Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-17 / 91. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 91. szám ARA: 1987. április 17., péntek 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Könyvtár és üzem Van-e halott könyvtár ? Groteszk így a kérdés. De aki jobbon ismeri a megyét, s érdekli a kisebb- nagyobb települések kulturálódási lehetősége, hamar rádöbben, mennyire elhagyatott, mennyire a sír szélére jut megfelelő gazda hiányában néhány könyvtár. Pedig olvasnivaló lenne elegendő. Az állomány fejlesztésére van pénz. A nemtörődömség, a fűtetlen téli kölcsönző, a nyitva tartási órák rendszertelensége azonban szétzilálja az olvasók táborát, s az intézmény falai közül kikopnak lassan a kisdiákok is, holott eleinte a leghűségesebb látogatók voltak. írás helyett ott a televízió, netán a családi könyvtár? Ezek nem jó érvek! Utóbbit általában behatárolja valamelyik családtag ízlése, a televízió pedig megfoszt az írott szöveg bennünk való kiteljesedésének, továbbszövésé. nek lehető varázsától. A könyv élt, hatott egyebütt is, különösképpen azokban az üzemekben, ahol törődtek vele. Vagyis — az SZMT jóvoltából — letéti könyvtárat létesítettek erre-arra, s a termeléssel összefüggő műszaki kiadványok mellé, polcaikra telepítették a szépirodalom termését, a szebbnél-szebb regényeket, útirajzokat, versesköteteket. Megcsappantak üzemi könyvtáraink, illetve a nagy „kenyérharc” közepette megszűnt vonzásuk. Még a szocialista brigádok is hanyagolják vállalásaik között az egykor megszokott témát, színházlátogatás mellett ennek vagy amannak a könyvnek az elolvasását. * Hatvan két gyárának közös művelődési házában van azonban egy letéti könyvtár, amely mindmáig nem veszített vonzásából, amely a városi vagy bejáró dolgozók bázisára építve. mindig eleven érdeklődést tud kelteni maga iránt. Csak a könyvekre, az állomány rendszeres cseréjére, frissítésére utalhatunk a tény hátterét vizsgálva? Nem vonható kétségbe, hogy a mindenképpen kedvező feltételek ösz- szefüggésben vannak a szépirodalom terjesztését szolgáló cukorgyári könyvtár sikereivel. A közel háromszáz rendszeres olvasóval. az évente kikölcsönzött kétezernél több kötettel. Ám, akik ismerik Nánási Géza könyvtárvezetőt. akik tudják róla. menynyit törődik olvasókörének szélesítésével, mit áldoz nyugdíjas napjaiból arra, hogy a nagyon szerény tiszteletdíj ellenére jó reklámot csapjon egy-egy könyvújdonságnak, azok tudják azt is. hogy a könyvtárt — a könyvtáros minősíti! És így van ez nemcsak a munkahelyi kölcsönzők esetében, hanem a falusi, a városi könyvtáraknál is, szerte megyénkben. Moldvay Győző Jelentős eredmények a földvédelemben — Telepek világbanki hitellel — Erőfeszítések a borok táj- és eredetvédelméért Hz élelmiszer-gazdaság Heves megyében Merre tart Heves megye mezőgazdasága és élelmiszeripara? Milyen eredményeket ért el az ágazat az elmúlt esztendőben? Melyek a legfontosabb cél. kitűzések 1987-re vonatkozóan? Ezek a kérdések foglalkoztatták csütörtökön délelőtt Egerben, a megyei tanácson a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint szőkébb hazánk párt- és állami veze- . tőit a tervegyeztető tárgyaláson. Ennek munkájában részt vett dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, valamint Fábryné Dobai Ilona, az SZMT titkára is. A tárgyalást dr. Dobóczky István, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes, valamint Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke vezette. Az élelmiszer-gazdaság helyzetéről Jurányi János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy szőkébb hazánk termelőszövetkezetei és állami gazdaságai tavaly a vártnál jobb eredményeket értek el. A termőhelyi adottságokat, valamint a népgazdasági igényeket figyelembe véve alakították az üzemek vetésszerkezetüket. Az aszály miatt noha kevesebb gabona termett, napraforgóból nagyobb hozamot sikerült betakarítani. Ugyanez vonatkozik a szőlőre, illetve a borgazdaságra is. A megyében gazdálkodó nagyüzemek területének több mint 80 százaléka tartozik a termelési rendszerekhez. Ezek közül is a legérdemibb munkát a Szolnoki Gabona- és Ipari Növények Termelési Rendszere végezte_ A z.öldségtermelés fejlesztésére a legnagyobb erőfeszítéseket a Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet tette. Az állattenyésztésről szólva. Jurányi János aláhúzta, hogy az állomány, az előnyösen változott közgazdasági szabályozók hatására nem csökkent 1986-ban. Sőt, az állati termékek előállításában mérsékelt növekedés volt. Emelkedett a sertés- és baromfiállomány, s az egy tehénre jutó tejtermelés megközelítette a 4300 litert. Megkezdődött a Tárná alsó szakaszán, több mint 40 ezer hektár területen a térségi komplex melioráció. Az élelmiszeripari vállalatok közül tavaly az Eger—Mátra Vidéki Borgazdasági Kombinát, valamint a Heves Megyei Állatforgalmi és Hús- ’ ipari Vállalat növelte termelését. Az elmúlt évben a báto- ri, a nagyfügedi, az istenmezeje a tarnamérai és a csányi termelőszövetkezet összességében 65 millió hiánnyal zárt. Ezek rendezése megkezdődött. A szövetkezeti mozgalom történetében Egy a Heves megyei jó példák közül. A nagyrédei málna nemcsak itthon, hanem országhatárainkon túl is keresett cikk. Ezt csomagolják az asszonyok a hűtőházban TFotó: Perl Márton) 1986-ban érték el a legmagasabb eredményeket, az üzemek közötti eltérés azonban a gazdálkodásban, pénzügyi eredményekben fokozódott. Megyénk négy állami gazdasága tavaly több mint egymilliárd forint termelési értéket tudhatott magáénak. Az idei feladatok közül elsődleges a hozamok gazdaságos növelése, az export fokozása és a kiegyensúlyozott belső ellátás biztosítása. A késői kitavaszodás, az aktuális munkák későbbi indítását tette lehetővé. A gazdaságok mégis minden órát eredményesen kihasználnak a lemaradások pótlására. Nyújtott, illetve két műszakban is dolgoznak, hogy földbe kerüljenek a magvak, helyükre a palánták. A tájékoztatást követően vitára került sor. Felszólalt Kürtösi Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezetője. Emlékeztetett arra, megnyugtató, hogy 1986-ot, a VII. ötéves terv első évét eredményesen zárta szűkebb hazánk élelmiszer-gazdasága. Csökkentek a veszteségek, viszont nőtt az üzemek közötti különbség. Az állattenyésztést jól segítették az árintézkedések. Erre az évre a szövetkezetek és az állami gazdaságok 4,5 százalékos _ termelésnövelést irányoztak elő, amely kevesebb a népgazdasági tervben megfogalmazott 5—5,5 százaléknál. Fontos tehát, hogy terveiket ismét vizsgálják meg és ahol lehet, tegyenek intézkedéseket a termelés további növelése érdekében. Köszönetét mondott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetésének a megyének nyújtott támogatásáért. Sramkó László, a Teszöv titkára arra mutatott rá, hogy kevés az üzemekben a fejlesztési lehetőség. Ennek ellenére a zárszámadásokon a tenniakarás, a kibontakozás keresése fogalmazódott meg. Lényeges az új módszerek elterjesztése a termelésben, emellett a számvitel és az ügyvitel gépesítése is. Bágyi Imre, Heves Megye Tanácsának elnökhelyettese arra mutatott rá, hogy az elmúlt évben is a megyei tanács testületéi megtárgyalták az élelmiszer-gazdaság fejlesztésének legfontosabb feladatait. Mindenekelőtt a gabona- és hústermelést, a szőlő- és borgazdaságot, a költséggazdálkodást, és a minőség javításának teendőit. A Tisza II. öntözőfürt megépítésére hívta fel a minisztérium vezetésének figyelmét, amely jól szolgálhatná a gazdaságok öntözési igényét. Dr. Dobóczky István miniszterhelyettes arról beszélt, hogy 1986-ban Heves megyében jelentős erőfeszítéseket tettek a földvédelemben és - hasznosításban, az erdőtelepítésben. Jó példa a két történelmi borvidék gazdaságainak helytállása és tevékenysége. Felhívta a figyelmet a gabonatermelés fokozására, a gyepterületek jobb hasznosítására. Kiemelte, hogy a megyében tizenegy szakosított állattenyésztési telep világbanki hitellel való rekonstrukciójára kerül sor, amely elismerésre méltó. Bejelentette, hogy az országos borversenyt ebben az évben Egerben rendezik meg. A tervegyeztető tárgyalás után dr. Dobóczky István és munkatársai az Eger—Mátra Vidéki Borgazdasági Kombinát munkájával ismerkedtek meg, Váradi János vezérigazgató tájékoztatója alapján. Ezt követően a miniszterhelyettes kerekasztal- beszélgetés keretében találkozott a megye állami gazdaságainak. szövetkezeteinek és élelmiszeripari vállalatainak vezetőivel. Mentusz Károlv Divatcikkek a „Páva” ■ rr • • •• r |_ rr | lőrinci üzeméből A „Páva” lőrinci üzeme A budapesti „Páva” Ruhagyár női és leányka fehérneműt és felsőruhát készítő vállalat nemrég létesített üzemet Lőrinciben. A Selypi iparmedence új könnyűipari részlegében csaknem száz helybéli és környékbeli asszonynak, leánynak teremtettek munkalehetőséget. Az idén 29 millió termelési értéket szeretnének elérni a lőrinciek. A hazai piac mellett a Szovjetunióba, NSZK-ba és Svédországba is eljutnak az itt készült ruhák. (Fotó: Szabó Sándor) A szerb kormányelnök-helyettes látogatása Köpeczi Béla művelődési miniszter meghívására április 15—16-án Ratko Butu- lija, a Szerb Szocialista Köztársaság kormánya elnökhelyettesének vezetésével szerb kormányküldöttség tartózkodott hazánkban. Megbeszélésükön áttekintették a magyar—jugoszláv kulturális és oktatási együttműködés időszerű kérdéseit. a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Megállapították, hogy a két szomszédos ország közötti, ezen belül a magyar—szerb kapcsolatok, átfogják a kultúra és az oktatás egész területét, szerve, sen hozzájárulnak népeink kapcsolatainak bővítéséhez, elmélyítéséhez, á Magyarországon és Jugoszláviában élő nemzetiségek képzettségének és kulturális szintjének emeléséhez. Erősödjék a szocializmust építő népek egysége!,_____ A lőrinciek az idén már jelentős mennyiségű terméket exportálnak A törzsgárda utánpótlása
