Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. március 26 , csütörtök- 1 ISKOLA 5. ■ Divat tavaszra - nyárra Negyvenkét alapanyag- gyártó- és konfekcionáló vál­lalattal, szövetkezettel, bőr­és cipőkészítő céggel együtt­működve rendezte meg ta­vaszi-nyári bemutatóját a Magyar Divat Intézet. Ebben a szezonban igen sokféle lesz a divat, jósolják, ígérik a tervezők. Egyaránt érvényesül a választékos ele­gancia. a fiatalos bolondos­ság és az egzotikum; s a távol-keleti hatások is jelen lesznek. Hogy mindez hogy fér ösz- sze? Nos, természetesen nem egy öltözéken belül. (Bár az sem ritka, hogy a romantikus blúzt sportos kosztümhöz vi­selik. hogy a virágos, tarka szoknyákat kockás paraszt­blúzzal ..házasítják'.) zenéveseknek) és a bokáig érő. jótékonyan takaró szok­nyahossz. Olykor meg a ru­ha eleje rövidebb. mint a háta. Hangsúlyozott a derékvo­nal, a kánikularuhák gyak­ran szabadon hagyják a has­részt. a hátat, merész geo­metrikus. asszimetrikus ki­vágások jelennek meg a háton. Nagy fehér gallérok, zsabók. matrózgallérok te­szik ünnepélyessé az egysze­rű fazonú ruhákat. A blúzok között a selyem­ing, az óriás munkásing, a szolid ingblúz a választék, fantáziadús díszítéssel. Kánikula- és ingruhák, a kissé V-formájú, szinte sza­básvonal nélkül készült vagy a bő, kényelmes, egyszerű és praktikus kétrészes ruhák egyaránt divatosak. Tovább él a tengerészöltözék — nad­rággal. csíkos felsőrésszel, tengerészkék-fehér színkom­binációban. S ehhez a sokféle divat­hoz igazán sokféle szín tár­sul. Az uralkodó a napsár­ga, kukoricasárga, a homok- és a Szahara színei, a na­rancs, a mályva, a rózsa, a sötétkék, a türkiz, a fekete és a fehér — sok arany, ezüst csillogással, kiegészítő­vel, vagy élénk ékszerekkel, gyöngyökkel, fülbevalókkal. Űjból jelentkeznek a folklór díszítések — ezúttal a Tá­vol-Keletről ellesett motí­vumokkal. A fő stílusirányzatokat így foglalhatjuk össze: vissza az egyszerű formákhoz, előny­ben a nőies sziluett, és min- denekf elett győz a prakti­kum. Öltözékekké formálva ezek az elvek a következőkben jelentkeznek: puha, könnyű anyagokból készülnek a 3 4- es vagy hosszú kabátok, ame­lyeket bő szárú nadrággal, vagy egyenes szoknyával pá­rosítanak. A vállak továb- ra is szélesek, válltömővel hangsúlyozottak (még a nyá­ri ruháké is). A nagyon bő és az egészen testre szabott öltözékek egyaránt hódíta­nak. A szoknyák rövidek, térdig érőek vagy hosszúak. A két véglet: az ágyékszok­nya (kizárólag jó alakú ti­Megyei postás-nyugdíjasklu bók Nyugdíjas postások az ötéves találkozón (Fotó: K Kovács István) Az egri postás-nyugdijas- klub ötéves múltra tekint­het vissza, és mintegy 130 tag részére kulturált progra­mokat biztosit. A színvona­las előadások helytörténeti, orvosi, jogi és egyéb isme­retterjesztő témákkal foglal­koznak. de tág teret nyújta­nak a különféle vetélkedők, farsangi vidám műsorok megrendezésére is. Külön él­ményt jelentenek a postás nyugdíjasoknak a hangula­tos kirándulások is, ame­lyek költségének jelentős részét — mintegy 50 száza­lékát — a területi szakszer­vezeti bizottság fedezi. Tú­rákat szerveztek a környéken kívül többek között Buda­pestre és Szentendrére. Sikeres és vidám az élet a gyöngyösi postás-nyugdí- jasklubban is. Minden hó­nap utolsó hétfőjén van ösz- szejövetel. Gyakran mennek a szabadba. így az elmúlt évben tavasszal Mátrafüred —Sástóhoz, nyáron Bükk­székre és Bogácsra látogat­tak. Az egri postás-nyugdíjas- klub jó kapcsolatot tart a Magyar Posta központjának hírlap-ügyosztályával, a deb­receni postás-nyugdíjasklub- bal, valamint a helyi szak­vezetéssel. a szocialista bri­gádokkal. Csirkevariációk GALANTIN Hozzávalók: 1 db nagyobb (1 kg) csirke, 20 dkg sertés­comb, 1 db egész és 2 db to­jássárga, 3 dkg vaj, 2 dl tej­szín, 3 dkg szalonna, 2 evő­kanál borsó, só, bors. A szárazon megtisztított csir­ke bőrét a hátán végighasít­juk, a végtagoknál körülvág­juk, és vigyázva, a bőrét le­hetőleg egészben szedjük le. A csontokról leszedjük a húso­kat, az aprólékot levesnek félretesszük. A húsokat a ser­tés- vagy borjúcombbal együtt 2—3-szor ledaráljuk. Hozzáad­juk az 1 egész tojást és a 2 tojássárgáját, az oldott hideg vajat, a tejszín keményre vert habját, végül az apróra vágott szalonnát, a 2—3 evőkanál zöld­borsót, sózzuk, borsozzuk. Zsírpapíron kiterítjük a csirke bőrét, a jól kikevert húsvag- dalékot rátesszük, és felsodor­juk jó szorosra. Nedves kicsa­vart ruhába göngyöljük, vége­it bekötözzük, és az egészet beletesszük egy lábasba. Any- nyi vizet adunk hozzá, hogy ellepje. A lébe belerakjuk a csirke aprólékát; karikára vá­gott zöldséget, csontokat, és lassan főzzük kb. egy óra hosz- szat. Majd a léből kiemeljük a húst, és két deszka között lepréseljük. Hűtjük, majd sze­leteljük. Tálon aszpikkal dí­szítjük. A csirke visszamaradt levé­ből bármilyen finom levest készíthetünk. TÖLTVE (RIZZSEL) Hozzávalók: 1 db csirke, 3— 4 evőkanál rizs, 1 csomó zöld petrezselyem, 2 db tojássárgá­ja, 1 pohár tejföl, só, bors, curry, 1 evőkanál zsír, majo­ránna. A rizst a zsíron kissé lepi­rítjuk, hozzáadjuk az apróra vágott belsőségeket (máj, zú­za), sózzuk, borsozzuk, bele­keverjük a vágott petrezsely­met. Felengedjük annyi vízzel, hogy ellepje. Fedő alatt pá­roljuk. A csirke belsejét ma­joránnával, curryval beken­jük, és megtöltjük a párolt rizzsel, összevarrjuk vagy hús- tűvel betűzzük. A tejfölt ösz- szekeverjük a tojássárgákkal, és bekenjük vele a tepsiben lévő csirkét. Ropogósra sütjük. Fejes salátával tálaljuk. KISKERTTULAJDONOSOKNAK Növényvédelmi előrejelzés flz orvosunk válaszol Tekintettel arra, hogy me­gyénk kisárutermelése nem­csak az önellátásban, a bel­földi áruellátásban, hanem az utóbbi években az expor­tokban is komoly szerepet játszik, fontos feladat az itt folyó növényvédelmi mun­ka színvonalának további emelése: melynek érdekében az idén is rendszeres tájé­koztatót kívánunk megjelen­tetni a kiskerttulajdonosok részére. Első összeállításunk­ban a gyümölcsösökben vég­zendő feladatok közül a me­Nemcsak a gyerekek, de gyakran a felnőttek is szin­te rabjává válnak a tele­víziónak. Az ember felál­dozza miatta sétáit, a bará­ti beszélgetéseket, csevegé­seket. A televíziónak ez a csá­bító hatása nem veszélyte­len, káros az egészségre, és bizony idővel rövidlátást is okozhat. íme, mit ajánlanak en­nek megelőzésére az orvos­egészségügyi szakemberek. Nem szükséges munka után azonnal a televízió elé ülni: a szemnek szüksége van egy kis pihenésre. Ne chanikai védekezés, a seb­kezelés, valamint a lemosó permetezések szakszerű el­végzésére hívjuk fel a fi­gyelmet. Nagy súlyt kell helyezni az ápolási, fatisztogatási mun­kákra. mert ezzel jelentősen mérsékelhetjük a károsító szervezetek kora tavaszi fel­lépését. Az elmúlt évek átlagosnál szárazabb és melegebb idő­járása kedvező feltételeket teremtett a lombrágóhernyók erőteljes felszaporodásához. üljünk 2—3 órahosszánál többet a képernyő előtt. s a rövidlátók tévénézés köz­ben tartsanak óránként 10 perc szünetet. Ne felejtsük el, hogy nemcsak a szem fárad, de az egész idegrend­szer is. Ezért az adások után nagyon' jót tesz 30 perc séta a friss levegőn vagy legalább a szoba kiszellőz­tetése. Különösen veszélyes a te­levíziózás a még kialakulat­lan gyermeki szervezet szá­mára. A három-négy évesek csak az „Esti mesét”, a kis­iskolások pedig a gyermek- előadásokat nézzék. Mindig Ezek közül, ha nem távo- lítjuk el a fákon lévő kis hernyófészkeket, a galago­nyalepke lárvái okozhatnak érzékeny veszteségeket, el­sősorban szilva-, cseresznye-, almaültetvényeinkben. Az aranyfarúpille, amelynek lárvái a nagy téli hernyófé­szekben telelnek át, ugyan­csak meglepetést tartogatnak a rügyek kiodvasításával, a levelek károsításával. Az ápolási munkákhoz tar­tozik a sebkezelés is. amit a sebzési felületek simára ajánlatos egy meghatározott távolságra ülni a készülék­től. de ez a 35—47 cm.es képernyő esetében 2—3 mé­ternél, az 50—61 cm-esnél 3—5 méternél ne legyen ke­vesebb. Ezenkívül fontos még, hogy a tv-t a padló szintjétől számítva 80—90 cm magas­ságba kell elhelyezni. Vilá­gítsuk meg a helyiséget egy 40—60 wattos asztali lám­pával úgy. hogy annak fé­nye ne essen egyenesen a képernyőre. Ez különösen fontos a színes televíziónál, mert a szem ilyen megvilá­gításban tudja á színeket megfelelően, differenciáltan vágása és tisztítása után Santár SM. Celcid. vala­mint almástermésűeknél fa- sebkátránnyal javasoljuk megoldani. A lemosó permetezéshez a Báriumpoliszulfid 45 (5%­os), Neopol (5° „-os). Téli hi- gítású mészkénlé (5 Baume fok), Nevikén (30»-os), Bor­dódé (1—1,5%-os) és az al­mástermésűeknél a Novenda 2%-os töménységben alkal­mazható. Az Ágról (3" (i-os) — és a Gyümölcsfaolaj E almában (5°íi-os) — szilva és ribizké- ben (4° 0) töménységben csak rovarkártevők ellen hatásos. Az utóbbi készítmény fel- használása 3 évenként enge­délyezett. Déliéi Adrienne érzékelni. Ha a tv-t fekve nézzük, az feleslegesen ter­heli a szemet és az ideg- rendszert. Gyakran kérdezik, hogy az emberi szervezetet nem befolyásolja-e hátrányosan a készülékben lévő katódcső kisugárzása. Az elvégzett kísérletek bi­zonyítják, hogy a bekapcsolt készülék által létrehozott elektromágneses tér hatása jóval alacsonyabb, mint a maximálisan megengedett; és ennek nincs semmi jelentő­sége akkor, ha 2—5 méter távolságból nézzük a kép­ernyőt. Tavasszal, de főleg nyá­ron ismételten jelentkeznek nálam allergiás szemgyulla­dások és az orrom is eldugul — írja Szabó Pétemé egri olvasónk. Vajon mi okozhat­ja az említett tüneteket — kérdezi. Mivel a téli időszakban panaszmentes volt, így azok­ra a kiváltó anyagokra kell gondolni, amelyek tavaszi, illetve nyári időszakban „érik" virágzásukat. Idetar­toznak elsősorban a füvek, a nyárfa és az üröm, de ki­válthatják a legkülönfélébb nyíló, vagy száraz virágfé­leségek, például a barka és a nád. A fű ugyan nerci-vi- rágzik, és mégis okozhat al­lergiás tüneteket. Kaszálása­kor úgynevezett fűdarab­kák bőségesen kerülnek a levegőbe, és szénanáthát okoznak, pontosabban szem­viszketést, szemváladéko- zást, kötöhártya-erezettséget, az orrban a nyitások eldu­gulását, s a krónikus náthá­hoz hasonló hurutot. Fon­tos tehát, hogy a kiváltó allergeneket távol tartsuk Ma már az orvosok meg tudják mondani teljes biz­tonsággal. hogy az illető sze­mély mire érzékeny. Keze­léséhez általában antibioti­kumokat, kenőcsöket ' írunk fel. Ha ezek egyike sem használ. Pollinex-vakcinát javaslunk. A koraszülöttek között gya­kori a látáskárosodás, amely vakságig is elvezethet, ol­vastam égy egészségügyi szaklapban. Mi az oka en­nek? — kérdezi K. L. hat­vani levélírónk. A koraszülött fogalma súly- kategóriához kötődik, és nem az úgynevezett korai vagy idő előtti szüléshez. A 2500 gramm alattiakat ne­vezzük koraszülötteknek, de ezen belül is van egy éret­len csoport, idetartoznak az 1000 gramm alattiak. Ez utóbbiak életben tartása és felnevelése rendkívüli ál­dozatokat követel. Megmen­tik az életüket ezeknek a kis apróságoknak, de ugyan­akkor számolni kell azzal is, hogy testi fejlettségük, fi­zikai és szellemi teljesítő- képességük messze elmarad az érett újszülöttekétől. Ami látássérülésüket illeti, ez úgy igaz, ahogyan olvasónk fel­vetette. A kis súlyúak inku­bátorban történő kezelésekor a legnagyobb veszélyt a vak­ságig is elvezető szemkáro­sodás jelenti. Ez minden ko­raszülöttet egyaránt fenye­get, és egyéves korig fejlő­dik ki. Kezelése műtéti, ami annyit jelent, hogy a levált recehártyát rögzítik. meg­hegesztik oly' módon, hogy a szemgolyót —96 fokra le­hűtik. A műtéti erédmények igen kedvezőek, látványos és gyors javulás következik be. (jhr1 Hogyan nézzük a televíziót?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents