Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-30 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 75. szám ARA: 1987. március 30., hétfő 1,80 FORINT BARÁTOK BELSÖ-ÁZSIÁBÓL Mongol pártküldöttség Heves megyében Rágó István háztáji gazdaságában a több száz négyzetméteres fóliakertészet tette a legna­gyobb benyomást a mongol vendégekre (Fotó: Köhidi Imre) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására hazánkban tartózkodó mongol pártküldöttség szombaton és vasárnap, Heves megyével ismer­kedett. A Mongol Népi Forradalmi Párt Politi­kai Bizottsága tagja. Démcsigin Moiom­dzsamc vezette delegá­cióhoz csatlakozott Dan- gászurengijn Szaldán, Mongólia magyarországi nagykövete és kísérete is. A mongol testvérpárt titkárával Vágner Károly ismertette az Andornaktályai Egervölgye Tsz Sharp számítógépre ala­pozott termelésirányítási rendszerét Kedves vendégeinket a szombat délelőtti órákban fogadta Barta Alajos, a me­gyei pártbizottság első tit­kára. és tájékoztatta me­gyénk gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről. Mivel a távoli földrészen élő, de hozzánk, magyarokhoz szá­mos történelmi, néprajzi szállal kötődő mongol ven­dégeinket elsősorban a magyar gazdaságpolitika eredményei érdeklik. ez­ért első titkárunk rész­letesebben elemezte ed­digi eredményeinkét, ám szólt az elmaradásokról és a hiányosságok okairól is. Egyben kifejtette a pártirá­nyítás időszerű feladatait is. Elmondotta: nem ment zök­kenőmentesen az átállás a tervutasításos rendszerről hazánkban sem. Napjaink­ban a párt XIII. kongresz- szusának és a KB határoza­tainak szellemében, a moz­galmi élet irányítóinak kö­telessége, hogy a figyelem fókuszába vegyék a gazda­sági gondjainkból adódó fe­szültségeket és támogassák az ésszerű kivezető utat ke­resőket. Indokolt és elodáz- -hatatlan az exportképesebb termékek olcsóbb előállítá­sa. Hangsúlyozta: szűkebb hazánk is kiveszi részét a gazdasági egyensúly helyre- állításából. D. Molömdzsamc válaszában elmondotta, küldöttségük el­sősorban a magyar gazdasá­gi élet tanulmányozására ér­kezett hazánkba és érdek­lődnek a szövetkezeti és háztáji termelők eredményei iránt is. A tájékoztatást követően Németh László, az egri vá­rosi pártbizottság első titká­ra. a szombati piac forga­tagába kalauzolta látogató­inkat, akiket különösen ér­dekelt — a standok széles választékát látva — a zök­kenőmentes áruellátás biz­tosítása. A kora délutáni órákban az Andornaktályai Egyetér­tés Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetben várták mon­gol barátainkat. Itt Bajzáth László, a termelőszövetkezet elnöke és Villangó Pál párt­titkár ismertette a közös gazdaság gazdálkodási ered­ményeit. Nagy érdeklődéssel tekintették meg vendégeink az adminisztratív és költ­ségvetési munkák pontosabb végzését szolgáló számítógép­tervet, a baromfi- és szarvas, marhatelepet, kedves szín­foltja volt a látogatásnak Ragó István makiári háztá­ji gazdaságának megtekinté­se, ahol magyaros vendég­szeretettel üdvözölték a . tá­vol élő ázsiai testvéreinket. Vasárnap délelőtt a Mát­rai Erdő- és Fafeldolgozó- Gazdaság szilvásváradi üze­mét kereste fel a delegáció és kísérete. Dr. Asztalos Miklós. a megyei pártbi­zottság titkára és Bozsó László igazgató ismertette az erdészeti üzem múltját és az ott folyó gazdálkodási tevé­kenységet. A szemerkélő eső ellenére is élvezettel vettek részt barátaink a Szalajka- völgyi sétakocsizáson, és mint az ősi lovas nép kép­viselői. elismeréssel szóltak a lipicai törzsállományról. Kora délután Németh Lász­ló. az egri városi pártbizott­ság' első titkára és Bodó Sándor, a Dobó István Vár­múzeum igazgatója vezeté­sével, történelmi értékeink­ről kaptak ízelítőt mongol vendégeink, majd sétát tet­tek Eger barokk belvárosá­ban, megtekintve az egri Bazilikát, a Líceumot és az Ifjúsági Házat. A késő délutáni' órákban a delegáció és kísérete vissza­utazott a fővárosba. Soós Tamás ügyintézés - emelt fővel Ismerősöm roppant kí­nos helyzetbe került nem­régiben. A becsületességé­ről, tisztes munkájáról hí­res férfit az üzemi étkez­dében érte a megalázó csa­pás, Hosszú idő óta rend­szeresen itt fogyasztotta el szolid ebédjét, így aztán a kiszolgáló személyzet is ismerte látásból. Történt egy napon, hogy jegye el­kallódott. Mit sem sejtve falatozott, s amikor a kis cédula átadására került a- sor. hiába forgatta kétség- beesetten zsebeit, nem ta­lálta. Szigorú és nem ép­pen csendes hangon adták tudtára, hogy ez már min­dennek a teteje, s hogy az alkalmi potyázásnak ves­sen véget. A körülötte ülők egyszerre meredtek rá, s ő szörnyű zavarában meg- szégyenülten menekült ki a helyiségből. Azt hiszem, mindenkinek ismerős a szituáció. Ha nem is éppen a menzán, de sokan élnek át nap mint nap hasonló kényelmetlen­séget^ A közértben alázatos hangon rebegjük el a ké­rést: „Legyen szíves fél kiló ezt-azt, ha lehet, a szebbikből." Mert ezt is hozzá kell tenni, és még így sem biztos, hogy ered­ményt érünk el. Hiszen ez függ a kiszolgáló hangula­tától, közérzetétől. A telefonos kisasszonyok, nem látván a beszélgető- partnert. bizony alaposan rendre utasítják néha ar. embert, minden ok nélkül. Nem is beszélve az Ablak című tévéműsorban látott osztályvezetőről, aki front­érzékeny ember lévén, nem vette fel a háromgyerekes családapát dolgozni! Az­nap. amikor az illető je­lentkezett, éppen front volt... Nem tudom, ha minden­ki az eső, vagy a napsü­tés lelkére gyakorolt hatá­sa szerint cselekedne, va­jon hova jutnánk. Sokan mondják, ezt a fajta lélek - telenséget, szenvtelensé- get az érdekeltség hiánya szüli. Mivel azonban a ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy általános jelenségről van szó, nem tudom, vál­tozna-e a hozzáállás, ha például máról holnapra megemelnék a fizetéseket. Nagy a valószínűsége, csakhogy erős a gyanúm, hogy a'ki hatalmi komp­lexusait a munkahelyén éli ki, az ezek után sem változtatna ezen a gyakor­laton. Sajnos, az átszervezések, módosítások ellenére is sok helyen lassú az ügyinté­zés, javában dívik a bü­rokrácia. Ennek okai pe­dig sokszor nem a szerve­zettségben, hanem a mun­kát végző személyben ke­resendők. Egyszer s min­denkorra véget kellene vetni a kiskirályoskodás- nak, hogy ügyeinket emelt fővel, a kiszolgáltatottság érzése nélkül intézhessük. Ügy, ahogy az természe­tes lenne. Barta Katalin fl felszabadulás ünnepére készül az ország A felszabadulás ünnepére készülődve zászlódiszbe öl­töztek -hazánk települései, április 4-ét éltető színes de­korációk kerültek a középü­letek, állami intézmények, gyárak homlokzataira; a fő­város a hagyományoknak megfelelően díszkivilágítás­sal köszönti az ünnepet. Az évforduló alkalmából ország­szerte koszorúzást ünnepsé­geken, ifjúsági nagygyűlése­ken, baráti találkozókon em­lékeznek meg a hősökről, akik életüket áldozták a ha­zánk felszabadításáért vívott csatákban. Április 3-án, pénteken ün­nepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fel­vonják az Állami Zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, illetve a magyar nemzeti lobogót és a nem­zetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthe­gyi felszabadulási emlék­műnél. Az Állami Zászlónál április 4-én, délben zenés őrségváltás lesz, amely év­ről évre az érdeklődők sere­gét vonzza a térre. Alkalmat kínál az évfor­duló az emlékezés mellett az eredmények összegzésére. az alkotó tevékenységben, a munkában kiemelkedő telje­sítményt nyújtók elismeré­sére is: április 4-én, az Or­szágházban, Kiváló és Érde­mes Művész címeket adnak át művészekneek, s itt nyújtják át az Elnöki Ta­nács kitüntetéseit, eredmé­nyes munkásságuk és köz­életi tevékenységük elisme­réseként, az állami és a gazdasági élet különböző te­rületein dolgozóknak. A ki­tüntetettek, a politikai, az állami, a társadalmi élet képviselői, a vállalatok, üze­mek. intézmények kiváló dolgozói számára este foga­dást ad az Elnöki Tanács. Az évfordulóhoz kapcsoló­dóan emlékünnepségeket rendez a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövet­ség is. A fiatalok képviselői április 4-én, szombaton megkoszorúzzák a gellérthegyi felszabadulá­si emlékművet, majd délben a Petőfi Csarnokban rende­zett ifjúsági nagygyűlésen elevenítik fel a történelmi eseményeket. A rendezvény folytatásaként kellemes idő­töltést kínáló szórakoztató programot szerveznek a fő­városi fiataloknak. FOGADALOMTÉTEL A HAZÁÉRT Katonai eskü Egerben Zeneszótól volt hangos szombaton délelőtt a fello­bogózott Dobó István Lak­tanya Egerben. Az ünnepi hangulat azoknak a fiata­loknak szólt, akik néhány héttel ezelőtt cserélték fel a civil ruhát a katonai egyenruhával, azaz meg­kezdték szolgálatuk teljesí­tését és most az újoncki­képzés első fázisának sike­res teljesítésével elértek a katonai eskü letételéhez. Ennek az egy életre szóló fogadalomnak a jelentőségé­ről, fontosságáról, a haza függetlenségének, szocialis­ta társadalmi rendünk vé­delmének. mint legszebb kö­telességteljesítésnek nemes gondolatát méltatta megnyi­tó beszédében Román László százados, aki köszöntötte az ünnepélyes eseményen meg­jelent szülőket, hozzátarto­zókat, elöljárókat, közöttük dr. Pusztai János ezredest, a magasabb egység parancs- nokhelyettesét. valamint a (Folytatás a 2. oldalon) Az eskü szövegét parancsnokai és édesanyja jelenlétében mondta el Bocsi József honvéd (Fotó: Köhidi Imre) Társadalmi munkával a megyeszékhely és Füzes­abony körzetének közrendjéért, közbiztonságáért Önkéntes segítők számvetése Elmúlt esztendei munká­jukat értékelték Egerben és a város körzetében tevé­kenykedő önkéntes rend­őrök. A szombaton megtar­tott eseményen ott volt Do- moszlai László r. ezredes, a Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság vezetője, továb­bá Hegyi János, az egri vá­rosi pártbizottság politikai munkatársa, dr. Gyula Zol­tán, a városi tanács vb-tit- kára és Molnár István, a HNF Eger Városi Bizottsá­gának titkára Az 1986. évi tevékenység főbb mutatóit dr. Lantos Bálint, az egri rendőrkapi­tányság vezetője tárta beszá­molójában a hallgatóság elé. Mint hangsúlyozta, bizony a bűnözés terén kedvezőtlen tendenciák érvényesülnek. Különösen a vagyon elleni jogsértések száma növeke­dett az elmúlt évben, de sajnos, jelentős arányúak a közrendet sértő és a közle­kedési bűncselekmények is. Az elkövetők körében ugyan­csak negatív jelenség, hogy igen nagy a visszaesők és a veszélyes bűnözők száma. Helyesen mutatott rá arra, hogy a megelőzésben bár kétségtelenül a legnagyobb szerepet a rendőrségnek kell vállalnia, ám a teljes sikert csakis a társadalmi összefo­gás hozhatja meg. Ennek nagyszerű példáját mutatják az önkéntes segítők. A me­gyeszékhelyen és körzetében hatvanegy csoportban öt- száznyotlcvanheten segítik társadalmi munkában a köz- biztonság védelmét, a bűnö­zés elleni harcot és az igaz­gatásrendészeti feladatok végrehajtását. Az egyes szakterületeken foglalkozta­tott önkéntes rendőrök mun­kájának elemzése után a kapitányság vezetője összes­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents