Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-14 / 62. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. március 14., szombat 7. KATONAI KOLLÉGISTÁK ÉS A TÖBBIEK II Dobó - centenárium előtt Az ember bármennyire is felnőttnek érzi magát, meg­borzong, ha régi iskolájába lép. A többszörösen áldott vagy szidott kapu — úgy ér­zi — közömbösen bocsátja be. A lépcsők, amelyeket számtalanszor használt, s vagy kettesével, négyesével, vett, vagy lehajtott fejjel számolt, már nem emlékez­nek lépéseire. A valamikori diákot a régi padban hagy­ta, amikor útjára bocsátotta őt az alma mater. Isme­retlenül néznek az arcába a mostaniak, a mindig fiata­lok, akiké most ez az egész, miután ő életének más szín­tereket talált. E sorok írója is elfogódot- tan lép be az egri Dobó István Gimnáziumba, mert életének négy éve fűzi ide. Olyan négy esztendő, ame­lyet elfelejteni nem tud, s nem is akar. Meghatározó élményeket szerzett itt, s most sutának érzi magát, amikor azok a falak veszik körül, ahol előbb diákként, majd gyakorló tanárként időzött. Az emlékezet mindent szebbre fest, mint amilyen az a valóságban. Ezért fur­csa visszatérni, s beszélgetni a jelenről. Arról, ami sok­kal reálisabb, mint a ben­nünk élő kép. Bennem is felidéződik: annak idején, 1972-ben alapításának 400. évfordulóját ünnepelte az intézmény. Megalakult a régi dobósok baráti köre, amely ma is működő szer­vezet. Most centenáriumi ünnepségek következnek két év múlva. Amikor Dienes Tibor igazgatóval erről be­szélgetünk. hasonlóan lelkes előkészületekről hallok. I A felszabadulás előtt az első állami gimnázium volt hazánkban a Dobó. A je­A névadó emlékezetét őrző szobor, amelyet az iskola jelképének tekintenek (Fotó: Kőhidi í'mre) zsuitáké volt megelőzően, majd a rend távozása után 1889-ben indult meg ilyen formában az oktatás. Végül teljes létszámmal, vala­mennyi osztállyal az 1890— 91-es tanévben formálódott ki arculata. Ebből a hagyo­mányból sok minden követ­kezik. Az intézmény tanár­jai és diákját mindig is lé­pést tartottak a haladás él­vonalával. Sok név szerepel az emlékezet márványtáblá­ján arannyal bevésve. Ter­mészetesen-ők idéződnek fel elsőként, közöttük olyanok is, akik életüket áldosíák meggyőződésükért. Már megalakult egy bi­zottság, amely . összeállítja a megemlékezés forgatóköny­vét. Gondoltak — a többi között — kiállításra, talál­kozókra, évkönyv kiadására. ráció a másikhoz. valami képzeletbeli láncot alkotva a múlt, a jelen és a jövő között. Persze nem értettük azt az érzést, amely eltöl- tötte az érkezőket. A fiata­lok képzeletében az idő egy­dimenziós: a mindenkori jelenben élnek. Ha nem csal az emléke­zetem, diákkoromban. — amikor az alapítás 400. év­fordulóját ünnepeltük — sokféle esemény tarkította életünket. Nagy erő a tradí­ció, s a Dobó gimnázium mindig jól tudott élni a ha­gyományok kínálta lehető­ségekkel. Nevezetes szemé­lyek látogattak úgy közénk, mintha hazajönnének: vala­mikori diákok köszöntötték elfogódottan az akkoriakat. Így kapcsolódott egyik gene­Miért is mélyed nének el a ma itt tanulók a múltban, hiszen semmilyen szempont­ból sem vallanak szégyent az előző generációkkal ösz- szehasonlítva. Ez Dienes Ti­bor szavaiból derül kii, aki úgy tartja: a pedagógus örökifjú, mert minden esz­tendeiben új és új arcokkal találkozik, mindig a jövő­vel kell számolnia. S a fris­sen érkezettek előbb-utóbb beváltják a hozzájuk fűző­dő reményeket. A tanulmá­nyi eredmények jók, s az el­múlt néhány évben a KISZ- szervezet is kétszer nyerte el a KISZ KB Vörös Ván­dorzászlaját. Érdekes, hogy több ízben indított útjára új intézményeket, előbb a Gép- és Műszeripari Szak- középiskola születésénél „bá­báskodott”, tavaly pedig Mátrafüred számára adta át az erdészképzést. Húsz évig sajátították el szakmájuk alapjait az ifjú erdészek, a búcsú nem volt könnyű, de végül is gyönyörű környe­zetbe költöztek. MÁJUSTÓL SZEPTEMBERIG Ismét Danubius Rádió Magyarország divatba jött. Herr Schmidt, a turista, nyu­godtan ülhet a szállodasor teraszán, nem fenyegeti po­kolgépes bombariadó ... Herr Schmidt egy bő hét alatt költ annyit nálunk, mint egy szűk víkenden Rómá­ban, Párizsban, Kairóban vagy New Yorkban . .. Herr Schmidt, az üzletember, egyre szívesebben fekteti be pénzét velünk közös vállal­kozásba, kockázatát csök­kenti a viszonylagosan ki­egyensúlyozott gazdaságpo­litika. A sokoldalú kapcsolatok a múlt év óta az éter hullá­mait is érintik, megkezdte adásait a Danubius Rádió — Tavaly több mint há­rommillió volt a Magyaror­szágra látogató német ajkú és német nyelven beszélő vendég — mondja dr. Varga György a német nyelvű Danubius Rádió igazgatója. — Volt olyan csúcsidőszak, amikor egyidejűleg félmilli­ónál is többen tartózkodtak hazánkban. Német nyelvű, rendszeres adásainkat 1986. július elsején kezdtük meg a 100.5 Mhz ultrarövidhul­lámon. Naponta tizenegy órán keresztül sugároztunk műsort. Vételi körzetünk a Balaton köré rajzolt, körül­belül nyolcvan kilométer su­garú kör volt. Az idén má­jus elsejétől szeptember har­mincadikéig naponta már 14 és fél órán át — reggel fél 7-től este 9 óráig — lesz adás. Jó vételi lehetőséget biztosítunk a 103,3 Mhz-en URH-sávon sztereóban Bu­dapesten és környékén, to­vábbá a már tavaly is üze­melt 100,5 Mhz-en a Bala­ton környékén és a Dunán­túl nagy részén. — Mi a Danubius Rádió műsorpolitikája? — A cél olyan idegenfor­galmat szolgáló műsor ki­alakítása, amelyben egyszer­re van jelen a szórakoztató, az informatív és a kereske­delmi jelleg. Adásunkban a zene dominál, de helyet kap­nak a hírek és olyan köz­érdekű témák is, mint a meteorológiai jelentések, a határátkelőhelyekkel kap­csolatos tudnivalók, a közle­kedési tájékoztatók, a turis­tákat érdeklő hasznos egyéb információk, programja­vaslatok és — nem utolsó­sorban a reklámok. — Milyen feladatok vár­nak megoldásra az idén a Danubius Rádió programját és népszerűsítését illetően? — Tavaly, a nyári csúcs­szezon közepén közvéle­mény-kutatást végeztünk Háromszáznegyven interjút folytattak le, tizenegy hely­színen vizsgálták a Danu­bius Rádió hatékonyságát, hallgatottsági és tetszési mutatóit. A tetszési index 89 volt Jóllehet a visszajel­zések kritikai elemeket is tartalmaztak, (e dokumen­tumokat tanulságként fel­használjuk műsorrendsze­rünk korrekciójánál!) a visszhang , általában kedve­zőnek volt értékelhető. Ép­pen a pozitív hallgatottsági mutatók rónak ránk nagyobb felelősséget és szélesebb körű feladatokat. Az osztrák, az NSZK-be- li, a német-svájci autós tu­ristákat már a bevezető au- tóutakon kihelyezett ötletes táblák is emlékeztetik a Da­nubius Rádióra, vagy úgy fordul felénk a figyelem, hogy a határ közelében az ARI Verkehrsfunk vétel a 100,5 Mhz-re kapcsolódik. A „hivatalos vételkörzet” előt­ti, effajta előkészítés tulaj­donképpen a mi bevezető önreklámunk. Segítségével könnyebben lesz rendszeres hallgatónkká a beutazó. Az előreklám fontosságára a bizonyíték az is, hogy adá­sainkat azok hallgatják leg­nagyobb valószínűséggel, akik már otthonukban érte­sülnek létezéséről. Ezért kül­földi televíziókban, sajtóban, reklám- és hirdetési ügynök­ségen keresztül közel három­száz helyen informáljuk tevékenységünkről a közvé­leményt. Legalább ennyire fontos számunkra, hogy ha­tárainkon belül is tudjanak létezésünkről Orgonaépítők Budapesten Az Aquincum Hangszerkészítő Vállalat egy 25 regiszteres, kétmanuálos, 1500 sípos orgonát állít össze a szentgotthárdi tanács megbízásából a városi katolikus templom részére. A nagy figyelmet, pontosságot igénylő munka egy évig tart. (MTI-fotó) Mindennapi nyelvünk A divatos idegen szavak kelepcéiben Moist arra vállalkoztak, hogy az összes katonai tago­zatosnak otthont adnak, aki Egerben tanul. Ez az öt párhuzamos osztályból hár­mat jelent. Elterjedt, hogy katonai iskolává alakultak át, de ez nem egészen fedi a valóságot. Az általános gim­náziumi osztályokban tovább szeretnék erősíteni a nyelv- tanítást. Mindez sajátosságokkal jár. Más gimnáziumoktól el­térően a diákok csupán 34 százaléka lány. Különleges színt jelent ez: végül is in­kább a színvonal emelését jelenti, ezért megtisztelte­tésnek érezték a Honvédel­mi Minisztérium döntését. Kézbe veszem a nemrégi­ben megrendezett dobós di­áknapok programfüzetét. Színházi előadástól kezd­ve videovetítéseken keresz­tül tudományos előadásokig terjed a sor. Fel sem lehet ■sorolni, milyen gazdag volt ez a rendezvény. S ahogy ■beszélgetünk, egyre jobban feltárul előttem az iskola jelenlegi élete. A Lenikey- kolíégiummal szövődő jó együttműködés sök haszon­nal iár: a katonai kollégis­ták szervezett keretek kö­zött fegyelmet, kitartást ta­nulnak ott. De él még a rozsnyói testvérislkolával kialakult kapcsolat is, amely például sitáborra ad lehető­séget. Oj tornaterem építé­séhez kezdenek: a régi már lassan műemléknek minősít­hető. A város mindennapjai­hoz is kötődik az intéz­mény: társadalmi munkát végeznek a diákok. Még sok mindenről szót váltunk, jelenről, múltról, jövőről, a centenáriumi ké­szülődés ürügyén. Életünket jól tagolják a jubileumok. A folytonossá­got szakítják meg, és erő­sítik tovább. Sok vagy ke­vés száz esztendő? Egy em­ber szinte beláthatatlannak érzi. De nemzedékek soka­sága számára már kevésbé áttekinthetetlen. A régi fa­laknak pedig talán mindegy is, hogy négyszáz vagy négy esztendőről van szó: isme­rősen köszöntenek, körül­fognak : fájón, s gyönyörű­ségesen emlékeztetnek az eltelt évtizedekre. Gábor László — Nyilván a hazai hirde­tőkre gondol?! — Természetesen. Hiszen rádiónk kereskedelmi jel­legű, Az elmúlt évben napi 660 percnyi adásidőnkből 66 percet szántunk reklámra. A zenei környezet megfelelő hátteret ad a reklámműso­roknak. önkritikusan álla­píthatjuk meg, hogy rek­lámadásaink tartalmi-han­gulati összetevőin van mit javítanunk, remélhetően az idei szezonban már érezhető a változás. Bátrabban kell a humorhoz, az iróniához, a játékossághoz, a zenei ötle­tek világához fordulnunk, egyszersmind stílusban­színvonalban a külföldiekkel egyenrangú reklámot kell nyújtanunk. — Üj színeket kívánunk bekeverni az eddigiek közé. teret biztosítunk — egyebek között — a kisvállalkozások­nak, a szolgáltató szerveze­teknek, a szövetkezeti mel­léküzemágaknak, a gmk-k- nak, a szakcsoportoknak, a szerződéses vendéglátó he­lyeknek, a panzióknak, a fogadóknak, s -nem utolsó­sorban a magánkereskedők­nek. kisiparosoknak is. A hirdetések gyűjtésére, a hir­detési igények felderítésére a Hírnök Marketing Szol­gáltató Kisszövetkezetet bíz­tuk meg. — Tavaly a külföldi hir- dettetők mindössze alig va­lamivel több, mint négy szá­zalékot képviseltek. Zömé­ben az idén is magyar rek- lámoztatókra számítunk, ugyanakkor szeretnénk meg­négyszerezni a külföldi hir­detők arányát. Gy. K. Gy. A cím mai nyelvhaszná­latunknak arra a sajátos je­lenségére és gyakorlatára hívja fel a figyelmet, hogy egyesek egyre gyakrabban divatoznak olyan idegen szavak felhasználásával, amelyek eleve csapdába, ke­lepcébe ejtik mind a mon­danivalót, mind az olvasót. Hogy milyen beszédhelyze­tekben, s mennyire felesle­gesen jut a nyelvhasználat zsákutcába, arról példatá­runk beszédesen tanúskodik. Elsősorban éppen napja­inkban divatoznak sokan a? angol szavak, szókapcsolatok szinte szertelen felhasználá­sával. Anyanyelvi érzékeny­ségünket is próbára teszi az a szövegrészlet, amelyben jól ismert televíziós szemé­lyiségünk, Antal Imre be­mutatására szolgál ilyetén­képpen : „Antal Imre a ki­tűnő multimedia-entertai- nerünk” (Élet és Irodalom, 1986. febr., 14.). Már eleve nehézséget okoz az olvasók szélesebb körének az angol nyelvi forma megfelelő ki­ejtése, hiszen az íráskép és a kiejtés eltér egymástól. Bizonytalanságban leledzik az olvasó az angol nyelvi forma fogalmi és használati értékét tekintve is. Magya­rul egyértelműbben kap­tunk volna képet arról, hogy Antal Imre sokoldalú, szí­nes és szellemesen szóra­koztató, kapcsolatteremtő egyéniség, humorérzéke és nyelvi leleményessége is se­gíti abban, hogy oly hatá­sosan tud szót érteni hall­gatóságával. Az átlagolvasó minderre nem kap utalást a számára tudálékoskodás­nak. modernkedésnek és tetszelgésnek tűnő divatos angol szó révén. Az értelmes meggyőzés céljait sem szolgálja az a szövegrészlet. amelyben a kulcsszerepet ugyancsak egy divatos angol szó játssza „Az Interpop fesztiválra azért van szükség, nehogy kimaradjunk a nemzetközi fesztivál-circuitból" (És, 1986. júl. 25.). Az olvasók jó ré­sze ismét csak zsákutcába került: nem érti a szöveg- részlet lényeges mondaniva­lóját. Az angol szó magyar megfelelői a körforgás, a vérkeringés, az áramkör ve­zetik ki az olvasót az angol nyelvi forma okozta útvesz­tőből, zsákutcából. Igen sajátos jelenség és gyakorlat mai nyelvhaszná- latunkbaní hogy az érdek­lődő olvasóközönség meggyő­zésének szándékával fogal­mazott írások nyelvi szöve­tébe is beleszövünk egy-egy teljesen felesleges idegen szót, szókapcsolatot. A Ma­gyar Nemzet hasábjain, a Szülők Fóruma rovatban hasznos és értelmes cikk je­lent meg napjaink nevelési gondjairól, a követendő utalóról, módokról. S éppen abban a részben, mely hi­vatva lenne tömören elénk tárni a levonható tanulságo­kat, a szerző, persze aka­ratlanul is, csapdát állít ol­vasóinak, és kelepcébe ejti mondanivalójának lényegét is ezzel a mondatával s a benne kulcsszói szerepet vál­laló idegen szavak szerepel­tetésével: „Sem az autoritív. sem a permisszív nevelés­nek nem lehetünk hívei’ (M. Nemzet, 1986. okt. 23) Magyarul meggyőzőbb lenne a mondat lényege, ha az idegen kifejezések magyar megfelelőit olvashattuk vol­na a szövegrészletben. Te­hát: sem a kizárólagos te­kintélyelvű és önkényeske­dő, sem a mindent megen­gedő, a hosszú pórázra eresz, tő, a kantárszárt megeresztő nevelési elv és gyakorlat nem lehet célravezető és kí­vánatos. Dr. Bakos József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents