Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-14 / 62. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. március 14., szombat 7. KATONAI KOLLÉGISTÁK ÉS A TÖBBIEK II Dobó - centenárium előtt Az ember bármennyire is felnőttnek érzi magát, megborzong, ha régi iskolájába lép. A többszörösen áldott vagy szidott kapu — úgy érzi — közömbösen bocsátja be. A lépcsők, amelyeket számtalanszor használt, s vagy kettesével, négyesével, vett, vagy lehajtott fejjel számolt, már nem emlékeznek lépéseire. A valamikori diákot a régi padban hagyta, amikor útjára bocsátotta őt az alma mater. Ismeretlenül néznek az arcába a mostaniak, a mindig fiatalok, akiké most ez az egész, miután ő életének más színtereket talált. E sorok írója is elfogódot- tan lép be az egri Dobó István Gimnáziumba, mert életének négy éve fűzi ide. Olyan négy esztendő, amelyet elfelejteni nem tud, s nem is akar. Meghatározó élményeket szerzett itt, s most sutának érzi magát, amikor azok a falak veszik körül, ahol előbb diákként, majd gyakorló tanárként időzött. Az emlékezet mindent szebbre fest, mint amilyen az a valóságban. Ezért furcsa visszatérni, s beszélgetni a jelenről. Arról, ami sokkal reálisabb, mint a bennünk élő kép. Bennem is felidéződik: annak idején, 1972-ben alapításának 400. évfordulóját ünnepelte az intézmény. Megalakult a régi dobósok baráti köre, amely ma is működő szervezet. Most centenáriumi ünnepségek következnek két év múlva. Amikor Dienes Tibor igazgatóval erről beszélgetünk. hasonlóan lelkes előkészületekről hallok. I A felszabadulás előtt az első állami gimnázium volt hazánkban a Dobó. A jeA névadó emlékezetét őrző szobor, amelyet az iskola jelképének tekintenek (Fotó: Kőhidi í'mre) zsuitáké volt megelőzően, majd a rend távozása után 1889-ben indult meg ilyen formában az oktatás. Végül teljes létszámmal, valamennyi osztállyal az 1890— 91-es tanévben formálódott ki arculata. Ebből a hagyományból sok minden következik. Az intézmény tanárjai és diákját mindig is lépést tartottak a haladás élvonalával. Sok név szerepel az emlékezet márványtábláján arannyal bevésve. Természetesen-ők idéződnek fel elsőként, közöttük olyanok is, akik életüket áldosíák meggyőződésükért. Már megalakult egy bizottság, amely . összeállítja a megemlékezés forgatókönyvét. Gondoltak — a többi között — kiállításra, találkozókra, évkönyv kiadására. ráció a másikhoz. valami képzeletbeli láncot alkotva a múlt, a jelen és a jövő között. Persze nem értettük azt az érzést, amely eltöl- tötte az érkezőket. A fiatalok képzeletében az idő egydimenziós: a mindenkori jelenben élnek. Ha nem csal az emlékezetem, diákkoromban. — amikor az alapítás 400. évfordulóját ünnepeltük — sokféle esemény tarkította életünket. Nagy erő a tradíció, s a Dobó gimnázium mindig jól tudott élni a hagyományok kínálta lehetőségekkel. Nevezetes személyek látogattak úgy közénk, mintha hazajönnének: valamikori diákok köszöntötték elfogódottan az akkoriakat. Így kapcsolódott egyik geneMiért is mélyed nének el a ma itt tanulók a múltban, hiszen semmilyen szempontból sem vallanak szégyent az előző generációkkal ösz- szehasonlítva. Ez Dienes Tibor szavaiból derül kii, aki úgy tartja: a pedagógus örökifjú, mert minden esztendeiben új és új arcokkal találkozik, mindig a jövővel kell számolnia. S a frissen érkezettek előbb-utóbb beváltják a hozzájuk fűződő reményeket. A tanulmányi eredmények jók, s az elmúlt néhány évben a KISZ- szervezet is kétszer nyerte el a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. Érdekes, hogy több ízben indított útjára új intézményeket, előbb a Gép- és Műszeripari Szak- középiskola születésénél „bábáskodott”, tavaly pedig Mátrafüred számára adta át az erdészképzést. Húsz évig sajátították el szakmájuk alapjait az ifjú erdészek, a búcsú nem volt könnyű, de végül is gyönyörű környezetbe költöztek. MÁJUSTÓL SZEPTEMBERIG Ismét Danubius Rádió Magyarország divatba jött. Herr Schmidt, a turista, nyugodtan ülhet a szállodasor teraszán, nem fenyegeti pokolgépes bombariadó ... Herr Schmidt egy bő hét alatt költ annyit nálunk, mint egy szűk víkenden Rómában, Párizsban, Kairóban vagy New Yorkban . .. Herr Schmidt, az üzletember, egyre szívesebben fekteti be pénzét velünk közös vállalkozásba, kockázatát csökkenti a viszonylagosan kiegyensúlyozott gazdaságpolitika. A sokoldalú kapcsolatok a múlt év óta az éter hullámait is érintik, megkezdte adásait a Danubius Rádió — Tavaly több mint hárommillió volt a Magyarországra látogató német ajkú és német nyelven beszélő vendég — mondja dr. Varga György a német nyelvű Danubius Rádió igazgatója. — Volt olyan csúcsidőszak, amikor egyidejűleg félmilliónál is többen tartózkodtak hazánkban. Német nyelvű, rendszeres adásainkat 1986. július elsején kezdtük meg a 100.5 Mhz ultrarövidhullámon. Naponta tizenegy órán keresztül sugároztunk műsort. Vételi körzetünk a Balaton köré rajzolt, körülbelül nyolcvan kilométer sugarú kör volt. Az idén május elsejétől szeptember harmincadikéig naponta már 14 és fél órán át — reggel fél 7-től este 9 óráig — lesz adás. Jó vételi lehetőséget biztosítunk a 103,3 Mhz-en URH-sávon sztereóban Budapesten és környékén, továbbá a már tavaly is üzemelt 100,5 Mhz-en a Balaton környékén és a Dunántúl nagy részén. — Mi a Danubius Rádió műsorpolitikája? — A cél olyan idegenforgalmat szolgáló műsor kialakítása, amelyben egyszerre van jelen a szórakoztató, az informatív és a kereskedelmi jelleg. Adásunkban a zene dominál, de helyet kapnak a hírek és olyan közérdekű témák is, mint a meteorológiai jelentések, a határátkelőhelyekkel kapcsolatos tudnivalók, a közlekedési tájékoztatók, a turistákat érdeklő hasznos egyéb információk, programjavaslatok és — nem utolsósorban a reklámok. — Milyen feladatok várnak megoldásra az idén a Danubius Rádió programját és népszerűsítését illetően? — Tavaly, a nyári csúcsszezon közepén közvélemény-kutatást végeztünk Háromszáznegyven interjút folytattak le, tizenegy helyszínen vizsgálták a Danubius Rádió hatékonyságát, hallgatottsági és tetszési mutatóit. A tetszési index 89 volt Jóllehet a visszajelzések kritikai elemeket is tartalmaztak, (e dokumentumokat tanulságként felhasználjuk műsorrendszerünk korrekciójánál!) a visszhang , általában kedvezőnek volt értékelhető. Éppen a pozitív hallgatottsági mutatók rónak ránk nagyobb felelősséget és szélesebb körű feladatokat. Az osztrák, az NSZK-be- li, a német-svájci autós turistákat már a bevezető au- tóutakon kihelyezett ötletes táblák is emlékeztetik a Danubius Rádióra, vagy úgy fordul felénk a figyelem, hogy a határ közelében az ARI Verkehrsfunk vétel a 100,5 Mhz-re kapcsolódik. A „hivatalos vételkörzet” előtti, effajta előkészítés tulajdonképpen a mi bevezető önreklámunk. Segítségével könnyebben lesz rendszeres hallgatónkká a beutazó. Az előreklám fontosságára a bizonyíték az is, hogy adásainkat azok hallgatják legnagyobb valószínűséggel, akik már otthonukban értesülnek létezéséről. Ezért külföldi televíziókban, sajtóban, reklám- és hirdetési ügynökségen keresztül közel háromszáz helyen informáljuk tevékenységünkről a közvéleményt. Legalább ennyire fontos számunkra, hogy határainkon belül is tudjanak létezésünkről Orgonaépítők Budapesten Az Aquincum Hangszerkészítő Vállalat egy 25 regiszteres, kétmanuálos, 1500 sípos orgonát állít össze a szentgotthárdi tanács megbízásából a városi katolikus templom részére. A nagy figyelmet, pontosságot igénylő munka egy évig tart. (MTI-fotó) Mindennapi nyelvünk A divatos idegen szavak kelepcéiben Moist arra vállalkoztak, hogy az összes katonai tagozatosnak otthont adnak, aki Egerben tanul. Ez az öt párhuzamos osztályból hármat jelent. Elterjedt, hogy katonai iskolává alakultak át, de ez nem egészen fedi a valóságot. Az általános gimnáziumi osztályokban tovább szeretnék erősíteni a nyelv- tanítást. Mindez sajátosságokkal jár. Más gimnáziumoktól eltérően a diákok csupán 34 százaléka lány. Különleges színt jelent ez: végül is inkább a színvonal emelését jelenti, ezért megtiszteltetésnek érezték a Honvédelmi Minisztérium döntését. Kézbe veszem a nemrégiben megrendezett dobós diáknapok programfüzetét. Színházi előadástól kezdve videovetítéseken keresztül tudományos előadásokig terjed a sor. Fel sem lehet ■sorolni, milyen gazdag volt ez a rendezvény. S ahogy ■beszélgetünk, egyre jobban feltárul előttem az iskola jelenlegi élete. A Lenikey- kolíégiummal szövődő jó együttműködés sök haszonnal iár: a katonai kollégisták szervezett keretek között fegyelmet, kitartást tanulnak ott. De él még a rozsnyói testvérislkolával kialakult kapcsolat is, amely például sitáborra ad lehetőséget. Oj tornaterem építéséhez kezdenek: a régi már lassan műemléknek minősíthető. A város mindennapjaihoz is kötődik az intézmény: társadalmi munkát végeznek a diákok. Még sok mindenről szót váltunk, jelenről, múltról, jövőről, a centenáriumi készülődés ürügyén. Életünket jól tagolják a jubileumok. A folytonosságot szakítják meg, és erősítik tovább. Sok vagy kevés száz esztendő? Egy ember szinte beláthatatlannak érzi. De nemzedékek sokasága számára már kevésbé áttekinthetetlen. A régi falaknak pedig talán mindegy is, hogy négyszáz vagy négy esztendőről van szó: ismerősen köszöntenek, körülfognak : fájón, s gyönyörűségesen emlékeztetnek az eltelt évtizedekre. Gábor László — Nyilván a hazai hirdetőkre gondol?! — Természetesen. Hiszen rádiónk kereskedelmi jellegű, Az elmúlt évben napi 660 percnyi adásidőnkből 66 percet szántunk reklámra. A zenei környezet megfelelő hátteret ad a reklámműsoroknak. önkritikusan állapíthatjuk meg, hogy reklámadásaink tartalmi-hangulati összetevőin van mit javítanunk, remélhetően az idei szezonban már érezhető a változás. Bátrabban kell a humorhoz, az iróniához, a játékossághoz, a zenei ötletek világához fordulnunk, egyszersmind stílusbanszínvonalban a külföldiekkel egyenrangú reklámot kell nyújtanunk. — Üj színeket kívánunk bekeverni az eddigiek közé. teret biztosítunk — egyebek között — a kisvállalkozásoknak, a szolgáltató szervezeteknek, a szövetkezeti melléküzemágaknak, a gmk-k- nak, a szakcsoportoknak, a szerződéses vendéglátó helyeknek, a panzióknak, a fogadóknak, s -nem utolsósorban a magánkereskedőknek. kisiparosoknak is. A hirdetések gyűjtésére, a hirdetési igények felderítésére a Hírnök Marketing Szolgáltató Kisszövetkezetet bíztuk meg. — Tavaly a külföldi hir- dettetők mindössze alig valamivel több, mint négy százalékot képviseltek. Zömében az idén is magyar rek- lámoztatókra számítunk, ugyanakkor szeretnénk megnégyszerezni a külföldi hirdetők arányát. Gy. K. Gy. A cím mai nyelvhasználatunknak arra a sajátos jelenségére és gyakorlatára hívja fel a figyelmet, hogy egyesek egyre gyakrabban divatoznak olyan idegen szavak felhasználásával, amelyek eleve csapdába, kelepcébe ejtik mind a mondanivalót, mind az olvasót. Hogy milyen beszédhelyzetekben, s mennyire feleslegesen jut a nyelvhasználat zsákutcába, arról példatárunk beszédesen tanúskodik. Elsősorban éppen napjainkban divatoznak sokan a? angol szavak, szókapcsolatok szinte szertelen felhasználásával. Anyanyelvi érzékenységünket is próbára teszi az a szövegrészlet, amelyben jól ismert televíziós személyiségünk, Antal Imre bemutatására szolgál ilyeténképpen : „Antal Imre a kitűnő multimedia-entertai- nerünk” (Élet és Irodalom, 1986. febr., 14.). Már eleve nehézséget okoz az olvasók szélesebb körének az angol nyelvi forma megfelelő kiejtése, hiszen az íráskép és a kiejtés eltér egymástól. Bizonytalanságban leledzik az olvasó az angol nyelvi forma fogalmi és használati értékét tekintve is. Magyarul egyértelműbben kaptunk volna képet arról, hogy Antal Imre sokoldalú, színes és szellemesen szórakoztató, kapcsolatteremtő egyéniség, humorérzéke és nyelvi leleményessége is segíti abban, hogy oly hatásosan tud szót érteni hallgatóságával. Az átlagolvasó minderre nem kap utalást a számára tudálékoskodásnak. modernkedésnek és tetszelgésnek tűnő divatos angol szó révén. Az értelmes meggyőzés céljait sem szolgálja az a szövegrészlet. amelyben a kulcsszerepet ugyancsak egy divatos angol szó játssza „Az Interpop fesztiválra azért van szükség, nehogy kimaradjunk a nemzetközi fesztivál-circuitból" (És, 1986. júl. 25.). Az olvasók jó része ismét csak zsákutcába került: nem érti a szöveg- részlet lényeges mondanivalóját. Az angol szó magyar megfelelői a körforgás, a vérkeringés, az áramkör vezetik ki az olvasót az angol nyelvi forma okozta útvesztőből, zsákutcából. Igen sajátos jelenség és gyakorlat mai nyelvhaszná- latunkbaní hogy az érdeklődő olvasóközönség meggyőzésének szándékával fogalmazott írások nyelvi szövetébe is beleszövünk egy-egy teljesen felesleges idegen szót, szókapcsolatot. A Magyar Nemzet hasábjain, a Szülők Fóruma rovatban hasznos és értelmes cikk jelent meg napjaink nevelési gondjairól, a követendő utalóról, módokról. S éppen abban a részben, mely hivatva lenne tömören elénk tárni a levonható tanulságokat, a szerző, persze akaratlanul is, csapdát állít olvasóinak, és kelepcébe ejti mondanivalójának lényegét is ezzel a mondatával s a benne kulcsszói szerepet vállaló idegen szavak szerepeltetésével: „Sem az autoritív. sem a permisszív nevelésnek nem lehetünk hívei’ (M. Nemzet, 1986. okt. 23) Magyarul meggyőzőbb lenne a mondat lényege, ha az idegen kifejezések magyar megfelelőit olvashattuk volna a szövegrészletben. Tehát: sem a kizárólagos tekintélyelvű és önkényeskedő, sem a mindent megengedő, a hosszú pórázra eresz, tő, a kantárszárt megeresztő nevelési elv és gyakorlat nem lehet célravezető és kívánatos. Dr. Bakos József