Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-28 / 74. szám

4 NÉPÚJSÁG, 1987. március 28., szombat KORSZERŰ TÁPLÁLKOZÁS Talán holnaptól... (Fotó: Tóth Gizella) Egyre többet beszélünk arról, hogy egészségtele­nül élünk: keveset moz­gunk, a táplálkozási szo­kásaink pedig igen elma­radottak Persze, nehéz egyik napról a másikra változtatnunk mindezen. Kemény elhatározás, önfe­gyelem is kell hozzá, de még ez sem elegendő. Elengedhetetlen, hogy az üzletekben mindenkor megtaláljuk azokat a ter­mékeket. amelyek segítsé­gével megreformálhatjuk étrendünket. Enni csak kell! Enni jó. Ezzel a 'fövid, ám nagy igazságot tartalma­zó mondattal valószínűleg mindenki • egyetért. A ter­mészet az önfenntartáshoz kapcsolódó tevékenységet jó adag örömmól „áldotta meg.” Így hát nemcsak ak­kor eszünk, amikor éhesek vagyunk, hanem akkopj is, ha élvezni akarjuk vala­mely csemege ízét, harmo­nikus zamatát. Ügy tűnik azonban, nem ismerjük a mértéket. Ebben sem. Voltak jdők, mikor a mennyiség előteremtése volt a legnagyobb gond. Aztán — már biztonságos időkben is — megmutatkozott az a túl- biztosítási törekvés, amely­nek lényege: Jó sokat, jó zsírosán, az a biztoS, amit megeszel... Természetesen senki sem gondolhatja ko­molyan, hogy éhezéssel, kop­lalással hosszú távon sikere­ket érhet el. E területen is köthető kompromisszum: enni lehet és kell is,.de nem mindegy mennyit, és főleg hogy mit. Az ezzel kapcsola­tos propaganda kétségtele­nül egyre aktívabb. Felvilá­gosító kiadványok jelennek meg, tévéműsorokat sugá­roznak e témában. Mindez jó dolog. Ám, ha valaki el­szánja magát — „holnaptól korszerűen táplálkozom” — és bemegy valamelyik bolt­ba. hamar rájön: ez az egész nem is olyan egyszerű. Választék — folyamatosan Az egri Belvárosi ABC- ben sokan fordulnak meg. Aki diétás, vagy energia- szegény termékeket keres. az először úgynevezett diétásrészleghez mehet, am óriási kínálatra ott sem számíthat. — Rengetegen keresik ezeket a készítményeket — mondja Nyilas József üz­letvezető. — Diétás alatt sokan csak a cukorbetegek­nek gyártott cikkekre gon­dolnak. de bőven vannak olyanok, akik a fogyókúra, az egészséges táplálkozás ér­dekében fogyasztják azokat. Az igaz, hogy léteznek ilyen jellegű befőttek (kb. kétfé­le), és kekszek, de a kínálat szegényes. Itt van például az agyonreklámozott búza- korpa és búzacsíra: nagyon ritkán kapunk belőle. Pedig legalább egy városban né­hány boltot ki kellene je­lölni, amelyben állandóan kapható ez a féle élelmi­szer. Vagy egy másik. Nép­szerűek voltak a csökken­tett energiatartalmú konzer- vek — rakott- és székelyká­poszta —. de lassan egy éve hiánycikkek. De, hogy mondjak valami jót is. Ismét kapható a francia diétás kétszersült, s egv hónapja megjelent ugyanennek a ma­gyar változata — fogy is . .. — Sokan megkedvelték a barna kenyeret, iA sütőipar azért szállít keveset — i egy néhány héttel fizetőit meg­jelent cikkben fogalmazták meg ezt —, mert mem ren­delnek belőle többet az üz­letek . .. — Az üzletek azért nem rendelnek többet, piert. csak heti két alkalommal szállít­ják a bakonyi barnát. A vevők a friss kenyeret sze­retik, s ha ennél a mennyi­ségnél (100 db) többet ren­delnénk másod-, vagy har­madnap már nem fogyna el. Ez természetes. De ha a szállítás folyamatos lenne, akkor — hisz friss az áru — sokkal többet értékesíthet­nénk ft barna kenyérből. Braun János, a hatvani Dózsa téri ABC vezetője. Ez a kereskedelmi egység (az élelmiszer-áruházak kö­zött) bonyolította le a leg­nagyobb forgalmat tavaly Heves megyében. — A búzakorpával és -csí­rával nálunk is gondok van­nak. Immár három nagyke­reskedelmi vállalatnál is próbálkoztam, így a szolno­ki, a gyöngyösi és a sal­gótarjáni füszértnél, de se­hol semmi. A probléma oka az lehet, hogy a termékek­nek viszonylag rövid a sza­vatossági ideje — 30 nap —, ezért a füszértek „félnek” tőle. Csak a gabonaforgal­mi vállalat szakboltjaiban, például Budapesten és Gyön­gyösön található meg min­dig a búzacsíra és -korpa. — Heti egy alkalommal kapunk barna kenyeret Szolnokról, és egyszer dié­tás, illetve rozscipót Salgó­tarjánból. A helyi üzemnek ugyanis nincs kapacitása ilyesfajta tevékenységre. A szállított mennyiség csak az adott napra elegendő, de ha maradna is belőle másnap­ra, a vásárlók nem szíve­sen vennének egy-két napos kenyeret. Érthető. Folyama­tos szállításra lenne szükség. — Mi a helyzet a többi korszerű energiaszegény ké­szítménnyel? — A hét egy napján ka­punk ilyen jellegű felvágot­tat Debrecenből és Oroshá­záról. A csökkentett energia- tartalmú úgynevezett so­vány tej is megtalálható ná­lunk állandóan. Az ipar nem gyártja Szabó László, a Heves Megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatója: — A diétás termékek szá­ma igen kevés, az ipar nem nagyon gyártja ezeket. Ami megjelenik, azt a na­gyobb ABC-kbe szállítják, a kisebbekbe nem jut, pedig oda is kellene. Ott is bizto­sítani kell a választékot, hisz az üzletvezető csak a megfelelő kínálat alapján tudná alaposan felmérni az igényeket. Egyes cikkeket egyszerűen nem kapunk meg, hiába rendelünk, ezek közé tartozik a már említett búzakorpa és a -csíra is. — Mi a különböző vásá­rokon és bemutatókon igyek­szünk megismerkedni az ilyen jellegű újonnan piac­ra dobott termékekkel, de a dolog később valahol el­akad. Könnyen lehet, hogy az érdekeltség hiánya jelen­ti a legnagyobb akadályt. — Egyértelmű javulás csak az üdítőitalok terén ta­pasztalható. Megemlíthe­tem az Arola italokat vagy a világhírű Schweppes már­kát, amelyet Békéscsabáról szállítanak diétás változat­ban is. Ösztönzés árakkal? Nagyjából így áll a kor­szerű élelmezési cikkek ügye. Tény. hogy az utóbbi évek­ben egy sor ilyen termék látott napvilágot, de a kíná­lat nem azonos színvonalú az egyes helyeken, és nem azonos színvonalú ahban sem, hogy mikor és meddig vásárolható meg egy áru. Gyakran hónapokra, évekre eltűnik egy-egy cikk. A vásárlói szokások meg­változtatása pedig csak ál­landó és széles választék­kal lehetséges. Ameddig ez csak részben valósul meg, nincs különösebb esély a si­kerre. Az embereknek nincs ideje végigjárni öt boltot, kiszámolni, hogy mi, mikor, a hét melyik napján érke­zik. Szóval, ilyen módon reménytelen a harc az egész­séges életmódért. Más. Talán nem ártana végiggondolni a korszerű élelmiszerek árának újbóli megállapítását. Valószínű­leg ösztönözni kellene a vásárlókat az egészségesebb termékek megvételére. Te­hát a szociálpolitikai szem­pontot itt is érvényesíteni kellene hasonlóan ahhoz, ahogy az. a szeszes italok árában is kifejezésre jut. Természetesen ellenkező előjellel . . . Havas András Fagy vivők Az idén igazából nekiveselkedett a tél. Átható fagyfehér uralta a tájat, s dermedt karjával megszorított minket embereket alaposan. Av időjárásjósok is rekordokat re­besgettek, de az idő múltával egyre kevesebben örültek a mindent hibernáló hidegnek és nemcsak testben, de egy kicsit lélekben is fázni kezdtünk, és aggodalmasan figyel­tük a mindenséget ‘halottfehér gyolcsba burkoló külvilá­got. Így múlt el jégtörő Mátyás napja és hasonlóan pereg­nek el a naptár szerinti első tavaszi napjaink is. S bár a természetfelelős ludas az elmaradásban, .mi mégis a kedvet és reményeket fakító fagyokban is kell bizzunk a „tavaszi szél vizet árasztó" erejében. Kell. hogy mon­dogassuk magunknak: talán ma vagy holnap megcsor­dul az ereszaljia, s virradatra erdőaljáról friss erőszakos csípősségével feltámad a szél, hogy kisodorja felőlünk és belőlünk a hosszan tartó dermedetet. Évszázados hagyománya van a tavaszi sorsfordításnak is itt a Duna-Tisza közén. A fáradt burkus telek után, ha néha szeleburdi szelek szárnyán is, de eljutottak hozzánk a fagyvivők. Jövőre lesz száznegyven é$e annak, hogy egy ifjú március idusán a Nemzeti Múzeum lépcsőjén tavaszi hevülettel elmondotta, mit is akar a magyar nem­zet! Halhatatlan költőnk hívó-szavára írók, tudósok tollal, és szóval, de ha kellett, karddal is vágták az önkény fa­gyát. A távoli Galíciából is mint a népmesék hősei — hegyet, folyót lépve — elindult Lenkey nyolcvan huszá­ra .. . S jöttek a fagyvivők a kellő időben akkor, amikor csak egy halvány lehetősége is Játszott a szellem és sza­badság tavaszának. Így lettek az őszi rózsa hullt szirmai­ból vérpiros márciusi virágok... Vállalták sokáig titok­ban a legkeményebb „történelmi fagyokban” is szerepü­ket a Márciusi Front aktivistái. Tagjai között képzett és kipróbált politikusok, művészek, az igazi baloldaliság el­kötelezett harcosai! Volt olyan ,, hideghullám'’, \mikor nem volt politikus még emlegetni sem a polgári radikalizmus­nak ezt az élcsapatát. De évek múltával a sors kikény­szerítette az átértékelést, most, amikor a fagyvivőket vár­juk tisztelettel, fejet hajtunk elvhű elődeink előtt! Üjhitű olvasztárok bizony elkelnek ma is. S nem vélet­lenül idéztük a Márciusi Front szellemét! A fagyos tava­szi napok felolvasztása ma sem könnyű, nem lehet csak a kedvező széljárásra várni. Tenni is kéne nemcsak tesze­getni. de végre úgy, hogy hosszabbak legyenek a mele­gebb napok, s mindezt anélkül kell véghezvinnünk, ’hogy összetévesztenénk a szabadságot a szabadossággal, az el­veket pedig a dogmákkal. Fagyvivőkre várunk . . . Soós Tamás RAJT ERDŐTELKEN Kastély az idegenforgalomnak Turizmus. Valljuk be, ha Heves megyéről beszélünk, mint az országban másutt lakóknak, nekünk helybélieknek is el­sősorban a Mátra és a Bükk, Gyöngyös és Eger jut eszünk­be- Pedig szerencsére egyre több látnivalót, megismerni va­lót kínál a délhevesi táj is, az érdeklődőknek — az üdülés, strandolás mellett akár több napra felfedezni valót. Mind ez- ideig nehézséget jelent' azonban, hogy néhány napot kempin­gen, egy-két kiadó szobán kívül nincs hol lehajtani fejét az e vidékre látogatóknak. Nos, ezért van nagy jelentősége annak, hogy a közelmúltban elkészültek az erdőtelki műem­lék kastély hasznosításának tervei. A kultúra és'a környezet védelme Ezt a jelszót választották a helybéliek, amikor elkezd­tek azon töprengeni, mi is legyen az _1714-ben befeje­zett késő barokk stílusú épü­let sorsa. Nem kicsi a fele­lősség, hisz értékét növeli a Mikszáth által- megregénye- sített legenda is, a mellette levő arborétum egyedülálló gazdagságáról már nem is beszélve. A falak közt az ötvenes évektől 1984-ig iskola ka­pott helyet, mígnem társa­dalmi összefogással korsze­rű intézményt nem építettek a falu kisdiákjainak két esztendeje. Ekkor vált gazdátlanná a műemlék, ekkor vált fenye­gető veszéllyé, hogy magá­ra hagyatottan állaga hely­rehozhatatlanul leromlik. A tanács anyagi eszközei ke­vésnek bizonyultak a véde­lemhez. partnerek ,után kel­lett nézni. Az első lépést a téesz tet­te meg, megelőlegezvén a rekonstrukciós tervek elké­szíttetéséhez szükséges fél­millió forintot. Több elképzelés volt Fölmerült, hogy tovább­ra is az oktatásé maradnak a termek-, továbbképző in­tézménnyé alakítják. Mások irodaházként, vagy gazda­sági épületként újították volna föl. Végül is azoknak az álláspontja győzött, akik arra hívták föl a figyelmet, hogy meghatározó kell le­gyen az a tény, hogy a di­namikusan fejlődő község épp a Mátra és a Tisza fe­lezőpontjánál fekszik, hogy az arborétum révén idegen- forgalmi vonzereje van, hogy fellendülőben van a fa­lusi turizmus, amelynek — vetélytárs híján — a köz­pontja lehet. A kastély kezelője, a ta­nács tehát pályázatot nyúj­tott be az Országos Műem­léki Felügyelőséghez, vala­mint az Állami Fejlesztési Bankhoz a mentés érdeké­ben. Egyéb támogatók 1 is jelentkeztek, például a He­ves és Vidéke Takarékszö­vetkezet, valamint az Or­szágos Környezet-, és Termé­szetvédelmi" Hivatal. Így — miután föltárták a saját erőforrásokat is —. össze­gyűlt az a harminc millió, ami a teljes rekonstrukció­hoz szükséges. Nagyratörőek a tervek. A földszinten, egy majd száz résztvevőt befogadó ta­nácskozóterem kapna he­lyet, amelynek falát az ere­deti freskó díszíti. Ehhez csatlakozna egy kisebb, hu­szonöt emberre méretezett körterem, az étterem, illet­ve a büfé szomszédságában. Mindettől jól elkülönítve, másik bejárattal az öregek napközi otthona lenne, il­letve egy állandó kiállítóte­rem, melyben azt mutatnák be. miként óvják a , ter­mészetet e vidéken.. Az emeleten lenne maga a szálló. Két-, három-, négy­ágyas szobákban negyven vendég számára lenne nívós férőhely. Egy kinti mellék- épületben azonban, — keve­sebb szolgáltatást nyújtva — további turistákat is fo­gadnának. Az újjáépítés ‘megkezdődött A generálkivitelező, a helyi téesz építőbrigádja leghamarább a külső köz­műcsatlakozásokat készíti el, a csatornarendszert és az energiaellátást biztosítja. A több mint ezer négyzet- méter alapterületű kastély rekonstrukciója pedig 1990- re valósul meg. Remélhető­leg ekkor már semmi aka­dálya nem lesz annak, hogy az idelátogatók birtokba ve­hessék a romantikus kas­télyt, mely iránt már jelen­leg is turisták sokasága ér­deklődik, az ország minden részéből. S megyénk ismét gazdagabb lesz egy neve­zetességgel. (németi) Francois-pezsgő Budafokról Buda déli részén évszázados hagyományai vannak a borá­szatnak. Az ottani, mészkőbe vájt pincék a pezsgőgyártás­ban is nagy szerepet játszanak. Itt Budafokon alapított pezs- gőborgyáraf 1886-ban két testvér: Francois Lajos és Cézár, akik Franciaországból jöttek hazánkba. A kifogástalan mi­nőséget a technológia mellett az egyik alapító, Francois Cézár fia, Francois József is garantálja, aki pezsgőmester­ként ügyel a gyártási folyamatok szigorú betartására. A ké­pen: Francois József ellenőrzi aa erjedő pezsgő tisztaságát (MTI-fotó: Manek Attila felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents