Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-21 / 68. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 68. szám ÁRA: 1987. március 21., szombat 2,20 FORINT Hazánkba látogat a bolgár miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Georgi Atana- szov. a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. (MTI) Történelmi lecke Nehéz a' történelmi pillanatokat valósághűen rekonstruálni. Különösen egy olyan bonyolult szituációt, mint amilyen 1919. március 21. volt. Amikor is hazánkban kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Történt mindez egy rendkívül áldatlan kül- és belpolitikai helyzetben. Ugyanis az Antant hatalmak a magyar lakta Alföld átadásával kívánták biztosítani Románia erőteljesebb bekapcsolását a Szcvjet-Oroszország elleni intervencióba. Károlyi Mihályék a fegyveres ellenállást kilátástalannak tartották, csakúgy mint jelenlegi helyzetüket, ezért lemondtak a hatalomról. A szocialista forradalom békésen győzött. Igaz, ebben szerepet játszott, hogy a középrétegek, a városi kispolgársás és 3 parasztság csatlakozott a forradalmi erőkhöz. Ez az egység annak köszönhető, hegy a tömegek féltek a nemzeti katasztrófától, s bíztak abban, hogy az ország egyetlen szervezett ereje, a munkásság képes megbirkózni a kilátástalannak tűnő helyzettel. Vajon a tömegek és a proletárállam vezetőinek optimizmusa reálisnak mondható-e? E kérdésre nagyon nehéz lenne csak igennel, vagy csak nemmel válaszolni. Mindenesetre a történelem feladta a leckét a hatalom birtokosainak. Az akkori vezetők is felemásan ítéltek meg egy-egy dolgot. Míg Landler Jenő a román katonai intervenció előtt két nappal sem tartotta komoly katonai erőnek az Antantot, Szamuely Tibor az első pillanattól tisztában volt azzal, hogy az imperialista beavatkozás nem sokáig várat magára, s az ország csak akkor védheti meg magát, ha általános mozgósítást rendelnek el. Ezt azonban mindenki elvetette. Hogy az első közép-európai munkáshatalom 1919. augusztus 1-én összeomlott, abban feltehetően szerepet játszottak az ehhez hasonló melléfogások. A bukás alapvető oka azonban a nemzetközi erőviszonyok kedvezőtlen alakulásában keresendő. A Tanácsköztársaságról szólva nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ez idő alatt számtalan- olyan gazdasági, szociális és kulturális intézkedés történt, amely javította a dolgozók de elsősorban az ipari munkásság helyzetét. Jó néhány olyan ötlet született. amelyet csak 1945 után sikerült megvalósítani. Az 1919-ben megfogalmazott célok java része csakúgy, mint a 133 nap tanulságai támpontként szolgálnak napjainkban is. Ez időszak jeles személyiségei, forradalmárai pedig az ifjúság példaképei kell. hogy legyenek mindig, hiszen egy kilátástalannak tűnő történelmi periódusban szolgálták a haladást, a progresszivitást. Homa János ÚJ FÖLDTÖRVÉNY - MEGVITATTÁK AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS HELYZETÉT Befejezte munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódott az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Bejelentette, hogy a jogi igazgatási és igazságügyi bizottság reggel ülést tartott. Erről Bölcsey György, a bizottság titkára adott tájékoztatást az Országgyűlésnek. Mint mondotta, az ülésszak első napi vitájában hét konkrét javaslat hangzott el a földről szóló törvényjavaslat módosításával kapcsolatban. A javaslatokat sokoldalúan megvitatták és egyeztették a szakminisztériumokkal. A péntek reggeli bizottsági ülésen — amelyen részt vettek a javaslattevők is — ismételten megvizsgálták a módosító indítványokat. A törvény további módosítását azonban nem tartották indokoltnak. s ezért nem fogadták el a javaslatokat. Ezzel a javaslattevők is egyetértettek. Több felvetést azonban a törvény végrehajtási utasításának kidolgozásakor figyelembe vesznek Ezután Markója Imre igaz- ságügyminiszter emelkedett szólásra, hogy összefoglalja a törvényjavaslat vitájában elhangzottakat Markója Imre több olyan észrevételre is válaszolt, amelyet más jogszabályok előkészítése során hasznosítanak majd. Ezután határozathozatal következett. A képviselők a földről szóló törvényjavaslatot — két ellenszavazattal és tizenkét tartózkodással elfogadták. A Legfelsőbb Bíróság munkájáról Ezt követően dr. Szilbe- reky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke számolt be az Országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság tevékenységéről. — A Legfelsőbb Bíróságnak — hangsúlyozta — a széles körű ítélkezési tapasztalatok mellett kitekintése van társadalmi viszonyainkra és az ítélkezésen kívüli jogalkalmazásra. beleértve az államigazgatási eljárások egy részét is. Ezekre alapozottan — az észlelt káros jelenségek mellett is — megállapítható, hogy nálunk az állampolgárok nagy többsége törvénytisztelő, betartja a jogszabályok előírásait és elítéli a különféle káros jelenségeket. A jogsértések kiküszöbölése mellett az igazságszolgáltatásunknak a társadalom és a gazdasági jogi eszközökkel való fejlesztését, a jogsértések megelőzését is kell szolgálnia. A Legfelsőbb Bíróság büntető ügyekből származó tapasztalatai szerint nemcsak a bűncselekmények ingadozó és az utóbbi időben emelkedő száma, hanem főként bizonyos kedvezőtlen tendenciák jelentenek gondot. Tapasztalható például az élet és a testi épség elleni bűncselekmények eldurvulása, a vagyon elleni bűnözés körében egyes veszélyes elkövetési módok, így a fegyveres rablás megjelenése, vagy a betöréses lopások és „mozgó” bűnözés terjedése. Gyakori a közvagyon köny- nyelmű, hanyag és hűtlen kezelése. A gazdasági kereteket. új lehetőségeket egyesek visszaélésekre használják fel. A közélet tisztaságát sértő korrupciós jelenségek már nem korlátozódnak a gazdasági élet területére. A Legfelsőbb Bíróság másodfokon évente 1000—1100 büntető ügyben ítélkezett és 350 büntető ügyben benyújtott törvényességi óvást tárgyalt. Ezek kapcsán a beszámoló kiemelte, hogy az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény kiemelkedő társadalomra veszélyessége miatt is, bíróságaink a törvény szigorát alkalmazzák az ilyen cselekmények elkövetőivel szemben. Ennek a fellebbezések elbírálásakor vagy törvényességi óvások emelésével is érvényt kell szerezni. Tapasztalati tény, hogy az élet és a testi épség elleni bűncselekményeknél jelentős az alkoholtól befolyásoltság és igen nagy az ittasságból eredő gátlástalanság szerepe. A Legfelsőbb Bíróság ezért testületi állásfoglalásban adott iránymutatást a bíróságoknak az alkoholisták kényszergyógyításának elrendelésénél figyelembe veendő szempontokra. Hasonló területen a kábítószerrel visszaélés büntetőjogi megítélésében mutatkozó bizonytalanságok eloszlatása végett hozott elvi döntést. A vagyon elleni bűncselekményeket gyakran a nem dolgozó, a munkakerülő személyek követik el. Ezért került bevezetésre a szabadságkorlátozással járó szigorított javító-nevelő munka büntetés. Miként korábban, e beszámolási időszakban is igen csekély volt és az összbűnö- zéshez képest százalékosan alig fejezhető ki az állam elleni bűncselekmények száma. A szóban forgó években öt kémkedési ügyet tárgyaltak bíróságaink, másodfokon a Legfelsőbb Bíróság. Ezek közül egy ügy országunk hátrányára felhasználható gazdasági, négy pedig katonai adatok kiszolgáltatásával volt kapcsolatos. Dr. Szilbereky Jenő kijelentette, hogy a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata a beszámolás időszakában törvényes, általában egységes és egyúttal egyéniesített is volt. Fokozottan szigorú volt az ítélkezés azokban az ügyekben, amelyeknek el- szaporodottsága ezt szükségessé tette, így a munkakerülő, az erőszakos, valamint a korrupciós bűncselekmények elkövetőivel, továbbá a visszaesőkkel és azokkal szemben, akik a bűncselekményt csoportosan vagy szervezetten követték el. — A polgári perek — mondotta — az állampolgárok alapvető életviszonyaira, személyi, családi, vagyoni jogvitáira vonatkoznak. A perek száma országosan, évente szinte változatlanul 160 ezer körül mozog. Ugyanakkor növekedett — több százezer — az úgynevezett peren kívüli eljárások száma. A perek és a peren kívüli eljárások, valamint az érdekeltek számát tekintve ezek az ügyek évente több mint 1 millió lakost érintenek. A gazdálkodó szervezetek közötti jogvitákat eldöntő gazdasági bíráskodásról szólva a Legfelsőbb Bíróság elnöke elmondta. hogy az ítélkezési gyakorlat — a jogszabályok törvényes alkalmazása során — következetesen érvényesít bizonyos alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai célokat. Így megkönnyíti a szerződéskötést a gazdálkodó szervezetek számára, ezzel erősíti a szerződések gazdaságszervező szerepét; a szerződésszegés — külön is a minőségi követelmények megsértése esetén szigorúan alkalmazza a jogkövetkezményeket; különös figyelmet fordít a fogyasztók. felhasználók. a megrendelők védelmére. A gazdasági perek száma az elmúlt években bizonyos emelkedést mutat — a korábbihoz képest 20 százalékkal — és évi 16 ezer körül mozog. Külön kitért az elnök arra, hogy legnagyobb arányban az úgynevezett lakásszavatossági perek száma emelkedett. Ez — mint mondotta — nem pozitív jelenség. Arra is utal, hogy a lakások árának, emelkedésével nem tartott lépést azok minősége. Elmondta, hogy tisztességtelen gazdasági tevékenység miatt, a törvényi rendelkezések szerint, az erre feljogosított szervek indítványára gazdasági bírság is kiszabható. Az ilyen ügyek száma 1986-ban a Legfelsőbb Bíróság előtt 28 volt. Egyes ügyekben több millió forint bírságot szabtak ki. — A munkaügyi ítélkezés elvi irányítása körében — folytatta dr. Szilbereky Jenő — következetes törekvésünk volt a hatékony munka biztosítása. Ezt a célt segíti elő a Legfelsőbb Bíróság által a munkafegyelemmel összefüggő ítélkezési feladatokról az elmúlt év őszén hozott irányelv is. A munkaidő jobb kihasználását, a fegyelmezett munkavégzést, végső soron a hatékonyságot szolgálja a bírósági gyakorlatnak utat mutató irányelv, amelynek központi gondolata az, hogy a munkafegyelem megtartásának követelménye a dolgozókra és a munkáltatókra is felelősségteljes feladatokat hárít. Ezután a bírói munkához kapcsolódó néhány személyi és szervezeti jellegű kérdésről tájékoztatta az Országgyűlést a Legfelsőbb Bíróság elnöke: — Az 1983-ban tartott beszámolóban már említettem, hogy a bírósági eljárások egy része lelassult, elhúzódtak a perek; azóta a helyzet tovább romlott. A büntető ügyekben az eljárások időszerűségét mutató statisztikák képe kedvezőtlen. Megnövekedetit a fél évnél, egy évnél hosszabb idő alatt befejezett ügyek száma. A polgári pereknél mind gyakrabban fordul elő a tárgyalások több hónap késéssel történő kitűzése és gyakori elhalasztása* Az okok sokfélék; a bíróságok munkaterhe mellett, az ügyintézési hiányosságokon kívül nemegyszer szerepel a felek rosszhiszemű magatartása, a tanúk mulasztása, a szakértői késedelmek, sőt szakértő felesleges kirendelése is, többször a jogi képviselők eljárása sem szolgálja az ügy mielőbbi befejezését. — Nem szeretném, ha a beszámolót hallva valakiben az a kérdés merülne fel: vajon a bíróság tévedhetetlen? A feltételezett kérdésre mégis azt válaszolom, hogy az államhatalmi szervek között a bíróságot sajátos alkotmányos helyzete, függetlensége, törvénybe foglalt szervezeti és működési elvei, a bíróság eljárásában a törvényesség jogi biztosítékai, a bírósági jogorvoslatok kiépített rendszere a legalkalmasabbá teszik az igazságszolgáltatási feladat hatékony ellátására, a valóságnak megfelelő tények, az igazság feltárására és a helyes értékítéletet kifejező igazságosság érvényesítésére Tudni kell, hogy az első fokú ítéletek ellen az érdekelteknek csak a 20—25 százaléka fellebbezett. 75—80 százaléka elfogadta a döntést. A legfőbb ügyészhez és a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez érkezett törvényességi óvás iránti kérelmek száma a két évben nem emelkedett. és a befejezett ügyek 10 százaléka körül mozgott. — Társadalmunkban nagy jelentőségű a bíróságok jelzése az állami, társadalmi szervekhez, az ügyekben szerzett általánosítható tapasztalatokról és a jogsértéseket előidéző okokról. Dr. Szilbereky Jenő kérte, hogy beszámolóját az Országgyűlés fogadja el. Ezután dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóját. Az ügyészi szervezetről — Az ügyészi munkát is meghatározó gazdasági, társadalmi viszonyainkban jelentős változások következtek be. A pozitív irányú gazdasági, társadalmi változások. a demokratizmus kiteljesedése mellett azonban — az utóbbi egy-két évben — szaporodtak a társadalomtól idegen vonások is. A negatív tendenciák és a Befejezte munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka (Fotó: Perl Márton) nemkívánatos jelenségek felszámolásának alapvető feltétele az azokat létrehozó okok megszüntetése. Erre tudatosan törekedni — társadalmi előrehaladásunk érdekében — minden szervnek és minden becsületes állampolgárnak kötelessége. Ebben a helyzetben az ügyészi tevékenység súlypontjában is a gazdálkodás törvényességének fokozottabb segítése került. Közreműködésünk célja az volt, hogy erősödjenek a szerződéses kapcsolatok. érvényesüljenek a tisztességes gazdálkodás elvei, szilárduljon a munkafegyelem, megfelelően védjék és gyarapítsák a társadalmi tulajdont, és ne szenvedjenek sérelmet a dolgozóknak a munkaviszonnyal kapcsolatos jogai, ugyanakkor a munkáltató is követelje meg a fegyelem megtartását. A következő témaként a közélet tisztességének követelményéről beszélt a legfőbb ügyész, hangsúlyozva, hogy ha az erkölcsi követelményekben, a munkavégzés és az emberi magatartás fegyelmezettségében lazulás következik be, akkor szaporodnak a törvénysértő esetek. (Folytatás a 2. oldalon)
