Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-31 / 76. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. március 31., kedd mm lilt*8* fill ^ ■ \ §m» V*<t Fa Nándor és Gál József a társmatróz és -kapitány (Radics János felvétele — KS1 VIHARBAN AZ ATLANTI-ÓCEÁNON Erőt gyűjt a Szent Jupái A szabadságharc másik Batthyány/a Újsághír: „Batthyány Kázmér hamvait exhumálták Párizs montmartrei temetőjé­ben, hazánk konzuli képviselőjének jelen­létében. Batthyány Kázmér hamvai visz- szakerülnek a siklósi családi kriptába .. Batthyány Kázmér Az olvasók nevében kö­szönetét mondunk asz MHSZ székesfehérvári Vi­deoton Klubjának, és sze­mély szerint Pál Zsoltnak, mert lehetővé tették, hogy .,naprakész” híreket kap­junk a hajóról és legény­ségéről. Különös vitorlás közele­dett március 15-én, dél­után 5 órakor — argentin idő szerint, hisz ekkor a Duna mentén már este ki­lenc órát jelzett az óramu­tató — Buenos Aires San Fernando nevű kikötőjéhez. A hajó tépett volt, a bejegy­zések szerint Szent Jupát névre hallgatott, s azon kí­vül, hogy a távoli Magyar- országból érkezett, semmi sem volt bizonyos az ar­gentin kikötői hatóságok­nak. Bizony senki sem várta a hajót erre az időpontra, bármennyire készült a Bu­enos Aires-i magyar koló­nia. A derék és udvarias ki­kötői rendőrök spanyolon kívül egy nyelvet sem be­széltek. azt azonban meg tudták kérdezni a két ha­jóstól: honnan jöttek? Az új- zélandi Aucklandból — mondták a magyarok, csak hát az útlevélben nem volt új-zélandii pecsét. Fa Nán­dor és Gál József elfelejt­kezett hatvanhat nappal ko­rábban erről a fontos hiva­talos teendőről. Nem sok idő telt el, s a kikötőbe ér­kezett egy argentin rádió­amatőr, és a Ganz-Danu- bius külkereskedelmi vál­lalat Buenos Aires-i meg­bízottja: Szerencsés Imre. Aznap este azután a tízmil­liós világváros egyik elő­kelő éttermében vacsorázott Fa Nándor és Gál József, s nemcsak az ételt élvezték, hanem azt is, hogy szilárd talaj van a lábuk alatt. És meséltek: arról, hogy mi is történt velük Auckland óta, milyen volt a vihar, és mik a terveik. Az új-zélandi kikötőből január 11-én futott ki a Szent Jupát. Akár az érke­zés. a búcsúzás is ünnepé­lyes volt. Piros-fehér-zöld zászlók, Himnusz, és kicsit angolos akcentussal kiejtett mondat: „Jó szelet!” Észak­ról kerülték meg a hajósa­ink Űj-Zélandot, majd szél felé irányították a hajót. Az 50. szélességi fok mentén haladtak, a tenger hullámos volt, de barátságos. A napi munka egyformaságát csak a magyar, ausztrál és új- zélandi rádióamatőrökkel váltott mondatok oldották. Santa Inez szigeténél dél­után kettő óra húsz perc­kor pillantották meg az el­ső vitorlást — február 26­án. A veszélyes Horn-fok közelében voltak. A szél egyre erősödött, két-három emeletes hullámok dobál­ták a Szent Jupátot. Ke­mény küzdelem volt a dél­amerikai kontinens csücs­kének megkerülése. Üjra északnak vették az irányt, az 50. szélességi fok men­tén. Tudták azt, hogy már biztosabb vizeken hajóznak, hiszen a Falkland-áramlás röpítette a Szent Jupátot. A tervben eredetileg az sze­repelt, hogy kikötnek itt, de oly csendes volt az idő, s annyira jó a szól, hogy ha­józtak tovább a Falkland- szigetek mellett. A 61. hosszúsági fok köze­lében újra hajót pillantot­tak meg, s ez már nem vi­torlás. hanem egy korsze­rű bahamai kereskedelmi hajó volt. Nemcsak lélek­tanilag fontos az ilyen ta­lálkozás. A Szent Jupát csillagászati navigációs mű­szerrel állapítja meg ugyan­is helyzetét Csakhogy nem mündig felhőtlen az ég. Az utóbbi esetben bonyolult matematikai számításokra és bizony „saccolásra” kell hagyatkozniuk. Tény: a Szent Jupát kapitányai és egyben legénysége sohasem tévedett 1—2 mérföldnél nagyobbat. Most is így volt, amikor a bahamai megadta a pozíciót. Fa Nándor és Gál József március 6-án azt jelentette a székesféhérvári rádióamatőröknek: az idő kitűnő. nemsokára elérik Dél-Amerika partjait. Az­után megszakadt az össze­köttetés. A magyar rádiósok felvették a kapcsolatot ar­gentin és brazil kollégá­ikkal. Semmi hír, csak ag­gasztó jelentés arról, hogy vihar tombol a dél-ameri­kai kontinens partjaitól száz mérföldnyire. Gál Jó­zsef édesapja szinte éjjel­nappal a székesfehérvári stúdióban ült, s aggodalma egyre nőtt. Mi történt? Na­pokkal később mondta el Buenos Airesben Fa Nándor és Gál József a nehéz órák hiteles történetét. Egyik áráról a másikra 130 kilométer órás szélvi­har csapott a tengerre. Ek­kora vihart bizony a Csen­des-óceánon edzett Szent Jupát nem látott. A tete­jébe éjszaka volt. Gál Jó­zsef a kajütbén aludt. Az­tán az egyik hullám dióhéj­ként felkapta a hajót, negy­venöt fokkal megfordította (ez volt a szerencse, de a jó hajósnak ez is kell) és a vízre döntötte. Hosszú per­cekig voltak ebben a hely­zetben a vízen. Fa Nándor lerepült a hajóról, de az nem borult rá (ismét a szerencse!) Biztonsági kö­tele a közelben tartotta. Ek­kor „talpra állt” a Szent Jupát. Az árboc felkapta Fa Nándort kötelestől, s a derék magyar világjáró ég és föld között szemlélte az Atlanti-óceán viharát. Az­után újabb szélroham: a megdőlt vitorlásról leakadt a kötél, s Fa Nándor újra a hullámhegyekkel küzdött három méterre a hajótól. A fedélzetre kapaszkodott, s feltépte a kajütajtót. Társa akkor tápászkodott le az ágyról. Jó néhányszor a kajütfalhoz csapódtak. Szám­ba vették sérüléseiket: zú- zódások és véraláfutások — a csodával határosán sem­mi egyéb baj. Annál több kár a hajóban! Az árboc- merevítő egyik acélszála el­szakadt. A szélkormány ér­zékelőlapátja eltörött. A kormányszerkezet meghibá­sodott. A perion kötelek is elszakadtak, a vitorla ron­gyokban volt. A kajütbe becsapódó víz eláztatta a rádió adó-vevőket, csak a különleges vízhatlan anyag­ba csavart készülék maradt épen. A vihar a kajüt kö­zepére sodorta a videokame­rát. elázott a térképasztal, s a vitamintabletták is. Gyors vitorla vászon-foltozás követ­kezett (Oj-Zéland óta ne­gyedszer), s a hajósok meg- kísérleték kézi kormánnyal irányítani a Szent Jupátot. A partoktól negyvenöt mér­földnyire voltak, amikor adó-vevő készülékükön fel­harsant a székesfehérvári hívójel. A válasz: megva­gyunk! Fa Nándor és Gál József napok óta az argentin Yacht Klub vendége, no meg a Buenos Aires-i magyarok Hungária Klubja is gondos­kodik róluk. A hajóra csö­vön vizet és villanyt vezet­tek az argentin kikötői ha­tóságok. A Buenos Aires-i újságok címoldalán szere­peltek, s a Ganz-Danubi- us kirendeltségvezetője is elmondhatta a rádióban, hogy ezek a fiúk abból az ország­ból érkeztek, ahonnan a húsz kikötői daru szárma­zik. A hajósok napirendje: reggeltől késő délutánig mun­ka, aztán ismerkedés az or­szággal. Remélik, hogy egy- hónap alatt elkészülnek a Szent Jupát rendbehozásá­val, s azután irány Monte­video és Rio de Janeiro. Igyekezni kell, mert szep­tember 26-ra, — az előzetes terv szerint — Opátiába kell érkezni. Azután haza. Jó szelet, Szent Jupát! R. L. Gróf Batthyány Kázmért, a reformkor és az 1848 49- es magyar szabadságharc ki­magasló egyéniségét hamar elfeledte az utókor, pedig a múlt század pezsgő éveiben fontos szerepet vitt a nem­zet átalakításában és a sza­badságharcban. Bátor, küz­dőszellemű férfiú volt, mint családjában oly sokan. Hogy csak néhányukat említsük: Batthyány Boldizsár egymás után nyerte nagy csatáit a török ellen, ezen érdemeit jutalmazta a király főrendi méltósággal, s lett belül zászlósúr. Batthyány Ádám hadvezér 1630-ban lett gróf. Még egy Adám, ugyancsak katona és h orvát bán, aki részt vett Budavár vissza­vételében, majd 1688-ban visszafoglalta Székesfehér­várt. Ekkor kapta meg Sik­lóst 23 faluval egyetemben, s ez időtől kezdtek a Bat- thyányak Siklóson temet­kezni. A szabadságharc üdé­jén a siklósi Batthyány-ura- dalom feje gróf Batthyány Kázmér volt, aki ifjú korá­ban beutazta Európát, s a külföldet majmoló, idegen' szellemű magyar mágnások közé tartozott. Ám Nyugaton megismer­kedett a politikai és társa­dalmi fejlődést átható de­mokratikus és liberális esz­mékkel. Ezek a tanok el­gondolkodtatták, majd — gróf Széchenyi István pél­dájára, nemzetének jövőjé­ért aggódva — cselekvésre ösztönözték. Az 1830-as évek végétől egyre gyakrabban találkozott a magyar re­formnemzedék politikai ve­zetőivel, köztük Széchenyi­vel, akit azonban egy idő után már nem tartott elég radikálisnak, mert Batthyány Kázmér megközelítőleg azo­kat az elveket vallotta, ame­lyeket gróf Teleki László és Kossuth Lajos. Az 1840. évi országgyűlés főrendi táblájának egyik el­lenzéki vezére már Batthyány Kázmér volt, s elveit cse­lekedettel alátámasztandó, hét falvát felszabadította, mentesítette a jobbágyter- hek alól. Igazán radikális­sá azonban az 1843 44. évi országgyűlés vitáiban érle­lődött. E heves, gyakran kí­méletlen országgyűlési vi­ták közben úgy elragadtat­ta magát, hogy a sértegeté­sekig menő szópárbajnak a végére csak a Habsburg- párti és reformellenes Zi­chy Ferenc gróffal vívott duellummal lehetett pontot tenni. Ezen az országgyűlésen (akkori szóhasználattal dié­H eti umor ét elején Amikor egy vándor meg­kérdezte Aesopustól, med­dig kell még mennie, hogy eljusson a legközelebbi vá­rosba. Aesopus ezt mond­ta neki: — Indulj el. — Megyek — mondta a vándor —, csak először tán) alakult meg Kossuth szorgalmazására a Honi lparvédegyesület, röviden V édegylet. amelynek Bat­thyány Kázmér lett az el­nöke. Az lparvédegyesület a hazai iparcikkek vásárlását propagálta, és a gyáralapítá­sokat támogatta. Batthyány Kázmér ezután csakis Ma­gyarországon előállított ru­hadarabokat viselt, ekép- pen tüntetve a hazai iparo­sodás támogatása mellett. 1848 nyarán ő lett Bara­nya vármegye főispánja és kormánybiztosa. Toborozta, szervezte a Nemzetőrséget, s erélyesen megvédte velük a megye határait Jellasich katonáitól. A nemzetőröket és honvédéit sokszor maga vezette a csatába, egy ízben meg is sebesült. 1849 februárjában új be­osztásba került: a Kiskun­ság, Szeged, Szabadka és Zombor teljhatalmú polgári és katonai biztosává nevez­ték ki, s itt határozottságá­val és tapintatos fellépésé­vel igen eredményesen tá­mogatta Perczel Mór had­műveleteit. Népfölkelést hirdetett, minden 18—30 éves férfit felfegyverzett, de még az elítélt bűnözőket is be­sorozta. Ennek köszönhető a kaponyai győzelem, majd Perczel Mór tábornok dia­dalmas hadjárata, amelyben egész Bácskát felszabadítot­ta a szerb felkelők rémural­ma alól. Ez a kiváló diplomáciai érzéket igénylő és sikeresen elvégzett feladat hívta fel rá Kossuth figyelmét. S ami­kor az 1849, április 14-i Függetlenségi Nyilatkozat után — amely örökre kizár­ta a Habsburg-dinasztiát az uralkodásból, és ideiglenesen kormányzóelnök választását írta elő —, a kormányzóvá választott Kossuth a király mondd meg, meddig tart az út! — Menj tovább — mondta újra Aesopus. A vándor sértődötten el­indult, és ekkor Aesopus utána kiáltott: — Három órát! — Ezt nem tudtad volna előbb megmondani? — Nem. Először látnom kellett, milyen gyorsan mész. ★ Az élet az idő elpazarlá- sának legszebb módja. (Peter Gregor) személye mellé rendelt mi­nisztériumot külügyminisz­tériummá alakította át, melynek vezetését a keres­kedelmi tárcával együtt gróf Batthyány Kázmérra ruház­ta, aki, amint az bebizonyo­sodott, rendíthetetlen híve volt a magyar szabadság- harc ügyének. Ezen a poszton azonban már nem sokat tehetett az új miniszter, mert a sza­badságharc hamarosan le­áldozott. Az időközben Sze­gedre menekülő kormány általános nemzetiségi törvé­nyét 1849. július 21-én Sze­mere Bertalan miniszterel­nök mellett Batthyány Káz­mér fogadtatta el nagy be­szédében a képviselőházzal. Ez volt a legelső európai törvényes rendelkezés, amely nem állt meg a nemzetiségi egyenjogúsítás általános ki­mondásánál, hanem annak tartalmat és részletes sza­bályozást is adott. Ez az el­ső liberális, más nemzetek jogait tisztelő és védő ki­sebbségi törvény Közép- Európában. A világosi fegyverletétel után Batthyány Kázmér Kossuth-tal együtt hagyta el az országot. Törökország­ból 1851-ben ment Párizs­ba. Közben Haynau vérbí­rósága távollétében kötél ál­tali halálra ítélte ... Batthyány Kázmér gróf, aki 1807. június 4-én szü­letett, és fiatalon. 47 eszten­dős korában, 1854. novem­ber 4-én halt meg, a szabad­ságharc legrokonszenvesebb alakjai közé tartozik. Azzá teszik jellemszilárdsága, ál­dozatkészsége és kötelesség­tudata. E kiváló férfiúnak valóban itthon, hazai föld­ben kell nyugodnia, a Ba­ranya megyei Siklóson. — Papa, hogy tudnak olyan magasra emelkedni a léggömbbel? — ŰffV, hogy fokozatosan kidobálják belőle a homok­zsákokat. — És, hogy tudnak vele leereszkedni? — Fokozatosan visszarak­ják bele a homokzsákokat. ★ Miért fogja egymás kezét a férfi és a nő? Azért, hogy a nő mindig a férfi mellett haladjon, vagy azért, hogy a férfi arra menjen, amer­re a nő akarja? Cs. K. ÁLLASAJÁNLATAI: „NOVÉP” ÉPÍTŐIPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ GT Budapest III. Hévízi u. 3 d. Gagarin Hőerőmű területén végzendő hosszú itávú munkára villanyszerelőket keres, jó kereseti lehetőséggel. Ingyenes munkásszállás biztosítva. Érdeklődni lehet: ,Budapest, 889-589 vagy 333-344 sz. telefonon. Személyesen: Gagarin Hőerőmű Szellőző Művek Kirendeltségén, Szabó Lászlónál. MÁTRA ÉLVEGY EGRI FIÖK: Eger, Lenin út 198. Felvételre keres gépírni tudó adminisztrátort; férfi-női áruösszeállítót; targoncavezetőt. GYERMEKVÁROS: Eger, Üj élet u. 1. Felvesz közgazdasági végzettségű anyagkönyvelőt; érettségizett és gyakorlattal rendelkező gyermekfelügyelőt. ÉMÁSZ EGRI ÜZEMIGAZGATÓSÁG: Eger, Szabadság tér 13. Felvételt hirdet villamosenergia-ipari technikusok, valamint felsőfokú végzettségű ‘közgazdászok részére. Jelentkezés a fenti címen. H. M.-I TANÁCS SZAKOSÍTOTT SZOCIÁLIS OTTHONA: Bélapátfalva, Petőfi u. 25. Felvételre keres azonnali belépéssel szakápolókat, gyógypedagógust; élelmezésvezetőt. Az intézet nővérszállást biztosít. Bérezés a 141983. (XII. 17.) ÁBMH sz. rendelet szerint. Jelentkezés: dr. Sass Miklós igazgatónál. FINOMSZERELVÉNYGYÁR: ‘Eger Péter vásári telephelyére keres felső- vagy középfokú műszaki végzettségű, nagy gépipari tapasztalattal rendelkező munkavállalókat. Bővebb információt a törzsgyár személyzeti osztálya szolgáltat. Továbbá felvesz gépi forgácsoló és géplakatos 'szakmunkásokat. Jelentkezés a pétervásári telephelyen. H. M.-I TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI V. Eger, Sas út 94. Festő, mázoló, tapétázó szakmunkásokat alkalmaz Gyöngyös, Hatvan városok területén levő munkahelyeire. Jelentkezés, a szakipari építésvezetőségen, Eger, Sas út 94. Továbbá felvesz Elba-mixer kezelőket. Jelenkezés: Gyöngyös, Vasút út 2., gépészet. H. M.-I SÜTŐ- ÉS ÉDESIPARI V.: Eger, Sas út 60 a. . Hevesi üzemébe felvesz férfi‘pék szakmunkásokat; férfi és női cukrász szakmunkást; segédmunkást. Halmajugrai kekszgyárába felvesz férfi géplakatost; általános lakatost; gépszerelőt; villanyszerelőt, esztergályost; kazánfűtőt.

Next

/
Thumbnails
Contents