Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-14 / 38. szám

AZ ÁLLAMPOLGÁR ÉS A HIVATALOK (X/5.) Az eljárás megindítása . EGY FALUGYŰLÉS JEGYZŐKÖNYVE . A kápolnai dosszié ( v * l Előzmények: Kápolna község taná­csa 1982. január 1-jén csatlakozott a Káli Nagyközségi Közös Tanácshoz. Három és fél évvel később Bencsura Ferenc és további tizenhárom állam­polgár beadvánnyal fordult ;az MSZMP Központi Bizottságához, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsához és a Minisz­tertanácshoz, kérve településük önálló státuszának visszaállítását. Részletes ki­vizsgálás alapján ezt az illetékes me­gyei szervek és a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnöke megalapozat­lannak tartotta. Tavaly megismétlő­dött a kérelem. A beadványt a heves megyei pártbizottság első titkárához küldték, hatszáznegyven aláírással. A „Kápolnai közjáték” című cikkünkben 1986. november 1-jén részletesen is­mertettük levelüket, s beszámoltunk az ügy hátteréről is. Felvetéseik közül ér­demes ismételni a fontosabbakat: hát­rányosnak ítélték Kápolnára nézve a közös tanács településfejlesztési tevé­kenységét. Arra is hivatkoztak, hogy a döntésekben nem érvényesül falujuk önrendelkezési joga, javaslataikat a kö­zös tanács nem fogadja el, s kifogást emeltek a településfejlesztési hozzájár rulás szervezése ellen. A különböző hatóságok, a tanácsok több százféle ügy­ben tesznek intézkedést, és adnak ki határozatot. A sok­féleségben is közös azonban a séma, azonos a „forgató- könyv". Néhány eset kivéte­lével ugyanis miridig az ál­lamigazgatási eljárás általá­nos szabályait kell követni. Közülük most azokkal is­merkedünk meg, melyek ne­künk, ügyfeleknek az eljá­rások megindításához biztos fogódzót adnak. Az első kérdés, hogy en­gedély. jóváhagyás, felmen­tés, nyilvántartásba vétel iránt melyik szervhez kell fordulnunk. Ügyünk jellegé­ből ugyan következtethetünk, hogy építésügyi, gyám, szo­ciális, egészségügyi, keres­kedelmi, vagy egyéb igazga­tási feladatokat ellátó hiva­tallal lesz-e dolgunk. Az azonban, hogy a sok helyen — szinte minden városban, községben — működő hiva­talok közül konkrétan hol intézik az ügyet, a szabályok alapján állapítható meg. Az illetékesség főbb rendezőelveiben könnyen el­igazodhatunk. Ha engedély­hez vagy bejelentéshez kö­tött tevékenységre vonatko­zó ügyről van szó — példá­ul magánkereskedelmi vagy kisipari engedélyt kémek — az a szakigazgatási, tanácsi szerv illetékes az eljárásra, amelynek területén a tevé­kenységet gyakorolják, vagy gyakorolni kívánják. Ingat­lanra (földre, házra, lakás­ra, más helyiségre) vonatko­zó ügyben mindig az ingat­lan fekvése szerint illetékes hatóságok (tanácsok, földhi­vatal) járnak el. Végül, ha nem engedélyhez, bejelentés­hez kötött tevékenységet, és nem ingatlant érintő ügyről van szó, az illetékességet az ügyfél állandó vagy ideigle­nes lakhelye (székhelye, te­lephelye) határozza meg. Az állampolgárok dolgát kíván­ja könnyíteni a törvénynek az a szabálya, hogy az ál­lamigazgatási hatóságokra tartozó ügyekben, az eljá­rás megindítására irányuló kérelem az állandó lakhely szerinti tanácsnál is előter­jeszthető, függetlenül az ügy­intézés helyétől. Községek esetében fordul elő. hogy bizonyos ügyekben a döntést nem helyben hoz­zák, nem a helyi tanács szakigazgatási szerve foly­tatja le az eljárást, hanem a városi tanács, illetve több községi tanács által közösen létrehozott igazgatási társu­lás. Ilyen esetben azonban esetleg utazni kell. Nyugod­tan fordulhatnak kérelem­mel a községi tanácshoz is, ahonnan az ügyet az illeté­kes szervhez továbbítják. Természetes dolog, hogy saját ügyét ki-ki maga sze­reti intézni. Különösen így van a személyes vonatkozá­sú, bizalmas jellegű ügyek esetében, amit másokkal nem szívesen beszélünk meg. Van azonban jó néhány olyan el­intézni való. amikor nem fel­tétlenül szükséges a jelenlé­tünk, helyettünk és nevünk­ben megbízott is eljárhat. Mindig az elintézendő ügy természetétől függ, hogy mi­lyen képviseletre van mód. Beadvány benyújtásá­val, irat bemutatásával, en­gedély átvételével családtag, szomszédunk, vagy más is­merősünk is megbízható. A hatáskörrel és illetékes­séggel rendelkező hivatalhoz személyesen vagy képviselők útján előterjesztett kérel­münk elindítja az államigaz­gatási, hatósági eljárást, ami a másik oldalról az eljáró, ügyintéző szervre határidő­ben való intézkedési, dönté­si kötelezettséget ró. A kérelem benyújtásával — egészen pontosan a kére­lem eljárószervnél történő nyilvántartásba vétellel — ugyanis elkezdődik az ügyin­tézési h a t á r i d ő. A tör­vény előírja, hogy az ügy­ben döntő érdemi határoza­tot 30 napon belül kell meg­hozni. Amennyiben ez vala­milyen méltányolható okból akadályba ütközik, egy eset­ben 30 nappal meghosszab­bítható a határozat kiadásá­ra rendelkezésre álló idő­tartam. Erről a kérelem elő­terjesztőjét értesíteni kell. Az elintézési határidő persze ér­telemszerűen meghosszab­bodik azzal az idővel, amit a kérelem kiegészítésére vagy újabb adatok közlése végett az eljárószerv szab meg a kérelmezőnek. Ma már egyébként általános gya­korlat, hogy főként a taná­csok, de más hivatalok is. az ügyek nagyobb hányadát 30- napnál sokkal rövidebb idő alatt — azonnal, 3—8—25 nap alatt — elintézik. A rövidí­tett ügyintézési határidő be­tartása nem az ügyintézők belátásán múlik, hanem szá­mukra ez “helyben megálla­pított kötelező szabály. dr. Bálint Tibor Következik: Az ügymenet sűrűjében A beadványban leírtak vizsgálatára bizottság ala­kult, melynek elnöke dr. Ko­vács Sándorné, a megyei ta­nács elnökhelyettese. ★ A falugyűlés előtt fél órá­val érkeztünk a kápolnai moziterembe, ekkor még alig akadt néhány ember. Az ese­mény kezdetére azonban zsú. folásig megtöltötték a helyi­séget. Lehettek mintegy száz­ötvenen. Többségében kö­zépkorúak, s az idősebb ge­neráció tagjai. Egyesek kis röpcédulát szorongattak a kezükben, amely arra szólí­tott fel, hogy aki csak te­heti, 'vegyen részt ezen az összejövetelen, ahol a tét nem más, mint a település önállósága. Az elnökségben helyet fog, falt többek között Virág Ká­roly, a megyei pártbizottság titkára, Schmidt Rezső, a megyei tanácselnök, s dr. Mészáros József, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak osztályvezetője. Elsőként Farkas Pál, ta­nácselnök adott számot a kö­zös tanács 1980-ban végzett munkájáról és az idei elkép­zelésekről. ‘Amint elmondta: a testület a vállalt felada­tok többségét teljesítette. Üjabb szilárd burkolatú utakat mondhatnak maguké­nak a települések, korszerű­sítették az intézményeket, javították a gyógyító, meg­előző tevékenység feltételeit, s jó ütemben halad a teho befizetése is. Az elkövetkező időszak feladatai között em­lítette az építkezők támo­gatását: telkek kialakításá­val; továbbá a Kápolna— Kompolt közötti kerékpárút építésének folytatását. Ezután Krisztián István elöljáró szólt az elöljáróság működésének eredményeiről, kiemelve: 1986-ban teljesül­tek azok az elképzelések, amelyeket megfogalmaztak, Szavait egy hátsó sorból jövő megjegyzés . szakította meg: — Hagyd már abba! — emelte fel valaki a hangját a tömegből. A beszólást egv rövid moraj kísérte, de ez nem okozott zavart, Az előL járó tovább oivasta az ered­ményeket és a jövőt illető elképzeléseket. Krisztián Ist­ván hangsúlyozta: az elkö­vetkezőkben még jobban együtt kívánnak működni a lakossággal. ★ Ür, Kovács Sándorné a öl- zottság összefoglaló jelenlét sét ismertette. Ebből meg* tudhattuk, hogy Kápolna hajdani csatlakozását Kele­men Gyula akkori tanácsel­nök támogatta .leginkább, ugyanaz az ember, aki a már említett beadvány egyik szerkesztője. Elmondta azt is. hogy amíg az önállóság éveiben Kápolna fejlesztési forrásai csupán két-három- százezer forint körül ala­kultak, addig a közös tanács négy éve alatt mintegy hat és fél millió forint jutott e falura. Az összegből egye­bek mellett jelentős vízhá­lózat-bővítés történt, bekap­csolódtak a szervezett sze­métszállításba, utat, járdát készítettek. Ezeket az eredményeket a helyiek elismerik. A vizsgálat rámutatott egyebek között arra is, hogy a közös tanácsban, s a vég­rehajtó bizottságban o ká­polnaiak képviselete megfe­lelően biztosított. Egyetlen­egy alkalommal sem szavaz­ták le a település hat ta­nácstagját. A közös tanács házhelyalakítási koncepció­jában sem találtak kivetni­valót, a telekosztás az ér­vényben lévő rendezési terv szerint zajlik: Kápolna bel­területén, de az új, Kom­polt felé eső körzetközpont környékén, ahol a panaszo­sok által jelzett magasfe­szültségű távvezetéktől nem kell tartaniuk az építkezők­nek. A Kápolnához köze­lebb eső, javasolt terület al­kalmatlan az építkezésre a szakemberek szerint. Mély fekvésén túl az Is- gondot jelent, hogy nehezen közelít­hető meg, A beadványban kifogásolták, hogy a teho megszavazását szabálysértő módon erőszakolták rá a la­kókra. A vizsgálat ezt sem Igazolta. Dr, Kovács Sándorné fel­hívta a figyelmet arra !s. hogy amennyiben önállósul­nának, akkor az rontaná az eddig együtt fejlődő, sokré­tű kapcsolatokkal rendelkező három település, Kát, Kom­polt és Kápolna viszonyát, A közösen tervezett fejlesz­tések — főként az egészség­ügyi központ megvalósítása — késedelmet szenvedhetne. Az előrelépéshez szükséges anyagi forrósok nem bővül­nének, sőt a tanácsi appará­tus fenntartását is ebből kel­lene finanszírozni, A bizott­ság rámutatott arra, hogy az elkövetkezőkben szoro­sabbra kelt fűzni az elöljá­róság, a népfrontbizottság és a lakosság együttműkö­dését. Felül kell vizsgálni a községrendezési terveket, s ahol szükséges, ott korsze­rűsíteni kell azt. Lényeges­nek tartják, hogy az alap­ellátást a lehetőségekhez ké­pest minél szélesebb kör- béri. helyben biztosítsák. Jó néhány észrevételt rész­ben vagy egészben indokolt­nak találtak: így például Kápolnához közel eső ház­hely kialakítását, a szemét- lerakóhely 'új, kedvezőbb he­lyen történő kijelölését, a helyi autóbuszjáratok sűrí­tését és a verpeléti elága­zásnál leállósáv létesítését. Mindezek megvalósításához viszont újabb részletes vizs­gálatokat kell elrendelni. — A bizottság összességé­ben nem tartja indokoltnak Kápolna kiválását a közös tanácsból — mondta dr. Ko­vács Sándorné. Ezt támaszt­ják alá az eddigi eredmé­nyek, a VII. ötéves tervi célkitűzések, s a fejlődés anyagi feltételei. ★ Élénk vita bontakozott ki. Juhász János egyebek kö­zött azt fejtegette: a falu azt szeretné, ha a község veze­tői közöttük élnének, s nem kellene átjárni máshová ügyeiket intézni. Kérte, tit­kos szavazással döntsenek a település sorsáról. Kelemen Gyula is hasonlóképpen vé­lekedett. — Az egyesüléskor nem kedveztek a feltételek ön­állóságunknak — mondta. — Most viszont sokkal in­kább meg tudnánk állni a saját lábunkon, mint a há­rom falu közösségében. A kompot ti kerékpárút építé­séhez például milyen érde­künk fűződik? — tette fel a kérdést, majd rövid ha­tásszünet után folytatta: — Semmi. Beszédét többen megtap­solták. Abbéli aggályainak is han­got adott, hogy ha Kompol- ton alakítanak ki telkeket, akkor szép lassan elfogy a történelmi múltú helység la­kossága, Bencsura Ferenc hozzászó­lása nem aratott osztatlan sikert. Ugyanis a beadvány szülőatyja, sztorikat meséit abból az időkből, amikor még az önálló tsz elnökeként tevékenykedett. Mintegy har­minc percen keresztül tar­totta magánál a szót. Perc­ről percre kitapinthatóvá vált, hogy személyes élmé­nyeit a résztvevők ezen a fórumon nem szívesen hall­gatják. Amíg az első per­cekben mindenki figyelt rá. később már a legelfogultab­bak sem kísérték figyelem­mel szavalt. Egymással be­szélgettek, a teremben egy­re nagyobb lett a susmus. Mígnem Bencsura Ferenc megjegyezte: — Látom, nem tetszik amit mondok. Abbahagyom. Aztán Bánrévi Tibor ka­pott szót. — Indulataimat már nem bírom leplezni — mondta. — Itt kifogásokat emeltek, a beadványban is megfogal. mázták, hogy a közös taná­cson nem foglalkoznak mél­tóan a kápolnaiakkal. Hát nekem éppen elienkezőek a tapasztalataim. Amikor még az önálló Kápolna tanács­elnöke volt Kelemen elvtárs — s ezt mondva Kelemen Gyula felé fordult —, akkor kizavart a tanácsházáról. Majd hozzátette: — Szerintem semmi nem indokolja, hogy kiváljunk a káli tanácsból. — Igaza van — vágták rá sokan. — Nincs igaza — emel­ték fel megint mások a hang-- jukat. — Tessék már kulturál­tan viselkedni — így megint egyesek. összesen tizennégyen kér­tek még szót. A falugyűlés este hattól tízig tartott Többnyire a jelenlegi státus mellett tették le a voksot. Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára hozzá­szólásában elmondta, hogy a vizsgálattal a megyei párt- bizottság befejezettnek tekin­ti az üggyel való foglalko­zást. Hangsúlyozta: a falu­gyűlésen közzétett informá­ciók hozzájárulnak ahhoz, hogy a helybéliek reális tá­jékoztatás után döntsenek: együtt vagy külön lenne jobb számukra. Felhívta a figyelmet arra, hogy az el­következőkben a vezetőknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a lakosság „naprakész" legyen a település életével kap­csolatban, ismerje a legfris­sebb törekvéseket. Az észrevételekre, kérdé­sekre dr. Kovács Sándorné válaszolt. Egyebek között megemlítve, hogy az épülő egészségügyi központ belépé­se után is megmarad Ká­polnán a körzeti orvosi ren. delés. Viszont ez az új léte­sítmény magasabb fokú or­vosi ellátásra ad lehetősé­get. Még egyszer kitért ar­ra is, hogy amennyiben az önállóság útjára kívánnának lépni, jóval kisebb összegből kellene gazdálkodniuk, mint most. — A közös munkálkodás­hoz szeretnénk megnyerni mindenkit — hangsúlyozta Farkas Pál, javasolva, hogy nyilvános tanácsüléseiket minél többen keressék fel. Krisztián István kérte, hogy tsguék félre a nézeteltérése­ket, hiszen eií kívánja tő­lük a község ügye. A falugyűlésen három ellenszavazattal és öt tar­tózkodás mellett a nagy többség elfogadta . a be­számolókat és a bizott­ság jelentését, fgy zárult le a második kápolnai beadvány ügye,,, Horna János Üdülő tsz-tagok Megkezdődött a csoportos Üdültetés a debreceni tsz-üdülő. ben. At üdülők Fest, Szabolcs.Szatmár, Heves, Szolnok és Békés megye termelőszövetkezeteiből érkeztek a téli pihe­nőre. Képünkön j Ismerkedés a debreceni Református Kol. * iégium egyházmüvészeti múzeumával (MTI-fotó: Oláh Tibor - KS)

Next

/
Thumbnails
Contents