Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-14 / 88. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. április 14., kedd , '%rfiV4 • 33 u * LAPUNK NAPIRENDJÉN * Városaink köztisztasága Amikor lapunk fórumára tüztük a köztisztasági gondokat — az igazat megvallva — félve tettük. Tartottunk attól is, hogy olvasóink, kinyitva az újságot, legyintenek, mondván: „már megint nem tudnak jobbat, aktuálisabbat”. Meghirdetve programunkat aztán kellemesen csalódtunk, minden várakozásunkat felülmúlta a telefonok és a hozzánk érkező 'levelek száma. A téli hóolvadások után bizony-bizony enyhén szólva arcpirító kaotikus állapotok szemlélői és mi szomorúbb, ezeknek előidézői voltunk. Gyöngyösön, Hatvanban és Egerben jószerével alig lehetett látni — beleértve a belvárosi részeket is — ápolt, rendezett, vonzó, tetszetős utcaképet. Ami ilyenkor, tavasz idején az idegenforgalmi szezon nyitányakor igencsak elkelne! Nemcsak az idegeneknek, hanem a helybélieknek is. Noha, jóllehet, a szállingózó papírzacskóknak, kúposra megrakott szemeteskukáknak önmagában vajmi kevés köze van mindehhez. Sokkal inkább ránk tartozik ez, akik előidéztük, körültekintés nélküli szemetelésünkkel, gondatlanságunkkal ezeket a foltokat városaink arculatán. Mégis sok olyan gond és probléma kerül napirendre ezzel kapcsolatosan, amely nem mindig csupán az egyén számára róható fel. Mindezek mögött, amint majd a kérdésekre adott válaszokból is kiderül, meglehetősen sok esetben gazdasági, pénzügyi korlátok és anyagiak híján technikai, szervezési gondok is húzódnak. Kormány—SZOT-ajánlás a béremelésekről Hagyjunk későbbre is! — A városi tanács mélyépítő és városgondozási üzeme által meghirdetett lomtalanítási akció nem mindennapi vihart kavart a Csebokszári-lakótelepen élők körében. Fekete Péter Cifrakapu utcai olvasónk az elszállítás szervezésének hiányosságaira hívta fel a figyelmünket. A választ Vincze Györgytől. a mélyépítő és városgondozási üzem gazdaságvezető- jétöl kértük. — örülök, hogy ismét napirendre került ez a kérdés, ugyanis nem kevés bosszúságot okozott számunkra a helybéliek félreértése. Mi nem szemételtakarítást szerveztünk. hanem a terhessé vált lomokat, régi kályhákat. használhatatlan bútordarabokat, nyűggé vált „filléres emlékeket” kívántunk állami költségen elszállítani! Ehelyett a szóban forgó lakótelepen papíroszacskókat. háztartási szemetet zúdítottak az ott élők a felázott talajra, ahonnan ötszörös energia kellett mindezek elszállítására. Valóban értetlenül álltunk az effajta állampolgári fegyelmezetlenség láttán, mert ismételnem kell, nem szemételtakarítási akcióról, hanem lomtalanításról volt szó. Így a magunk részéről vétlenek vagyunk abban, hogy hetekig rongyokat, nejlonokat és ételmaradékokat cibált városszerte a szél. Zoltán Gábor egri olvasónk elégtelennek tartja a városi szolgálatban és használatban lévő takarítógépek, kukásautók számát. Számíthatunk-e a jövőben beruházásra ezen a téren? A kérdést szintén Vincze Györgynek tettük fel. — Sajnos, nem. Alig több, mint hárommillió forint áll rendfenntartásra a költség- vetésben. Ez közel sem elég még arra sem, hogy minden meglévő gépet működtessünk. Mi többször kértük a normatívák emberléptékű, normális rendezését az illetékesektől. Egy tanácskozáson azt is felvetettük, még ha furcsán hangzik is. és talán lesznek olyan fiatal házasok, akik a mondandóm, mai — jogosan — nem értened egyet, javasoltuk: emberi; kulturált városnegyedeket alakítsunk ki a meglévő részeken és csak úgy kezdjünk újabb építkezésbe, ha biztosítani tudjuk a közmüveket, a szemételszállítást és a parkokat. Így biztos, többeknek egy évnél tovább kéne lakásra várnia, de a meglévő otthonok környékén sokkal kulturáltabb európai szolgáltatást tudnánk biztosítani! — Kórozs László az ellen emelte fel szavát, hogy miért nem büntet és él a felelősségre vonás jogával az oktalan szemetelőkkel szemben a városi tanács gyakrabban. Vincze György válasza a következő volt: — Erre négy ember áll rendelkezésre, aligha győznék, egyébként igaza van a kérdés feltevőjének, rá kellene szoktatnunk ily módon is lakosainkat az önfegyelemre. Sólyom István is a jövőre kíváncsi. Olvasónk azt szeretné tudni, hogy az elkövetkező fűtési szezonban változik-e a troszka- és a szemételhordás rendje. Vincze György adja a feleletet: — A fűtési szezonhoz igazodó -„forda”, azaz fordulási rendet alakítunk ki. Ez azt jelenti, hogy a külső területeken, ahol több a széntüzelésű kályha. mint a belvárosban gyakrabban fog fordulni a troszkát, hamut elszállító kocsi. Rövid távon anyagiakban is ösztönözni fogjuk a sárga ruhába öltözött dolgozóinkat és végül, de nem utolsósorban a meglévő technikai parkot megosztjuk oly módon, hogy a söpröautó többször fog túrázni. dolgozni a külső részeken, mert a tapasztalat az, hogy behozza a szél az ottani szemetet is a központba, nem beszélve a porból is dús szárat eresztő gazmagokról. Szeretnénk a konténereket is saját tulajdonba venni, ezáltal gyakrabban cserélhetők lennének oly módon, hogy a teli szeméttárolóért menő járat egyben magával vinné az üreset is, így nem kéne kétszer fordulni. Korcsog Béla tudósítónk, a mátraalji tranzitváros és idegenforgalmi vonzástényezőkben gazdag Gyöngyös panaszait, észrevételeit gyűjtötte csokorba, ö Gyöngyös és környékének köztisztasági helyzetéről a városgondozási üzem vezetőjét, Pályka Lászlót kérdezte. Simonyi Ferenc gyöngyös- oroszi olvasónk arra kíváncsi. hogyan alakul a város- gondozási üzem 1987. évi köztisztasági programja. — A közelmúltban tűzte napirendre a városi tanács vb a városgondozási üzem 1987. évi munkáját. Itt nagy hangsúlyt kapott a köztisztaság kérdése. Nagyon sok jogos kritika ér bennünket. Sok bírálat hangzott el a tanácstagi beszámolókban is. 1986-ban 16 432 lakásból kellett elszállítanunk a hulladékot. Hozzánk tartozik a vonzáskörzet is, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Mát- rafüred, Mátraháza. Kékes- tető. Idén január 1-étől Gyöngyöstarján, Galyatető és az egész Mátra a megyehatárig. összesen 17 ezer 409 lakást jelent. Természetesen a közületek, intézmények, ipari üzemek hulladékelszállítását is mi végezzük. — Megfelelő-e a géppark, van-e elegendő személyzet, egyszóval biztosítottak-e a feltételek a zavartalan működéshez? — kérdezi Kris- ton Balázs Galyatetőről. — Ügy tűnik, pillanatnyilag a járműpark mennyiségileg elég, de sok gondunk van a műszaki állapotukkal. Folyamatos cserére van szükség. A köztisztasági részlegünk két járművet vásárolt az elmúlt évben, darabját másfél millióért. .. Nyolcvanfős dolgozólétszámunk van. ám sajnos a vállalat ezen részlegénél nagy a fluktuáció. Közismerten nem a keresett munkákhoz tartozik . . . Azt hiszem, a következő adat mindent kifejez, hogy tavaly 95 volt a belépő és 101 a munkahelyünket elhagyók létszáma. Uborkovics Izidor Kékestetőről — az ott pihenők közül — arra volt kíváncsi, hogy nappal miért nem használják többet a seprőgépet és kinek kell biztosítani a szeméttároló edényeket. — A nagy forgalom és a sok parkoló gépjármű miatt a seprőgépet és a locsolókocsit csak éjszaka tudjuk üzemeltetni. Az egyes szeméttároló edények biztosítása a háztulajdonosok feladata. Gyakorta előfordul. hogy nem az egységes, hanem rossz, esetleg lyukas vájlin- gokba rakják ki a ház elé a kertvárosi övezetben a szemetet. Puporka Zsófia a bejelentések kivizsgálásáról és a notórius szemetelők elleni fellépésről érdeklődött. Pályka László: — A bejelentéseket szigorúan kivizsgáljuk. szívesen vesszük az észrevételeket, hisz mindenhol mi sem tudunk ott lenni. A sága „kukás” járataink premizálva vannak. Ha a területükről bejelentés, panasz érkezik, és az jogos. „ugrik" a prémium ... A köztisztasági részlegünk külön gépjármüvet kap a közeljövőben, a panaszok gyors kivizsgálására, a gyors intézkedés megtételére. Köz- tisztasági ellenőreink feladata a figyelmeztetés, nem bírságolhatnak. Április 1- ével azonban megalakult a városi tanács közterület-felügyeleti csoportja, a szabályokat megszegőkkel szemben ők helyszíni bírságot is alkalmazhatnak. Bízunk benne velük együttműködve sikerül javítani a helyzeten. Moldva-y Győző, lapunk fömunkatársa Hatvanból készített köztisztasági helyzet- felmérést. — Elsőként a város főterét. annak környezetét, a települést átszelő 3-as főútvonal mentét igyekeztünk megtiszítani. rendbe tenni — mondja fölvetett kérdésünk kapcsán Juhász Ferenc igazgató. — Jelenleg a parkok zöld területeinek a tavaszi takarítása, a rózsák nyitása, metszése, az ősszel kiültetett virágok gondozása folyik. Sajnos, mindösz- sze harminc munkásunk van, akikkel a sürgőssé vált feladatokat végre kell hajtanunk. Ráadásul a gépek igénybevételére pénzszűke miatt nem keríthetünk sort. Marad tehát a kézi munka. Vállalatunk még saját seprőgépét is kénytelen volt bérbe adni a salgótarjániaknak . . . ! Amikor a vert helyzet előállta felől érdeklődtünk, az igazgató szavaiból kiderült: a megnövekedett munka illő elvégzését egyértelműen anyagi fedezet hiánya akadályozza. Tíz esztendeje azonos évi költségfedezet, mindössze kétmillió-háromszázezer forint áll rendelkezésükre parkok' gondozására a tanács; költségvetésben. Ami mellesleg együtt jár a gondozott parkfelületek csökkentésével, továbbá a gon- dozottság színvonalának mérséklődésével. A vállalat ennek ellenére erejéből teliden mindent megtesz, hogy a város esztétikai környezete ne romoljék. Például kommunista műszakokat szervez, köztisztasági akciókban vesz részt. Ami pedig a fejlesztést illeti? Kétszáz diszfacsemetét, kilenc- száz sörénybokrot, százötven rózsatövet bocsát — tanácsi rendelés alapján — a városlakók rendelkezésére, hogy azokat elültessék és folyamatosan gondozzák. — ^Közismert tény. hogy nem nagyon becsüljük meg azt. ami körülöttünk van. Vonatkozik ez elsősorban a terek, parkok fa- és virágállományára. továbbá a kerti bútorokra. Ennek okán jegyzem meg. hogy a tanácsnál rendelkezésünkre álló, már említett bő kétmillió forintnak közei ez egyötödét évről évre a rongálások helyreállítására, a tönkretett növények pótlására, kitaposott füvek, virágok felújítására kell költenünk. — Hogyan lehetne ezt a vandalizmust megelőzni? — teszi fel magának is a kérdést Juhász Ferenc, aki egyben a Városszépítő Egyesület elnöke. — Újításként most legfőbb célunk, hogy a tanácsi, a vöröskeresztes és népfrontaktívákkal együtt tisztasági őrjáratokat szervezzünk a közeli napokban. És ezek működése során nemcsak megállapítjuk a gondokat, hiányosságokat, de oda is hatunk, hogy a környezet csúfítása, rongálása megszűnjön. Eszközünk a szankcionálás is! Tehát bárki. legyen az háztulajdonos, bérlő, járókelő, nem tesz eleget a minden polgártól elvárható magatartási igényeknek, vele szemben szabálysértési eljárást kezdeményezünk. Egyébként vallja és hirdeti az igazgató, hogy elsősorban nem a költséges takarításon múlik egy város, egy település esztétikus megjelenése, hanem azon, hogy az ott élő emberek menynyire fegyelmezettek, menynyire tartózkodnak a szemeteléstől, a környezet rongálásától. Ennek ellenére széles körű, háromnapos vá- rosszépítési akcióra készül a városgazdálkodási vállalat, mégpedig a tanács műszaki osztálya, a Hazafias Népfront, valamint a helyi Vöröskereszt támogatásával. Április 23—24—25. napjain kerül sor a közterületek nagytakarítására, a felgyülemlett hulladék, szemét elszállítására az egész városban, s az előre " ismertetett menetrend szerint. Ugyanekkor felszámolják a még meglevő, néhány illegális szemétlerakó telepet is! Hogy mindez elegendő lesz-e ahhoz. hogy vert helyzetéből kikászálódjon Hatvan köz- tisztasága? Bízzunk benne, miszerint a széles körű ösz- szefogás, a sokféle akció meghozza gyümölcsét. Elmúlt a jó" előre sokat emlegetett április 1.. amelyről december óta úgy szokás beszélni, mint a bérstop határnapjáról. Holott — nem is volt bérstop! Csupán a pontosság kedvéért: a kormány ajánlotta, hogy 1986. december 1-től 1987 első negyedévének végéig a vállalatok. intézmények, gazdálkodó szervek ne hajtsanak végre alapbéremelést. Túl a határidőn, megállapítható — erről tanúskodnak az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal adatai —. hogy a vállalatok túlnyomó többsége fegyelmezetten tudomásul vette a kormány irányelveiben foglaltakat és — kevés kivétellel — nem hajtott végre alapbéremeléseket. Ne visszamenőleg Gazdaságban nem használatos a feltételes mód. a „ha”, ezúttal mégis megengedhetjük a feltételezést: „ha” az említett irányelvek nem szabták volna meg az április elsejei határidőt. talán alig lett volna vállalat, ahol a dolgozók sürgetik az alapbérek emelését. Csupán azért, mert máskor sem szokták, kivárják azt a bizonyos mérleg utáni időpontot. Most viszont nagy várakozás előzte meg — legalábbis sok helyen — a határidő eljövetelét. itt-ott túlzott reményekkel a béremelés mértékét illetően. Nem szabad kifelejteni egy igen lényeges részét annak a bizonyos „bérstop'-irány- elvnek: a vállalatokat semmi és senki nem gátolta abban. hogy az alapbéren kívül, jutalom, prémium és hasonló címeken adjanak pénzt azoknak, akik jó munkájukkal azt kiérdemelték. Természetesen azt is a teljesítményekhez kötve. Továbbra is a teljesítmény áll a középpontban, s ez így lesz — nem kell hozzá jóstehetség — még igen hosszú ideig. Ebből következik az is. hogy nem szabad visszamenő hatállyal emelni az alapbéreket április 1. után. Azaz: az alapbéremeléseknek ösztönözniük kell a további jó munkára —. márpedig az elmúlt időszakra visszamenőleg kifizetendő bér aligha ösztönözne bármire is. Annál inkább ösztönözhet a továbbiakra, s a vállalatoknak úgy kell kalkulálniuk. hogy a kifizetendő bér megteremtse majd saját forrását, vagyis arányban legyen az egész évben várható — és elérhető — teljesítményekkel. Feltétel: a teljesítmény Könnyű és — főleg — népszerű intézkedés lenne most a vállalatoknál, ha egyszeriben nagyobb mértékű béremelést hajtanának végre Csakhogy az élőmunka utáni közterheket ugyanabból az. összegből kell fizetniük a vállalatoknak, amelyből beruházásaikat. fejlesztéseiket fedezik. A mai helyzetben kevés vállalat engedheti meg magának (ha egyáltalán van ilyen), hogy ne emelje műszaki színvonalát, ne költsön újabb, korszerűbb gépekre. berendezésekre. Aki viszont mégis így tesz — a vállalat jövőjét kockáztatja még akkor is. ha „futja a kasszából”. Ahol a teljesítmények nélkül kifizetett bérek után magas adókat kellett fizetniük a vállalatoknak, az idén a bértömeg az ilyen „többlet” nélkül, tehát a korábbi szinten marad, az így kifizetett bér nem számít a bázisösszegbe. Ugyanez a rendelkezés fennmarad a következő évre is: az 1987-ben tel- jesítményháttér nélkül kifizetett béreket levonják 1988- ban a teljes bértömegből. Másik, igen szigorú intézkedés, amit mindenképpen számon kér az államháztartás: egyáltalán nem növelhetik a bértömeget azok a vállalatok, amelyek 1986-ban veszteségesek vagy alaphiányosak voltak — feltéve, ha nincs kilátás arra, hogy az idén megszüntetik ezt az állapotot. Ott sem jelenti ez azt, hogy egyes dolgozóknak vagy akár üzemrészeknek, meghatározott beosztásúak- nak a bérét nem lehet emelni. Lehet, de csak akkor, ha csökken a létszám, s a fennmaradó bér elosztható. ösztönöizük a legjobbakat Biztosan lesznek olyan vállalatok. amelyeknek eddigi nehézségeik mellé újakat teremtenek a most kiadott a minisztériumokon át a vállalatok vezetőihez eljuttatott — irányelvek. amelyekkel (mint a SZOT március 26-i üléséről kiadott közlemény bizonyítja), a szakszervezetek egyetértenek. Éppen azért, mert — ez valójában érdek- védelem. Azok érdekeinek védelme, akik minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy vállalatuk és az egész népgazdaság kijusson a jelenlegi bajokból. S mindezekért: előre néznék. A mostani alapbéremelés nem meríti ki az egész év lehetőségeit. Általában a kormány és a SZOT is ajánlja. hogy a béremeléseket ne egyszerre, hanem fokozatosan, az év folyamán hajtsák végre. Ily módon később is marad pénz a vállalatvezetés kezében, a kiemelkedő teljesítmények ösztönzésére. Erre pedig egész esztendőben szükség lesz. V. E. Nemzetközi kamionparkoló Az első magyarországi nemzetközi kamionparkolót felavatták Budapesten az M5-os autópálya bevezető szakasza mellett. a Nagykőrösi úton. Az új létesítmény több mint 120 pótkocsis szerelvény parkolására ad lehetőséget, kulturált, biztonságos feltételek között (MTl-fotó: Kiss G. Péter — KS)
