Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-13 / 87. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. április 13., hétfő s. Üzen a szerkesztő Sz. J. Zaklatott hangú írásából kétségtelen jó szándék érző­dik ki, hiszen a közvetlen szomszédságában zajló, köny- nyen tragédiához vezető csa­ládi állapotokat írja le. Szem­léltetésül a részeges életvi­telű családapa kiabálásaiból idézi a fenyegetést: „Itt tízért is tragédia lesz.” Fel­teszi az aggódó kérdést: Hány gyerek válik így, lemiatt bűnözővé? A két gyermek érdekében |emelne szót, akik majd egy bírói döntés alap­ján kapnak lehetőséget ki­kerülni ebből a nehéz hely­zetből. A levélben felsorolt sza­badosságok, a család életé­nek megkeserítése, az ita­lozás olyan hatása, hogy az apa mit sem törődik gyer­mekeivel, ittasan hazamen- ve nem látja vagy nem akarja őket látni <— nem rit­ka esemény egy ilyen család­ban. jAzért idéztük leve­lének lényegét, hogy a téma, ez a nyugtalanító állapot ne maradjon a csend ár­nyé ká ban. S. I. Az érvényben lévő jog­szabályi rendelkezést pon­tosan ladtuk meg iválaszunk­ban.. Nem ismerjük körül­ményeit, ezért nem tudjuk eligazítani, önnél Imiért nem adtak a gyerek után tizen­négy éves kora után szabad­ságot. Évekre 'visszamenő­leg követelni a szabadság kiadását nem lehet. B J. Simon István, lelkiisme­retére hallgatva, poétái tu­dásától indíttatva mondta, vagy irta önnek, hogy írá­sai nem ütik meg azt a mér­téket, amellyel a közönség elé lehet állni. Helyesírá­si hibákkal is vívódó-vias- kodó lelkiállapotában vallo­másnak jelöli a hozzánk be­küldött verseket és a leve­let is. De mindez így, együtt, nem költészet még. Azért a következő három mondatot és ,a végkövetkeztetést nem gondolta egészen végig: ,,Ilyenkor József Attila jut eszembe. Ö is szegény ma­radt élete végéig. Hát... Én is ilyen szegény költő va­gyok. Nem engedem magam megszégyeníteni!. (A szö­veget betüpontossággal idéz­tük.) Megjegyzésünk: azért az élet és a ,költészet nem ilyen egyszerű. Más, amiben hisz és megint más a való­ság! K. G. Rövid választ kért: a szon­da működhet, véleményünk szerint indokoltan működik is. A tavaly életbe léptetett rendelkezések valóban több­rétűvé tették ezt a felada­tot. A meglepetésszerűség csak fokozza a hatást, azt a bizonyos hatékonyságot! Az IBUSZ Gyöngyösi Irodája felvételre keres ÜGYINTÉZŐT érettségivel és alapfokú német nyelvtudással. Cím: GYÖNGYÖS Kossuth L. u. 6. Telefon: 11-806 LEVÉL AZ ILLETÉKESTŐL Nemcsak szállítottunk., Lapunk április 4-i számá­ban Lomtalanítás — de ho­gyan ... ? címmel megjelent cikkünkre az Egri Városi Ta­nács Mélyépítő és Városgon­dozási Üzemének gazdaság- vezetője. Vincze György a következőket válaszolta: „Az üzem nevében köszönöm a glossza reális hangvételét, ugyanis az értelmes rend­hez nemcsak a lom elszál­lítása szükségeltetik. Amit a feladat magaslatára való emelkedésről írtak, arra azt kell mondanom, hogy a la­kók négy-öt méterenként ku- pacoltak. tehát aránytalanul több időt vett igénybe a pa­kolás, szállítás. A nagyobb baj azonban az volt, hogy a lomtalanítás sokaknál a sze­meteléssel párosult., A szél ugyanis a szekrényt, a fo­telt nem sodorja el, de a szemetet igen, annak pedig a konténerben vagy a kuká­ban van a helye. Sokan a járdák helyett a zöld felü­letekre pakolták a lim-lo- mot és a szemetet. Jóval messzebbről, és nagy sárból kellett kihordani azokat. Így valóban sokba kerül a lom­talanítás, mert nemcsak szál­lítanunk kellett —■ amire vállalkoztunk —, hanem fel kellett takarítanunk a vá­rosrészt." Az erdőt és a környezetet károsítja Védjük vagy pusztítjuk címmel közöltük március 23-i számunkban egyik olvasónk levelét, amelyben az állt. hogy a Sár-hegyen égetéssel kipusztítják az Európában is egyedülálló növényzetet. Az írás a következő kérdéssel zárult: „Akad-e valaki, aki vérbeli gazdaként gondos­kodna a ritka növényzet biz­tonságáról?” Dr. Bartucz Ferenc, a Bük­ki Nemzeti Park igazgatója a cikkre az alábbiakat vá­laszolta: „Szerencsére a nö­vénytani értékek a gazége­téstől nem károsodnak. A tavaszi meleg, napfény, csa­padék hatására üdén és fris­sen hajt ki az új növény. Az égett területen még frisseb­ben, dekoratívabban. mint a száraz takaróval bontott­nál. Az égetés a többször újratelepített erdőt viszont annyira károsítja, hogy a sár­hegyi erdőtelepítést sokad­szor már nem ismételjük meg, mivel minden évben leégetik. Károsítják a Szent Anna-kápolna és a Sástó környékének berendezéseit, s környezetét szeméttel csú­fítják. Tehát nem a termé­szeti érték, hanem a környe­zet károsodik elsősorban.” KISEBB-NAGYOBB BOSSZÚSÁGOK Sárbombák Egerben, az északi lakótelepen, a szülői felügyelet nélkül játszadozó gyerekek az íjak és a szöges végű dárdák után, újabb „játékkal” rukkoltak elő. Sárból nagy golyókat ké­szítenek, majd botra szúrva, a többemeletes házak falait célozzák, vagy ahogy ők mondják, „bombázzák” velük. A piszkos gombóc feltapad és elcsúfítja az épületet. De elő­fordult már az is, hogy az egyhetes szünidőt arra használ­ták fel, hogy a házak falát borító hungarocell szigetelésbe lyukat fúrtak és benne tüzet gyújtottak. Vajon meddig néz­zük még el gyermekeinknek ezeket a garázdaságnak is be­illő csíny tevéseket? H. Búzás Ágoston Eger Egy rózsaszál ... Méltán büszkék a recskiek a község ABC-áruházára, hi­szen áruválasztékban való­ban gazdag. A kiszolgálás udvarias és gyors. A vásárló akaratlanul is felfigyel azon­ban egy díszes, színesre fes­tett, tapétázott, kapura em­lékeztető építményre, amely­re sok-sok művirágot ag­gattak. Aztán szeme meg­akad az ott elhelyezett ár­jegyzéken is: egy rózsaszál 24, egy tulipán 18 forint. Ró­zsacsokor megrendelhető 23, 26 és 36 forintért: Vajon ezt a „virágtermést” a helyi ABC vagy inkább egy kis­termelő kisiparos ajánlja a vásárlóknak? Baranyi Imre, Eger A REZESBANDA FÚJTA Ötvenéves találkozó ötvenéves öregdiák-talál­kozóra kaptam meghívót. Résztvevői 1937-ben végez­ték el az elemi iskola 6. osz­tályát. Tizenkét évesek vol­tak akkor, hamar megkós­tolták a cselédek, a kisbére- sek, a napszámosok olykor keserű kenyerét. Aztán ki­tört a második világháború, fejükre zúdítva sok szomo­rúságot. szenvedést, ök vol­tak azok, akik a felszaba­dulás után végigküzdötték a kemény éveket. Most vala­mennyien nyugdíj- ~ok. Bol­dog nagymamák. igyapák. Bevallom, furcsa érzéssel lépkedtem felesége nmei a találkozó színhelyéhez. Mi nem tanítottuk őket, hiszen még ötvenévesek sem va­gyunk. De mivel megtisztel­tek bennünket írásban és szóban is. úgy gondoltuk, il­lik megjelenni. És mondha­tom. nagy élmény volt ve­lük eltölteni egy szép estét. A boldogi rezesbanda — amely ritka már az ország­ban — trombitái messze hal­latszottak. A vacsora előtt a résztvevők megemlékeztek egykori tanítóikról, két osz­tálytársukról, akik már nem lehettek közöttük. A találko­zón elgondolkodtam azon. hogy milyen nagyszerű tár­saság és emberek között élünk, akik még mindig nem felejtették , el vidám iskola­éveiket. Bálint Sándor Boldog Olvasóink kérték A gondozás és nevelés Hetek óta részleteiben tag­laljuk a családjogi törvény új rendelkezéseit, amelyek július 1-jétőí lépnek hatály­ba. A • család állapotában végbemenő változások — el­sősorban erkölcsiekre gon­dolunk — feltétlenül szüksé­gessé tették ezeket a mar­kánsabb, itt-ott keményeb­ben fogalmazott előírásokat, hogy a veszélyeztetett gyer­mekek és családok könnyeb­ben és ne nagy sérülésekkel vészeljék át a konfliktuso­kat, olykor tényleges és el­szomorító drámákat. Mert nem csak az tragédia, ha valaki meghal, hanem az is óriási erkölcsi, társadalmi kár, ha a válás küzdelméből a felek és főleg a gyermek erkölcsi érzéketlenséggel, vagy nagyon megkínzottan szabadul. És ebben nincs semmi túlzás! A mostani törvényi elgon­dolás kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy a szülők egyezzenek meg a gyermekek elhelyezéséről, mert ezzel a döntésükkel, egymás között erkölcsileg is választ adnak arra a kérdés­re. vajon szeretik-e gyerme­küket, maguk közül melyi­ket ítélik jobbnak, alkal­masabbnak a gondozásra, nevelésre. Csak akkor dönt a bíróság, ha nem tudnak megegyezni. Alakulhat a helyzet azonban úgy is. hogy helyettük mást kell kijelöl­ni erre a feladatra. Ismét csak a tapasztalatra hivat­kozunk. hány eddigi perben nem kerülhetett ilyen hang­súllyal szóba a nagyszülők szerepvállalása. És hogy az apán és az anyán kívül egy másik ember szerepe meny­nyire fontos és szükségszerű lehet, mutatja az a további intézkedés is. hogy a gyer­mek elhelyezése iránt a szü­lők, a gyámhatóság. az ügyész indíthat pert. Az élet által felszínre ho­zott szomorú példák alap­ján fogalmazta meg az úi CSJT azt is, hogy a gyer­mek végleges külföldre tá­vozására vonatkozó szülői nyilatkozathoz a gyámható­ság jóváhagyása is szüksé­ges. A tönkrement házassá­gok és következményeinek egyik modern „helyrezökken- tési próbálkozása” az. hogy a külföldi rokonokat, kap­csolatokat is bevonják a bomló család sebeinek meg­szüntetésére. „utókezelésé­Á mi érdekünkben Polgári védelmi, kiállítás nyílt Horton, A helyi kultúr- házban rendezett bemutatón az ide látogatók megismer­kedhetnek a polgárvédelem feladataival, eszközeivel (Fotó: Szabó Sándor) § MEGKÉRDEZTÜK: Mi történt a híddal? Egerben megkezdték a Vö­rösmarty utcán levő Kis- völgy-híd karbantartását. A téli károsodások miatt olyan munkákat kell elvégezniük az építőknek, amelyek június 26-ig tartanak. Hogy mi tör­tént a híddal? Ezt kérdez­tük Bojtor Lajostól, a Mis­kolci Közúti Igazgatóság kordinációs főmérnökségének létesítményi főmérnökétől. — A híd hetedik éves — mondta a főmérnök. — Ez önmagában azonban még nem adna okot egy több mint kétmillió forintba kerülő karbantartásra. Eleve kicsi a híd esése. Mindaz termé­szetesen a megadott előírá­sokon belül van. Ahhoz azonban, hogy lefolyjon a hóié, a víz, megfelelően ta­karítani kellene. A tanács nem intézkedett, és a híd két oldalán télen otthagyták a havat, s így a só „meg­ette” a szegélyeket. A kar­bantartás során nagyobb víz­nyelő rácsokat építünk be, s az újrabetonozott szegélye­ket műanyag bevonattal lát­juk el. Ezen túl a házakat és a gyalogosokat kímélve, a sárvédő palánkokat meg­emeljük. A város felé veze­tő szakaszon repedéseket is tapasztaltunk, amelyeket szintén kijavítunk. A mun­kálatok pedig azért tarta­nak ilyen sokáig, mivel a hídon biztosítani kell a for­galmat, s így csak lassabban haladhatnak az ott dolgozók. Papp József forgalomtech­nikai mérnöktől azt kérdez­tük, mennyiben érinti ez a hídon közlekedőket. — Kisebb-nagyobb torló­dásokra lehet számítani a jelzett időpontig — hallhat­tuk tőle. — Ahogy a mun­kák megkívánják, vagy a Csebokszári-lakótelep, illet­ve a város felé vezető kül­ső sávokat zárjukN le időle­gesen. Mindehhez annyit tennénk hozzá, hogy már az elmúlt évben is a telet követően nem kis felújításra szorult a híd. Ezúttal, mint hallhat­tuk, több mint kétmillió fo­rintba kerülnek az elvégzen­dő munkák. Vajon melyik lenne olcsóbb: telenként rendszeresen takarítani vagy tavaszonként forgalomkorlá­tozás mellett, több millióért karbantartani ... ? 1 (k. sz. e.) NÉPVISELET, KERÁMIA, KÉPZŐMŰVÉSZET Kiállítások Matyóföldön Keveset hallunk és olva­sunk Matyóföld kulturá­lis életéről, pedig Mezőkö­vesden mostanában rangos kiállítások csalogatják szel­lemi kirándulásra az egrie­ket is. A városi galéria ál­landó és időszaki tárlatai nemcsak a táj népviseletét idézik fel, hanem fazekas- kultúrájának és képzőművé­szetének gazdagságát is. Alapja természetesen a ma­tyó népművészet, amelynek kincsei egy sajátos népvise­let hímzéseiben mutatkoz­nak meg. A helybeli házi­ipari szövetkezet jubileumi ajándéka a városnak szemet gyönyörködtető válogatás. Érzékelteti a mezőkövesdivel rokon tardi és szentistváni hímzést is. Takács István festőmű­vész emlékkiállítása felidé­zi az országos hírű templom- festőnek a szülőföldhöz va­ló ragaszkodását. Erről tanús­kodnak zsánerképei, jelleg­zetes alakjai, a régi utcák, utcarészletek. Dala József a volt gimnáziumi rajztanár sem tudott ellenállni a táj vonzásának: képei műfajuk­ban és technikájukban is figyelmet érdemelnek. Hubay Miklós fest tájké­pet, de figurális műveivel is találkozhat az érdeklődő a tárlaton. Színvilágát, alko­tóhitét, egyéni piktúráját harminchárom alkotás rep­rezentálja. Éltető közege a táj, az erdő és a derűt, biz­tonságot kereső ember. Mika István ALBAPLAST nyílászárók és ALBA-SADI álmennyezet cseréjét, és beépítését vállaljak Nógrád és Heves megyében. Észak-Heves Megyei Építő- és Szolgáltató Ipari Szövetkezet 3341 Egercsehi, Iskola u. 2. Telex: 63-466. Telefon: 16 ön csak rendel, mi mindent elvégzőnk.

Next

/
Thumbnails
Contents