Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-17 / 64. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. március 17., kedd ' mmm bit—raw Külföldi SZOT-üdülések Az idén belföldön mintegy háromszázötvenezren, külföl­dön tizenhétezren üdülhetnek kedvezményesen a SZOT szervezésében. A 17 ezer külföldi beutalót — a belföldi je­gyekhez hasonlóan — létszámarányosan osztották el a nyolc­ezer alapszervezet között. így bizony előfordul, hogy a ki­sebb létszámú munkahelyekre nem minden esztendőben jut külföldi üdülési jegy. Idén több mint ötven útvonalon 13 országba jutnak el a dolgozók a SZOT üdülővendégeiként. Csereakció keretében 16 útvonalra, tizennégyezren érkeznek. EGY ÜZLETKÖTÉS STÁCIÓI Törököt fogtunk Mottó: Nem irigylem a honi feltaláló­kat, de az ötlettel üzletelőket sem . . .! A Heves Megyei Vízmű Vállalat törökországi reklámja BORÚ TEMlZliGiNDE CAGDAS COZUM EGER TEMIZLEYICI A kiutazók ötödé hatna­pos, kétféle dunai turista hajóüdülésen vehet részt a Budapest—Pozsony—Becs, illetve a Budapest—Újvidék —Belgrad—Kazánszoros út­vonalakon. Évről évre visz- szatérő hiba, hogy az alap- szervezetek egy része egyé­ni beutalót ad a házaspá­roknak azzal, hogy együttes elhelyezésüket majd az üdü­lőhajón megoldják. Sajnos, erre nincs mód, sőt az elhe­lyezés szigorúan csak a je­gyen feltüntetett módon le­hetséges, ezért nem lehet női beutalóval férfit kü’de- ni a hajóüdülésre vagy for­dítva. Hajóüdülésen kívül legtöb­ben északi szomszédaink­hoz, Csehszlovákiába láto­gatnak, utána létszámban a Szovjetunió, NDK, Auszt­ria, Lengyelország, Olaszor­szág, Bulgária, Románia következik. Szinte csak jel­képes — mivel egy, illetve két kis létszámú csoportot érint — a mongóliai, a finn­országi, r hollandiai és a spanyolországi üdülés. A térítési díjak — ame­lyek idén nem emelkedtek — különbözőek és az ön­költséghez közelítőek, vi­szont mivel csere üdülésekről van szó, általában kedve­zőbbek az utazási irodák árainál. A szocialista utak természetesen jóval olcsób­bak, mint a nyugatiak. A té­rítési díj az időtartamtól, az útvonaltól és az utazás mód­jától is függ. Legrövidebbek az említett hatnapos hajóüdülésen kí­vül a hétnapos prágai és a nyolcnapcs tátrai utak, ame­lyek három- és háromezer- ötszáz forint közöttiek. Leg­gazdagabb a kínálat — 12 féle út — a Szovjetunióba, többnyire 15 napra hatezer és nyolcezer forint közötti S2ttrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára elemzi a nemzetközi helyzetet. A többi között hangsúlyozza: a nemzetközi viszonyok befolyásolásában elvitathatatlan a két nagy­hatalom meghatározó szere­pe. A biztonság és együtt­működés ügyéhez azonban a kisebb országoknak is módjuk van érdemben hoz­zájárulni. Szerepük légin - kább a feszültség csökken­téséhez elengedhetetlenül szükséges bizalom légköré­nek a megőrzésében és erő­sítésében lehet számottevő. Petrovszki István a párt vezető szerepének érvénye­sítésével foglalkozik. Rámu­tat: a politika igényesebb kidolgozása több területen szükségessé teszi a pártélet fejlesztését is. Feltétlenül erősítésre szorul a párton belüli demokrácia. Illisz László megvilágítja a személyzeti munka új vo­násait. Megállapítja: a ve­zetők kiválasztása során szélesebb körben kell alkal­mazni a pályáztatás mód­szerét, és figyelemmel kell lenni a szervezet sajátossá­gaira. Ez azt jelenti, hogy a pályáztatás nem mindig és mindenütt az egyedül üd­vözítő eljárás. A dolgozók tulajdonosi gondolkodásának és maga­tartásának kibontakoztatása szocialista rendszerünk ál­landó célja. Milyen most a vállalatok helyzete e tekin­tetben? Milyen jellemzői megnyilvánulási formái van­nak a „jó gazda tudatnak?’’ Melyek a teendőink ezzel kapcsolatban ? Ezekről a térítési díjjal. Leghosszabb és legtávolabbi a 22 napos mongóliai utazás. Legolcsóbb az aldunai hajóút: II. osz­tályon 2850,— Ft-, III. osz­tályon csak 2350,— Ft-ba kerül. Alig valamivel több a poksony—bécsi út, 2900,— Ft, illetve 2500,— Ft. Leg­drágább a tizenkét napos spanyol út, költőpénz nélkül 16 700.— Ft. Nagyon fontos, hogy a kül­földi üdülésen csak egészsé­ges, az utazás és a program feltételeihez alkalmazkodni tudó dolgozók vegyenek részt. Mindig izgalmas és sokat vitatott kérdés, hogy a sok igénylő közül kik kapjanak külfö’di beutalót. A válasz­tás alapja a hosszabb időn át végzett kiemelkedő gaz­dasági, vagy közösségi mun­ka lehet Emiatt helytelen — az a szerencsére ritkán tapasztalható gyakorlat —, hogy már két-három esz­tendős szakszervezeti tagság után is kapnak egyesek kül­földi beutalót. Kedvezményes SZOT- üdülésen háromévenként le­het részt venni és a beu­talás tényét kötelező beírni a szakszervezeti könyvbe. A program nemcsak a pihe­nést, hanem a történelmi és kulturális értékek, termé­szeti látnivalók megtekin­tését is tartalmazza. A be­utaltak a vendéglátók által tartott tájékoztatókon bepil­lantást nyerhetnek a fogadó ország kulturális, társadalmi és politikai életébe is. A program .rövid. tömör leírását, az elhelyezést, va­lamint az egyéb szükséges tudnivalókat — beleértve az útlevéllel kapcsolatos te­endőket is — a b’eutalójegy mellékleteként, az titánként kiadott tájékoztatók tartal­mazzák. kérdésekről rendezett kerek- asztal-beszélgetést a szer­kesztőség. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet fe­lelős szerkesztője vezette. A folyóirat szerkesztősége „Miért nem differenciálunk?” címmel eszmecserét rende­zett a teljesítményelv ér­telmezéséről és érvényesülé- séröl. A vitaindító kerek- asztal-beszélgetés fő kérdései a folyóirat 1986. augusztus —szeptemberi számában je­lentek meg. A vitaindító után számos hozzászólás ér­kezett, amelyek közül tizen­három jelent meg a lap ha­sábjain. A szerkesztőség vi­tazárója összefoglalja a leg­fontosabb gondolatokat. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának januári kétna­pos tanácskozásával új sza­kasz-kezdődött abban az át­fogó folyamatban. amely­nek korábbi útjelzői az 1985. áprilisi plénum, majd pedig az SZKP XXVII. kongresszusa volt. Ennek a folyamatnak I kulcsszava az átalakítás. Vajda Péter a minőségi átalakítás nehéz­ségeiről, eredményeiről ír. A szakemberek régóta kutatják, mi az oka annak az ellentmondásnak, hogy miközben egészségügyi el­látásrendszerünk személyi és tárgyi feltételei a felszaba­dulás óta jelentős mérték­ben fejlődtek, az utóbbi másfél évtizedben a lakos­ság egészségi állapotát jel­lemző egyes mutatók mégis kedvezőtlenül alakultak, sőt kifejezetten romlottak. Naj- zer Alajos ennek okait tár­ja fel. Előjáték A Heves Megyei Vízmű Vállalat mérnökei, techniku­sai elmondhatják: hosszú évek kísérletező munkáját siker koronázta. Sikerült egy megbízható, szinte min­denfajta anyagú csőtípusnál alkalmazható, s főleg igen olcsó ivóvízvezeték-hálózat tisztítási eljárást kidolgozni­uk. Anélkül, hogy a törvény védte szabadalmat kifecseg­nénk, annyit el lehet árul­ni, hogy egy egyszerű fizi­kai törvény nagyszerű alkal­mazásával már eddig is több kilométer csőhálózatot újí­tottak fel, úgy. hogy nem kellett aszfaltot bontani, a régi csöveket újakra kicse­rélni. Megtakarítva ezzel pénzt és földmunkát. A régi, több évtizede használt vezetékekben lera­kódások, sőt fertőző mikro­organizmusok alakulnak ki. Az „Eger Tisztító” haszná­lata után mindez megszűnik és majdnem a használatba­vétel előtti keresztmetszeten, immár fertőtlenített úton folyik, s főleg alacsony nyo­máson a tiszta ivóvíz. Azt hisszük ezután már fölösle­ges is hangsúlyoznunk, hogy mindez energiatakarékossági, így gazdasági szempontból sem mellékes — halottam ezt még a törökországi be­mutató előtt dr. Kovács Sán­dor vállalati igazgatótól és Horváth János főmérnöktől. Mindenesetre a referenci­ák biztatóak és valós, ko­moly sikerrel kecsegtetnek. Hazánk öt nagyvárosán kí­vül. már e módszerrel dol­goznak szakembereik Len­gyelországban, Norvégiában és az idén megkezdődik a munka Svédországban is — tájékoztat Terjéki Zoltán, az egyik legnagyobb múltú külkereskedelmi vállalat a „Pannónia Csepel"fiatal, agi­lis osztályvezetője, aki egyéb­ként az ipari szolgáltató cso­port élén áll. — A know-how export vi­szonylag új szín a magyar külkereskedelem palettáján. — így igaz, de komoly le­hetőségeket kinál a fejlődő országok számára, ahol bő­ven áll munkaerő rendelke­zésre, így a szociális feszült, ségeket is levezethetik egy számukra is alkalmas, olcsó ipari technológiával. Ismer­ve a magyar gazdaság kül­piaci lehetőségeit, azt hi­szem a know-how export az egyik legnagyobb lehetősége­ink közé tartozik. — Az eljárás ismeretében csak olyan közel- és közép­keleti országok jöhetnek szó­ba, ahol megfelelő mennyi­ségű víz áll rendelkezésre. — Törökországon kívül Gö­rögország, Eszak-Afrika és India. Ismertek a „mesés kelet” ivóvíz-csőhálózatának komoly gondjai, de ez még a jövő. A jelen: Törökor­szág, hiszen igen komoly üz­letkötési szándékot mutatott az ISKI, azaz az Isztambuli Víz- és Csatornaművek. — Az egriekéhez hasonló eljárást ismernek máshol is. — Létezik hasonló az NSZK-ban. sőt az USA-ban is. így vannak versenytár­saink. Ám a mi rendszerünk, minden túlzás nélkül, egy­szerűbb és főleg olcsóbb. Most egy sikeres bemutató kell és azután jöhet az al­ku .. . Mindez tavaly december­ben meg is történt Isztam­bulban és az égei-tengeri „paradicsomban”, Izmirben. A játék Most nekünk kell meg­hódítani Törökországot, re­méljük, nekünk is sikerül,ami törvényhozó Szulajmánnak nálunk — fogadkoznak a DC— 9-es fedélzetén az egri és hevesi különítmény tagjai: dr. Kovács Sándor igazgató. Horváth János főmérnök. Marsi József mérnök és Ár­ván Nagy Pál technikus. A mediterrán ősz tailán utolsó napfénye« délutánján landolt a gép az Atatürk lé- gikitötőben. A mintegy fél­százezer minaret erkélyéről felhangzott az imára hívás. Az utasok közül sokan a reptéri imaházba igyekeztek. A formaságok után e so­rok íróját és Terjéki Zol­tánt. az egyik legrégibb, az egész világgal kapcsolatban álló híres török üzletház, a Kavala képviselői várták. Ahmed Kavala már a szul­tánok idejében is export­importtal foglalkozott, a ha­tározott koncepciójú férfi családja felküzdötte magát a legelső török holdingok kö­zé. Ügynöki tevékenységgel is foglalkoznak. A Boszpo­rusz partján álló sirálysiví- tástól. hajókürtöktől hangos irodaházuk lett a főhadiszál­lásunk. Búgra Sofuoglu és Altug Gürani, két fiatal me­nedzser látja el kinti képvi­seletünket. Most ők hívnak minket egy utolsó menet­rend-egyeztetésre. A mai Török Köztársaság rohamléptekkel fejlődik. Tur- gut özal miniszterelnöksége alatt sikerült megfékezni az inflálódást, több nagy volu­menű beruházással is elké­szültek. Nem is titkolják az atatürki koncepció, valamint a török—iszlám szintézis alapján a Közel-Kelet Ja­pánja kívánnak lenni. Változatlanul félelmetes ereje van az iszlámnak. Ott létünk alatt vallási fanati­kusok tüntettek a pénteki ima után a bazárnegyedben álló legrégebbi dzsámi ut­cájában. A belpolitika erős pártküzdelmekkel terhes. Új­ra megjelentek, ha nem is hangadóként a régi politi­kai élet arcélei: Arpaslan Türkes, Süleyman Demirel, Bülent Edzsevit: Az utóbbi szívesen ad nyilatkozatokat, így kedvence a hazai és nemzetközi sajtónak. Barátaink rácsodálkoztak a decemberben is viruló cit­rom- és narancshegyekre, a zsibongó utcákra, az oldott keleti hangulatra, de igazá­ból szívük a torkukban do­bogott, és csak arra gon­dolt egész csapatunk: „Csak a menyét, azaz a szivacs ki­jöjjön . . .!’’ A bemutató napján lát­tunk égy tisztításra váró cső­szakaszt. Túlzás nélkül mondhatom, talán az utol­só bizánci császár óta nem volt tisztítva, s egy jóllaka­tott egér sem fért már át rajta. A mindig nyugodt. Árvái Nagy Pál torka is el­szorult. Dr. Horváth János meg­nyugtatta: „Felszántjuk, ki­tisztítjuk, fiúk!” Mit mondjak... Neki lett igaza. Az esti órákban befejeződött, számunkra si­kerrel a bemutató, a török mérnökök, szakemberek elis­merően gratuláltak és a kö­zeli viszontlátásra — így bú­csúztak. A televízió felvé­telt készített, az esti híradó­ban be is mutatták a „madzsarok", Botond késői unokáinak sikerét. A szállo­da minket ünnepelt. Nem tagadom, jólesett. Az Égei-tenger partján fekvő Izmir Mikulás napján húszfokos meleggel köszön, tötte stábunkat. Elegáns hin. tók szaladtak a kornison. idézve a múlt század tenger­parti hangulatát. Az itteni bemutatónkba egy kis szer­vezési hiba csúszott. A he­lyi vízművek mérnökei nem ismerték pontosan csőháló­zatukat. Meg is rótta őket az „Üj század” címmel meg­jelenő napilap. És kérte, hogy Allah vezesse vissza a magyarokat, akkor talán lesz tiszta ivóvíz. Így tehát a bemutató si­került és azt hittük, hogy keleti nyugalommal majd tavasszal választ kapunk ar­ról, hogy mikor kezdhetjük a munkát török földön. Nem így történt. A bemutató után két héttel, többszöri telexváltás után árajánlat- tevésre és végső egyeztetés­re Isztambulba kellett indul­nunk. Végjáték Ismét egy DC—9-es fe­délzete. Valójában meghök­kentő a törökök sietsége — tűnődtünk Terjéki Zoltánnal, különböző kimutatásokba és kalkulációkba temetkezve. Akkor még nem tudtuk, mi­lyen tortúra vár ránk ... Isztambul: erős. durva lodosz-tengeri szél. Régi ba­rátként üdvözöl kinti part­nerünk és napokra bezárkó­zunk a kikötői, elegáns iro­dába. Dr. Atom Damali, az Isztambuli Vízművek vezér­igazgatója rendkívüli tár­gyalópartner. A Közel-Kele­ti Technikai Egyetem diplo­mása, fiatal mérnök, aktív politikus, az energiaügyi mi­niszteri szék várományo­sa .. . Az első találkozáskor értésünkre adta, hogy a be­adványunk ily módon elfo­gadhatatlan. részletesen szí­veskedjünk elkészíteni a tö­rök pénzügyminisztériumnak az anyag- és technikai költ­ségkimutatást. Nem kis megdöbbenés. Egy hétre tervezett utunk így hosz- szabb lesz. A stációk a követ­kezők voltak: reggelente taxi, Kavala irodaház, tea, törté­nelmi eszmecsere a térkép­nél, őseink viselt dolgairól, török kávé aztán számolás, fordítás, szövegezés, törökül, németül, angolul éjszaka fél egyig. Ez még török idő sze­rint „csak este”. Így ment három napig. És arra gon­doltam, bárcsak látnák ezt azok, akik szerint a külke­reskedőket a whisky és illa­tos cigaretták füstje lengi körül. Végül is sikerült biz­tató hírrel távozni Isztam­bulból. Április közepén a Heves Megyei Vízmű Vál­lalat szakembereinek egy csoportja megkezdi a mű­szaki irányítást Törökor­szágban és már első ug­rásra 600 kilométer csőtisz­títást rendeltek, amely test­vérek között is másfél mil­lió dollár...! Aztán felpattanunk a re­pülőre egyik éjszaka és irány Izmir, ahol már várt minket a híres török költő és forradalmár ükunokája. Haluk Menemendzsioglu a jó hírrel: az izmiri városi tanács is ezer kilométert akar tisztíttatni. Újra számolás, újabb éj­szakák. szállodák, tárgyalá­sok ... És egy kicsit e megnyug­vás is, nem jöttünk hiába De ahogy a mottóban is fel­vetettük, nem könnyű a fel­találóknak, de az ötlettel üz­letelőknek sem. Vajon itt­hon mit szólnak hozzá, töp­rengünk immár hazafelé. Reméljük, nem fogtunk mel­lé azzal, hogy üstökön ra­gadtuk a „törököt”. És lesz elegendő idő a felkészülés­re. a tavaszi indulásig ... Soós Tamás A kivágott csőszakasz tisztítás előtt Előkészületek a munkára Isztambulban (Fotó: Horváth János) Megjelent a Partéiét márciusi száma

Next

/
Thumbnails
Contents