Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-18 / 92. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. április 18., szombat 3 Rémy R. Leroux — a FIJET elnöke Vendégek — hazánkról A FIJET tagjai lapunk kerékasztalánál A MUQSZ elnökségének meghívására Egerben tartotta idei ülését a FIJET (Idegenforgalmi írók és Újságírók Nemzetközi Szervezete) Igazgató Tanácsa. A tanácskozás programját lapunk is figyelemmel követte. A harminc európai, észak-afrikai, közel-keleti és latin-amerikai ország idegen- forgalmi toliforgatói egyebek közt a nemzetközi turizmus időszerű kérdéseiről, valamint az októberben Spanyol- országban megrendezésre kerülő tisztújító világkongresszus előkészítéséről tanácskoztak. A munkamegbeszélések szünetében remélhetően szorosabb barátságot is kötöttek Heves megyével. Egy-egy ilyen találkozás hasznos a nem szakembernek is. Alkalom arra, hogy meghallja azokat a véleményeket, amelyek elfogulatlan szájból, jó szándékkal mon- vdódnak turisztikai létesítményeinkről, vonzástényezőinkről, no és arról, hogy hol miben, mi módon kéne változtatnunk. hisz köztudott, igazi idegenforgalmi látványosságokban nem túl gazdag Magyarország. Ebből az alkalomból hívtuk meg kötetlen beszélgetésre Rémy R. Leroux-t, a FIJET elnökét, dr. Heinrich Schneidert, a nyugatnémet Turisztikai és Idegenforgalmi Újságírók Szövetsége elnökét, Cveta Potocnikot. a Ljubljanai Televízió szakújságíróját, Vladimir Cherno- vot, az „Utazás a Szovjetunióban1' című lap főszerkesztőjét, Haluk Durukalt, a török idegenforgalmi újságírók szövetségének elnökét, Sinikka Salokorpi újságírónőt Helsinkiből, Miklódy Zoltánt, a Nemzetközi Turisztikai és Idegenforgalmi Újságírók Szövetségének általános titkárát, valamint Gyapay Dénest. a FIJET magyar tagját, a Képes 7 fő- szerkesztőjét a - Népújság szerkesztőségébe. — Elsőként arra kérjük Leroux urat, hogy mutassa be olvasóinknak a FIJET-et. — 1953-ban alakult Párizsban. Közreműködve a belga, francia és olasz szövetségekkel. Feladata volt a speciális idegenforgalmi érdeklődésű újságírók összefogása. Magába foglalva huszonöt társaság szakembereit. Akkor százhatvan tagot számláltunk, elsősorban Európa történelmileg vonzó tájegységeiről. Hiszen, amint köztudott, az idegenforgalom nagy része Európa különböző pontjain realizálódik. Aztán több távolabbi földrész szövetsége is csatlakozott és bizton állíthatom, az egyik legaktívabb „társaságunk" közé tartozik a budapesti is. Bővült a kör a latin-amerikai országokkal, amelyeknek szövetsége a Pánám. majd tagfelvételét kérte Egyiptom is. Már mind a négy kontinensre kiterjedően vannak kapcsolataink és helyi szövetségeink. Még egyedül Ausztrália hiányzik, bár az elmúlt hónapokban velük is történtek megegyezések és tárgyalások. A közeljövő feladatai között említem meg egy speciális világifjúsági szervezet tanácskozását, amely a következő hónapban Bulgáriában lesz. A célunk az, hogy összefogjuk az idegenforgalom iránt érdeklődő, ebben a témakörben megfelelő tapasztalattal rendelkező kollégáinkat. Ezért aztán évenként az Igazgató Tanács — mint idén Magyarországon. Egerben — gyűléseket, téma- és munkaegyeztető konferenciákat tart. így történt ez az elmúlt években Olaszországban. Portugáliában. — Köztudott, Magyarország és a Német Szövetségi Köztársaság között régi a gazdasági, kulturális és turisztikai együttműködés. Dr. Heinrich Schneider számára jelentett-e valami újat az itt- tartózkodás és milyenek a tapasztalatai a magyar idegenforgalmi életről, hiszen ő már több ízben járt hazánkban. Arra kértük, kendőzés nélkül, őszintén mondja el azt is, ahol javítanunk kell. — Személyesen én nagyon szeretek Magyarországra jönni, és hogy honfitársaim is mennyire megkedvelték az önök országát, arra aligha kell újabb bizonyítékokat szolgáltatnom, elég, ha csak nyaranként . végigsétálunk Magyarország különböző ide- genforgalmilag vonzó városaiban. Számos nyugatnémet utazási iroda működik együtt' a magyarokkal, ám eddig a fő terület Budapest, s a Balaton volt. Én nagyon megszerettem az önök bájos „gemütlich'' városát, sajátos hangulattal bírnak az ódon házak, az egyéni stílusú bevásárlóhelyek. terek és sétányok. Azt hiszem, ideá- lisabb nyaralóhelyet el sem tudnék képzelni. Ehhez hozzá tartozik a csodálatos természeti környezet. Ezt szívből mondtam, hiszen mi nem szoktunk szépíteni a dolgokon. A mostani, szervezett program is ideális kereszt- metszetét adta a turisztikai lehetőségeknek. — Jugoszlávia szintén frekventált úticélja a magyaroknak. Több csoport érkezik a szomszéd országból hozzánk is. Ám. úgy vélem, Cveta Potocnik számára mégis emlékezetes volt az andornaktá- lyai hagyományos magyar parasztlagzi. — Valóban először vettem részt hagyományos magyar lakodalmon, s úgy gondolom. a résztvevők igyekeznek minél hihetőbben bemutatni az elmúlt évszázadok szokásait. Személy szerint érdekes és élvezetes programnak- tartom. Nagyon reHaluk Durukal — Törökország mélem, hogy a jövőben sikerül egy olyan együttműködést kialakítani a magyar idegenforgalmi vállalatokkal. amelyek a nagyközönségnek is bemutatják a magyar hagyomány örökérvényű látványosságait. — Köztudott, hogy szeretnénk növelni a ki- és bemenő turisztikai forgalmat Jugoszláviával is. Lát-e erre személy szerint lehetőséget az állandóan inflálódó gazdasági környezetben? — Az elmúlt évi felmérések alapján kiderült, hogy Magyarország az egyik legnépszerűbb utazási cél honfitársainknak Elsősorban idáig Budapest fogadta a legtöbb látogatót tőlünk is. Ám nem a legkellemesebb számunkra, hogy bizonyos meghatározott összeget vagyunk kötelesek beváltani a határátlépéskor. Ebből adódóan a jugoszláv idegenforgalmi intézmények is gondolkodtak hasonlón, de szerencsére — én mint idegen- forgalmi újságíró, örülök ennek —. ezt nem vezették be. Idáig elsősorban a nyári tengerparti üdülések voltak népszerűek Magyarországon. A jugoszláv kormány szeretne minél több magyar turistát fogadni télen is, elsősorban ideális síterepeinken. Természetesen tudjuk, hogy a kiutazó létszám növelésének elsődleges akadálya a magas inflációs ráta. De ez nemcsak a mi problémánk, ez több más ország gondja is. Na, most ennek számos politikai vetülete is van. amelyet én személy szerint nem akarok boncolgatni. De vitathatatlan, hogy ez kihat a hozzánk látogatók közérzetére, befolyásolja őket a szállodák választásakor és egyéb idegenforgalmi látványosságok megtekintésében is. Vladimir Chernov arról tájékoztatta olvasóinkat, hogy milyen változások várhatók a „nyitás” politikája során a szovjet idegenforgalomban. — Nagyon megszerettem az önök városát és a rendelkezésre álló rövid idő alatt is igyekeztem megismerni az itt élők múltját, műemlékeit, értékeit, amiért köszönettel tartozom a kitűnő program összeállítóinak. No. és hogy mit jelent a ,.glasznoszty” a szovjet idegenforgalomban, arról hasonlóan gondolkodom, mint a FIJET-beli kollégák. Remélem, hogy minél több honfitársam juthat el az önök hazájába, bár a területi nagyság miatt nem tartozik a legolcsóbb kirándulások közé az önök országa. De ennek érdekében újra fogjuk értékelni és szervezni a programokat. Eddig elsősorban a Magyarországhoz közelebb eső területeinkről látogattak jobb módú honfitársaink ide. Azt lehetne mondani, hogy ez is egyfajta reprezentálása a nyitásnak, de figyelembe kell vennünk, hogy míg a szovjet határtól Eger csupán alig 180 kilométer, addig mondjuk Habarovszktól több ezer kilométer csak a szovjet határ. Ez meglehetősen emeli az utazásra fordított költségeket. De hogyan tudna megfizetni mondjuk a ka- zakisztáni üzemi munkás ilyen költségeket? Erre is gondolnunk kell az utak szervezésekor. Hiszen földrészeket kell átutaznia. Ezért aztán még a közeljövőben sem várható, hogy olyan nagy létszámú turistacsoportok jöjjenek az önök szép országába, mint amennyien szeretnének. A másik oldala a népszerűsítésnek az újságírás. Mi eddig, csak „rózsaszín", tetszetős dolgokat írhattunk le ebben a témában. Ez nem kis hátrány volt, hiszen bárki ellátogatott mondjuk Moszkvába, visszatérve kendőzetlenül beszámolhatott ottani tapasztalatairól. Akár tetszett nekünk amit irt rólunk, akár nem. Ez is hozzá tartozik a nyitáshoz, hogy ezután mi is a kritika szellemében, a segítés szándékával írhatunk saját viszonyainkról. — Nagyon népszerűek a magyar turisták között a közép-ázsiai utak. Számolhatunk-e a jövőben nagyobb kínálattal és lehetőségekkel ezekről a területekről is'? — Tudjuk, hogy az iszlám építészet remekművei jóval több turistát vonzanának. de a vendéglátási, szállodai lehetőségek nem elégségesek pillanatnyilag a nagyobb létszám megnyugtató, színvonalas ellátására. Ezért beruházási tervek is készültek a hiányok pótlására. Külföldi tőke bevonásával kívánjuk megoldani. A hegyekkel körülvett Buhara és Sza- markand területein végzendő munka nem kis nehézséget jelent. Épp ezért olyan országhoz fordultunk, segítségért, amelynek az ilyen jellegű építészeti munkákban kellő helyismerete és tapasztalata van. így esett a választás az indiaiakra, akik stílusban is közel állnak az itteni hagyományokhoz. Megkezdődtek a felmérési munkálatok és a beruházásra szükséges összeget központi alapból finanszírozzák. Úgy gondolom, két-három éven belül megfelelőbbek lesznek a nagyobb létszám fogadására lehetőségeink. Sinikka Salokorpi „rokonunk" elsőként Porihoz, testvérvárosunkhoz való kötődéséről számolt be. — Boldog voltam, amikor meghallottam, hogy Egerbe jöhetek, hiszen édesanyám Pori szülötte. Számunkra Eger szent hely. És az a véleményem, hogy száz százalékkal tudnánk növelni a finn turistaforgalmat, ha megegyezés jönne létre a F1NNÁ1R és a Malév légi- társaság között, tudniillik a finnek számára igen drága a Malév. — Ugyanezt a véleményt erősítette meg dr. Heinrich Schneider kollégánk is. — Valóban, legalább úgynevezett charter-megállapodásnak kéne létrejönni, amely meghatározott időtartamra szól. És az is hozzá tartozik az igazsághoz, hogy Magyarország nem tartozik a legolcsóbb úticélok közé mostanában. Nehezíti a helyzetet az is, hogy eddig a finn turisták Ausztrián keresztül közelíthették meg csak Magyarországot. Az elmondottak miatt. Személy szerint az egyik legkedvesebb élményem dr. Mja- zovszky Alberttal való találkozás volt, aki nagyon szépen beszél finnül, és ez is legalább olyan nagy kapocs, mint az önök finom tüzes bora, az Egri Bikavér. Haluk Durukal szintén közeli ismerőse a magyaroknak, bár a hozzánk látogató török turisták száma elenyésző a Törökországba utazó magyarokéhoz képest. — Elsősorban jómagam is a repülőárakban látom a hibát. Úgy is. mint a FIJET tagja csatlakozom kollégáim véleményéhez és kijelentem. szívesen látnék egy praktikusabb. kimódoltabb nemzetközi szerződést a Malév és a FIJET-tagországok között. Nehézkesek az összeköttetések, nem egy esetben — mint például Schneider kolléga — egy nappal hamarabb kell elindulni és igy is több mint 300 nyugatnémet márkába kerül az út. Szeretnénk, hogyha nagyon komolyan megvizsgálnák a nemzetközi szerződés lehetőségét. — Ismét Leroux urat kérdezem arról, hogy lát-e lehetőséget abban, hogy a korábbinál nagyobb létszámú francia csoportok látogassanak el hozzánk, reméljük a szorosabb kapcsolatteremtéshez hozzájárul a nemrégiben Párizsban felavatott magyar kulturális intézet is. — Nagyon érdekes kérdés. hiszen évek óta nagy erőket mozgósítottam meg jómagam is annak érdekében, hogy népszerűsítsem Magyarországot. Sajnos, ez idáig nem sok sikerrel, annak ellenére, hogy számos történelmi és kulturális kötődése van a két népnek. Azt hiszem, ebben közrejátszik a túlságosan nagy távolság is. Bár azt hiszem, a francia utazási irodák költségvetése sem elégséges ehhez. Pedig a gasztronómiai élmények, művészettörténeti látnivalók mind-mind vonzóak lehetnek honfitársaimnak. Alaposabb szervező- munkára van szükség, és Vladimir Chernov — Szovjetunió Cveta Potocnik — Jugoszlávia Gyapay Dénes — Magyar- ország (Fotó; Perl Márton) akkor azt hiszem, a jövőben Magyarország lesz a franciák egyik kedvelt kirándulóhelye. Haluk Durukal nem mindennapi bejelentéssel örvendeztette meg a jelenlévőket. — Tudomásom van ártól, hogy a közeljövőben testvér- városi kapcsolat jön létre Ankara és Eger között. Az erre vonatkozó előkészítéseket megtettük, reméljük, a nyár folyamán sor kerül a delegációk cseréjére is. Utoljára, de nem utolsósorban Miklódy Zoltán és Gyapay Dénes számolnak be az Egerben eltöltött napok tapasztalatairól. — Nagyon szerencsésnek tartjuk, hogy Egerre esett a választás — halljuk Miklódy Zoltántól. — Nagyon köszönjük a megye és a város vezetőinek a szives vendéglátást és a nyílt, hangulatos, baráti légkört. Nem utolsósorban. a minden igényt kielégítő, színvonalas szolgáltatást a Hotel Eger személyzetének. Azt hiszem, az idei konferencia nagyot használ a nemzetközi turizmus és Eger hírnevének Gyapay Dénes: — A FIJET tagjai között egy mondás járja. „Az útlevél nemcsak hivatalos okmány, hanem a béke egyfajta dokumentuma." Ennek szellemében kell dolgoznunk, kapcsolatainkat szélesítve egymás jobb megismeréséért. — Köszönjük a beszélgetést. Soós Tamás Miklódy Zoltán — a FIJET titkára Dr. Heinrich Schneider — NSZK Sinnika Salokorpi — Finnország
