Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-19 / 66. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! USA AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vasúti helyfoglaló rendszer — Szerszámgép- és robotvezérlés — Motorvizsgáló próbapad A Vilati és az aitamatizálás A szabadon programozható, malomipari technológiák fel­ügyeletére kifejlesztett PLC-vezérlést készítő műhely Talpalatnyi fölii Amikor a parlamenti tu­dósító az Országgyűlés ta­vaszi ülésszakára készült, s végighallgatta a megyei képviselők vitáját, a ma már történelminek számí­tó film címe jutott az eszébe. S engedje meg a Kedves Olvasó, hogy a Talpalatnyi föld kapcsán hivatkozzon egy paraszt- emberre, aki — elnézést a családi vonatkozásért — az apósom. Tőle tudom, s ne­ki is tulajdonítom a talpa­latnyi föld vonzását, érté­két. Mert ahová lépett, ott is termett valami .. . Ma. amikor összeül az Országgyűlés — előre tu­dom —. a gazdászoké lesz a szó. Hiszen ők azok, akik már most beleszippantanak a tavaszra váró föld illa­tába. s valamennyien ag­gódva becsülik a kemény tél kárait. így érzi és te­szi ezt Sebők József kará- csondi tsz-elnök-képviselő. aki várhatóan szót kér majd az országos vitában. Véleménye szerint: „A föld nemzeti' kincs. védelme, rendeltetésének megfele­lő használata és hasznosí­tása az egész társadalom érdeke.” Van hát felelős­ségünk valamennyiünk­nek. azoknak, akik a mű­velőiéként úgy tartják: „A földdel tudni kell beszél­getni, mert meghálálja a jó szavakat!” S megköszö­ni a gondoskodást azoknak is, akik netán egy apró parcellán termelik meg a családi ebédhez szükséges zöldséget, gyümölcsöt. Vallhatjuk ezek után, hogy a készülő földtörvény­nyel kapcsolatosan orszá­gos az érdeklődés. Előzete­sen — s már ez is igazol­ja a modernizálás igényét —, négy parlamenti szak- bizottság. illetve szűkebb hazánkban a megyei kép­viselőcsoport vitatta meg a jogi rendezés javaslatait. A leglényegesebbek egyike, hogy a tervezetből töröl­jék a tartós földhasználat jogintézményét, s ezt a majdani törvény — várha­tóan szeptember 1-i — ha­tályba lépésével egyidejű­leg szüntessék meg a gya­korlatban is. A születőben lévő földtörvényt különö­sen indokolttá tette, hogy a földek tulajdonát, hasz­nálatát. hasznosítását, for­galmát és védelmét nap­jainkban számos jogszabály rendezi, s ezek alkalmazá­sa mind az állampolgárok­nak, mind a földügyi szer­veknek gondot „okozott. A vitás ügyek rendezése oly­kor-olykor tengeri kígyó­ként tekeredett köréjük. ezúttal azonban egyszerű­södik a különböző földhasz­nálati, földrendezési kér­dések intézése. A jogról esett szó az imént, s — joggal. A T. Házban a tavaszi üléssza­kon három olyan témáról is szót váltanak, véleményt cserélnek a képviselők, amelyek hozzátartoznak a mindennapi életünkhöz. Mint a havas rög ahhoz az emberhez, aki a márciusi télben az éltető föld ter­méséért izgul... Szilvás István A Vilati Egri Gyára húsz évvel ezelőtt, 196'7- ben a Villamos Automa­tika Intézet gyártója, ként jött létre. Jelenleg az automatika vállalat önelszámoló egységeként tevékenykedik. Munká­jukra alapvetően a gyár­tástechnológiai korsze­rűsítés jellemző. Termé­keiknek jelentős hánya­da egyedi jellegű. A VI. ötéves és a jelenlegi VII. ötéves tervidőszak­ban is fontos feladatuk­nak tekintik a folyama­tos műszaki fejlesztést. A nyolcvanas évtized eddig eltelt részének er­re vonatkozó eredmé­nyeit nemrég értékelték. Mint Debreceni Tibor igaz­gatótól. valamint dr. Renn Oszkár főmérnöktől meg­tudtuk, 1980-ban készült elő­ször a vállalatnál hosszú és középtávú műszaki fejlesz­tési terv. A gyár ezeket gyártásfejlesztési, technoló­giai korszerűsítési javaslat­tal alapozta meg. A műszaki fejlesztési terv szerves ré­sze a vállalati tervnek. Az ezzel összefüggő tevékeny- seggel elsődlegesen a mű­szaki főosztály, és azon be­lül a gyártásfejlesztési osz­tály foglalkozik. Egy-egy prototípust a kísérleti mű­hely állít elő. Ezek techno­lógiai értékelését és esetle­ges módosításokat az emlí­tett osztály dolgozói végzik Az egri gyárban a lehe­tőségek alapján a VI. ötéves tervidőszakban, illetve 1986- ban megközelítőleg 35 millió forintot fordítottak műszaki fejlesztésre. Elsősorban vil­lamos automatikai vezérlő- és szabályozórendszereket gyártanak az ipar és a me­zőgazdaság számos területé­re. Így például a kohászat­nak, a vegyiparnak, az élel­miszeriparnak. illetve az autógyártásnak. Egyedi igé­nyek szerint, valamint kis sorozatban vasúti helyfogla­ló rendszer termináljait, for­galmi irányítóberendezése­ket, ügyviteli kisszámítógé- peket készítenek. Az elmúlt időszakban termékeik kor­szerűsödtek. Például a vas­úti helyfoglaló rendszer há­rom generációját alakították ki. Saját tervezésük a szer­számgépvezérlő Unimeric család. Megkezdték a Flop- pymat elnevezésű számító­gép gyártását is. A gyöngyö­si Mikroelektronikai Válla­latnak pedig robotvezérlőket készítenek. A szabályozás- technikai berendezések kor­szerű programozható vezér­lésekkel, illetve folyamatirá­nyító számítógéppel kerül­nek kiszállításra tőlük. El­készítették a motorvizsgáló próbapadok új típusát is. A gyár főleg a technoló­giai fejlesztésekhez, a minő­sítő vizsgálatokhoz és ta­nulmánytervek készítéséhez kérte a Budapesti Műszaki. illetve a Nehézipari Műsza­ki Egyetem, továbbá a Ke­let-magyarországi Vízügyi Vállalat segítségét. Általá­nos tapasztalatuk, hogy igen drágán dolgoznak. Volt ame­lyik hasznosítható végered­ménnyel zárult, akadt vi­szont, amelyik nem adott megoldást, csupán állapot- felmérést. Az egriek a tőkés importanyag mennyiségének csökkentésére intézkedési tervet készítettek. Az ösz­tönzési rendszer gyorsította ennek megvalósítását. A nyolcvanas évek első felében több technológiai változtatással éltek. Minde­nekelőtt anyagtakarékos módszereket, környezetvédel­mi eljárásokat vezettek be. Tökéletesítették a felületki- készítést, az alkatrészgyár­tást és a szerelést. Erőfeszí­téseket tettek az újítások nö­velésére és azok hasznosítá­sára is. Tavaly például hu­szonhét ilyet fogadtak el. amelyek gazdasági eredmé­nye megközelítette a három és fél millió forintot. Mun­kájuk nyomán 1986-ban egy­dollárnyi értéket 22,5 fo­rintért, egy rubelt pedig 15 forintért állítottak elő. Ter­mékeik fő megrendelői a szocialista országok közül a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság. A tőkés nemzetek közül az el­múlt időszakban Svájcba, Finnországba, Svédországba, a Német Szövetségi Köztár­saságba és Törökországba szállítottak. Az egyes cikkeikre vonat­kozóan nemzetközi összeha­sonlító vizsgálatokat is foly­tattak. Ezek eredményeit a gyártmányfejlesztésben fog­lalkozó szervezetek haszno­sítják. A tanulmányok, egy- egy elkészítési folyamat nem­zetközi fejlődési eredménye­it. várható irányait fogják át és a gyári gyakorlatot hasonlítják össze velük. Ter­mékeik átlagos életkora 1986- ban öt év volt. A nyolcva­nas évek első felében jelen­tős váltás következett be a gyártmányok továbbfejlesz­téséré. A gyárban megfogalmaz­ták a további feladatokat is. Fontosnak tartják az anyag-, a normaidő- és energiakölt­ségek további csökkentését. Ennek érdekében az érték- elemzés módszerét alkalmaz­zák. Emellett a tőkés import­anyagok megfelelő helyette­sítését, a minőség biztosítá­sa mellett, a környezetkímé­lő technológiák bevezetését helyezik előtérbe. Arra tö­rekszenek, hogy az alkotó szellemi tevékenységet anya­gilag és erkölcsileg fokozot­tan elismerjék az ösztönzé­si rendszer továbbfejleszté­sével. Lényegesnek tartják a számítástechnika felhaszná­lását. az élőmunka-megta­karításra. az információk pontosságának növelésére. Mentusz Károly A mikroprocesszoros irányítóberendezés (óliatasztatúrája a legmostohább, poros-gőzös üzemeltetési körülmények között is lehetővé teszi a számítógépek, berendezések billentyűzését (Fotó: Kóhidi Imre) Szűrös Mátyás és George Shultz találkozója Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke, aki Dante Fascellnek, az amerikai képviselőház kül­ügyi bizottsága elnökének meghívására tesz látogatást az Egyesült Államokban, ktdden találkozott George Shultz külügyminiszterrel. A szívélyes hangulatú, épí­tő szellemű megbeszélésen áttekintették a magyar— amerikai kapcsolatok hely­zetét. az ezzel összefüggő kérdéseket. Eszmecserét foly­tattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. bele­értve a leszerelés, a fegy­verzetkorlátozás témakörét. Szűrös Mátyás tájékoztatta az amerikai külügyminisz­tert Magyarország fejlődésé­ről. az ország helyzetéről. George Shultz kifejtette az Egyesült Államok elképzelé­seit a kelet—nyugati kap­csolatok fejlesztéséről. kü­lönös tekintettel a közelgő szovjet—amerikai külügy­miniszteri találkozóra. A megbeszélésen részt vett dr. Házi Vencel, Magyaror­szág washingtoni nagykö­vete. Szakszervezeti küldöttség utazott Norvégiába Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével a Norvég Munkásszövetség (LO) meghívására szerdán szakszervezeti küldöttség utazott Norvégiába, hogy megbeszélést folytasson a két ország szakszervezeti mozgalmának, gazdasági és politikai helyzetének idő­szerű kérdéseiről. A küldött­ség elutazásakor a Ferihégyi repülőtéren jelen volt Per Naevdal, a Norvég Király­ság budapesti nagykövete (MTI) Találkoxó a Gagarin és a Thorez KISZ-eseivel — Előadás a Gyöngyszöv Áfész központjában Megyénkbe látogatott Domonkos László, a KISZ KB titkára Szerdán délután Heves megyébe látogatott Domon­kos László, a KISZ Közpon­ti Bizottságának titkára. Először a Gagarin Hőerő­mű Vállalat és a Mátraalji Szénbányák Vállalat Thorez Bányaüzemének együttes KISZ-gyűlésén vett részt, ahol a fiatalok mindenek­előtt a két gazdálkodó szerv ifjainak együttműködéséről tárgyaltak. Az eseményen ott volt Sós Tamás,, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkára, Bozsik Zsuzsa, a KISZ KB tagja, és Bodor Mariann, a Gyöngyösi Vá­rosi KISZ-bizottság titkára. A markazi tó partján foly­tatott megbeszélést követően Domonkos László Gyöngyös­re utazott, ahol a Gyöngy­szöv Áfész KISZ-bizottsága meghívásának tett eleget. Ebből az alkalomból a nagytanácsteremben tartott előadást a Jövőnk a tét! cí­mű rendezvénysorozat leg­fontosabb momentumaival kapcsolatban. Befejezésül a kereskedelemben dolgozó KISZ-fiatalok munka- és életkörülményeivel ismer­kedett, kötetlen beszélgetés formájában. A KISZ KB titkára a ké­ső délutáni órákban utazott vissza a fővárosba. Tájékoztató a megyei pártbizottságon Szovjet vendég Egerben Tegnap Egerben tett lá­togatást — az MSZBT ven­dégeként Magyarországon tartózkodó — Alekszandr Zaharovics Szeleznyov, az SZKP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Aka­démiájának professzora. Kí­séretében volt Vető Kál­mán, az MSZBT politikai munkatársa. Délelőtt A. Z. Szeleznyo- vot, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságán fogadta dr. Asztalos Miklós, a párt- bizottság titkára, aki tájé­koztatta őt szűkebb hazánk gazdasági és társadalmi éle­téről a nemrégiben lezajlott államigazgatási reformról, s a műszaki fejlesztés helyi feladatairól. A vendég — kérdéseiben — különösen a hazánkban bevezetett új vállalatvezeté­si formák iránt érdeklődött. hisz — mint ő is elmondotta — a Szovjetunióban is ha­sonló újítások vannak napi­renden. Asztalos Miklós vá­laszában ismertette e for­mák működési mechanizmu­sát, s az ezzel összefüggő szervezeti kérdések lényegét is. Egy másik kérdésre vá­laszolva hangsúlyozta, hogy a vállalati tanácsban a gaz­dasági egységek fontos stra­tégiai céljairól döntenek, mégpedig titkos szavazással. Végezetül saólt arról is, milyen módon érvényesítik a vállalati pártszervek irá­nyító szerepüket a vállalati tanácsok tevékenységében. A pártbizottsági tájékoz­tatót követően a szovjet vendég látogatást tett az eg­ri Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola marxizmus—leni- nizmus tanszékén, ahol fo­gadta öt Palcsóné dr. Zám Éva tanszékvezető, aki be­számolt a tanszék munká­járól. Ezután kötetlen be­szélgetésre került sor, amely­be bekapcsolódtak a jelen­lévő tanárok, oktatók. A program városnézéssel folytatódott, majd vendé­günk az MSZMP Heves Me­gyei Oktatási Igazgatóságát tekintette meg. Itt dr. Nagy Sándor igazgatóhelyettes tá­jékoztatta a szovjet profesz- szort az intézmény tevé­kenységéről és feladatairól A. Z. Szeleznyov ezt köve­tően előadást tartott a ha­zájában folyó gazdasági és társadalmi átalakítás ak­tuális Ikérdéseiről. Délután a szovjet társa­dalomtudós és kísérete fel­kereste Eger egyik neve­zetességét. a Szépasszony- völgyet, ahol megnézték az Egri Csillagok Mgtsz egyik pincéjét is. A vendég az esti órákban visszautazott a fővárosba.

Next

/
Thumbnails
Contents