Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 89. szám ÁRA: 1981. április 15., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA FÁSÍTÁSSAL A JOBB, TISZTÁBB LEVEGŐÉRT A népfront a környezetvédelem élén A rákóczifalvi termelőszövetkezet egri telepén Kovács Zsol gondozza a díszcserjéket (Fotó: Perl Márton) Szakértelem Egy tudományágban vagy akár egy gyakorlati kész­séget igénylő szakmában jártasságot szerezni, hosz. szú évek munkájának a gyümölcse. A felhalmozó­dott tapasztalat címekben, rangokban, többnyire nem kifejezhető. Ami pedig az anyagiakat illeti? Azt hi­szem, abban valamennyien egyetérthetünk, akik mind­ezt vállalják. elsősorban nem a meggazdagodást tartják szem előtt. A szakismeret presztízse — nem új jelenség — ma­napság még mindig gyak­ran beosztáshoz, a társa­dalmi hierarchiában elfog­lalt helyhez kötődik. Művészeti területen jár­tas ismerősöm nemrégiben munkahelyet változtatott. Előző pozíciójában — ahol a reflektorfényben volt — gyakran kérték fel szakta­nácsadásra. publikálásra. Mióta munkakönyvében megváltozott a beírás, ezek a meghívások elmaradoz­nak. Először csodálkozott a dolgon, s azon is. hogy a régente az utca másik ol­daláról is hozzá siető isme­rősei köszönését alig vagy csak félvállról fogadják. Nem tagadja: tüske ma­radt benne. Hiszen úgy vé­li, tudásának frissessége semmit sem kopott. Sőt! Igyekszik napra készen kö­vetni az újabb eredménye­ket. Voltaképpen nem tör­tént semmi. Aki volt mun­kahelyén a helyébe lépett, ha nincsenek is tapaszta­latai. előbb-utóbb megszer­zi azt. Csak hát mindany- nyiunknak érdemes elgon­dolkodni azon. vajon érde­mes-e elkallódni hagyni azt a szellemi értéket jelen esetben mozgósítható ala­pos ismeretet, amit embe­rünk továbbra is felaján­lott volna. Ugye hogy nem? Egy dunántúli település. Dombóvár népművelői rég felismerték ezt a felemás gyakorlatot, és évkönyvük­ben — azt hiszem, eddig egyedülálló módon — rész­letesen feltüntették, hogy a helységben ki minek a „tu­dósa”. ismerője. Ha na­gyobb városainkban bonyo­lultabb szervezést is igényel meghonosítani ezt az öt­letet — bár megérné — kisebb falvaink. községe­ink számára mindenkép­pen követendő példaként szolgálhat. A múltban vol­tak ennek szép hagyó má, nyai. Az efféle „listák” két szempontból is előnyösek. Számtalan tapasztalatot, szakértelmet a felszínre hoznak. S azzal, hogy szá­mítunk rájuk, erősítjük ön­becsülésüket is. S talán kö­zelebb kerülünk egymás­hoz. Ami. a mai elidegene­dett világban — valljuk be — nem utolsó szempont. Jámbor Ildikó A Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottsága évek óta fáradozik a szebb, emberhez méltóbb környezetért, termé­szeti értékeink óvásáért. Mai munkabizottsági ülésen többek között a hasznos- hulladék-gyűjtés tapasztala­tairól és az elmúlt évi fá­sítási akcióról számol be Bárdos Ferenc politikai munkatárs. Talán fölösleges, de még­sem árt hangsúlyozni, hogy nem minden hulladék azo­nos a szeméttel. Az illeté­kesek minden üzemhez, in­tézményhez, általános iskolá­hoz felhívást juttattak el, kérve a gyűjtőmunka segí­tését. Az aktívabb munka­végzés érdekében területi szervezőket bíztak meg. Fel­hívásuk alapján négy város és nyolcvankilenc község kapcsolódott be a munkába. Az akció sikerességéhez hoz­zájárult az időpont szeren­csés megválasztása is, és nem maradt el az eredmény sem, hiszen kétmillió 347 ezer forint értékű hasznos hulladék gyűlt össze. Egy főre 7,40 forint jutott. A be­gyűjtött anyagokért kapott pénzek helyi szociális célok megvalósításánál kerülnek majd felhasználásra. Az érvényes együttműkö­dési megállapodások alap­ján tavaly is folytatódott a lakóterületek ingyenes fásí­tási akciója Heves megyé­ben, A rendelkezésre álló Az előadó a bevezetőben kifejtette, hogy a ma embe­re beszédével többféle szere­pet vállalt. Magánszemély, közéleti egyéniség, szakem­ber, ami ugyanennyi közlési készséget feltételez, s mind­nek megvan a maga termé­szetes követelménye. A ma­gánéleti nyelvhasználat ter­mészetesebb, közhely nélkü- libb. Ugyanakkor a közéleti, a hivatali nyelv, a szakmai beszéd elszemélytelenedik. Mint magánember, azt mond­ja például, hogy a busz megtelt, a hivataloskodó szerint ez így hangzik: „az utastér telítve van.” Tehát a hivatali nyelvet is tudni kell használni, s a baj, a „túlhiva- talosítás” nyelvünk egyik csapdája. A túlzott szakmai beüté­seket is érzékletes példák­kal világította meg dr. Ba­kos József. Az egyesülés, az összeolvadás ma már „fú­zió”. Aztán feleslegesen sok keretből 370 ezer forint ju­tott. A Verpeléten kialakított miniarborétum bővítéséhez további 40 ezer forint tá­mogatást kaptak Az Egri Erdőfelügyelőséggel kötött megállapodás alapján mint­egy negyedmillió forint ér­tékű facsemete állt a lakos­ság rendelkezésére. A HNF- hez hatvan igény futott be, a rangsorolásnál figyelembe vették a korábbi években nyújtott támogatást, annak hasznos felhasználását. a szóban forgó település zöld­felületeit, fásítottságát. A rendelkezésükre álló anyagi eszközöket ezek alapján osz­tották fel. Segítséget nyújtot­a szószaporítás. „Bírálatot gyakorolunk az igazgató fe­lé”, ahelyett, hogy megbí­rálnánk őt. Nincs boltunk, üzletünk, csak „egység”, esetleg még komplikáltab­ban „hálózati egység.” Nyel­vű csapdánk, s gyakori szó- használati jelenség a trágár­kodás, a modortalanság, az ízléstelen viselkedés és be­széd is! Használatosak — további csapdaként — a di­vatszavak, amelyek lépten- nyomon beszüremlenek csa­ládi, magánéleti nyelvünk­be. Nincs kívánságunk, nem várakozunk, ott van helyet­te az „elvárás”. S a divat­szavak egy csomó jó magyar kifejezést törölnek beszé­dünkből. Az üzemben a ter­melés ma inkább „felfut”, nem pedig fejlődik, növek­szik, erősödik. És nincs az építőiparban ajtó, ablak, mert ott a borzalmas „nyí­lászáró szerkezet”, továbbá nincs épület, színház, bánya, tak a tervezéshez is, amely megkönnyítette a díszcserjék, a facsemeték esztétikus el­helyezését. Tapasztalatok alapján a faültetés legtöbb esetben a tavaszi időszakra esett. Az akció rugalmassá­gát biztosította a közvetlen megrendelés. A tervezésben, a munka ellenőrzésében ak­tívan részt vettek a megyei környezetvédelmi munkabi­zottság tagjai. Amennyiben lehetőség van rá: kívánt, hogy a kertésze­ti vagy erdészeti szakembe­rek nyújtsanak segítséget a friss hajtások, csemeték utó­gondozásában, locsolásában, ápolásában. szálloda, csak „létesítmény”, ami nem csupán fülbántó, hanem az egyhangúság po­rát hinti szerteszét nyelv- használatunkban. Befejezésként arról beszélt az előadó, miszerint a nyelv- használat eme torzulásai mellett nem mehetünk el közömbösen, az említett nyelvi tisztátalanságok kö­telezettséget is rónak vala­mennyiünkre. És érdemes foglalkoznunk e kérdéskör­rel, fontos beszélnünk róla, mert a tiszta, szép magyar beszéd abban is segít, hogy az emberek közelebb kerül­jenek egymáshoz. Az anyanyelvi hónap me­gyei megnyitója kapcsán el kell még mondanunk, hogy első alkalommal kerül sor az ideihez fogható vállalko­zásra. Amikor is a nagyobb településeken szervezett köz­ponti előadásokat, nyelvtisz­tasági rendezvényeket isko­lai foglalkozások, vetélke­dők, helyesírási versenyek egészítik ki. Eddigi jelzé­sek szerint megyénk peda­gógusai közül közel százan csatlakoznak a megmozdu­láshoz különböző órák megtartásával, vallva, és vállalva, hogy nyelvünk tisztasága valóban összekö­tő kapocs a társadalomban. Moldvay Győző „Nyelvünk tisztasága összekötő kapocs...” A megyei' anyanyelvi hónap megnyitója Hatvanban A TIT Heves Megyei Szervezete által kezdeményezett és jól előkészített anyanyelvi hónap megnyitó /ünnepségét teg­nap este a hatvani ifjúsági házban rendezték meg. Az egy­begyűlt, jobbára pedagógusokból és nyelvünk művelése iránti érdeklődőkből álló közönséget Szokodi Ferenc, a vá­rosi pártbizottság első titkára köszöntötte, utalva a léma időszerű voltára, s arra az egészséges reagálásra, amellyel megyeszerte fogadták la vállalkozást. Ezután dr. Bakos Jó­zsef, az egri tanárképző főiskola nyugalmazott tanára tar­tott igen figyelmet keltő előadást a magánéleti és köz­életi nyelvhasználat /csapdáiról. fl dán miniszterelnök keddi programja Poul Schlüter, a Dán Ki­rályság miniszterelnöke, aki Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghí­vására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, ked­den Bács-Kiskun megyében járt. Kíséretében volt Hans Kühne, Dánia budapesti és Király Andrásné, hazánk koppenhágai nagykövete. A dán kormányfőt a vidéki utazásra elkísérte felesége is. A program első állomása Kecskemét volt. A városhá­zán Romány Pál, a Bács- Kiskun Megyei Pártbizott­ság első titkára és Gajdócsi István a megyei tanács elnö­ke köszöntötte a vendégeket. A fogadtatás kedves szín­foltjaként dán énekek csen­dültek fel Skive város gim­nazistáinak előadásában. A dán fiatalok cserelátogatás­ra érkeztek az alföldi vá­rosba. Az oldott hangulat­ban folytatódó találkozón Poul Schlüter tájékoztatót hallgatott meg az országrész életéről, majd Kecskemét vezetői a Duna—Tisza köze igazgatási, gazdasági és kul­turális központjának min­dennapjaival, törekvéseivel ismertették meg a magas rangú vendéget. A látogatás emlékét a tanács dísztermé­nek patinás vendégkönyvé­ben bejegyzésével örökítet­te meg Poul Schlüter. A városháza a homlokza­tán megkonduló harangok játékával köszönt el a láto­gatóktól, akik ezután rövid városnéző sétára indultak. Elsőként az 1973-han alapí­tott Kodály Zoltán Zenepe­dagógiai Intézetet keresték fel, ahol a világ minden tá­járól érkező, gyakorló zene­tanárok sajátíthatják el a nagy magyar zeneszerző, ze­nepedagógus oktatási mód­szerét. A vendégek tisztele­tére összeállított rövid kon­certműsor után Poul Schlü­ter és kísérete a magyar né­pi iparművészet múzeumá­ban hazánk különböző táj­egységeinek gazdag forma­világát és motívumrendsze­rét őrző használati eszközök­kel. a paraszti élet minden­napi kellékeivel ismerke­dett meg. A múzeum dolgo­zói, az ünnepek közeledtével, gazdagon díszített húsvéti tojásokkal ajándékozták meg a dán kormányfőt. A program a délutáni órákban — a csárdában el­költött magyaros ebédet kö­vetően — Bugacpusztán ért véget a Lenin Termelőszö­vetkezet méntelepének szí­nes lovasbemutatójával. Poul Schlüter és felesége este megtekintette a KISZ Központi Művészegyüttesé­nek műsorát az együttes székházéban. (MTI) Lázár György fogadta Józef Koziolt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Józef Koziol miniszterelnök-he­lyettest, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság lengyel tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József miniszter­elnök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke. Jelen volt Biczó György, hazánk varsói, valamint / Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagy­követe is. A KGST belkereskedelmi miniszterei Budapesten V* ■ m Budapesten megkezdődött a KGST-tagországok belkereske­delmi minisztereinek találkozója. A képen: Marjai József miniszterelnök-helyettes a magyar kormány nevében üdvöz­li a résztvevőket <MTI-fotó, Varga László felvétele — Népújság-telefotó — KS) Budapesten, kedden Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszter elnökletével megkez­dődött a KGST-tagországok belkereskedelmi miniszte­reinek 19. találkozója. A tanácskozáson tájékozód­nak a magyar élelmiszer­kereskedelem működésének tapasztalatairól. valamint megvitatják a műszaki-tudo­mányos fejlesztés főbb irá­nyait a KGST-országok bel­kereskedelmében. Kiemelten foglalkoznak az állami és szövetkezeti belkereskedel­mi választékcsere, a határ menti és az áruházi csere- forgalom bővítésének lehe­tőségeivel és az azt elősegí­tő új együttműködési for­mákkal és módszerekkel. A delegációk a gyákorlatban is megismerkednek — Buda­pesten és Győrött — a ma­gyar belkereskedelemmel. A magyar kormány nevé­ben a résztvevőket Marjai József miniszterelnök-he­lyettes üdvözölte. Üdvözlőlevél Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára és Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke levél­ben üdvözölte Kim ír Szent, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­rát, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság elnökét 75. születésnapja alkalmából. Atomfegyvermentes világot!

Next

/
Thumbnails
Contents