Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-28 / 74. szám

io. | NÉPÚJSÁG, 1987. március 28., szombat Az évszakok", változásai fontos kísérő'jelensége .föl—- dünkr életének.; A- tavasz, a: nyár,, az: ősz; és; a: tét’ ' víssza-vísszaíéro időszakok. A_ hosszá. .(él titánt végre örömmer fogadtuk a’ tavasz hivatalos' érke­zését,. amelynek, meteorológiai, összefüggéseivel is foglalkozunk’ máf összeállításunkban.. Emellett az . időjárásra,, az éghajlatra vonatkozó egyéb cikkeket is közlünk érdeklődő olvasóinknak. - ~ ­Fordított világ: a déli félteke Az időjárásra és az éghajlatra vonatkozó fogalma- ink teljesen felborulnak, ha az északi félgömbről a déli feltekére utazunk. Amihez itt, északon hozzászok­tunk, annak a déli földgömbön sokszor éppen az el­lenkezője igaz. Az első furcsaság a déli féltekén az, hogy a Nap egészen másképp teszi meg látszólagos út­ját az égbolton, mint azt nálunk megszoktuk. Igaz, a Nap ott is keleten kel fel, és nyugaton nyugszik le, csakhogy ott a keletről nyugatra vezető égi pályáját nem az égbolt déli oldalán futja be, hanem az északi oldalon. A Nap tehát északon „delel”, és nem délen. Ebből következik, hogy a déli félgömbön az árnyé­kok a déli oldal felé mutatnak. Az Alpok egy jellegzetes gleccsere és egy mellékgleccser találkozása A déli félgömbön a hideg időjárást azok a heves sze­lek idézik elő, amelyek a Déli-sark felöl érkeznek. A hideget tehát a déli szél hozza. Északról ellenben egyenlítői vagy legalábbis szubtrópusi levegő érkezik, ezért az északi szél többnyi­re meleg, és sokszor kínzó­an fülledt. Mindez teljesen fordítottja annak, amihez mi már kisgyermekkorunk óta hozzászoktunk. Sokan keresik fel a déli félgömbön is november el­ső két napján a temetőket, hogy az elhunytakra emlé­kezzenek. De ott nem az enyészet hangulata veszi körül őket: a déli földgöm­bön ilyenkor kezdődik a ta­vasz. A karácsony és az új­év már a nagy hőségek idő­szakára esik. A karácsony­fának megfelelő pálmát sok­szor fürdőruhában ülik kö­rül. A húsvétnak szomorú a hangulata, mert a termé­szet őszi hanyatlásával esik egybe. Azután következik az év legcsúnyább időjárású hónapja, a május, amely már a télnek a kezdete. A déli félgömbön fekszik Antarktisz, Földünk hatodik szárazföldje, amelyet majd­nem teljes egészében vastag jégpáncél borít. A Nap a Déli-sarkon kereken fél éven át nem jelenik meg az ég­bolton. Hat hónapig tart a sarkvidéki éjszaka, éppen az évnek abban a részében, amikor nálunk hosszúak a nappalok. A téli hideg au­gusztusban éri el a tetőfo­kát. A jégtakaró magasan fekvő részein ebben a hó­napban mínusz 80—88 C-fok közötti hőmérséklet is elő­fordul. A „nyár” januárban és -februárban köszönt be. Ebben az időszakban a hő­mérséklet olykor nulla fok­ra is felemelkedik. Érdekes meteorológiai kü­lönbség Földünk két fél­gömbje között az is, hogy a déli félgömbön sokkal ki­sebb kiterjedésűek a hóval borított területek, mint az északi félgömbön, és az év folyamán sokkal rövidebb ideig van hótakaró, mint nálunk. A déli féltekén ugyanis sokkal kevesebb a száraz­föld. Másrészt az aránylag nagyobb szárazföldi terüle­tek (Afrika déli része, Auszt­rália és Dél-Amerika) vi­szonylag alacsony szélessé­geken fekszenek, ahol a hó csak a magasabb hegyekben marad meg. A havazás Ausztráliában csak ritkán fellépő jelenség és ott tar­tós hótakaró nem is alakul ki. Gleccser és jég Amikor ma Ausztriában vagy Svájcban az erdőhatái felett húzódó sziklahegyek gleccsereiben, jégfolyamai­ban gyönyörködünk, nem gondolunk arra, hogy utóda­ink valószínűleg merőben más tájat fognak látni, elő­deink pedig szintén mást láttak, mint amilyent mi most látunk. A gleccserek hossza és vastagsága folyton változik, a jég tömege fel­váltva hol csökken, hol nö­vekszik. Korunkra inkább- a fogyás jellemző. Az utolsó nagyobb előretörés 1850 tá­ján volt, azóta az Alpok gleccserei kevés kivétellel mind zsugorodnak. Az oszt­rák és svájci glaciológusok állandóan figyelgjnmel kísé­rik a változásokat. Mérik a jég hosszát, vastagságát, régi fényképeket összeha­sonlítanak a mai állapottal. A visszahúzódás különösen jól látható a visszahagyott morénahalmokon. A jég mozgása összetett jelenség. A jég úgy visel­kedik, mint egy nyúlós, viszkózus folyadék, közben azonban kristályos, szilárd test is: a kristályos szem­csék egymáson gördülhetnek. Belsejében nagy hőmérsék­leti különbségek fordulnak elő. feszültségek támadnak, átkristálvosodás. újrafagyás és tartós alakváltozás is vég­bemegy. Nyári időben a felszín erősen olvad, a lefo­lyó viz, a gleccser egészét fagypont körüli hőmérsék­letre melegítheti. A jégfo­lyam sebessége a terep alak­jától és a magasságkülönb­ségtől függ. Ahol a völgy elkeskenyedik, ott a gleccser Egy 1917-es kiadvány akadt a kezembe. így reklá­mozta magát: .,Olvassátok. Sok képpel és képtelenség­gel teljes ez az igazmondó vagy szomorúságkergető ka­lendárium.” Naptári részét hivatásos csillagászok szer­kesztették. Ezek közé tarto­zott Eger utolsó, képzett csillagásza. Montedéqói Al­bert Ferenc is. Szerepel a könyvben még a „százeszten­dős jövendőmondó", az or­szágos vásárok helye és ide­je. De hogyan tájékozódtak az ókorban, mielőtt a nyom­tatott naptár megjelent vol­na? A csillagok állásából, a Napjárásból! Dél-Angliában maradt meg egy kőnaptár, amelynek magas tömbjei mutatták a Napállást ár­nyékaik segítségével. Ezek négy-ötezer évesek. Jelezték, mikor van dél. hol kél a Nap, tél, tavasz, tyyár vagy ősz kezdetén? Mert miért is váltakoznak csodálatos pontossággal az évszakok? Énnek három fel­tétele van: keringjen a Föld. felgyorsul. A súrlódás foly­tán a szélei lassabban ha­ladnak előre, mint a köze­pe. A sebesség az Alpok­ban napi néhány cm és dm között van. (Alaszkában 1937-.ben mértek napi 76 centit is!) Akadályok előtt a jég feltorlódik, sőt „fel is mászik”, hogy a másik ol­dalon a meredek lejtőn szét­szakadozva lezúduljon. Ha gleccserekről van szó. általában az Alpok jól is­mert jégár jaira gondolunk. Pedig Földünk .összes gleds- cserének 85 százalékát a Déli-sarkvidék jégtakarója képviseli, csaknem 13 000 km-’-t borítva be. Ennek vas­tagsága a part közelében 250—760 m. de fenn a pla­tón mértek már 4300 mé­ter vastagságot is. Méretei­ben ezután Grönland jege következik: egv lapos kupo­la 1 800 000 km-’-nyi terület­tel. Ez a Föld gleccsereinek 22 százalékát teszi ki. általában a bolygók a Nap körül —. a Föld tengelye bizonyos szöggel hajolják a pályasíkjához képest (66,5°) — tengelyének iránya állan­dóan a Sarkcsillag felé mu­tasson. így aztán hol az északi, hol a déli félgömb fordul a Nap felé jobban. Szeretnék itt egy laza meg­fogalmazást pontosítani. Fel­teszik a kérdést: ha! kél a Nap? Válasz: keleten. Ez 3 felelet egy éven belül csak két napra érvényes. A tava­szi és az őszi napéjegyenlő­ség idejére. A fenti három követel­ményből következik, hogy a nyári félévben a keleti ponttól északabbra, a téli félév alatt attól délebbre, a keleti irányhoz képest jobb kéz felé tér el. Mikor kö­vetkezik be ezen időszakok váltása. Most a tavasz kez­dete 21-én, szombaton, a hajnali 04 óra 52 perckor volt, az egri időmérés sze­rint. Lenyugodott 17 óra 52 perckor. A nappal hossza ekkor 12 óra 10 perc volt. Ha Földünkön az összes jégtömeg elolvadna, az óceá­nok szintje 30—35 méterrel megemelkedne, s a víz Eu­rópa nagy részét elöntené. Egyelőre a sarki jégtömegek egyensúlyban vannak, a. gyarapodás és a fogyás egyenlő. Éghajlatunk általá­nos felmelegedése folytán csak a „kis” gleccserek hat­nak az óceánok szintjére. Méréseik tanúsága szerint az elmúlt száz év alatt a tengerek szántje 10—15 cen­timéterrel emelkedett. En­nek egy részét a tengerek melegedésével magyarázzák. A maradék résznek a glecs- cserek olvadása lehet az oka. Az Alpokra a völgyglecs- cserek jellemzők. A maga­sabb régiókban hófehér, a végük felé kővel borított jég­nyelvek a nagy hegyláncok jellemző vonásai, a táj szép­ségének jellemző tartozékai. E néhány perces eltérés a 12 órától a levegőhűt ők ban történő fénytörés következ­ménye. Találkozunk az évszakok váltakozásánál egy ellent­mondással. A meteorológiai szabály szerint március 1-én kezdődik a tavasz, szeptem­ber 1-én pedig az ősz. A két említett hónap időjárási vi­szonyai mégsem egyenlőek. A március jóval hűvösebb, netán télies, a szeptember nyárutónak tekinthető. Oka egyszerű. Tavasszal a föld­kéreg. majd a légkör felme­legedése lassúbb, ez hátrá­nyos eltolódáshoz vezet. Szeptember pedig azért me­legebb, mert a földkéreg, s a légkör tartalékolt a nyári melegből. íme a Nap csillagkormány­zó. Ezt már Mátyás király tudósai is érezték. Janus Pannonius a költő. így fe­jezte ki — magyar fordí­tásban : ..Nincsen a mindenségben a Napnál semmi csodásabb. Ö Jupiter szeme, ö a világ értelme. A fénynek atyja, a hő forrása. Az ég szive, lelke a légnek. Csillagkormanyzo. a szabályos idő \tagolója" (Ford.: Csorba Győző) Dr. Zétcnyi Endre Tündöklő kvazár A legközelebbi fényes kva­zár — a 3C 273 katalógus­számú — egy óriás galaxis középpontjában helyezkedik el — állapította meg egy nemzetközi csillagászcso­port. Általánosan elfogadott vélemény szerint a kvazárok nagy energiájú, fényes ga­laxismagok — gyakran oly tündőklőek, hogy elnyomják a galaxisok fényét. A 3C 273 az első ilyen azonosított kva­zár — korábban még soha­sem találták nyomát a kör­nyező galaxisnak. Óriás táv, csövekkel és rendkívül hosz- szú expozíciós idővel készít­tettek felvételeket a 3C 273- ról és ezeken a felvételeken északkeleti irányba húzódó halvány ködfátyolt fedeztek fel. Különleges képerősítők­kel tanulmányozták az ob­jektum színképét és az el­nyelési vonalakból megálla­pították, hogy ez a kvazár­ral azonos távolságban van A számítások szerint á 3C 273-at tartalmazó galaxis leg­alább tízszer fényesebb, mint a Tejútrendszer és legalább háromszor nagyobb a mi csillagvárosunknál. Ám sok millió csillagának fényessé­ge csak 25-öd része a kö- zépponjában tündöklő kva­zárénak. Meleg szelek A meleg, száraz bukósze­lek — jlyen például Olasz­országban a sirokkó, az Al­pok vidékén a főn, az Egye. sült Államok Sziklás-hegy­ségében a Chinook, Egyip­tomban és Izraelben a kham- szin — sok kellemetlenséget okoznak. Megfigyelték, hogy hatásukra az emberek egy részének a lába fájdalma­san megdagad, orruk és sze­mük viszket, az asztmások zihálva lélegeznek, mások fájóssá, idegessé válnak és van, akit hányinger gyötör. Ha a khamszin fúj. Izrael­ben sokkal gyakoribbak a közlekedési balesetek. De az is gyakori — különösen az idősebbek közt —, hogy csökken a szervezetben az adrenalin termelése, s emi­att lemegy a vérnyomás és romlik a szívműködés. Je- ruzsálemi kutatók szerint ezeket a reakciókat a for­ró és száraz levegő megnö­vekedett pozitív iontartalma váltja ki. A hurrikán ereje A trópusi forgóviharok óriási 'energiájára újabb szemléletes példát szolgálta, tott a Bebe nevű hurrikán, amely a Fíji-szigetektől lOOO kilométerre északra elterülő Funafuti korallszirtet súj­totta. A szírt délkeleti párt­ján a Bebe egy 18 kilomé­ter hosszú kavicstöltést emelt A töltés átlagosan 37 méter széles és 3,5 méter magas, _ eg ész tömege pedig becslés szerint 2,8 millió tonna. Eb­ből alig 1 százalék homok, a többi 9—10 centiméter át­mérőjű kavics. Még egy 7 méter átmérőjű kőtömböt is találtak közte. Az új töltést a korallszirt szigetláncától 2—50 méter széles árok vá­lasztja el. A korallszirtrői úgyszólván teljesen eltűnt a növényzet. Feltételezik, hogy a nagy hullámok vagy a szökőár a kavicsot a szírt aljáról felfelé sodorta a lej­tőn. és ott lerakta. A napfénytartam-mérés a déli féltekén CSILLAGKORMÁNYZÓ A tavaszi napéjegyenlőség A könyvkiadásban túltermelés mutatkozik. Egyes fajták­ból a tévé adása szerint is — féláron — kaphatók. Aztán nem mindenki tudja, miért nevezik az olcsó olvasmányo­kat „ponyvairodalomnak”. Egyszerű a magyarázat. Amikor még a falusi állat- és kirakodóvásároknak nagyobb híre volt, néhány utazó kereskedő leterítette a vásártéren a ponyváját, és kirakta arra az áruját, az „irodalmat”. E cikkek egyike éppen a kalendárium volt. A Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat — kedvező fizetési feltételek mellett - FELVÉTELRE KERES húsipari szakmunkásokat, hűtőházi rakodó­kat, ,,E”-kat. gépkocsivezetőket és garázsmestert. A vállalati óvodában a gyermekek elhelye­zését biztosítjuk. A környező községekből a 'munkaidőrendhez igazodva saját autó­busszal szállítjuk be dolgozóinkat. Jelentkezni lehet: GYÖNGYÖS, Szurdokpart 1. Munkaügyi osztály. VILATI Egri Gyára felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkező szakembereket keres az alábbi munkakörökbe: rendszerszervező, számítógép­üzemeltető, számítógép­________________________ k arbantartó, bemérő élesztő, előkalkulációs csoportvezető. Jelentkezni lehet a gyár közgazdasági osztályán EGER Faiskola u. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents