Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

y AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nagyüzem a megyei építőanyag-iparban Új termékek az egri téglagyárban Ha az április kerüli a tréfát, végre talán már elmondhatjuk, hogy itt van a várva várt tavasz. Nemcsak a mezőgazdaság, hanem például az idő­járástól szintén meglehetősen függő épitőanyag-ipar is „fellélegezhet”, s különösebb zavarok nélkül vé­gezheti a munkáját. Mint ahogyan ez már látszik is a szakmán: újból „nagyüzem” van megyénk gyáraiban is. • • Ünnepek Gyermekkoromból visz- szasejllk sajátos ízük. za­matok, mással aligha pó­tolható hangulatuk. ösz- szegyűlt az azóta rég szét­szóródott nagy család, ko­pogtattak a szívesen látott vendégek, sorjázhatott a szívet-lelket melengető be­szélgetés, hathattak ránk a már alig-alig élő népi ha­gyományok. Akkor is, ha átértékeltünk valamennyit, ha másképpen értelmeztük, mint távoli őseink, akik a kultikus töltésnek is hódol­tak nemcsak a kedvet szár­nyaltató alkalomnak. Ezek az impressziók a múltba hulltak. Azt hiszem, mindnyájan így vagyunk ezzel, mégis ilyenkor ta­vaszt sugalló húsvét táján körébünk telepszenek. Fe­ledtetik velünk kisebb-na- gyobb gondjainkat, bosszú­ságainkat. Nem gondolunk a kenyér- és pénzkeresettel összefüggő ezernyi teendőre. Ha jelképesen is — úgy vé­lem az utóbbi a gyakoribb —, de díszes ruhát öltünk, s valahogy ehhez a kosz­tümhöz alakítjuk, formál­juk önmagunkat. Fogéko­nyabbá válunk a kézzel fogható jóra, a félreérthe­tetlen örömre, a markáns arcú emberségre. Azt is mondhatnám, hogy e fel­emelő katarzis révén meg­tisztulunk. nemesebbé ed­ződünk. Az lenne a jó, ha ebből a tartalékból jutna az év zö­mét birtokló dolgos, mun­kás időszakra is, ha ezek az erények afféle gyógyító sugárként űznék el a bo­rúfelhőket, s rádöbbennénk arra, hogy a másoknak ön­zetlenül kínált, s úgy is fo­gadott segítség saját órá­inkat is bearanyozva, tar­talommal gazdagítja, s va­lamennyiünknek erőt, ki­tartást ad ahhoz, hogy az esztendőt uraló hétközna­pokon felfrissültén, alkotó lendülettől sarkallva, ösz­tönözve teljesítsük — még­hozzá maradéktalanabbul — megbízatásainkat. Együtt-, működve mindazokkal, akik hasonló, a szűkebb és a tá- gabb környezet, a társada­lom számára is kamatozó céljaink megvalósításáért szorgoskodnak. Kizárólag rajtunk áll, tő­lünk függ, hogy így legyen. Gyűjtsük hát ezeket a ritka élményeket, s ne őrizzük hét lakat rabságában, nyis­suk fel azt a szimbolikus széfet akkor is, amikor a földeken, a munkapadok­nál. az íróasztal mellett re­t mélik tölünk az eddiginél többet, sikeresebbet. Az ünnepek kínálják a magvas ajándékot. Haszno­sítsuk, gyümölcsöztessük ne csak magunk elégedettsé­gére. hanem egy egész or­szág. a haza javára. Meg­szokott gúnyában is . . . Pécsi István Az Észak-magyarországi Tégla, és Cserépipari Válla­lat egri telepén — mint Sán­dor István gyárvezetőtől ér­tesültünk — már a januári kéthetes nagyjavítás befe­jezése óta folyamatosan termelnek. A szokatlanul nagy hideget, sok havat, egyszóval a kellemetlenkedő telet ugyan itt is érezték a műszakokban, s az első ne­gyedévi, mintegy félmillió „egységtéglás'' lemaradás látja még mindig a kárát — ám az igényeket zavar­talanul kielégítik. Két új termékük, a HB 38-as, il­letve a Thermofor 30-as fa­lazóblokk — amelyek ár­ban is- megfelelnek a ve­vők kívánságainak, ízlése­inek — különösen keresett, így a három hónapi érté­kesítés összességében — te­kintve a korábbról megma­radt készletet — felülmúlta a termelést. Ugyanígy ér­deklődés van azonban a kétféle válaszfaltéglára is. Annál inkább, mivel a fo­gyasztók „művi kiszolgá­lást" is kapnak, vagyis nem kell a Tüzép-telepre menniük a vétel alkalmá­val. A műszakokban egyéb­ként nem sok a változás, különösebb fejlesztést nem végeztek az említett hagyo­mányos karbantartáson kí­vül, inkább csak a kemen- ceürítés technikáján kor­szerűsítettek valamit — a helyi ötletek, javaslatok, s buzgalom alapján. A Cement- és Mészmű­vek Bélapátfalvi Gyárában — ahogyan Sas Kálmán igazgató elmondotta érdek­lődésünkre -r- szerencsére hamar túltették magukat a néhány hete történt szomo­rú tűzeseten, az első klirt- kerkemence már 10 nap múlva újra „megindulha­tott", s a második is rövi­desen követte. A kemény telet viszont annál nehe­zebb elfeledniük. Miután annak idején a bánya nem tudott elegendő követ kül­deni a völgyben lévő üzem­nek. mészből kereken négy­ezer tonnás adósságuk ma­radt március utójára. A helyzet szerencsére nem re­ménytelen, legkésőbb az ősz­re pótolni tudják a hiányt, s bíznak abban, hogy addig sem okoznak nagyobb bosz- szúságot az építőknek, épít­kezőknek. Biztatóbb ennél, hogy ugyanakkor klinker- ből — a cement alapanya­gából — 22, ' cementből pe­dig 10 ezer tonnás a terme­lési többletük, s szintén, akár a telepen is kiadják az árut a fogyasztóknak. Ugyanakkor, hogy iparkod­nak igazodni a kis meg­rendelőkhöz, természetesen a nagyobb partnereknek is kedvükben járnak. A Duna- kilitiné! épülő víztároló munkáinak zavartalan ki­szolgálására például bőví­tették a raktárkapacitást, s a létesítménynek már a próbaüzeméig jutottak: Selypről, az Eternit Az­besztcement- és Cementipari Vállalat gyárából Bauer György igazgató kérdése­inkre válaszolva arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy — a vizprogramhoz igazod­va — különösen a nyomó­csőkészítésre fordítanak gondot. A terméket előállító üzem — hogy a gyárt­mány iránt megnövekedett érdeklődésnek minél hama­rább, s a lehető legkisebb zökkenő nélkül eleget te­hessenek — a nagyjavítást még januárban két szabad szombat munkanappá vál­toztatásával, a helyi erők határozottabb összevonásá­val gyorsították. Az igyeke­zet hatására a tervezettnél öt nappal előbb sikerült végezni a feladatokkal, s a gyártást azóta is ütemesen végzik. Azbesztcement nyo­mócsőből és tűzálló alumi- nált cementből az első ne­gyedévben egyaránt többet adtak a tavalyi ilyenkori­nál és az idei esztendő ha­sonló időszakára elképzelt- nél — az előbbinél 284 ki­lométer, az utóbbinál 975 tonna a teljesítmény — de a különféle burkolólemezek mennyisége is meghaladta a vártat. Újdonság az érté­kesítésben, hogy — olasz és svéd megrendelésre — tő­kés piacon is sikerrel pró­bálkoztak az eladással: ösz- szesen 156 tonna tűzálló cement talált gazdára ide­genben. S a kedvező tapasz­talatokon felbuzdulva a partneri kör további bővíté­sére törekednek. A terme­lésnöveléssel egyidejűleg pedig — nem kevés, 26.5 millió forintos költséggel — környezetvédelmi beruhá­zást is megvalósítanak. Ter­mészetesen a belföldi fo­gyasztóknak is iparkodnak a kedvébe járni: a kislakás­építőké lett így például a csütörtök, s minden hétnek ezen a napján helyszíni ki­szolgálással könnyítenek beszerzéseiken. Az erőfeszí­tések. a vásárlókhoz való igazodás következményeként a gyár messzi túlteljesítette első negyedévi, s tavaly ilyenkori eredménytervét is — amihez hozzájárult több más mellett az azbesztce­ment-nyomócső minimális, mindössze 0.97 százalékos selejtsziittje —. elérte a 7,87 millió forintot. Ami re­ményt ad az éves szinten el­képzelt 40 milliós nyereség­re, s talán az igyekvő gár­da ma még eléggé szerény bérének fejlesztésére is. Ami még a továbbiakat 'illeti: nyomócsőből 1350 ki­lométer az idei vágy, a tűz­álló cementből szeretnének legalább 1000 tonnát elad­ni a tőkés piacon, s kísérle­teznek az azbeszt nélküli lemezek gyártásával is. Pillanatkép az egri Vécsey-völgyi téglagyárból (Archiv fotó: Köhidi Imre) Dimes, patkóit tojás, mézeskalács... A locsol- kodók ajándéka lesz a hímes tojás ... Vásárhelyi Tamás népi ipar­művész több mint másfél évszázados receptek alapján készíti a mézeskalá­csokat — mai formába „öltöztetve" Bertha Ferenc villamosmérnök hobbija a tojáspatkolás. dúsvét táján több mint száz tojást lát el apró patkóval (Fotó: Szabó Sándor) Minden Kedves Olvasónknak kellemes / ünnepeket kívánunk! ELKEZDŐDTEK A PRÓBÁK Ónálló premier Egerben Április huszonharmadi- kán mutatják be Egerben az Eugene O’Neil: Utazás az éjszakában című művét, a Katona József Színház és Gárdonyi Géza Színház kö­zös produkciójaként. A két­részes drámát 1940-ben ír­ta az amerikai szerző, s az­zal a kikötéssel bocsátotta útjára, hogy csak halála után húsz esztendővel mu­tathatják be, annak erősen önéletrajzi vonatkozásai mi­att. Ennek ellenére már a keletkezés után pár évvel színpadra került Párizs­ban. s azt követően a világ számos neves teátrumában, így hazánkban is. A darab, egy polgári fa­mília széthullásának kímé­letlen krízisrajza, egyetlen napba sűríti a szereplők fi­zikai és lelki pusztulásának kálváriáját. A mostani előadá's egri próbái megkezdődtek. A főbb szerepekben Módi Sza­bó Gáborral, Olsavszky Évával találkozhat majd a megyeszékhely publikuma A rendező Zsámbéki Gábor Támogatjuk a szabadságokért, függetlenségükért küzdő népeket!

Next

/
Thumbnails
Contents