Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-14 / 88. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. április 14., kedd Bckés egyik jellegzetes épülete, az eklektikus stílusú tnúze um. Egykor a földmunkásmozgalom résztvevőinek adott otthont A rekordok könyve ugyan nem tart nyilván ilyen csúcsered menyeket, de ha meggondoljuk, bizony bediene az a közigazgatási furcsaság is, hogy Békés megye névadó települése. Békés összesen négyszer "nyerte el a városi rangot történelme folyamán. Azt. hogy az emberi megtelepedésre igencsak alkalmas ez a vidék, az ásatások során előkerült emlékek jól mutatják. Szkita, kelta, gót, hun és gepida népek használati tárgyai, lakóhelyeik maradványai kerültek elő — bizonyságául annak. hogy itt állandó telephellyé csendesült a népek országútja. Az első földvárat a XIII. században a szlávok építették fel a mai Békés határában, ám az — hiába volt olyan nagy kiterjedésű, jól védhető erősség — nem tudott ellenállni a tatárok ostromának, s így éppen, hogy felépült, elpusztult. Vele tűnt el a Vata vezér leszármazottad magában foglaló Csőit nemzetség apraja, nagyja is. A XV. századig kellett várni, amíg az újabb és ujabo nemzedékek tagjai a környék lápjaiból, mocsaraiból visszarfTerészkedtek, és a ró- gi földvár környékén házakat emeltek. Az 1450-es években azonban már any- nyj utca és tér sorakozott ezen a helyen, hogy a település megkapta a vásártartás jogát, s így várossá emelkedett. Nem sokáig élvezte azokban ezt a kiváltságot, mert a tatár után a török dúlta szét, és ismét elnéptelenedett. Azt -már évszám szerint, pontosam tudjuk, hogy 1711- ben — immár tudatosan, szervezett formában — telepítették újjá Békést. Ez a lakosságcsalogató olyan jól sikerült, hogy 1715-ben ismét megpályázták és el is nyerték a városi rangot a békésiek. Sőt, 1732-ben a megyeszékhely hivatalait is oda telepítették át. Hanem a múlt század második felében Békéscsaba is, Gyula is nagy lendülettel terjeszkedett, és így a szerényebben fejlődő Békés ve- télytársaivá léptek élő. Gyula lett a győztes: oda kerültek át a hivatalok, és a környék névadója 1870-től ismét községként — igaz, nagyközségként — pergette a szürke hétköznapokat. Erre az időre esik a földmunkásmozgalom föllendülése. Sok szegényparaszt, agrárproleTerjeszkedő dúvadunk, a vaddisznó A volt megyeháza, ahol 1949-ben felavatták az ország első művelődési otthonát (Németh Ernő felvételei — KS) ITT AVATTÁK Századunk első felében a vaddisznó leginkább hegyvidékeink zárt és összefüggő erdőségeinek a lakója volt. Állandó állománya élt arBakonyban, a Mecsekben, a Vértesben "és a Pilisben, észak-keleten pedig a Börzsönyben, a Cserhátban. a Mátrában és a Bükkben. Kis számban megtalálhattuk még Gödöllő környékén és a Tolna—Baranya megyei ártéri füzesekben, nádasokban, ingovánvokban is. A tolnai, somogyi és zalai erdőségekben viszont csak odatévedt „vendégként" akadt elvétve egy-egy példány. A Dunántúl sík, ritkán erdősült vidékein, a Mezőföldön, a Kisalföldön hírét sem ismerték éppúgy, mint a Duna— Tisza közében és a Nagy alföldön. Magyarországnak jóSzerint egytized részét sem lakta akkoriban a vaddisznó. A háborús évek rendezetlen vadászati viszonyai más vadfajaink létszámában igen nagy pusztulást hoztak, állományukat csak az utóbbi 20—25 esztendőben emelte vadgazdálkodásunk a korábbinál is magasabb szintre Vaddisznóállományunk azonban kivétel volt: háborús veszteségeit nemcsak minden segitség nélkül kiheverte, hanem hirtelen oly nagymérvű szaporodásnak és terjeszkedésnek indult, hogy ma már az okoz gondot, mit tehetünk ellene? Mert a vaddisznó az erdőben ugyan hasznot hajt a pondrók, a lárvák kitúrásával és össze- szedésével. s túrásaival még a talajt is lazítja, ám ha tanyája közelében mezőgazdasági földeket talál, nagy pusztítást végez: a mezőgazdaságra a vaddisznó a legkárosabb vadfajunk. A búza- és a zabföldeket aratás előtt, a krumpliföldeket a vetés után, a kukoricát pedig legfőképp teljes érése idején keresi fel nagy előszeretettel. Miként háziállataink között a házisertés, vadfajaink között a vaddisznó a legszaporább — ebben szinte még a mezei nyulat is felülmúlja. Mert a mezei nyúl évente ugyan 3—4-szer is fiadzik, összesen 8—12 fiat, de azokra annyi veszedelem leselkedik. hogy jó, ha közülük 2—3 megmarad. Ám a vaddisznó — a házisertéshez hasonlóan — 18—20 heti vem- nesség után évente egyszer ellik, átlagban 3—5 malacot, de a szaporulatot alig fenyegeti veszély. A gyors szaporodás miatt hamar „túlnépesedtek” vaddisznóink eredeti élőhelyei — s ekkor megkezdték terjeszkedésüket. Persze a vaddisznó is, mint minden állat- és növényfaj, csak olyan vidékeket hódíthat meg, ahol megvannak a számára szükséges életkörülmények. Ezt is akaratlanul teremtettük meg vaddisznóinknak: az utóbbi 30 esztendőben megnövekedett hazánkban az erdős területek aránya. Ez idő alatt több mint félmillió hektár területet erdősjtet- tünk. Ez azt jelenti, hogy a vaddisznó élőhelye kb. egynegyedével bővült; s mivel ezek az erdők fejlődésüknek viszonylag korai szakaszában vannak, a vaddisznók számára a legalkalmasabb sűrűséget nyújtják. Táplálékot turkáló vaddisznócsalád HAZAI TÁJAKON Negyedszer is város tár mind bátrabban és sikeresebben szervezkedve hallatta hangját tüntetéseken, gyűléseken. Békés nagyközség lett a sokat emlegetett Viharsarok egyik legforron- góbb pontja! A Tanácsköztársaság kormányzata úgy ismerte el ezt a társadalmi aktivitást, hogy 1919-ben ismét visszaadta a városi címet a helységnek. Ez volt tehát a harmadik újra- rangosodás. A negyedikre azután megint nagyon sokáig — egészen 1973-ig — kellet', várni. Noha 1939-től önáiió múzeuma volt már Beleesnek, és 1949-ben ott avatták fel az ország első művelődési központját, azért sem Gyulával, sem az időközben megyeszékhellyé nőtt Csabával nsm versenyezhetett. Szép csendesen araszolgatott előre a gazdagodás, a sokféle irányú bővülés útján az újratelepítő Weinckheim bárók háromezer holdas birodalmának hajdani központja Helyi ipara kivirágzott — főképpen az ott készülő kosarak és másféle vesszőfonatok híresek —, 1.961-ben vízmüve épült, és a város termelőszövetkezetei is egyre jobban magukra találtak, s hoztak mind nagyobb haszHAZÁNK ELSŐ MŰVELŐDÉSI OTTHONÁT* '*75.£ VTORmÓN OUÉA MICJCIŐCTE Á OTTHONOK TANÁCSA Az avatás emléktáblája not, keltettek messze földön hírt és nevet . . . Aki manapság keresi fel Békést, odabent a fasoroktól ékes főtéren is. meg a kevésbé forgalmas mellékutcákban is azt érzi. tapasztalja: városban jár. A régi megveszékhely ódon épületei példásan rendbehozva illusztrálják a vidéki eklektika egyszerűségét. szerény módosságát — az 1755-ből való barokk református templomban az ország egyik legnagyobb orgonája zúg fel időnként, az 1792-ben épült római katolikus templomban pedig Petőfi barátjának .és „házi piktorának”, Orlai Petrich Somának egy szép oltárképében gyönyörködhetünk. A. L. Mítosz és valóság a macskáról Házimacskáink elődei az európai erdőkből. Ázsia sztyeppéiről és Afrika szavannáiról jöttek — de senki nem tudja, mikor fordítottak hátat a szabad természetnek, hogy az ember társaiul szegődjenek, mégpedig alighanem saját elhatározásukból. és nem az ember kényszerítésére. Albrecht Dürernek a Paradicsomot ábrázoló képén a macska ott látható az első emberpár lábainál, és az iszlám legenda szerint már Noé bárkájában egerekre vadászik. A tudomány azonban csak a körülbelül hétezer évvel ezelőtti időkben, Jerikóban, az első városalapítás előtt. és az Egyiptom előtti időszakban, Törökországban tudott rábukkanni. mint félvad „háziállatra”. Időszámításunk előtt kétezer-ötszáz körül a macska az egyiptomiaknál oroszlánistenként szerepel, mint Basztet. az öröm és termékenység istennője és a fény őrzője. Mindenütt, ahol az ember letelepedett, ahol éléskamrákat rendezett be. hogy a gazdag termést félre tegye nehéz időkre, a macska szívesen látott társ volt; egyfajta laza érdekközösségben élt az emberrel. A macska alighanem egyszerű haszonlesésből szegődött az ember oldalára, s a tengereket járva vele együtt hódította meg a világot: ahol az ember kikötött. a macska is szárazföldre lépett. Ennek ellenére sohasem rendelte magát alá annyira az embernek, mint a kutya és a ló. Az emberek mindig szívesen látták, tisztelték és szerették a macskát, de ugyanakkor könyörtelenül rágalmazták és üldözték is. Ha az ókori Egyiptomban kimúlt egy macska, tulajdonosa leborotválta szemöldökét, mu- mifikáltatta az állatot és külön macskatemetőben te- mettette el. Időszámításunk előtt a hatodik században Japánban a macska olyan fontos vagyontárgy volt hogy a házon kívül csak pórázon vezették. Akjnek nem volt macskája, az megformálta agyagból, hogy elriassza az egereket. A kereszténység rossz szemmel nézte a szégyentelen életöröm és termékenység anarchista szimbólumát: a macska az ördög eszközévé, a boszorkányok állandó társává és a hamisság jelképévé vált. Még mindig tartja magát a macskával szembeni előítélet, pedig ez a nekünk mindig csak használó állat derekasan irtotta a pestist terjesztő patkányokat. Napjainkban a macska, ez a ragadozó állat, melyben zseniális" módon társul az intelligencia az izomerővel, egyre gyakrabban szépíti meg társaságával az ember életét. Ennek alighanem az a magyarázata, hogy egyre szabályozottabbá váló életünkben a macska a szabadság egy darabkáját, egy csipetnyi anarchiát testesít meg. és nem azért szeretjük elsősorban, mert nem ugat. nem kell sétáltatni, nem kell utána adózni és mert nagyon „könnyen kezelhető". A kutyának gazdája van — a macskánál éppen fordítva, ő az ember gazdája. Emlékezzünk csak arra a híres feliratra, mely Cocteau macskájának nyakszalagján állt: „Cocteau az enyém". H eti umor ét elején — Otthon a mennyezet lassan a fejemre esik! — panaszkodik a beteg idegorvosának. — Ezt ismerem — bólint az orvos —. én is régi házban vásároltam lakást! — Szabad akarok lenni, elköltözöm — kiabálja a fiú —. és ne próbálj visszatartani! — Ki akar téged visszatartani? — sóhajt az apa. — Vigyél magaddal! — Rágcsálást hallok! Egér van a lakásában! — Nem, a szomszédom retket eszik! — Mit csinálsz itt éjszaka az utcán? — Nem mehetek haza. a feleségem barátja van nálunk. és a fecsegése egyszerűen az idegeimre megy! + Az iskolában: — Már megint elkéstél. Es még bocsánatot sem kérsz. — Miért, tanító úr? Az apám mindig azt mondja, a tanuláshoz soha nincs késő. ■# Szuzi elmegy az idegorvoshoz. — Kezdjük el mindjárt a kezelést. Kérem, feküdjön le a díványra! — Az istenért, nem. doktor úr. Ijjy kezdődtek a problémáim. . . + — Örülök, hogy kibékültél a feleségeddel. — Honnan veszed? — Láttam, amint tegnap egyetértésben aprítottátok a fát a kertben. — Ó. dehogy, felosztottuk a bútorokat. ÁLLÁSAJÁNLATAI: Finomszerelvénygyár: Eger Egri telephelyére felvesz esztergályosokat, géplakatosokat, vegyész szakmunkást, szerszámkészítőt, szakképzett raktárost, valamint fiatalkorú munkaerőket részmunkaidős munkára. THERMO Kisszövetkezet: Eger, Vörösmarty u. 27. Lakások csőszerelői munkálataihoz felvesz gáz- és központi- fűtés-szerelő; vízvezeték-szerelő szakmunkásokat. HM.-i Távközlési Üzem: Eger, Fellner J. u. 1. Hálózattervezői munkakörbe fiatal műszaki rajzolókat felvesz. AGROKER: Eger, Kistályai út 18. Felvesz gépírni tudó értékesítési előadót, valamint raktári munkást növényvédőszer- és alkatrészraktárba. Borsod Megyei Tejipari V. Egri Üzeme: Eger, Sas út 60. Felvételre keres géplakatost; vízvezeték-szerelőt; targoncavezetőket; női dolgozókat termékleszedő munkakörbe. VIZÉP Építőipari Gépjavító Üzem: Eger, Kistályai út 10. Alkalmaz minősített hegesztőket; lakatos, forgácsoló, hegesztő szakmunkásokat. BUBIV: Eger, Faiskola u. 7. Középfokú faipari végzettséggel rendelkező női munkaerőt alkalmaz programozói és anyagelszámolói munkakörbe. Továbbá felvesz betanított munkásokat: férfi raktári segédmunkást. MÁTRA VOLÁN Egri ütazási Iroda: Eger, Jókai u. 3. Felvételre keres középfokú nyelvvizsgával rendelkező női munkaerőt idegenforgalmi ügyintéző munkakörbe. Egyesített Szociális Intézmény: Eger, Hajdúhegy, Külterület 2. Felvesz gondozót és szakképzett ápolót. Révai Nyomda Egri Gyáregység: Eger, Vincellériskola u. 3. * Alkalmaz érettségizett fiatalokat monószedő munkakörbe: könyvkötészeti szakmunkásokat, továbbá női betanított munkást. HM.-i ZÖLDÉRT Vállalat: Eger, Klapka u. 9. ÉPTEK-boltjába felvesz eladókat. Jelentkezés: Eger, Külsősor u. 10. a boltvezetőnél. Egri hűtőházába felvesz targonca- vezetőket; továbbá gépkocsival rendelkező kiskereskedelmi ügyintézőt. Jelentkezés a hütőház vezetőjénél. Eger, Külsősor u.
