírás. Mi eddig, csak „ró­zsaszín", tetszetős dolgokat írhattunk le ebben a témá­ban. Ez nem kis hátrány volt, hiszen bárki ellátoga­tott mondjuk Moszkvába, visszatérve kendőzetlenül beszámolhatott ottani tapasz­talatairól. Akár tetszett ne­künk amit irt rólunk, akár nem. Ez is hozzá tartozik a nyitáshoz, hogy ezután mi is a kritika szellemében, a se­gítés szándékával írhatunk saját viszonyainkról. — Nagyon népszerűek a magyar turisták között a kö­zép-ázsiai utak. Számolha­tunk-e a jövőben nagyobb kí­nálattal és lehetőségekkel ezekről a területekről is'? — Tudjuk, hogy az iszlám építészet remekművei jóval több turistát vonzanának. de a vendéglátási, szállodai le­hetőségek nem elégségesek pillanatnyilag a nagyobb létszám megnyugtató, szín­vonalas ellátására. Ezért be­ruházási tervek is készültek a hiányok pótlására. Külföl­di tőke bevonásával kíván­juk megoldani. A hegyek­kel körülvett Buhara és Sza- markand területein vég­zendő munka nem kis ne­hézséget jelent. Épp ezért olyan országhoz fordultunk, segítségért, amelynek az ilyen jellegű építészeti mun­kákban kellő helyismerete és tapasztalata van. így esett a választás az indiaiakra, akik stílusban is közel állnak az itteni hagyományokhoz. Meg­kezdődtek a felmérési mun­kálatok és a beruházásra szükséges összeget központi alapból finanszírozzák. Úgy gondolom, két-három éven belül megfelelőbbek lesznek a nagyobb létszám fogadásá­ra lehetőségeink. Sinikka Salokorpi „roko­nunk" elsőként Porihoz, test­vérvárosunkhoz való kötődé­séről számolt be. — Boldog voltam, amikor meghallottam, hogy Egerbe jöhetek, hiszen édesanyám Pori szülötte. Számunkra Eger szent hely. És az a vé­leményem, hogy száz száza­lékkal tudnánk növelni a finn turistaforgalmat, ha megegyezés jönne létre a F1NNÁ1R és a Malév légi- társaság között, tudniillik a finnek számára igen drága a Malév. — Ugyanezt a véleményt erősítette meg dr. Heinrich Schneider kollégánk is. — Valóban, legalább úgy­nevezett charter-megálla­podásnak kéne létrejönni, amely meghatározott idő­tartamra szól. És az is hoz­zá tartozik az igazsághoz, hogy Magyarország nem tar­tozik a legolcsóbb úticélok közé mostanában. Nehezíti a helyzetet az is, hogy eddig a finn turisták Ausztrián ke­resztül közelíthették meg csak Magyarországot. Az elmondottak miatt. Személy szerint az egyik legkedve­sebb élményem dr. Mja- zovszky Alberttal való ta­lálkozás volt, aki nagyon szépen beszél finnül, és ez is legalább olyan nagy ka­pocs, mint az önök finom tüzes bora, az Egri Bikavér. Haluk Durukal szintén kö­zeli ismerőse a magyarok­nak, bár a hozzánk látogató török turisták száma elenyé­sző a Törökországba utazó magyarokéhoz képest. — Elsősorban jómagam is a repülőárakban látom a hi­bát. Úgy is. mint a FIJET tagja csatlakozom kollégá­im véleményéhez és kije­lentem. szívesen látnék egy praktikusabb. kimódoltabb nemzetközi szerződést a Ma­lév és a FIJET-tagországok között. Nehézkesek az össze­köttetések, nem egy esetben — mint például Schneider kolléga — egy nappal ha­marabb kell elindulni és igy is több mint 300 nyugat­német márkába kerül az út. Szeretnénk, hogyha nagyon komolyan megvizsgálnák a nemzetközi szerződés lehe­tőségét. — Ismét Leroux urat kérde­zem arról, hogy lát-e lehető­séget abban, hogy a koráb­binál nagyobb létszámú fran­cia csoportok látogassanak el hozzánk, reméljük a szoro­sabb kapcsolatteremtéshez hozzájárul a nemrégiben Pá­rizsban felavatott magyar kulturális intézet is. — Nagyon érdekes kér­dés. hiszen évek óta nagy erőket mozgósítottam meg jómagam is annak érdeké­ben, hogy népszerűsítsem Magyarországot. Sajnos, ez idáig nem sok sikerrel, an­nak ellenére, hogy számos történelmi és kulturális kö­tődése van a két népnek. Azt hiszem, ebben közre­játszik a túlságosan nagy távolság is. Bár azt hiszem, a francia utazási irodák költségvetése sem elégséges ehhez. Pedig a gasztronómiai élmények, művészettörténe­ti látnivalók mind-mind von­zóak lehetnek honfitársaim­nak. Alaposabb szervező- munkára van szükség, és Vladimir Chernov — Szov­jetunió Cveta Potocnik — Jugoszlá­via Gyapay Dénes — Magyar- ország (Fotó; Perl Márton) akkor azt hiszem, a jövőben Magyarország lesz a fran­ciák egyik kedvelt kirán­dulóhelye. Haluk Durukal nem min­dennapi bejelentéssel örven­deztette meg a jelenlévőket. — Tudomásom van ártól, hogy a közeljövőben testvér- városi kapcsolat jön létre Ankara és Eger között. Az erre vonatkozó előkészítése­ket megtettük, reméljük, a nyár folyamán sor kerül a delegációk cseréjére is. Utoljára, de nem utolsó­sorban Miklódy Zoltán és Gyapay Dénes számolnak be az Egerben eltöltött napok tapasztalatairól. — Nagyon szerencsésnek tartjuk, hogy Egerre esett a választás — halljuk Mik­lódy Zoltántól. — Nagyon köszönjük a megye és a vá­ros vezetőinek a szives ven­déglátást és a nyílt, hangu­latos, baráti légkört. Nem utolsósorban. a minden igényt kielégítő, színvonalas szolgáltatást a Hotel Eger személyzetének. Azt hiszem, az idei konferencia nagyot használ a nemzetközi turiz­mus és Eger hírnevének Gyapay Dénes: — A FI­JET tagjai között egy mon­dás járja. „Az útlevél nem­csak hivatalos okmány, ha­nem a béke egyfajta doku­mentuma." Ennek szellemé­ben kell dolgoznunk, kap­csolatainkat szélesítve egy­más jobb megismeréséért. — Köszönjük a beszélgetést. Soós Tamás Miklódy Zoltán — a FIJET titkára Dr. Heinrich Schneider — NSZK Sinnika Salokorpi — Finnor­szág

Next

/
Thumbnails
Contents