Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-07 / 56. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 56. szám ÁRA: 1987. március 7.. szombat 2.20 FORINT Nők Annyi mindent elmond­tak már a .nőkről, de azt hiszem, még ,mindig nem eleget. A bölcsebbek azt vallják, hogy soha nem le­het kiismerni őket. Mások cinikusan megjegyzik, hogy sem velük, sem nélkülük nem lehet élni. Ügy gondolom, nemcsak férfitársaim itudnák a szel­lemes mondásokat porolni a i gyengébb nemmel kapcso­latban, hanem maguk a legilletékesebbek ts. Bizonyára nem veszik rossz néven tőlem, ha most < nem állok be ebbe a sor- í ba, hanem valami más szándékkal kérek . szót. Ilyenkor minden évben eszembe jut ugyanis az. hogy mi már alapérvényű- en megfogalmaztuk a női egyenjogúság elvét, de a köznapokban mintha meg­feledkeznénk ‘erről a na­gyon fontos kinyilatkozta­tásról. Tessék csak meg­hallgatni a vállalatok, szö­vetkezetek, intézmények férfi vezetőit. Mit is mon­danak ők a női dolgozók­ról? Először is dicsérik őket szorgalmukért, megbízható­ságukért, majd .szóvá te­szik, hogy olykor sokat fe­csegnek és nagyon szeret­nek pletykálkodni. de : A legnagyobb baj az, hogy gyakran hiányoznak mun­kába lépésük első évtize­dében. n házasságkötést követő időkben. Abból a puszta tényből fakad ez a gyakorlat, hogy a kisgyer­mek mellett otthon kell maradniuk, ha valamiféle betegség látogat ,hozzájuk. Megértik ezt, hogyne ér­tenék meg, de . . . a válla­lat; a gyár, az üzem belső munkarendje..., a helyet­tesítés .... a teljesítmény elmaradása . .., és így to­vább és igy tovább. Van tehát egy szépen hangzó tételünk, és van hozzá egy ■,)köznapi” mor- golódásunk. Az elvet min­dig sokkal könnyebb elfo­gadni ugyanis, mint a hét­köznapok szürke folyamá­ban vele együtt élni. Illet­ve ez is úgy van, hogy az ember Imindig vsak a saját gondját érzi át igazán, ha a szomszéd is hasonló ne­hézségekkel i küzd, csak egyetértőén hümmögünk. Magunkban pedig hozzá­tesszük, hogy mi a csodá­nak morgolódik, hiszen tud­hatta, hogy a nő legszebb hivatása az, hogy anya le­gyen. Hiába csürjük-csavarjuk, ebben a „nőügyben" még nem 'értük utol saját igaz elméletünket. Minden évben ■ ilyentájt eszembe jut, hogy az a bi­zonyos /nőnapi jgy szál vi­rág, az a szépen elmondott vers és az a gonddal meg­fogalmazott köszöntő ugyan mind-mind őszinte szándé­kot tükröz, de —! Jó vol­na mindebből átmenteni egy adagot Iaz év többi napjaira is. Mindjárt ke­vesebb lenne a könny a női szemekben, és mind­járt jobb lenne, a közérzet a munkahelyeken. Akik foglalkoznak lélek­tannal, azok mondják, hogy a ijó hangulat tulajdonkép­pen termelési tényező is. önző érdekünk tehát, hogy ’ megértsük a másikat — a S nőt. G. Molnár Ferenc „Nemcsak az eredményekről merünk beszélni, bátran szólunk hibáinkról is...” Megyénkbe látogatott Szabó István, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke — Már-már azt hittük, hogy megfagytatok Finnországban — hangzott el a félig tréfás baráti mondat a vendéglátó köszöntésére Szabó István­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a TOT elnökének megjegyzé­seként. Mégpedig tegnap, március 6-án, Egerben, a megyei pártszékház előtt. A cimzett Barta Ala­jos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára volt, aki — mint lapunkban részletesen be­számoltunk róla — az MSZMP KB delegációjának tagjaként többnapos, hivatalos látogatást tett Finnországban, és most házigazdája volt a figyel­mes vendégnek, a Politikai Bizottság tagjának. Mint a további „párbeszédből” kiderült: a ma­gas rangú vendég egyrészt régi ismerőse a pártbi­zottság első titkárának, másrészt azért érkezett megyénkbe, hogy érdeklődjön", tájékozódjon sző­kébb hazánk. Heves megye gazdasági, politikai életéről, munkájáról, az eredményekről, a sike­rekről, a gondokról egyaránt. A hivatalos köszöntést hi­vatalos tájékoztatás követte. Az eseményen részt vettek: Virág Károly, Kiss Sándor, dr. Asztalos Miklós, a me­gyei pártbizottság titkárai és Schmidt Rezső, Heves Me­gye Tanácsának, illetve Tóth Mihály, a Teszöv elnöke. A találkozón Szabó Istvánt Barta Alajos, a megyei párt- bizottság első titkára köszön­tötte, majd részletes tájé­koztatást adott a Politikai Bizottság tagjának megyénk lakosságának múlt évi mun­kájáról, eredményeiről, sike­reiről. gondjairól. Konkrét tényekkel értékel­te és elemezte Barta Alajos a megye iparának és mező- gazdaságának, valamint a megyénkben dolgozó szelle­mi értelmiségnek az újat te­remtő tevékenységét. majd őszintén szólt azokról a gon­dokról, feszültségekről, ame­lyek megyénkben is megta­lálhatók és egyaránt foglal­koztatják az ipari, a mező- gazdasági üzemek kollektí­váit. a különböző intézmé­nyek vezetőit és dolgozóit. A jó munkát értékelve em­lítette, hogy a januári, ked­vezőtlen időjárás által oko­zott károkat rövidesen pó­tolják megyénk gazdasági egységei, és a nehezebb, az igényesebb gazdasági körül­mények ellenére is. biztos munkára és megélhetésre számíthatnak Heves megye fizikai és szellemi dolgozói. Szabó István, a Politikai Bizottság tagja ezután — mint a megye régi ismerője és tisztelője — több kérdést tett fel a helyi párt- és ál­lami vezetőknek az ipar. a mezőgazdaság, a szövetkeze­tek munkájáról, tervéiről, célkitűzéseivel kapcsolato­san, majd azokról a témák­ról tájékoztatta megyénk ve. zetőit — az árak, a bérek várható alakulása, a nyug­díjrendszer tervezett korsze­rűsítése. a belső tartalékok feltárása és hasznosítása stb. —. amelyekkel, mint a Po­litikai Bizottság tagja is, nap mint nap foglalkozik. Majd a következő konkrét kérdést tette fel a megyei pártbi­zottság első titkárának: — Szocialista társadalmunk jövőjét értékelve, a Közpon­ti Bizottság múlt év novem­beri határozatait értelmezve, megtárgyalva, most hogyan lehet jellemezni a kommu­nisták és a pártonkivüliek véleményét Heves megyé­ben? — őszintén és nyugodt lel­kiismerettel mondhatom — válaszolt Barta Alajos —, hogy ha időnként jelentkez­nek is jogos vagy indokolt feszültségek egy-egy gazda­sági egységünknél, de úgy érzem, hogy megyénk kom­munistái megértették és el­fogadták: ahhoz, hogy alap­vető célkitűzéseink megvaló­suljanak, az eddiginél is szervezettebb, fegyelmezet­tebb és hatékonyabb mun­kára van szükség Heves me­gyében is. Tartalékaink ugyanis nekünk is bőven vannak. A gazdasági, a po­litikai vezetésben, az üzem- és munkaszervezésben, vagy­is a mindennapos munkánk­ban egyaránt. Hevesen a Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben fogadták kőrútjának követ­kező állomásán a Politikai Bizottság tagját, a Termelő­szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnökét. A gazda­sági egységben Juhász Lajos, az MSZMP Heves Városi Bi­zottságának első titkára. Kontra Gyula, Heves Város Tanácsának elnöke köszön­tötte Szabó Istvánt. — Heves hírét a kövér gu­lya, az acélos búza, a hal, a vad és a dinnye, egyszóval, a mezőgazdaság adja — mondotta rövid tájékoztató­ja elején a városi pártbizott­ság első titkára. Örömmel újságolta, hogy hosszú évek céltudatos városfejlesztő po­litikájának eredményeként vált 1984. január 1-től a megye negyedik, ilyen ran­gú településévé Heves. A távlati elképzelések minde­nekelőtt a tizenötezres lélek­számú kisvárosi forma elő­nyeinek megőrzését — első­sorban a közösség erejét —. illetve az ellátásban még meglevő hátrányok mielőbbi megszüntetését tartalmazzák. Juhász Lajos beszélt arról is. a déli területen meg­határozó a mezőgazdaság. Különösen kiemelkedik ered­ményeivel a hevesi Rákóczi, az erdőtelki Szabadság, va­lamint a tiszanánai terme­lőszövetkezet. Utóbbi első­sorban állattenyésztésével. Nem hallgatta el azonban a gondokat sem, amelyek rész­ben az adottságokhoz kötőd­nek. részben egyes dolgozók munkájának gyengeségével kapcsolatosak. Mint említet­te. a tíz mezőgazdasági üzem tavaly 1,7 milliárd forintos termelési értéket könyvelhe­tett el. Hasonló eredményt tudhat magáénak a város­ban és körzetében levő tíz ipari cég is. — Területünkön befejeződ­tek a zárszámadó közgyűlé­sek — folytatta Juhász La­jos —, s a párttagság több­sége is reálisan értékelte az (Folytatás a 3. oldalon) Tájékoztató Heves megye életéről, lakóiról SIR GEOFFREY HOWE: Erősen érdekeltek vagyunk Európa jövőjében Sir Geoffrey Howe vasár­nap kezdődő, magyarországi látogatása előtt fogadta az MTI londoni tudósítóját. A brit diplomácia vezetője nyi­latkozott Magyarország és Nagy-Britannia kedvezően fejlődő kétoldalú viszonyá­ról és közölte, hogy’ buda­pesti tárgyalásainak meg­határozott gyakorlati célja a brit—magyar beruházásvé­delmi egyezmény és kulturá­lis megállapodás aláírása. Szólt a kelet—nyugati kap­csolatokról, ezen belül az EGK és Magyarország vi­szonyának alakulásáról. Ki­fejtette kormánya felfogását a közép-hatótávolságú nuk­leáris rakétafegyverekre vo­natkozó, legújabb szovjet kezdeményezéssel kapcsolat­ban. amelynek kihatásait „potenciálisan nagvon fon­tos'-nak minősítette. — Mindenekelőtt erősíteni kívánom magyar kollégám­mal, Várkonyi Péter kül­ügyminiszterrel kialakult, nagyon fontos, személyes kapcsolataimat — nyilatkoz­ta Sir Geoffrey Howe. — Kapcsolatunk annak nyomán fejlődött, hogy külügyminisz­terként az első fontos kül­földi látogatásomat 1983-ban éppen Magyarországon tet­tem. További véleménycse­rékre nyílt alkalmunk Vár­konyi Péter londoni viszont­látogatása. illetve Thatcher asszony és Kádár János köl­csönös csúcsszintű látogatá­sai során. — Mostani látogatásomon is sok megbeszélnivalónk van: a kelet—nyugati kap­csolatok teljes témaköre Nemcsak a fegyverzetkorlá- tozás problémáját szeretném szóba hozni, hanem európai kérdéseket is, így például az emberi jogokra vonatkozó bécsi konferencia témáját. Szeretnék tájékoztatást kap­ni arról is, miként alakul Magyarország gazdaságpoli. tikája. A brit külügyminiszter ki­emelte. hogy az Egyesült Ki­rályság és a Magyar Nép- köztársaság egyaránt erősen érdekelt Európa jövőjében, és ebben az összefüggésben hangsúlyozta: fontos a köl­csönös politikai látogatások jó ütemének fenntartása. A következőkben rámutatott: — Mindkét ország jelentős szerepet tölt be a maga szö­vetségi rendszerében, a NA- TO-ban, illetve a Varsói Szerződésben. Ügy véljük, hogy hangunkra mindkét ol­dalon figyelnek szövetsége­seink. Következésképpen hasznos, ha megértjük egy­más álláspontját a kelet— nyugati fegyverzetkorlátozási tárgyalások napirendjén le­vő kérdésekben. BUDAPEST, SZEKSZÁRD Forradalmi ifjúsági napok A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség az ünne­pi megemlékezéseken túl a fővárosban és a megyeszék­helyeken gazdag kulturális programokat szervez ebben a7 évben a forradalmi ifjúsá­gi napokra. A rendezvények­ről pénteken az ifjúsági szö­vetség székházában Nagy Imre, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára adott tá­jékoztatást a sajtó munka­társainak. Március 15-én. délelőtt fél tízkor a Petöfi-szobor koszo­rúzásával kezdődnek az ün­nepi események. A Nemzeti Múzeum kertjében az 1848— 49-es polgári forradalom és szabadságharc kirobbanásá­nak 139. évfordulóján a Ha­zafias Népfront Országos Ta- nácse és a KISZ KB nagy­gyűlésén. amely 11 órakor kezdődik. Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára mond ün­nepi beszédet. A központi ünnepséget követően a fiata­lok megkoszorúzzák Kossuth Lajos, Bem József, Táncsics Mihály szobrát és a Bat­thyány -örökmécsest. Ezen a napon színes programok vár­ják a budapestieket. Március 21-én, az országos központi ünnepséget Szek- szárdon rendezi a KISZ Központi Bizottsága és a Tol­na Megyei KISZ Bizottság. Április 4-én, a Petőfi Csar­nokban és annak szabadtéri színpadán a fél tizenkettőkor kezdődő nagygyűlést követő­en az országos diáknapokon legjobban szereplő együtte­sek és szólisták' adnak majd gálaműsort. Képviselői vita a földtörvény tervezetéről Váncsa Jenő, mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter előterjesztésében vitára bocsátották — immár máso­dik alkalommal — az új földtörvény tervezetét, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának pénteki ülé­sén, az Országházban. A készülő törvény céljá­ról a miniszter elmondta, hogy a formálódó új rendel­kezésekkel tovább akarják erősíteni a földre vonatkozó gazdasági-társadalmi viszo­nyok szocialista vonásait, ugyanakkor intézményesíte­ni az állami és a szövetke­zeti szektor között nemcsak a földcserét, hanem a föld tulajdonjogának átruházásál is. Elhangzott a képviselői tanácskozáson, hogy hazánk földterületéből jelenleg több mint 2 millió 200 ezer hek­tár állami tulajdonban és kezelésben van, mintegy 5 millió 700 ezer hektárnyi föl­dön pedig a szövetkezetek gazdálkodnak. Alapvető gaz daságpolitikai követelmény — a készülő törvény kidol­gozásakor is az volt a fő tö­rekvés —, hogy a földet mi­nél ésszerűbben kell hasz- nósitani. mert csak így nö­velhető a mezőgazdasági ter­melés hatékonysága. Római katolikus főpapok kinevezése II. János Pál pápa dr. Pas- kai László kalocsai koadju- tor érseket esztergomi ér­sekké; Marosi Izidor váci segédpüspököt váci megyés­püspökké; dr. Dankó Lász­lót, a római Pápai Magyar Egyházi Intézet rektorát címzetes püspökké, kalocsai apostoli kormányzóvá kine­vezte. Nyugdíjba vonulásuk miatt. dr. Bánk Józsefet a váci megyéspüspöki és dr. Belon Gellértet pécsi segéd­püspök) tiszte alól felmen­tette. A kinevezésekhez, il­letve felmentésekhez a nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, az 1957. évi 22. sz. tvr. alap­ján, az előzetes hozzájárulási megadta.

Next

/
Thumbnails
Contents