Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-04 / 53. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. március 4., szerda 3QEZI3HEZ3 W • I ▼ . 3 . NEM JOBBÁGY - SZOLGABIRÓ A szőlő és bor éve A NÉPI ELLENŐRZÉS A politika szolgálatában 1924-ben nyolc ország, kö­zöttük hazánk alapította a Nemzetközi Szőlészeti és Bo­rászati Hivatalt. Ez a pári­zsi székhelyű szervezet az idén Rómában tartja 67. közgyűlését. Erre készülve hirdette meg tavaly nyáron, hogy az 1987-es esztendő le­gyen a szőlő és a bor nem­zetközi éve. Ennek érdekében védnök­séget vállal minden olyan rendezvény felett, amely a szőlő és a bor jó hírnevé­nek szolgálatában áll. Világszerte tudományos ta­nácskozások sorát szervezik például ilyen témákban: A bor hírnevének védelme a szőlőtermesztésben; A szőlő és a bor világgazdasági hely­zete; A bor útja a fogyasz­tóhoz; A bor és az egészség­ügy. A tudományos konfe­renciák megállapításait az októberi közgyűlésen a szak­ma nemzetközi szaktekinté­lyei foglalják össze egy igen rangosra, látványosra terve­zett ülésszak keretében. Biorrendek és borlovagrendek A római operaházban a hivatal (eredeti nevén: Offi­ce International de la Vigne et du Vin —, vagyis OIV) himnuszával kezdődik a ren­dezvények sorozata. Ezek ke­retében átadják a Szőlő és a bor városa címeket, bemu­tatkoznak a borlovagrendek és borrendek, lesz borisme­reti verseny pincéreknek. A kongresszus zárónapja októ­ber 31-én lesz. Ezt a napot nagy parádéval a világ sző­lőtermelőinek nemzetközi napjává teszik. Az egy hétig tartó ren­dezvényeken a történelmi városrészben kapnak lehető­séget a „Szőlő és a bor vá­rosai” a bemutatkozásra, no meg persze a rangot adó gyümölcs és ital megkóstol- tatására. Hazánk világszerte ismert borászata is nyilván a rang­jának megfelelően lesz je­len, hiszen a „királyok bo­ra, a borok királya”, vagyis a tokaji bor nélkül egy ilyen esemény elképzelhetetlen lenne. Azt viszont talán már kevesebben tudják, hogy jó­val a világhírű aszú előtt is voltak igen kedvelt ma­gyar borok. Hazánk éghajlata, talaja kedvez a mintegy hatezer­évesnek becsült szőlő, gyü­mölcs érleléséhez. Bizonyí­tékaink vannak arra, hogy mintegy kétezer évvel ez­előtt a kelták a Dunántúlon már fejlett borászkodást folytattak. Ezt követően is nagy becsben állt a szőlő. Több királyunk is fontosnak tartotta a telepítést, és olyan telepesek idehozatalát, akik értettek a szőlőműveléshez. A török uralom ebből a szempontból kettős hatású volt. Részben kíméletlenül kizsákmányolták a földet és a földmívest, hiszen ha ők nem is ihatták a bort. de azért kereskedhettek, és jó pénzhez juthattak vele. Más­részt új fajtákat hoztak. Tizenhat borvidék Ebben az időben terjedt el a kék szőlő és a belőle készült vörösbor. Nekik kö­szönhető a szekszárdi ka­darka is. A külföldre is el­jutó, soproni és szerémi bo­rok mellé 1550-ben sorako­zott fel a hegyaljai bor. Ki­váló minősége hamar ma­gas rangra emelte, amit csak fokozott az, hogy tíz év múl­va megjelent a máig rang- első magyar bor, a Tokaji aszú. A szőlészetet. borászatot mindig is szigorúan szabá­lyozták, de a múlt század végén pusztító filoxéra óta ez a szigor még fokozódott. Védett körzeteket alakítot­tak ki, és szabályozták az ott telepíthető szőlőket. Ha­zánkban tizenhat borvidék van; további tizenhat „jó bortermő”, de borvidékbe nem sorolt megye, és négy csemegeszőlő-termelő kör­zet szerepel a ma érvényes bortörvény mellékletében. Többször is szabályozták a telepíthető fajtákat. A fi­loxéra után ugyanis a sző- lőgyökértetű pusztításának jobban ellenálló amerikai fajtákat kezdték elterjeszte­ni, közöttük sajnos direkt- termőket is, amelyeket az­tán több lépcsőben kellett kiszorítani. Közülük csak egy kapott kegyelmet mind a mai napig, ez pedig az otelló. A szőlő, mint gyümölcs, napjaink kedvelt csemegéje. Évente átlagban 8 kilogram­mot eszünk meg belőle. Táp­lálkozási értéke főleg a szá­zadforduló elejétől terjedő csemegeszőlőknek van Légy erősebb A kisgazdaságoknak is kedvelt növénye. A hazai forgalomba kerülő mennyi­ségnek 55 százalékát itt ter­melik meg. Szépen díszük a kétmilliónyira becsült kisker­tek többségében is, annak el­lenére, hogy már Jókai is megmondta: „A szőlő nem engedelmes jobbágy, mint a krumpli, a ki tudja már a kötelességét: — szőlő szol­gabíró, a ki munkára hajt s halasztást nem enged. A ki satőlőt ültet nagy urat vesz magának.” Ami pedig bogyójának ki­sajtolt levéből erjedés útján keletkezett, szeszes ital for­májában a poharunkba ke­rül — mértékkel és kellő megfontolással kiválasztva és fogyasztva egészségünkre válik, kivált, ha megfogad­juk a borivó tízparancsola­tát, amelyből a kilencedik így szól: szeresd, de légy erősebb a bornál. F. I. Megkérdettük: Miért elhanyagoltak a kastélyok? Zalában idegenforgalmi célokra hasznosítják a kas­télyokat. Heves megyében mintha gazdátlanul pusztul­na el ezek közül nem egy. Egercsehiben például na­gyon elhanyagolt a Benicz- ky-kúria. Miért? A kérdés­re Zámbori Ferenctöl, a me­gyei tanács építési és víz­ügyi osztályvezetőjétől vár­tunk választ. — A Ben iczkv-kúria a bélapátfalvi tsz tulajdoná­ban van, a gazdaság dolgo­zói laknak benne — mond­ta. — A megyei „kastély- program” felújítási ter­vében szerepel idegenfor­galmi hasznosítása, szállás­helyek kialakításával. Pénz híján az elképzeléseket ed­dig még nem tudtuk meg­valósítani. '— Mi a helyzet másutt? — Tavaly átadták a hat­vani Grassalkovich-kastély nyugati szárnyát, amelyben ifjúsági ház működik. A több mint 28 millió forin­tos költséget a helyi tanács mellett a megyei tanács és az Országos Műemléki Fel­ügyelőség fedezte. Az idén folytatódik a boconádi Sze- leczky-kastély újjávarázso­lása. Két másik községben is tavaly kezdődött az ef­fajta munka. Tarnamérán az Almássy-kastélyban mű­velődési központ, míg Erdő­telken a Buttler-kúriában öregek napközi otthona lesz, az utóbbi mellékszárnya pe­dig a falusi turizmust szol­gálja. Befejeződött a gyön­gyöshalászi szövetkezet Han- nis-kúriájának rendbetéte­le, az épületet továbbra is a tsz hasznosítja. Mindezek remélhetően azt igazolják, hogy nagy gondot fordítunk e régi műemlékek karban­tartására, hasznosítására. A megvalósításban részt vesz­nek megyénk vállalatai, üze­mei és a lakosság társadal­mi munkája is nagy segít­séget jelent. A megyei párt-végrehajtóbizottság az elmúlt év végén megtárgyalta és értékelte a népi ellenőrzési bizottság munkáját s a további feladatokat, különös tekintettel a Politikai Bizottság 1984. február 28. határozatának megvalósítására. A végrehajtó bizottság aktív és tartalmas vita után hozott határozatában megállapította: az elmúlt években is a megyei NEB és a városi népi ellenőrzési bizottságok rendeltetésszerűen működtek, a pártirányítás maradéktalanul megvalósult és ezzel párhuzamosan növe­kedett az önálló munkáért és döntésekért érzett felelősségük is. Ellenőrzéseikkel hozzájá­rultak a megyei párt- és ta­nácsi vezetés döntéselöké- szítő munkájához, a hibák feltárásához, a társadalmi, a gazdasági feladatok végre­hajtásához. Az országos vizsgálatokban való részvé­telükkel eredményesen segí­tették a központi határoza­tok előkészítését és megva­lósítását. A határozat nagy részletességgel szólt az együttműködés eredményei­ről és gondjairól a párt- és a társadalmi szervezetek, valamint a népi ellenőrzés jövőben még jobb kapcso­lattartási feladatainak szűk. ségességéről, hangsúlyozva, hogy a közérdekű bejelen­tésekkel való foglalkozás ez­után is politikai feladat. Nincs mód és lehetőség arra, hogy az egész tanács­kozás hangulatát. törekvé­sét visszaadják. Ezért né­hány mozaikban próbálko­zom visszautalni az ülés résztvevőinek érdeklődésé­re. véleményére, a munka további segítésére tett ja­vaslatokra. Kérdések és válaszok Jellemző a vb-tagok ér­deklődésére, hogy több kér­dést tettek fel a napirend előadójának, Csepelyi Ká- rolynak. a megyei NEB el­nökének. Ezek főként az ál­lampolgári fegyelem lazulá­sának okaira irányultak. Ar­ra is, hogy a fegyelem szi­lárdítására mit tud tenni a népi ellenőrzés, milyen ha- tékonyságúak a felelősségre vonások, a Politikai Bizott­ság 1984. február 28-i hatá­rozatának végrehajtása so­rán milyen eredmények és mülksztások történtek. A ve­zetők rágalmazása esetén mit tesz a népi ellenőrzés, az adott kollektíva mit te­het a hibák megszüntetésé­ért. Csepelyi Károlynak a kér­désekre részletes választ adó szavaira a vitában részt vevők is megerősítették ta­pasztalataikkal, kiszélesí­tették, elmélyítették és gaz­dagították mind az összeg­zést, mind a tennivalókat. A jelentést valósnak, egyér­telműen alaposnak, jónak ítélték. Ismét csak a teljes­ség igénye nélkül a vitá­ban részt vevő vb-tagok vé­leménye: a jelentés jól mu­tatja be az eredményeket, a gondokat és a feladatokat. Helyesen fogalmazza meg a társadalmi alap szélesítésé­nek az igényét. Eredményes a kapcsolat a népi ellenőr­zés és a szakszervezet kö­zött. A legtöbb helyen a szo­cialista brigádtagok is szí­vesen vállalnak feladatokat a vizsgálatokban. Minden társadalomnak a negatívumok visszaszorítá­sában alapvető, döntő esz­köze az ellenőrzés. Az elkö­vetett hibával arányban ál­ló következetes és szigorú elbírálás kívánatos minden­kor és mindenhol, amely­nek visszatartó, elriasztó ereje van. Ne „érje meg” a szabálytalanság senkinek, ne legyen kifizetődő egyetlen állampolgárnak sem szabály­talanságokat elkövetni, le­gyen bár az akármilyen poszton. Amikor a gazdasá­gi érdekeltségi rendszer olyan, amilyen, a visszássá­gok olyanok, amilyenek, ak­kor csak a kommunista ön­tudatra apellálni nem ele­gendő, szükséges a politikai bátorítás is. Egyrészt az el­lenőrzés hatékonyságának kezmények visszatartó erejé­nek növelésére kell állan­dóan törekedni. Szakali József, a KB tag­ja, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság volt elnöke arról szólt, hogy a közérde­kű bejelentések az utóbbi időben szaporodnak. Van bi­zonyos ingerültség, türel­metlenség a közvélemény­ben, amely fellép a külön­féle jelenségekkel szemben, intézkedéseket igényel és sürget. A népi ellenőrökről szólva elmondotta, hogy „ügyeik”, a vizsgált kérdé­sek olyanok, hogy csak fel­készült, sokoldalú tapaszta­latokkal rendelkező embe­rekkel lehet megoldani. So­kat dolgoznak azok, akik népi ellenőrként tevékeny­kednek. A munkahelyen és a rájuk bízott vizsgálatok­ban is tisztességgel elvég­zik munkájukat — fejezte ki elismerését és felhívta a figyelmet: törődjünk velük még többet, mert e téren van még javítanivalónk. A továbbiakban arról szólt Szakali József, hogy a népi ellenőrök az elmúlt idő­ben Heves megyében is meg­bízatásuknak megfelelően, következetesen, hozzáértéssel végezték a munkát és to­vábbi támogatást kért tevé­kenységükhöz. Köszönet a munkáért Most pedig idézzünk Bar- ta Alajosnak, a megyei párt- bizottság első titkárának vi­tazáró beszédéből. Mint han­goztatta, úgy ismerjük sző­kébb hazárikban a népi el­lenőrzés megyei és városi szervezeteiben folyó mun­kát, hogy az egyértelműen hozzájárul a párt- és az ál­lami irányítás feladatainak ellátásához, a pártellenőr­zéshez és törekvése van ar­ra, hogy a különböző visz- szaélések. szabálytalanságok feltárása megtörténjen. Az a tapasztalat, hogy a népi ellenőrzés megyei, városi szervezeteiben dolgozó veze­tők, politikailag elkötelezet­tek, helyesen gondolkodnak és cselekszenek. Arra tö­rekszenek, hogy az ellenőr­zések megelőző jellegűek le­gyenek, tárják fel a hibá­kat, a tanulságokat és azt hasznosítsák az állami és a pártszervekben egyaránt. Szemléletük, munkamódsze­rük mind-mind erősíti a népi ellenőrzés tekintélyét. Nagyobb részük- társadalmi aktivista, különböző munka­helyeken dolgoznak, átszö­vik társadalmunknak szin­te a teljes területét. Kiváló szakemberek, az egyetemi, főiskolai, középiskolai vég­zettségük megfelelő politikai tisztánlátással párosul. Kö­zel ötven százalékuk párt­tag, — szakmunkások, szo­cialista brigádtagok és ve­zetők. A végrehajtó bízott ság nevében elismerését fe­jezte ki végzett munkáju­kért. Barta Alajos megerősítet­te a népi ellenőröket ab­ban, hogy helyes úton jár­nak, kellő tekintélyük van a megyében a párt-, az ál­lami vezetéstől kezdve a munkahelyükig, lakóhelyü­kig. Arra kérte őket: tart­sák. erősítsék kapcsolataikat a párt- és állami szervekkel, segítsék őket. A Heves Me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság vezetése kezdemé­nyező, fogékony az új iránt, törekszik az eredményes, be­vált módszerek alkalmazá­sára. Az eredményesség érdekében A végrehajtó bizottság hangsúlyozta: a Politikai Bi­zottság népi ellenőrzésre vo­natkozó 1980. évi határoza­tának és az arra épülő 1982 évi megyei párt-végrehajtó­bizottsági határozatnak a he­lyességét. Ez ma is idősze­rű. ezért annak következe­tes végrehajtására van szük­ség. A társadalmi-gazdasági . életünkben bekövetkezett változások azonban indokol­ják, hogy az ellenőrzési mun­ka tartalma és módszerei igazodjanak a megváltozott körülményekhez. Ezért a végrehajtó bizottság a to­vábbi, a jövő feladatait a Politikai Bizottság 1984. feb­ruár 28-i határozatának fi­gyelembevételével, annak szellemében határozta meg Azt várja, hogy az ellenőr­zési munkában a minőségi követelményék kerüljenek előtérbe. Ezért kevesebb, de mélyrehatóbb vizsgálatokat, továbbá tervszerű utóvizs­gálatokat tart szükségesnek a hibák megszüntetése, a kitűzött célok megvalósulá­sa, az akadályozó körülmé­nyek elhárítása érdekében Kiemelten fontosnak tart­ja a határozat a jogsértő magatartások megelőzését, a törvények és jogszabályok betartását, a jó tapasztala­tok terjesztését és a népi ellenőrzés segítő jellegének erősítését. Papp János Búzanemesítés a martonvásári kutatóintézetben Az MTA Martonvásári Ku­tatóintézetének búzanemesí- tési részlegében, a mintegy 800 négyzetméter alapterüle­tű üvegházban, már a máso­dik „aratás” előtt állnak. Je­lenleg a virágzást ellenőrzik, illetve a kalászokban a mag­számlálást végzik. Az eddig végzett módszerek mellett az egyik laboratóriumban steril boxot létesítettek, ahol új biotechnológiai eljárással a búzanemesités idejét felére, harmadára tudják csökkente­ni (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd — KS) Szálas és cserepes virágok nőnapra Bármennyire is erősködik a tél, a naptár már az első tavaszi hónapot mutatja. A hét végén köszöntjük lá­nyainkat, asszonyainkat, kol­léganőinket és hozzátartozó­inkat. Amint már hagyo­mány, két legnagyobb ker­tészetünket az Egri Csilla­gok Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet és a városi tanács Mélyépítő és Város­gondozási Özemének virág­házait kérdeztük meg arról, hogy a szirmok szakavatott gondozói mit javasolnak er­re a szép ünnepre. Am, fér­fitársaimnak az ajándékozás előtt ajánlható a virágka­lendárium is, amelyből meg­tudhatjuk, hogy mi­lyen csokor illik a Máriák­hoz, Évákhoz, Tündékhez és Ágnesekhez... Amint megtudtuk, bő vá­lasztékra van kilátás, hi­szen a szakemberek az üvegházak védett falai közt a hidegebb napokon is nevel- gették az egzotikusabb szir­mokat is. Az immár szokásos szegfűárada­ton túl írisszel, gerberá- val, fréziával is okoz­hatunk meglepetést, aki a cserepes virágokat választja, azoknak jácintot, tulipánt, cineráriát azáleát és pa­pucsvirágöt is vásárolhatunk. Aki a mediterránom me­legét óhajtja becsempészni egy kis időre szíve hölgyé­nek otthonába, az orchideá­val, streliciával, és holland írisszel lepje meg, no és nem utolsósorban nem elhanya­golható szempont az sem. hogy mennyiért tehetjük ezt. Természetesen a legol­csóbbak a szegfűk lesznek, azokat már 25 forinttól meg- vehetjük, míg a délvidéki virágokért mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni száztól százhatvan forintig kell fi­zetnünk érte!

Next

/
Thumbnails
Contents