Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-21 / 68. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1987. március 21., szombot BÚCSÚ AZ EURORAKÉTÁKTÓL? Útkereszteződésnél Nemzetközi politikai és katonai herderejét tekintve az a február 28-i moszkvai bejelentés, majd néhány nappal később a genfi szovjet—amerikai tárgyalási fórumon hivatalosan is előterjesztett javaslat, miszerint a korábban egységesen kezelt reykjaviki „csomagból" az úgynevezett eurora- kéták felszámolásának kérdése kiemelhető, és ebben lehetséges a különmegálla- podás kidolgozása, kétségtelenül az 1987-es év eddigi legjelentősebb konstruktív lépése. Mielőtt az említett „csomag” felbontásával kapcsolatos döntés megszületett volna, az SZKP KB Politikai Bizottsága — meghallgatva az illetékes katonai vezetők véleményét, és sokoldalúan mérlegelve a szocialista közösség biztonsági érdekeit — alaposan fontolóra vette, milyen „közbeeső” láncszem megtagadása szolgálhatná a legjobban a megrekedt fegyverzetkorlátozási párbeszéd elörelenditését. Így esett a választás az Európában elhelyezett szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéta-nukleáris harceszközök radikális csökkentésére. Az eredeti „csomagban” ezek még együtt szerepeltek az interkontinentális hadászati támadófsgy- verekkel, és a hozzájuk szorosan kapcsolódó amerikai űiháborús tervekkel. Bár az utóbbi két fegyverkezési szféra problémái ezután sem oldhatók meg egymástól függetlenül, az eurorakéták ügye — az új szovjet felfogás szerint — az előbb említett két témakörtől elkülönítetten is megközelíthető, amennyiben a megegyezéshez nélkülözhetetlen politikai akarat egyik fél részéről sem hiányzik, és egyik fél sem törekszik a másik rovására egyoldalú előnyszerzésre. Hazamennek? — egy Nagy- Britanniába telepített amerikai robot- repülőgép- kilövö egység és személyzete (Fotó U. S. News and World Report — KS) Emlékeztetnünk kell arra. hogy Reykjavikban a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői egyetértettek minden, európai telepítésű közepes hatótávolságú rakéta-atomfegyverük öt éven belüli felszámolásában. E fegyverek 1000—5500 kilométerig képesek célba juttatni a nukleáris robbanótölteteket. Amerikai részről ebbe a kategóriába sorolhatók a Pershing—2-es rakéták — az NSZK területén helyezték el őket — és a robotrepülőgépek (ezeknek jelentős részét 1983->tól már szintén telepítették Nyugat- Európában). Szovjet részről ugyanebbe az osztályba tartoznak a NATO-kód szerinti SS—20-as, három nukleáris robbanótöltettel szerelt rakéták, továbbá a NATO- döntés után — mintegy válaszlépésként — az NDK és Csehszlovákia területére előrevont. megnövelt hatótávolságú hadműveleti-harcászati célba juttató rakéta- atomeszközök. A szovjet javaslat szerint mindezeket el kell távolítani a földrészről, meg kell őket semmisíteni, mégpedig szigorú helyszíni ellenőrzéssel. A Szovjetunió kész leszerelni és teljesen hatástalanítani 243 darab, európai területen hadrendben álló SS—20-a.s rakétáját (nagyjából annyit, amennyit eddig a hasonló típusú fegyverekből az amerikaiak telepítettek öt nyugat-európai NATO-tagállam területén), majd az erre vonatkozó megállapodás megkötése után kivonná a Csehszlovákiában és az NDK-ban állomásozó hadseregcsoportok állományába tartozó „kiegészítő” fegyver- rendszereket is. (100-100 közepes hatótávolságú egységet a Szovjetunió ázsiai, illetve az Egyesült Államok területére vonnának vissza.) Amennyiben ezeket az intézkedéseket végrehajtanák, megindulhatnának a tárgyalások az egyéb hadműveleti-harcászati rakéták csökkentéséről, ideértve az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú, különböző rendeltetésű célba juttató harceszközöket is. így tehát semmi alapja sincs azoknak a máris fellelhető nyugati kibúvókereséseknek, hogy amennyiben a közepes hatótávolságú rakéta-atomfegyverek eltűnnének Európából, a Szovjetunió az egyéb megsemmisítő eszközök. tekintetében — mint a NATO vezető köreiben hangoztatják — megőrizné fölényét. Az sem elfogadható ellenérv, hogy földrészünk atomfegyvermentesítése állítólag konzerválná a Varsói Szerződés tagállamainak a hagyományos erők és fegyverzetek területén élvezett előnyét, hiszen közismert, ezen a területen ig nagyjából és hozzávetőlegesen fennáll a két koalíció közötti hadászati egyensúly. Az óceánon túl és Nyu- gat-Európában általában kedvező fejleményként fogadták a szovjet indítványt, ugyanakkor mesterséges aggodalmakat táplálnak a megvalósítását illetően, elsősorban a konzervatív körök, a katonai-hadiipari csoportok. A kockázati tényezők a haditechnikai forradalom viharos ütemű kibontakozása, és a tárgyalásos mechanizmusok közti rés tágulása miatt egyre növekednek. Most kell cselekedni, amíg nem késő. A szovjet politikai és katonai felső vezetés éppen ebből a felismerésből indult ki. amikor — talán az út felénél is tovább — elébe ment az amerikai tárgyaló partnernek . . . Serfőzö László A CHIRAC-KORMÁNY ELSŐ ÉVE Elégedetlenség és csökkenő remények Egy évvel ezelőtt nyerte meg a francia parlamenti választásokat a Tömörülés a Köztársaságért (RPR) és az Unió a Francia Demokráciáért (UDF) koalíciója és kezdte meg újszerű kísérletét Jacques Chirac vezetésével : egy jobboldaLi ' politikai program végrehajtását a szocialista párti Mitterrand elnök még hátralévő két hivatali éve alatt. A népszerűén társbérletnek nevezett rendszer első évének mérlege megvonásakor a legfontosabb ténynek a következő látszik: a kormány eddig csalódást keltett és ha ma tartanák az elnökválasztásokat, Mitterrand elnök a jobboldal bármely jelöltjével szemben győzelmi reményekkel 'indulhatna. A jobboldal zászlaját pedig elragadni látszik Chiractól az a Raymond Barre, aki mindvégig tüntetőén távol maradt az általa határozottan elítélt társbérleti kísérlettől. A Chirac-kormány programjának két célja volt: a tőkés noeliberalizmus ma divatos elvei alapján átalakítani az állami dirigizmus- hoz szokott francia gazdaságot és ezen az úton kivezetni a válságból. Másrészt e talpraállási politika sikerével megteremteni a feltételeket az 1988. évi elnök- választás megnyeréséhez. A kormány igyekezete edd;g kevés valós eredménnyel járt Elárasztották kedvezményekkel a tőkét, amely viszont vajmi keveset tett a gazdaság fellendítésére. Eltörölték a vagyonadót, csökkentették a legnagyobb jövedelműek adóját és a vállalati adókat, megszüntették az árak, a valutaforgalom korlátozásainak nagy részét, hazacsalogatták az öt éve külföldre menekített tőkéket, megkönnyítették a munkáselbocsátást, a lakbéremelést, csökkentették a kamatlábat, leértékelték az NSZK márkával szemben a franköt. A tőkések nem panaszkodhattak. Nem is panaszkodtak csak éppen nem oda fektették be az aranyesőként hulló kedvezményeket, ahová a kormány szerette volna — a termelésbe, hanem értékpapírokba, ingatlanokba, vagy külföldre vitték. Vagyis olyan befektetéseket választottak, amelyektől gyorsabb és nagyobb hasznot reméltek, mint a termelő beruházástól. Az év vége felé a kormány már kénytelen volt liberális elveit sutba dobva a gyeplőhöz nyúlni, hegy visszafogja az ár- a lakbéremelések elszabaduló ördögeit. A kormány legtöbb gazdasági várakozásában csalatT kozott, egyedül az állami vállalatok kiárusítása aratott sikert és hoz várhatólag több pénzt a kincstárnak, mint remélték. Az infláció üteme tavaly húszéves mélypontra szállt le, de ez már 1986 elején így ígérkezett, most januárban viszont nagyot lendült és tüstént elszálltak a rekord tartásának reményei. A kormány kénytelen volt mérsékelni — 2 százalékra — a várható gazdasági növekedés mértékét is. A beruházások alig emelkednek. a belső vásárlóerő csökken, a francia exportnak pedig nincs dinamikája. A legriasztóbb gazdasági tendencia éppen a feldolgozó ipar térvesztése a világpiacon : az olajár tavalyi zuhanása jó 50 milliárd frankot hozott a fizetési mérlegnek, mégsem sikerült többletet elérni, mert az ipari export ugyanilyen zuhanó repülésben esett vissza. A pangó vagy alig élénkülő gazdasági tevékenység talaján meggyorsult a munka- nélküliség emelkedése, s év végére elérte a 10,9 százalékot. A 2,6 millió munkanélküli mellett közel egymillió 25 éven alulit csak tüneti intézkedések, ideiglenes munkák tartanak távol egyelőre a munkanélküli nyilvántartásból. Az egyéves évforduló táján Chirac már úgy beszélt, hogy a francia gazdaság talpra állításához még hosszú évek kellenek. A Chirac-kormány egyetlen részsikerét a terrorizmus elleni küzdelemben aratta az Action Directe lefejezésével és a bűnözés valamelyes csökkentésével. A társbérleti rendszer viszont az első év alatt a várakozásoknál sokkal jobban helytállt. Az ellenkező pártállású elnök és kormány együttélése tulajdonképpen először tette lehetővé az V. köztársaság alkotmánya betűjének és szellemének teljes kihasználását. A kormány és élén a miniszterelnök jóval nagyobb játéktérhez jutott, mint De Gaulle hatalomátvétele óta bármikor. S ez a legtöbb megfigyelő véleménye, szerint csakugyan tartós változás lesz a francia intézményekben: a miniszterelnök többé aligha lesz visszaszorítható az elnöki akarat készséges végrehajtójának szerepére, hanem Chirachoz hasonlóan az utolsó cseppig kiaknázza majd az alkotmányban számára biztosított jogkört. A Chirac-kormány lendülete megtört télen, amikor meggondolatlan makacs kötélhúzásba bonyolódott a diákifjúsággal és rendőrsége kioltotta egv diák életét. Majd olyan sztrájkhullám tört ki a közszolgálatban a vásárlóerő csökkenése miatt, amire húsz éve nem volt példa. Az egyéves évfordulón csak a franciák negyede elégedett a kormány eddigi tevékenységével, a családok 55 százaléka elégedetlen és helyzetének rosszabbodására számít. A kormánynak legfeljebb jó egy éve van még arra. hogy javítson az összképen az elnökválasztásig. Személyesen Ohiracnak azonban csökkennek a reményei, még a jobboldalon is. László Balázs Világesemények vonalakban Rajz-Boros Béla FÜLÖP-SZIGETEK:ÚJABB PUCCSKÍSÉRLET-CSAK SEMMI ERŐSZAK MARCOS UR !!! Kína. LEMONDOTT A KP FŐTITKÁRA t BALUL SIKERÜLT STAFÉTA ÁTADÁS USA: IGAZSÁG AZ IRÁNI ÜGYBEN LEVEHETJÜK. MÁR ÚGYIS TELJESEN ELVAKITOTTUK ! Most nagy választékban kaphatók hazai és importtapéták, poszterek, az egri PIÉRT Student papírboltban. Eger, Lumumba tér 3. sz. vasútállomásnál. Tel.: 10-835. Várjuk kedves vásárlóinkat! A Gödöllői Agrártudományi Egyetemi Tangazdaság PÁLYÁZATOT HIRDET a Fenyőharaszti kerületében lévő takarmánykeverő üzembe ÜZEMVEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Jelentkezési feltétel: legalább középfokú iskolai végzettség és szakmai gyakorlat. Fizetés a vonatkozó MÉM rendelet és kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet írásban, GÖDÖLLŐ, Tessedik Sámuel u. 2. címen, a gazdaság igazgatójánál.
