Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-28 / 74. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1987. március 28., szombat KORSZERŰ TÁPLÁLKOZÁS Talán holnaptól... (Fotó: Tóth Gizella) Egyre többet beszélünk arról, hogy egészségtelenül élünk: keveset mozgunk, a táplálkozási szokásaink pedig igen elmaradottak Persze, nehéz egyik napról a másikra változtatnunk mindezen. Kemény elhatározás, önfegyelem is kell hozzá, de még ez sem elegendő. Elengedhetetlen, hogy az üzletekben mindenkor megtaláljuk azokat a termékeket. amelyek segítségével megreformálhatjuk étrendünket. Enni csak kell! Enni jó. Ezzel a 'fövid, ám nagy igazságot tartalmazó mondattal valószínűleg mindenki • egyetért. A természet az önfenntartáshoz kapcsolódó tevékenységet jó adag örömmól „áldotta meg.” Így hát nemcsak akkor eszünk, amikor éhesek vagyunk, hanem akkopj is, ha élvezni akarjuk valamely csemege ízét, harmonikus zamatát. Ügy tűnik azonban, nem ismerjük a mértéket. Ebben sem. Voltak jdők, mikor a mennyiség előteremtése volt a legnagyobb gond. Aztán — már biztonságos időkben is — megmutatkozott az a túl- biztosítási törekvés, amelynek lényege: Jó sokat, jó zsírosán, az a biztoS, amit megeszel... Természetesen senki sem gondolhatja komolyan, hogy éhezéssel, koplalással hosszú távon sikereket érhet el. E területen is köthető kompromisszum: enni lehet és kell is,.de nem mindegy mennyit, és főleg hogy mit. Az ezzel kapcsolatos propaganda kétségtelenül egyre aktívabb. Felvilágosító kiadványok jelennek meg, tévéműsorokat sugároznak e témában. Mindez jó dolog. Ám, ha valaki elszánja magát — „holnaptól korszerűen táplálkozom” — és bemegy valamelyik boltba. hamar rájön: ez az egész nem is olyan egyszerű. Választék — folyamatosan Az egri Belvárosi ABC- ben sokan fordulnak meg. Aki diétás, vagy energia- szegény termékeket keres. az először úgynevezett diétásrészleghez mehet, am óriási kínálatra ott sem számíthat. — Rengetegen keresik ezeket a készítményeket — mondja Nyilas József üzletvezető. — Diétás alatt sokan csak a cukorbetegeknek gyártott cikkekre gondolnak. de bőven vannak olyanok, akik a fogyókúra, az egészséges táplálkozás érdekében fogyasztják azokat. Az igaz, hogy léteznek ilyen jellegű befőttek (kb. kétféle), és kekszek, de a kínálat szegényes. Itt van például az agyonreklámozott búza- korpa és búzacsíra: nagyon ritkán kapunk belőle. Pedig legalább egy városban néhány boltot ki kellene jelölni, amelyben állandóan kapható ez a féle élelmiszer. Vagy egy másik. Népszerűek voltak a csökkentett energiatartalmú konzer- vek — rakott- és székelykáposzta —. de lassan egy éve hiánycikkek. De, hogy mondjak valami jót is. Ismét kapható a francia diétás kétszersült, s egv hónapja megjelent ugyanennek a magyar változata — fogy is . .. — Sokan megkedvelték a barna kenyeret, iA sütőipar azért szállít keveset — i egy néhány héttel fizetőit megjelent cikkben fogalmazták meg ezt —, mert mem rendelnek belőle többet az üzletek . .. — Az üzletek azért nem rendelnek többet, piert. csak heti két alkalommal szállítják a bakonyi barnát. A vevők a friss kenyeret szeretik, s ha ennél a mennyiségnél (100 db) többet rendelnénk másod-, vagy harmadnap már nem fogyna el. Ez természetes. De ha a szállítás folyamatos lenne, akkor — hisz friss az áru — sokkal többet értékesíthetnénk ft barna kenyérből. Braun János, a hatvani Dózsa téri ABC vezetője. Ez a kereskedelmi egység (az élelmiszer-áruházak között) bonyolította le a legnagyobb forgalmat tavaly Heves megyében. — A búzakorpával és -csírával nálunk is gondok vannak. Immár három nagykereskedelmi vállalatnál is próbálkoztam, így a szolnoki, a gyöngyösi és a salgótarjáni füszértnél, de sehol semmi. A probléma oka az lehet, hogy a termékeknek viszonylag rövid a szavatossági ideje — 30 nap —, ezért a füszértek „félnek” tőle. Csak a gabonaforgalmi vállalat szakboltjaiban, például Budapesten és Gyöngyösön található meg mindig a búzacsíra és -korpa. — Heti egy alkalommal kapunk barna kenyeret Szolnokról, és egyszer diétás, illetve rozscipót Salgótarjánból. A helyi üzemnek ugyanis nincs kapacitása ilyesfajta tevékenységre. A szállított mennyiség csak az adott napra elegendő, de ha maradna is belőle másnapra, a vásárlók nem szívesen vennének egy-két napos kenyeret. Érthető. Folyamatos szállításra lenne szükség. — Mi a helyzet a többi korszerű energiaszegény készítménnyel? — A hét egy napján kapunk ilyen jellegű felvágottat Debrecenből és Orosházáról. A csökkentett energia- tartalmú úgynevezett sovány tej is megtalálható nálunk állandóan. Az ipar nem gyártja Szabó László, a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója: — A diétás termékek száma igen kevés, az ipar nem nagyon gyártja ezeket. Ami megjelenik, azt a nagyobb ABC-kbe szállítják, a kisebbekbe nem jut, pedig oda is kellene. Ott is biztosítani kell a választékot, hisz az üzletvezető csak a megfelelő kínálat alapján tudná alaposan felmérni az igényeket. Egyes cikkeket egyszerűen nem kapunk meg, hiába rendelünk, ezek közé tartozik a már említett búzakorpa és a -csíra is. — Mi a különböző vásárokon és bemutatókon igyekszünk megismerkedni az ilyen jellegű újonnan piacra dobott termékekkel, de a dolog később valahol elakad. Könnyen lehet, hogy az érdekeltség hiánya jelenti a legnagyobb akadályt. — Egyértelmű javulás csak az üdítőitalok terén tapasztalható. Megemlíthetem az Arola italokat vagy a világhírű Schweppes márkát, amelyet Békéscsabáról szállítanak diétás változatban is. Ösztönzés árakkal? Nagyjából így áll a korszerű élelmezési cikkek ügye. Tény. hogy az utóbbi években egy sor ilyen termék látott napvilágot, de a kínálat nem azonos színvonalú az egyes helyeken, és nem azonos színvonalú ahban sem, hogy mikor és meddig vásárolható meg egy áru. Gyakran hónapokra, évekre eltűnik egy-egy cikk. A vásárlói szokások megváltoztatása pedig csak állandó és széles választékkal lehetséges. Ameddig ez csak részben valósul meg, nincs különösebb esély a sikerre. Az embereknek nincs ideje végigjárni öt boltot, kiszámolni, hogy mi, mikor, a hét melyik napján érkezik. Szóval, ilyen módon reménytelen a harc az egészséges életmódért. Más. Talán nem ártana végiggondolni a korszerű élelmiszerek árának újbóli megállapítását. Valószínűleg ösztönözni kellene a vásárlókat az egészségesebb termékek megvételére. Tehát a szociálpolitikai szempontot itt is érvényesíteni kellene hasonlóan ahhoz, ahogy az. a szeszes italok árában is kifejezésre jut. Természetesen ellenkező előjellel . . . Havas András Fagy vivők Az idén igazából nekiveselkedett a tél. Átható fagyfehér uralta a tájat, s dermedt karjával megszorított minket embereket alaposan. Av időjárásjósok is rekordokat rebesgettek, de az idő múltával egyre kevesebben örültek a mindent hibernáló hidegnek és nemcsak testben, de egy kicsit lélekben is fázni kezdtünk, és aggodalmasan figyeltük a mindenséget ‘halottfehér gyolcsba burkoló külvilágot. Így múlt el jégtörő Mátyás napja és hasonlóan peregnek el a naptár szerinti első tavaszi napjaink is. S bár a természetfelelős ludas az elmaradásban, .mi mégis a kedvet és reményeket fakító fagyokban is kell bizzunk a „tavaszi szél vizet árasztó" erejében. Kell. hogy mondogassuk magunknak: talán ma vagy holnap megcsordul az ereszaljia, s virradatra erdőaljáról friss erőszakos csípősségével feltámad a szél, hogy kisodorja felőlünk és belőlünk a hosszan tartó dermedetet. Évszázados hagyománya van a tavaszi sorsfordításnak is itt a Duna-Tisza közén. A fáradt burkus telek után, ha néha szeleburdi szelek szárnyán is, de eljutottak hozzánk a fagyvivők. Jövőre lesz száznegyven é$e annak, hogy egy ifjú március idusán a Nemzeti Múzeum lépcsőjén tavaszi hevülettel elmondotta, mit is akar a magyar nemzet! Halhatatlan költőnk hívó-szavára írók, tudósok tollal, és szóval, de ha kellett, karddal is vágták az önkény fagyát. A távoli Galíciából is mint a népmesék hősei — hegyet, folyót lépve — elindult Lenkey nyolcvan huszára .. . S jöttek a fagyvivők a kellő időben akkor, amikor csak egy halvány lehetősége is Játszott a szellem és szabadság tavaszának. Így lettek az őszi rózsa hullt szirmaiból vérpiros márciusi virágok... Vállalták sokáig titokban a legkeményebb „történelmi fagyokban” is szerepüket a Márciusi Front aktivistái. Tagjai között képzett és kipróbált politikusok, művészek, az igazi baloldaliság elkötelezett harcosai! Volt olyan ,, hideghullám'’, \mikor nem volt politikus még emlegetni sem a polgári radikalizmusnak ezt az élcsapatát. De évek múltával a sors kikényszerítette az átértékelést, most, amikor a fagyvivőket várjuk tisztelettel, fejet hajtunk elvhű elődeink előtt! Üjhitű olvasztárok bizony elkelnek ma is. S nem véletlenül idéztük a Márciusi Front szellemét! A fagyos tavaszi napok felolvasztása ma sem könnyű, nem lehet csak a kedvező széljárásra várni. Tenni is kéne nemcsak teszegetni. de végre úgy, hogy hosszabbak legyenek a melegebb napok, s mindezt anélkül kell véghezvinnünk, ’hogy összetévesztenénk a szabadságot a szabadossággal, az elveket pedig a dogmákkal. Fagyvivőkre várunk . . . Soós Tamás RAJT ERDŐTELKEN Kastély az idegenforgalomnak Turizmus. Valljuk be, ha Heves megyéről beszélünk, mint az országban másutt lakóknak, nekünk helybélieknek is elsősorban a Mátra és a Bükk, Gyöngyös és Eger jut eszünkbe- Pedig szerencsére egyre több látnivalót, megismerni valót kínál a délhevesi táj is, az érdeklődőknek — az üdülés, strandolás mellett akár több napra felfedezni valót. Mind ez- ideig nehézséget jelent' azonban, hogy néhány napot kempingen, egy-két kiadó szobán kívül nincs hol lehajtani fejét az e vidékre látogatóknak. Nos, ezért van nagy jelentősége annak, hogy a közelmúltban elkészültek az erdőtelki műemlék kastély hasznosításának tervei. A kultúra és'a környezet védelme Ezt a jelszót választották a helybéliek, amikor elkezdtek azon töprengeni, mi is legyen az _1714-ben befejezett késő barokk stílusú épület sorsa. Nem kicsi a felelősség, hisz értékét növeli a Mikszáth által- megregénye- sített legenda is, a mellette levő arborétum egyedülálló gazdagságáról már nem is beszélve. A falak közt az ötvenes évektől 1984-ig iskola kapott helyet, mígnem társadalmi összefogással korszerű intézményt nem építettek a falu kisdiákjainak két esztendeje. Ekkor vált gazdátlanná a műemlék, ekkor vált fenyegető veszéllyé, hogy magára hagyatottan állaga helyrehozhatatlanul leromlik. A tanács anyagi eszközei kevésnek bizonyultak a védelemhez. partnerek ,után kellett nézni. Az első lépést a téesz tette meg, megelőlegezvén a rekonstrukciós tervek elkészíttetéséhez szükséges félmillió forintot. Több elképzelés volt Fölmerült, hogy továbbra is az oktatásé maradnak a termek-, továbbképző intézménnyé alakítják. Mások irodaházként, vagy gazdasági épületként újították volna föl. Végül is azoknak az álláspontja győzött, akik arra hívták föl a figyelmet, hogy meghatározó kell legyen az a tény, hogy a dinamikusan fejlődő község épp a Mátra és a Tisza felezőpontjánál fekszik, hogy az arborétum révén idegen- forgalmi vonzereje van, hogy fellendülőben van a falusi turizmus, amelynek — vetélytárs híján — a központja lehet. A kastély kezelője, a tanács tehát pályázatot nyújtott be az Országos Műemléki Felügyelőséghez, valamint az Állami Fejlesztési Bankhoz a mentés érdekében. Egyéb támogatók 1 is jelentkeztek, például a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint az Országos Környezet-, és Természetvédelmi" Hivatal. Így — miután föltárták a saját erőforrásokat is —. összegyűlt az a harminc millió, ami a teljes rekonstrukcióhoz szükséges. Nagyratörőek a tervek. A földszinten, egy majd száz résztvevőt befogadó tanácskozóterem kapna helyet, amelynek falát az eredeti freskó díszíti. Ehhez csatlakozna egy kisebb, huszonöt emberre méretezett körterem, az étterem, illetve a büfé szomszédságában. Mindettől jól elkülönítve, másik bejárattal az öregek napközi otthona lenne, illetve egy állandó kiállítóterem, melyben azt mutatnák be. miként óvják a , természetet e vidéken.. Az emeleten lenne maga a szálló. Két-, három-, négyágyas szobákban negyven vendég számára lenne nívós férőhely. Egy kinti mellék- épületben azonban, — kevesebb szolgáltatást nyújtva — további turistákat is fogadnának. Az újjáépítés ‘megkezdődött A generálkivitelező, a helyi téesz építőbrigádja leghamarább a külső közműcsatlakozásokat készíti el, a csatornarendszert és az energiaellátást biztosítja. A több mint ezer négyzet- méter alapterületű kastély rekonstrukciója pedig 1990- re valósul meg. Remélhetőleg ekkor már semmi akadálya nem lesz annak, hogy az idelátogatók birtokba vehessék a romantikus kastélyt, mely iránt már jelenleg is turisták sokasága érdeklődik, az ország minden részéből. S megyénk ismét gazdagabb lesz egy nevezetességgel. (németi) Francois-pezsgő Budafokról Buda déli részén évszázados hagyományai vannak a borászatnak. Az ottani, mészkőbe vájt pincék a pezsgőgyártásban is nagy szerepet játszanak. Itt Budafokon alapított pezs- gőborgyáraf 1886-ban két testvér: Francois Lajos és Cézár, akik Franciaországból jöttek hazánkba. A kifogástalan minőséget a technológia mellett az egyik alapító, Francois Cézár fia, Francois József is garantálja, aki pezsgőmesterként ügyel a gyártási folyamatok szigorú betartására. A képen: Francois József ellenőrzi aa erjedő pezsgő tisztaságát (MTI-fotó: Manek Attila felvétele — KS)
