Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-26 / 72. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. március 26., csütörtök GAZDASÁG — TÁRSADALOM wggmm Q nyugdíj küszöbén A csányi dinnyéscsalád fia úgy indult az életbe hatvan esztendeje, mint annyi más sorstársa. Gyerekként, iskola mellett, szülei munkáját segítette, járt velük a Dunántúlra. Ott. Mezőszentgyörgyön, már föl- serd ülvén, adta fejét arra is, hogy a közigazgatás szolgálatába álljon. A vb-titkár „fűzte” meg a kitűnő minősítéssel leszerelt katonafiút. aki aztán — három hónapos államigazgatási tanfolyam .ismereteivel gazdagon — Lajoskomáromban „startolt". Mi várt ott dr. Zölei Dávidra? — Ami csak belefér a gyorsan pergő hónapokba. Sűrű feladatok, sűrű gondok. Különösen 1957 tavaszától. amikor nemcsak az élet konszolidálásával kelleti töiődnöm, hanem a település munkásőr rajának tagjaként annak megóvására is vállalkoztam. Majd jött a tsz-szervezés, immár a széles demokratizmus alap- élveire építve, közben pedig tanulás, tanulás, tanulás! Érettségi a fehérvári József Attila gimnáziumban, aztán tanácsakadémia, majd az ÉLTE államigazgatási kara, doktorrá avatással. Csak ekkor már Hatvan járási tanácsát szolgáltam, mert családostól visszahúzott a szívem e tájra .. . Ahogyan dr. Zölei Dávid mondja: nála soha nem volt munkaidő. Addig dolgozott, amíg a napi tennivalók végére nem ért. Legyen az egy tanácsülés előkészítése, valamilyen népi ellenőri vizsgálat anyagának összegzése, tanórák adása a marxista egyetem esti tagozatán, vagy éppen a Zalka Máté mun- kásöregység állományépítésével összefüggő feladat. A helytállást, a rengeteg áldozatot, a feleségtől és a gyerekektől „elcsent" órákat azonban mindenütt méltányolták. Már Lajoskomáromban a Munka Érdemérem ezüst foS kozatával ismerték el helyi- állását, a munkásőrzászló- alj törzsnél szerzett érdemeit pedig a közelmúltban honorálták a Haza Szolgálatáért Érdemrend arany fokozatával. Ám közben elzúgtak feje felett az évek, évtizedek, s ez év augusztusától nyugdíjas lesz dr. Zölei Dávid. Hogy megnyugszik-e? Felesége sem lát erre garanciát, aki mindig szívesebben látta volna otthon a férjét, mintsem különböző önkéntes feladat után törje magát. Miként vélekszik ő maga az új, még ismeretlen életformáról? — Azt hiszem, hogy túlzottan nem lesz az új. Legalábbis, amíg egészséggel bírom. Mert a tanácsapparátus osztályvezetői tisztének ugyan búcsút intek, de ott marad még nekem a munkásőrség, ott marad az esti egyetem, a népi ellenőrködés, továbbá a postai pártái apszervezettől sem válók meg. amelyet a pártbizottság megbízásából patronálok. Ám, aki annyit ált az emberek közt, s annyiféle gond nyomában iárt. nem is tud igazán szakítani e kapcsolatokkal. Hogy ennyi elkötelezettség mellett mi az, ami gyakorta féldobja az embert, s új erőt ad tennivalóihoz? Egy kis hobbikért, no meg lányaim, és a négy unoka. Amit velük, körükben töltök: az a fel- töltődés ... ! Moldvay Győző Új gyógyszerkapszulák a Biogalból A debreceni Biogal Gyógyszergyár új gyógyszerkap. szulák gyártását és forgalmazását kezdi meg. Az úgynevezett Eryc és a' Bron- cho-Vaxon kapszulákat li- cenc alapján fogják gyártani. A Broncho-Vaxon gyártósoron már megkezdődött az új készítmény kiszerelése, az Eryc gyártósor szerelése pedig még tart. Felvételünk a kiszerelő üzemben készült. (MTI-fotó: Oláh Tibor íelv.) KORLÁTOK ÉS LEHETŐSÉGEK Számítástechnika és a tsz-ek A megnövekedelt információmennyiség feldolgozását, a gyors reagálást, a döntések meghozatalának segítését ma már számítógép nélkül lehetetlen elképzelni. A számítástechnika alkalmazásának elsődleges célja a termelőszövetkezelek gazdálkodásának segítése, a vezetési-irányítási tevékenység hatékonyabbá tétele. A MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Központ tavaly felmérte az élelmiszer- gazdaság számítógépparkjának nagyságát és minőségét. Országos szinten 1168 adat- szolgáltató mezőgazdasági termelőszövetkezet közül 387 rendelkezik számítógéppel, az ellátottság 33 százalékos. A termelőszövetkezetekben a viszonylag alacsony szintű lehetőségek alapján feltételezhető, hogy a jövőben a számítástechnikai eszközök nagyobb számú vásárlói lesznek. Valamennyi megyében, s ez jellemző Hevesre is, az ural. kodó géptípus a Commodore —64. Széles körű elterjedése a jó propagandának, olcsó árának tulajdonítható, annak ellenére, hogy korlátozott kapacitása miatt, inkább csak részfeladatok megoldására alkalmas. Országosan 642 számítógépet használna.!! a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Ebből 400 Commodore—64-es. a további 242 számítógép 41 típus. Megyénk 54 termelőszövetkezete közül 15 rendelkezik számítógéppel, az ellátottság 27 százalékos. Ezzel országosan a megyék sorrendjében a 14. helyet foglaljuk el. A termelőszövetkezetekben a 17 Commodore —64 típusú gép mellett. 7 egyéb típusúval is dolgoznak. és a kép változatos. Míg Andor naktályán a Sharp 3514-esen az optimális műtrágyamennyiséget, a bérszámfejtést stb. vitték gépre, addig a gyöngyösi szövetkezetben Commodore— 64-re dolgoztak ki megfelelő programokat a termelés néhány területére. Vámosgyör- kön szintén Commodore— 64 típusú számítógépen a MÜSZI segítségével próbálnak eredményeket elérni. Emellett találni még ma is olyan termelőszövetkezetet, ahol a számítógép csak státusszimbólum szerepét tölti be. Mi gátolja a számítástechnika hatékonyabb elterjedését a termelőszövetkezetekben? Sajnos, ennek a lassú fejlődésnek számos oka van. Sokan csak a pénzhiányra, a programok használhatóságára gondolnak. A már említett sokrétű géptípus ellenére a számítástechnikával foglalkozó vállalatok nem tudtak a szövetkezetek igényeinek megfelelő gépet javasolni, illetve biztosítani. Jelenleg az egyik legégetőbb kérdés a szakemberhiány, aki alkalmas lenne a gép fogadására, hatékony alkalmazására. A számítástechnika viszont nem „egy” embert igényel! Ahhoz. hogy komolyabb alrendszereket ki lehessen dolgozni a rendszer - és folyamatszervező, illetve programozó együttes munkájára van szükség. Ma a termelőszövetkezetek egyikében programozót, másikában szervezőt találunk elszigetelten. Márpedig színvonalas munka csak közös erővel oldható meg. úgy. hogy a termelőszövetkezet vezetői is érdeküknek tekintik a szervező és programozó munkájának támogatását. Országosan is gondot okoz. hogy a különböző típusú számítógépekre. azonos feladatra. külön programokat kell készíteni. Ez megyénkre is jellemző. A számítástechnikáról készült reklám az agrárszakemberek körében sok esetben téves képet alakított ki. A Heves Megyei Teszöv szívügyének tekinti a számítástechnikai eszközök alkalmazásának széles körű elterjesztését. Szervező tevékenységével. tanfolyamokon, továbbképzés keretén belül győződhetnek meg az agrár- szakemberek a számítástechnika adta lehetőségek hasznosságáról. A fejlesztést kényszeríti, hogy jelenleg a legtöbb termelőszövetkezetben elavult, tönkrement könyvelőberendezéseket is pótolni kell. A cél tehát, hogy minél. hamarabb lecseréljék a gépeket. Erre egyrészt a Robotron 1715 típusú könyvelöautomaták. másrészt számítógépek alkalmazása látszik célszerűnek. A Teszöv tervei alapján. 1987-ben 10—12 millió forint értékű gépvásárlással akarja a termelőszövetkezeteket mielőbb hozzásegíteni a jelenleginél egységesebb számítógéppark kialakításához. Alapgépként az IBM, ’’íet- ve az ennek megfelelő számítógépet választotta. és mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyors, haté-- kony változás mielőbb eredményt hozzon. A MÜSZI- vel, a megyei SZÜV-vel. társszövetségekkel együttműködve már működő programokat összegyűjtve. bemutatóval egybekötött rendezvények megszervezésével segíti a termelőszövetkezetek munkáját. Nem cél a már meglévő Commodore— 64 típusú gépek figyelmen kívül hagyása, hiszen ezek célfeladatok ellátására kiválóan alkalmasak. A technikai ellátottság viszont csak egy a sok közül. A hozzá nem értés miatt egy jó gép is csak „porosodhat” vagy sok bosszúság okozója lehet. A Teszöv a termelőszövetkezetek programmal való ellátására is külön figyelmet fordít. Hogy ez szervezővállalatok által készített programok terjesztése lesz. vagy egy megyei szintű csoport munkája, ezt majd azok használhatósága és ára határozza meg. Sajnálatos tényként meg kell jegyezni, hogy a már megbízhatóan működő rendszerek eredménytablói (leporellón kinyomtatva) ugyan alkalmasak a részletes és pontos nyilvántartás kimutatására, az ellenőrző szervek dolgozói még idegenkednek ettől. Szívesebben veszik a hagyományos „kézi munkával” készített kimutatásokat. Sok vitát váltott ki az a tisztázandó kérdés: ki. mit sajátítson el a számítástechnikai alapismeretekben ? E kérdés fontosságát mutatja az a tény is. hogy egy-egy továbbképzés után két szélsőséges: „én már mindent tudok", vagy „én ezt az életben meg nem értem" — érzéssel távoznak a résztvevők. Elgondolkodtató a szervezettség színvonala. ami alapja a számítógépes adat- feldolgozásnak. akár az ügyvitelszervezésben, akár a termelésirányításban. A hagyományos információs rendszer adatainak egyértelművé tétele a gépesítés minimális alapkövetelménye. ami nehezíti a szervező munkáját, s tévútra tereli. Véleményem szerint a számítástechnika hatékony alkalmazása csak akkor képzelhető el. ha a gép vásárlását megalapozott döntés előzi meg. amelyhez megfelelő segítséget nyújt a Teszöv. Jelen van a fogadására felkészült szakember- háttér, amely az üzem vezetésével együtt közös célként tekinti a számítógép. mint segédeszköz alkalmazását, és nem azt várja, hogy helyette gondolkodjék, és reális döntéseket hozzon. Kozlov Annamária 70 EVE TÖRTÉNT (V/4.) Az 1917. évi februári oroszországi forradalom hatása Heves megyére Már 1916 tavaszán olyan erőssé vált a pacifista közhangulat és a lakosság bé- kevárása a vármegye északi ipari körzeteiben, hogy a Hadügyminisztérium a Kereskedelmi Minisztérium javaslatára népfelkelő munkásosztagot alakított a Lip- ták és Tsa. Építési és Vasipari Részvénytársaság nagy- bátonyi kőszénbányaiban, az egercsehi bányához pedig a M. Kir. Kassai Katonai Kerületi Parancsokságtól rendelt ki bányamunkásosztagot. A békevárás első megnyilvánulásai spontán jellegűek voltak, amelyeket a nyomor és a frontokon arató halál híre váltott ki. A katonai levélcenzúra ellenére a háború mielőbbi befejezésének óhajáról írtak egymásnak a katonák és hozzátartozóik. A békevágyás megélénkülését és a mozgalmak fellendülését 1917 elején az orosz polgári demokratikus forradalom hire indította el. Február 27-én (március 12-én) Pétervárott győzött a polgári demokratikus forradalom. amely szétzúzta a cári uralmat. Három nap múlva az Ideiglenes Kormánnyal és a szovjetekkel kettős hatalom jött létre. A forradalomról már másnap, március 13-án írt az Egri Űjság a Három-négy száz áldozata van a pétervári zavargásoknak címmel. Rövid híradásában kiemelte: „Attól félnek, hogy a forradalmi zavargások a vidékre is átterjednek." Világos. hegy a forradalmat fé- lők a bukott cári rendszer még reménykedő csoportjai voltak, akik a forradalom elfojtásában bíztak. Érdemes a forradalmi eseményeket az Egri Üjság alapján figyelemmel kísérni, mert a megye közel tíz hírlapja közül ez közvetítette leghamarabb az oroszországi híreket saját, különtudósítója révén, máskor külföldi friss sajtóközlemények alapján. Igaz, amint terjedt a forradalom, annál nagyobb ellen, szenvvel. Az Egri Űjság említett lapszámának egyazon oldalán másik hír is megjelent, a Véres zavargások Pétervárott, amely a város cári katonai parancsnokát idézte: „Figyelmeztetem a lakosságot, hogy a csapatok parancsot kaptak arra, hogy fegyverüket használják, és semmitől se riadjanak vissza a főváros rendjének fenntartása érdekében." A lap még a március 15-i számában is lelkesen szólt, s az elmarasztaló. majd a forradalomellenes hangja csak hetek múlva erősödött meg. „A helyzet a párisi nagy forradalom képét mutatja — közölte a jelzett napon. — A nép maga veszi kezébe sorsának intézését." Jellemző a lap szerkesztőségének mentalitására, a forradalom továbbfejlődésétől és terjedésétől a béke mielőbbi megteremtését várta. A március 16-i lapszámnak Az orosz forrongás című vezércikke leszögezte: „Az éhező és vérző orosz nép kielégítése pedig ma már alig lehet másként, mint úgy, hogy az orosz hatalom is felveszi programjába a mielőbbi békekötést." Erre szinte válaszadás volt a március 22-i közlemény: Az orosz szocialisták a háború ellen —, amely másik hírrel kapcsolódott: A szocialisták köztársaságot akarnak. A kusza események sorából egy ideig ez a két kérdés szerepelt a lap tájékoztatásának középpontjában. Figyelemre méltó az az érzelmi telítés, amely a március 17-én közölt vezércikkben — a címe: A cár lemondott — előtárult: „Szinte hihetetlen volt első pillanatra ez a távirati híradás, amely a pétervári forradalom szenzációs meglepetései között is a legvárat- lanabbul ért mindenkit. Hogyan, hát ez rs megtörténhetik a szent Oroszországban?" A birodalom másik központjának forradalmi eseményeiről a Moszkva csatlakozott a forradalomhoz tudósításban számolt be: „Moszkvában a forradalom hírére nagy örömtüntetések voltak, s a város azonnal csatlakozott a forradalomhoz." A lap március 17-én Az új nemzeti kormány Oroszországban című híradásában az Ideiglenes Kormány megalakulásáról szólt. A forradalom előidéző okait a lap szerkesztősége is kutatta, és a Robespierre követni fogsz című március 18-i vezércikkében erre a következtetésre jutott: „Az elógületlenségre pedig Oroszországban is az szolgáltatott tápot, hogy míg a hadbavo- nult seregek a fronton vé- reztek, addig az otthoniak éheztek." Az „is" szó nyomatékül állt, és félreérthetetlenül utalt a hazai események összefüggéseire, mígnem a március 22-i vezércikkében nyíltan a forradalom itthoni hatásáról írt. Erre a szerkesztőséget Ra- kovszky István néppárti országgyűlési képviselőnek az egyik parlamenti tanácskozáson elhangzott közbeiktatása ösztönözte, amely ekképpen hangzott: „Itt is kellene egy kis forradalom!" A forradalom című vezércikkben ez a válasz olvasható: „Lehet, hogy lesz egvszer forradalom Magyarországon De akkor a Rakovszky-féle forradalmárok nem fognak bent ülni a forradalmi bizottságban. És a forradalom inkább ellenük, mint ő értük fog megcsinálódni." — Igaza lett. A szervezett munkások természetesen a Népszavából tudhatták meg a leghitelesebb híreket a forradalmi eseményekről. A gyöngyösi Munkás Otthonban és egyéb gyülekezőhelyen most még gyakrabban jöttek össze együtt olvasni az MSZDP lapját. A Népszava ekképpen méltatta az orosz eseményeket: „Egyetlen roppant kavarodás ma egész Oroszország. Ma nekünk természetesen legelsősorban azt kell kérdeznünk. mit hozhat mindez a mi sorsunkra, mit jelentenek ezek az eseményeik a békére? A vadul si- koltó hangok, a forradalmi kiáltások, a recsegő vezényszavak kábító hangzavarából mintha három választ hallanánk kicsendülni ... A harmadik hang a forradalmi proletárságé, amely kiáltvánnyal fordul a kaszárnyák katonáihoz, hogy ne forduljanak a tömegek ellen. és segítsenek megteremteni a rögtöni békét megvalósító köztársaságot.” (Folytatjuk) Dr. Misóczki Lajos
