Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-24 / 70. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. március 24., kedd S. Királyi lakóhelyek a középkori Magyarországon A budai Tár Orosz iparművészet a XVIII-XIX. században Hol laktak a magyar királyok? Mindenki rávágja: Budán. Ez kétségtelenül igaz. Ma is ott magasodik még a budai Várhegyen a hajdani királyi palota, a kőből rakott bizonyíték. Am uralkodóink nem mindig és nemcsak Budán tartották székhelyüket. Az idők folyamán több állandó lakóhelyük volt, s ez időnként az ország fővárosának számított. Az első királyi székhelyet és állandó királyi lakóhelyet valószínűleg még Géza fejedelem építtette Esztergomban. A hagyomány szerint itt született I. (Szent) István, aki uralkodása alatt bővíttette, csinosíttatta lakóhelyét. Utódai a trónon két és fél évszázadon át laktak ebben a Duna fölé magasodó sziklaszirten trónoló várpalotában. s így ezekben az időkben Esztergomot tekintették az ország fővárosának, esetenként Székesfehérvárral együtt, ahol a koronázásokat tartották, és ahol legnagyobbrészt temetkeztek. A királyi hatalom árnyékában Esztergom gazdag várossá izmosodott. Bár az ország első főpapja is itt lakott, az érsek hatalma a korai századokban nem nyomta rá bélyegét a városi polgárság gazdasági-társadalmi viszonyaira, már csak azért sem. mert az esztergomi érsek birtokai részben a Duna bal partján feküdtek. Közben a várból pompás királyi palotát varázsolt az Árpád-házi uralkodók egyik legkiválóbbika. 111. Béla (1172—1196). Esztergom anyagi kultúrája, virágzó kereskedelme, az állami és egyházi hatalom egybeesése nemcsak a gazdasági és politikai életnek, de a magyar műveltségnek is messzesu- gárzó központjává tette a várost. Az itt. a palota újjáépítésével induló hazai gótika a románkori Magyarország építőművészetére gyakorolt nagy hatást. Mielőtt azonban III. Béla átalakíttatta volna az esztergomi palotát, másutt is tartottak fenn királyaink állandó lakóhelyet. Például 1. Béla (1060—1063) a Dunakanyar legszebb helyén. Dö- mösön lakott legszívesebben, s rövid uralkodása alatt ez volt az ország székhelye. Itt is halt meg. amikor főembereivel tanácskozván rászakadt a trónterem mennyezete. A dömösi királyi palotában, majd a dömösi prépost- ság falai között (alapította Álmos herceg 1107-ben) máskor is laktak magyar királyok vagy itt őriztetett néhány királyi herceget valamelyik uralmon lévő. trónját féltő király. Kajmán (1095—1116) Álmost és annak fiát. a későbbi II. (Vak) Bélát. Dömösön vakíttatta meg. Sajnos, sem a királyi palotából, sem a monostorból romoknál egyéb nem maradt. Esztergom 250 éven át tartó felfelé ívelését aztán egyik napról a másikra törte derékba a tatár, amikor 1241 42 telén elfoglalta a várost, és lakóit utolsó szálig leölte. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tengerpartról visszatérő IV. Béla (1235—1270) új székhelyet keresett, s talált Budán, ahol a Várhegyen új fővárost építtetett a királyi udvar, s az államigazgatás központja számára. 1249 körül, miután végérvényesen átadta az esztergomi érseknek a III. Béla által építtetett esztergomi palotát. IV. Béla udvartartásával együtt beköltözött a budai várpalotába, mely azóta is hazánk központja, fővárosa. Amint azonban a történelemből tudjuk, megszakításokkal. S itt nem csupán a másfél százados török megszállásra gondolunk. Miután az Arpád-ház III. Endrével (1290—1301) fiúágon kihalt, megindult a versengés a leányági örökösök között a koronáért. Ebből végül az Anjou-házbeli Károly Róbert (I. Károly, Róbert Károly) került ki győztesen, akit háromszor is megkoronáztak (1301. 1309 és 1310), aki elsősorban a délvidéki urakra és nemességre támaszkodott. Ezért nem a budai várba költözött be, hanem új királyi palotát építtetett magának Temesvá- rott. Az építkezést már 1307- ben elkezdték, s a király harmadszori koronázása után hamarosan beköltözhetett. Károly Róbert és udvara 1323 júniusáig lakott az új palotában, amely a leírások tanúsága szerint szép és méltó volt a magyar királyhoz. Ezekben az években Temesvár volt az ország fővárosa, királyi székvárosa, ahol az uralkodó ..külföldi koronás főket és követségeket látott vendégül és az ország egyházi, s világi méltóságait, vitézi rendéit és birtokos nemességét trónja köré gyűjtő ... ” — olvashatjuk Szent- kláray Jenőnek Temes vármegye történetéről szóló munkájában. Temesvárott tartották azt az országgyűlést 1323-ban, amelyen törvény született az első. állandó, hivatalos értékcsökkenés- mentes pénzünk, a flórenci (firenzei) mintára vert forint bevezetéséről. Később I. (Nagy) Lajos (1342—1382). majd Zsigmond (1396—1437) is szívesen időzött a temesvári palotában, amelyet azonban az 1443. évi nagy földrengés összedöntött. Miután az Anjou-király hatalma megszilárdult, elhatározta, hogy beköltözik az ország földrajzi központjának inkább tekinthető helyre, mégpedig Visegrádra. Ezért már 1320 körül_felújít- tatta a fellegvárat és tövében. a Duna partján palotát építtetett, amely 1323- ban elkészült. Ez időtől Károly Róbert haláláig Viseg- rád a királyi székhely és egyben az ország fővárosa. De már 1320-ban itt tartotta lakodalmát Erzsébet lengyel királylánnyal, itt zajlott 1335-ben a nevezetes „visegrádi nemzetközi kongresszus”. ide hozatta Székes- fehérvárról a koronát és a koronázási ékszereket, a királyi levéltárat stb. Bár Nagy Lajos uralkodása alatt Buda. mint királyi székhely, újra előtérbe kerül. a visegrádi palotát ő is csinosíttatja, mint később veje, Zsigmond. A palota azonban Mátyás (1458—1490) uralkodása alatt éri el építészeti, művészeti szempontból teljes gazdagságát. ő is szívesen lakott Vi- segrádon. azonban inkább a kikapcsolódását szolgálta, s amolyan nyári palotának tekintette. A visegrádihoz hasonló feladatot töltött be Mátyás életében a tatai várkastély, amely Bonfini szerint a király kedvenc pihenőhelye volt. Egy emberöltővel előbb azonban Tata, illetve a víz partján álló várkastélya csaknem olyan fontos szerepet töltött be az ország életében, mint Buda. Zsigmond király ugyanis 1423-tól legszívesebben itt lakott, itt fogadta a külföldi követeket — márpedig azok nagy számban és majdhogynem állandóan tartózkodtak magyar földön, hiszen Zsigmond német—római császár is volt —. innen kormányozta Magyarországot és hatalmas birodalmát. De uralkodókat is látott itt vendégül, mint VIII. Erik dán királyt, aki fél évig lakott Tatán. Paleolo- gos Manuel bizánci császár és népes kísérete két hónapon át élvezte a szép kastélyban Zsigmond vendégszeretetét. Itt lakott, mint a király vendége Lazarovics szerb despota, III. Ivartko boszniai király és még ki tudná felsorolni a többieket. Volt, hogy egyszerre 5000 lovat kellett elhelyezni itt. Később II. Ulászló (1490— 1516) is szívesen lakott Tatán. s ezért 1510-ben az országgyűlést is itt tartották, amely fontos nemzetközi témát vitatván meg. az elnöklő érsek-prímás széke körül a német császár, a francia, lengyel, cseh királyságok, a pápa és számtalan fejedelemség követei foglaltak helyet. Királyaink a középkorban más városokban, várakban és palotákban is laktak hosz- szabb-rövidebb ideig — hogy a királynék várpalotáiról ne is beszéljünk —. most csupán a legfontosabbakról szóltunk. Dr. Cs. K. Mindössze néhány vitrin- nyi anyag — porcelánok, ezüst, arany edények, drágakövekkel ékesített használati és dísztárgyak, ötvösremekek — sorakozik az Iparművészeti Múzeum első emeleti kupolatermében. Ám, az április 5-ig nyitva tartó kiállítás, amely a magyar—szovjet^ barátsági hét egyik rendezvénye, mégis figyelemre méltó, hiszen ritka művészi értékek, rangos műtárgyak láthatók az Orosz iparművészet a XVIII—XIX. században című bemutatón. Valamennyi kiállítási tárgy az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből való. Közülük sokat a múzeum első külföldi vásárlása során, 1873-ban, a bécsi világkiállításon vásároltak. S az utóbbi évek gyűjteménygyarapítása is büszkélkedhet jelentős alkotásokkal, többek között a világhírű szentpétervári Kari Faberge ötvösműhelyének néhány darabjával. Szentpétervár és Moszkva manufaktúrái Nagy Péter cár uralkodása alatt szerveződtek. A gyorsan fejlődő cári manufaktúrákat számos polgári üzem alapítása követte. Az udvar és a főúri megrendelők biztos piacot nyújtottak az üveg-, porcelán-, gobelin manufaktúráknak, az ezüst- és ötvösműhelyeknek. A nyugat-európai mintára alapított műhelyek a stílust is átvették a példaadóktól, de oly módon, hogy mindvégig megtartották a sajátos keleties, orosz traH eti umor ét elején — Megcsalsz, Ede! <— kiáltja \ßirva a jeleség. — Dehogyis, drágám. Hogy 'jutott ilyesmi az eszedbe? — Egész éjjel Inem voltál itthon, és a mai lapokban egyetlen szó isincs betörésről. ★ A főnök hívatja a főkönyvelőjét. — Ide hallgasson, Huber! Már négy (éve rvan nálam. Ügy lop. mint |0 iszarka. viszonya van a feleségemmel és a lányomnak gyereke rön magától. Figyelmeztetem, ha ezek után a legkisebb mulasztást is \elköveti, Ikirúgom! ★ Képzeld. Erick (új kocsit vesz magának! díciókat. A fémek felületét gazdagon megmunkálták, cizellálták, a porcelánt, jive- get festették, zománccal díszítették.' Szépek az európai hatásra virággal, veduttábkal színesített átlátszó porcelán teáscsészék, a keleties niello technikával díszes szelencék, tálak, evőeszközök, kannák, gyertyatartók. Egy kvász ivókészlet a szentpétervári cári üveggyárból, sodrony- zománcos váza, teáspohár- tartő és egy malachlt lapu arany-bronz asztal már a XVIII. század végének klasz- szicista stílusát idézi. Magyar vonatkozást is találhatunk. Alexandra Pavlovna, I. Pál cár leánya a cári porcelángyárban készült különleges étkészletet, s ezt kiegészítő fehér biszkvit porcelán szobrokat hozott magával Magyarországra, amikor 1799-ben József nádorral házasságot kötött. Még a XVIII. század végén megnőtt az iparművészet érdeklődése a nemzetiségek hagyományai iránt. A kaukázusi, az ázsiai népek díszítő művészetének számos eleme jelent meg az orosz mesterek munkáiban. A napóleoni háború után a nemzeti tudat erősödésével a művészetben is erősödtek a nemzeti vonások — népi zsánerképekben és az ornamentika átvételében. S ez a népies hatás a XIX. század neobarokk és eklektikus stí- lustalansága idején csak fokozódott. — Hogyhogy? A régi tönkrement, vagy megütötte a főnyereményt, ,és most nagyobb kocsit szeretne? — Nem találtad cl! Nem tudja fizetni a régi részleteit! ★ Az egész iskola szélhámosság i— állít haza Peti az első tanítási nap után. — Hogy érteid ezt? — .csodálkozik a mama. ! — Az ajtóra ez van írva: I. osztály. Bemegyek, i— Hát mit látok? Csupa fapadot! ★ — Osztályfőnök úr, legyen türelmes 'a fiammal! Nagyon félénk. — .Melyik tantárgyból? ★ — Vádlott, miért nincs védője? — Azért, mert amikor megmondtam az ügyvédnek, hogy én valóban nem loptam el azt a pénzt, nem vállalta a védelmemet. A tatai vár K. M. ÁLLÁSAJÁNLATAI: ARANYKALÁSZ MGTSZ: Kerecsend, Beregsor 1. Varrodaüzemébe női munkaerőket, valamint bedolgozókat alkalmaz. Géptelepére mezőgazdasági gépszerelő és esztergályos szakmunkásokat keres felvételre. RÉVAI NYOMDA EGRI GYÁREGYSÉG: Eger, Vincellériskola u. 3. Alkalmaz érettségizett fiatalokat monószedői munkakörbe, valamint könyvkötészeti szakmunkásokat. MÉLYÉPÍTŐ ÉS VÁROSGONDOZÁSI ÜZEM: Eger, Bródy S. u. 4. Felvesz autószerelő: lakatos: nehézgépszerelő szakmunkásokat. H.M..I TÁVKÖZLÉSI ÜZEM: Eger, Fellner J. u. Hevesi körzetmesterséghez telefonszerelői munkakörbe fizikai dolgozót felvesz. Jelentkezés: Heves, Postahivatal, Góbor László körzetmesternél. FINOMSZERELVÉNYGYÁR: Eger Felvételre keres esztergályos; géplakatos, szerszámkészítő; vegyész szakmunkásokat. H.M..I TANÁCS V. B. IPARI OSZTÁLYA: Eger, Kossuth u. 9. Pályázatot hirdet — közgazdasági egyetemi végzettséggel — közgazdasági feladatok ellátására, önálló munkakör betöltésére. Bérezés á 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH. sz. rendelet alapján. A pályázatot önéletrajz csatolásával a fenti címre kell megküldeni. OÉÁ KUTATÓ ÉS TERMELŐ MÜVEI: Eger, Kertész u. 128. Pályázatot hirdet beruházási osztályvezetői munkakör ellátására. Feltétel: gépészmérnöki végzettség, beruházások bonyolításában, kivitelezésében szerzett, legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezés: a fenti címen a személyzeti vezetőnél. H.M.-I ZÖLDÉRT VÁLLALAT: Eger, Klapka u. 9. Gyakorlattal rendelkező munkaügyi előadót keres felvételre. Jelentkezés: Eger, Klapka u. 9. Egri Hűtőházába felvesz belső ellenőrt; felvásárlásban jártas felügyelőt; gépkocsival rendelkező asztali árusokat. Jelentkezés: Eger, Külsősor u. 8. Műtárgyak a kiállításról
