Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-25 / 71. szám
AHOGY A PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA LÁTJA 70 ÉVE TÖRTÉNT (V/3.) A pult másik oldalán... Mennyit bosszankodunk, ha a vásárlásaink során hosszú sort kell állni. majd kiderül, hogy nincs is minden. amit akartunk, elképzeltünk s ráadásul még az eladótól is kapunk néhány csípős megjegyzést. Ugyanakkor viszont a mindennapok során kétértelmű a kereskedelem, a kereskedők megitélésc. Magában a munkájukban különösen az ünnepek előtt tapasztalhatunk nagyobb javulást. Ilyenkor megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy lám így is lehet. Hogy bosszankodunk, avagy örömmel nyugtázzuk vásárlásaink eredményeit az sok mindentől függ. Domboróczky Józseffel, a kereskedelmi pártbizottság titkárával folytatott beszélgetésünk során „áttekintettünk” a pult másik oldalára is. E lőre bocsátanám — mondta a párttitkár —, hogy Eger kereskedelmi ellátása jobb az országos átlagnál. A színvonal- különbségek pedig azzal magyarázhatók, hogy ünnepek előtt jobban összpontosítsanak, még inkább helyt kívánnak állni. Törekvésünk, hogy kielégítsük a minimális igényeket. Éppen ezért nem szupermarketeket építünk. hanem ennek a célnak megfelelő árudákat. Ebből persze adódnak olyan gondok is. hogy egyes egységek már a megnyitás pillanatában kinőtték magukat, kicsinek bizonyultak. Ehhez azonban egyéni véleményemet is hozzátenném: ha az eladóteret nem is bővíteném — mert nincs rá lehetőség — de a raktárakat a duplájára alakítanám ki. — A műszaki fejlesztések idejét éhük Érződik-e már ez a- kereskedelemben is? — Kevés a lehetőség erre. Alig-alig állnak rendelkezésre olyan gépek, amelyek a mindennapi munkán könnyítenének. Nincs biztosítva a gépi anyagmozgatás, ami a legfőbb gondunk, hiszen az ebben a szakmában dolgozók közel hetven százaléka nő. Egy-egy eladó pedig naponta több tízmázsa terhet mozgat. Erre a célra a Belkereskedelmi Minisztériumtól félmillió forint támogatást kaptunk az elmúlt évben, ami pedig édeskevés. Gondot jelent az is. hogy a modern, korszerű kereskedelem eszközei egyszerűen nem megvásárolhatóak. Hiába van a vállalatoknak pénze. Hódmezővásárhelyen nagyon jó minőségű mérlegek készülnek csak hát azok többségét dollárért értékesítik. Ezek a dolgok is nagyban befolyásolhatják 'azt a bizonyos hangulatot, amiről már volt szó. — Nem mindegy, hogy egy üzletbe belépve milyen kör nyezetet talal a vevő. Ezen a téren milyen helyzet alakult ki? — Maradjunk itt elsősorban az élelmiszer-üzleteknél. A Köjál hozzáállását nagyon jónak értékeljük. Szigorúan, következetesen a vevők érdekeit, egészségét figyelembe véve dolgoznak, s ez érzékelhető is. Nem kívánom más megyék élelmiszerboltjaival összevetni a helyzetet, de tény. hogy ezen a téren jobban állunk. A boltok berendezéseiről. az áruk bemutatásáról már nem egyértelműen jó kép alakulhatott ki. sok múlik egy-egy boltvezető rátermettségén. — Milyen a kereskedők anyagi, erkölcsi megbecsülése? — Közel sincs arányban a végzett munkával. Ugyanakkor feszültséget okoz. hogy nagyok a különbségek. A jövedelemérdekeltségben dolgozók ugyanis valamelyest jobb anyagi helyzetben vannak. A nagy általánosságot viszont úgy tudnám jellemezni, hogy ennek az évnek a végére kell beállni a bérminimumra, ami nem kis fejtörést okoz. Azt még hangsúlyoznám, hogy mindezt úgy kell megoldani, hogy az ne mehessen a jutalékalap terhére. — Milyennek ítéli ön a szakmai színvonalat? — A jó szakemberek nagy részét elcsábítja a magánkereskedelem. így újra termelődik a szakképzetlen gárda, ami elsősorban a szakmai színvonal rovására megy. Ebben a szakmában sajnos nagy a mozgás. Ez sem használ. A kiutat az oktatási rendszer megreformálásában látom. Ma ugyanis szinte mindenkit felvesznek a kereskedelmi iskolába, aki csak jelentkezik. Nem megfelelő a kabinetrendszerű oktatás sem. Addig amíg egy szakácsot egy bezárt műhelyben meg lehet tanítani a fogásokra, addig egy eladót csak kint a boltban „éles” körülmények között lehet oktatni. Másképp nem tanul meg a vevővel bánni, s ezért van az, hogy sokan még csak köszönni sem tudnak. Jó lenne elérni azt a szintet, amit a Csemege Vállalat, vagy a Skála elért a tanulóképzésben. — Elmondanám azt is. hogy a jelenlegi helyzetben nem törődnek bele a magukra valamit adó kereskedők. Keresik a megújulást, a fejlődést jelentő utat. Minden vállalatnál vannak olyan kezdeményezések, amelyek ezt példázzák. Ha mindez általánossá válik, akkor mindenki jól érzi majd magát a pult mindkét oldalán . . . Kis Szabó Ervin Épül az Összefogás gázvezeték második szakasza Az Összefogás gázvezeték első szakasza Gyomaendrő- döt kötötte össze Hajdúszoboszlóval. Most, a második szakaszt a határmenti Beregdarócig építik ki a siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat dolgozói. A hegesztőbrigádok dolgoznak a vezetéképítés elején, őket a mütárgycsoport szakemberei követik. akik az úttestek, vasútvonalak, vízfolyások alatti összeköttetést alakítják ki. Képünkön a Debrecen—Füzesabony közötti vasútvonal, valamint az országút alatti átfúráson dolgoznak a szakemberek. (MTI-fotó: Oláh Tibor felv.j Emeletes garázsok Sajnos a kemény tél nem kedvezett a megyeszékhely Csebokszári-lakótele pén épülő ráchegyi garázssor határidőre való elke szítésének. Az eredetileg kitűzött időpontot (1986. december 31.) ez év március 31-ére módosították, és a IlAÉV ígérete szerint ezt tartani is tudják. A hatvan garázs egyenként 9(1 • ezer forintba kerül. (Fotó: Kóhidi Imre) Hz 1917. évi februári oroszországi forradalom hatása Heves megyére 1914 végén Gyöngyösön és Egerben. 1915 februárjában Hatvanban tovább is megtartották az ipari szakszervezeti csoportok az összejöveteleiket. A napirendi pontokat nem ismerjük, de valószínű, azonos kérdésekkel foglalkozhattak. mivel egy 1915. március 28-i össz- szervezeti gyöngyösi tanácskozáson erre utalás található. Az utolsó össz-szerve- zeti összejövetelt Gyöngyösön tartották, június 9-én, amelyben bérkérdésekről és az egyre nehezebb megélhetésről tanácskoztak. Feltehetően a részt vevő csoportküldöttekről készült az a fénykép, amelyen nők és ifjúmunkások is láthatók — bizonyságául annak, hogy a bevonult szervezők vagy a bizalmiak helyére ők léptek. A háború előtti években (a kormányterrortól függően) ünnepélyes külsőségek között, a forradalmi munkásmozgalom dalait és jelszavait hangoztatva vonultak fel május elsején Heves megyében is. 1915—1916- ban már csak a nagyobb helységekben, mégpedig „a hadbavonultak hozzátartozóinak segélyezése fejében" ünnepelték meg a nemzetközi munkásnapot. Ezáltal osztályküzdelmük jelképe, május 1. békés nappá változott. „A csoporthelyeken vagy egyes szakszervezeti ember lakásán összejött még olykor jó néhány tag, de különösen május elsején a vigasságnak már nem volt helye. Akkor értesülhettek, hogy hol, mely csoportok nem oszlottak még fel, és arról, hogy ki veszett oda a fronton. A hangulat szomorú volt és kilátástalan Csak az elvtársi együttlét adott reménységet a csendes ünnepélyben" — emlékezik vissza erre az időszakra a hajdani küzdők egyike. A szakszervezeti csoportösszejövetelek rendszertelenekké váltak. A megyében egyedül az ácsmunkások gyöngyösi egyesülete tevékenykedett folyamatosan Tagjainak aktivitására jellemző. hogy Háborús Riadó elnevezéssel kéziratos hetilapot akartak megjelentetni. Ezt a következőkkel indokolták: „A jelen (gyöngyösi. M. L.j újságok rólunk, mun- Kásemberekről vajmi keveset írnak. Cikkeznek arról, hogy milyen hősök a frontra veszényelt katonáink, de hogy a rokkantakat senki sem istápolja, arról hallgat a fáma . . . Igazságosan akarunk szólni, . . . (hogy) mások is megtudják a valót . ..” Az ácsok lapalapítási kérelmét 1915. december 2-án a polgármester elutasította, és az ügyet az M. Kir Gyöngyösi Járásbíróság elé terjesztette. A bevonulások érzékenyen apasztották a szakszervezeti vezetők és csoportok létszámát. Az I914-—1917-es taglétszám például Gyöngyösön így alakult: Év Taglétszám Bevonult Uj belépő 1914 264 88 16 1915 192 31 11 1916 172 16 5 1917 144 10 10 Összehasonlításul országosan a szakszervezeti csoportok létszáma ekképpen csökkent a háború első éveiben: Az MSZDP szervezetei közül a gyöngyösi és az egri tartotta meg a cselekvési egységét. Az egri mintegy a megyei pártvezetőség szerepét is átvette. Csaknem kizáróan a nyomdászokra és betűöntőkre támaszkodott, akik példás mozgalmi életet éltek, ök voltak azok, akik 1916-ban is „központi elvtársat" hívtak Egerbe (lehet, hogy éppen volt munkásvezérüket, a világháború elején Budapestre költözött Vályi Istvánt), és annak jelenlétében ünnepelték meg május elsejét. Az általános helyzet az volt, hogy a megyei párt- és megyei szakszérvezeti bizottság kapcsolata a vidék munkásmozgalmi vezetőivel (az országos vezetőkkel is) észrevehetően csökkent. Noha sem a szakszervezetek 1916 június 18-i konferenciáján, sem a párt 1917. január 6-i, titkos és csonka értekezletén nem vettek részt, a tanácskozásról tudtak. Az informátor legtöbbször a Népszava volt. „Kívánjuk a háború mielőbbi befejezését, kívánjuk a nemzetek egységes társadalmának megszervezését, kívánjuk a tartós béke biztosítását . . Megjelöljük ezeket az eszközöket a demokrácia, a szocializmus és a nemzetközi szolidaritás eszméiben és intézményeiben — közölte a Népszava 1916 december 18-án. Ezt a szociáldemokrata országos pártvezetés béke melletti kiállásának tekintették, és válaszul a Zagyva völgyében, főleg Hatvanban az ipari munkások nyíltan is a békéről szóltak. „A lakosság zúgolódik a háború meg a drágaság miatt” — írta a gyöngyösi főszolgabírónak a hatvani főszolgabíró. A megye munkásmozgalmának lendülete 1915 1916 telén megállt. Ennek egyrészt a szociálsovinizmus, másrészt a katonai bevonulások folytán leapadt szak- szervezeti csoportok visszahúzódása volt az oka. Ha volt is szervezeti élet, a megélhetés gondjai ellen vették fel a küzdelmet — eredménytelenül. Amikor 1915 1916 telén tüntetve beszüntették a munkát az asz- szonyok az Egri Dohánygyárban és a gyöngyösi Herr- mann-féle üzemben, a szervezőket elbocsátották. A gyöngyösi vasasok két sztráj kveze- tőjét, Beneii Lászlót és Wald- ner Jakabot statárium ele állították, amely kegyelemből azonnal a frontra küldte őket. Látható volt, a körülmények nem engedik meg, hogy a munkások gazdasági küzdelemmel vívják osztályharcukat. Az osztályküzdelem ezért csakhamar új köntösben, békeharcként jelent meg. (Folytat ju k) Dr. Misóczki Lajos
