Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-14 / 38. szám
AZ ÁLLAMPOLGÁR ÉS A HIVATALOK (X/5.) Az eljárás megindítása . EGY FALUGYŰLÉS JEGYZŐKÖNYVE . A kápolnai dosszié ( v * l Előzmények: Kápolna község tanácsa 1982. január 1-jén csatlakozott a Káli Nagyközségi Közös Tanácshoz. Három és fél évvel később Bencsura Ferenc és további tizenhárom állampolgár beadvánnyal fordult ;az MSZMP Központi Bizottságához, a Népköztársaság Elnöki Tanácsához és a Minisztertanácshoz, kérve településük önálló státuszának visszaállítását. Részletes kivizsgálás alapján ezt az illetékes megyei szervek és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke megalapozatlannak tartotta. Tavaly megismétlődött a kérelem. A beadványt a heves megyei pártbizottság első titkárához küldték, hatszáznegyven aláírással. A „Kápolnai közjáték” című cikkünkben 1986. november 1-jén részletesen ismertettük levelüket, s beszámoltunk az ügy hátteréről is. Felvetéseik közül érdemes ismételni a fontosabbakat: hátrányosnak ítélték Kápolnára nézve a közös tanács településfejlesztési tevékenységét. Arra is hivatkoztak, hogy a döntésekben nem érvényesül falujuk önrendelkezési joga, javaslataikat a közös tanács nem fogadja el, s kifogást emeltek a településfejlesztési hozzájár rulás szervezése ellen. A különböző hatóságok, a tanácsok több százféle ügyben tesznek intézkedést, és adnak ki határozatot. A sokféleségben is közös azonban a séma, azonos a „forgató- könyv". Néhány eset kivételével ugyanis miridig az államigazgatási eljárás általános szabályait kell követni. Közülük most azokkal ismerkedünk meg, melyek nekünk, ügyfeleknek az eljárások megindításához biztos fogódzót adnak. Az első kérdés, hogy engedély. jóváhagyás, felmentés, nyilvántartásba vétel iránt melyik szervhez kell fordulnunk. Ügyünk jellegéből ugyan következtethetünk, hogy építésügyi, gyám, szociális, egészségügyi, kereskedelmi, vagy egyéb igazgatási feladatokat ellátó hivatallal lesz-e dolgunk. Az azonban, hogy a sok helyen — szinte minden városban, községben — működő hivatalok közül konkrétan hol intézik az ügyet, a szabályok alapján állapítható meg. Az illetékesség főbb rendezőelveiben könnyen eligazodhatunk. Ha engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyről van szó — például magánkereskedelmi vagy kisipari engedélyt kémek — az a szakigazgatási, tanácsi szerv illetékes az eljárásra, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják, vagy gyakorolni kívánják. Ingatlanra (földre, házra, lakásra, más helyiségre) vonatkozó ügyben mindig az ingatlan fekvése szerint illetékes hatóságok (tanácsok, földhivatal) járnak el. Végül, ha nem engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenységet, és nem ingatlant érintő ügyről van szó, az illetékességet az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakhelye (székhelye, telephelye) határozza meg. Az állampolgárok dolgát kívánja könnyíteni a törvénynek az a szabálya, hogy az államigazgatási hatóságokra tartozó ügyekben, az eljárás megindítására irányuló kérelem az állandó lakhely szerinti tanácsnál is előterjeszthető, függetlenül az ügyintézés helyétől. Községek esetében fordul elő. hogy bizonyos ügyekben a döntést nem helyben hozzák, nem a helyi tanács szakigazgatási szerve folytatja le az eljárást, hanem a városi tanács, illetve több községi tanács által közösen létrehozott igazgatási társulás. Ilyen esetben azonban esetleg utazni kell. Nyugodtan fordulhatnak kérelemmel a községi tanácshoz is, ahonnan az ügyet az illetékes szervhez továbbítják. Természetes dolog, hogy saját ügyét ki-ki maga szereti intézni. Különösen így van a személyes vonatkozású, bizalmas jellegű ügyek esetében, amit másokkal nem szívesen beszélünk meg. Van azonban jó néhány olyan elintézni való. amikor nem feltétlenül szükséges a jelenlétünk, helyettünk és nevünkben megbízott is eljárhat. Mindig az elintézendő ügy természetétől függ, hogy milyen képviseletre van mód. Beadvány benyújtásával, irat bemutatásával, engedély átvételével családtag, szomszédunk, vagy más ismerősünk is megbízható. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hivatalhoz személyesen vagy képviselők útján előterjesztett kérelmünk elindítja az államigazgatási, hatósági eljárást, ami a másik oldalról az eljáró, ügyintéző szervre határidőben való intézkedési, döntési kötelezettséget ró. A kérelem benyújtásával — egészen pontosan a kérelem eljárószervnél történő nyilvántartásba vétellel — ugyanis elkezdődik az ügyintézési h a t á r i d ő. A törvény előírja, hogy az ügyben döntő érdemi határozatot 30 napon belül kell meghozni. Amennyiben ez valamilyen méltányolható okból akadályba ütközik, egy esetben 30 nappal meghosszabbítható a határozat kiadására rendelkezésre álló időtartam. Erről a kérelem előterjesztőjét értesíteni kell. Az elintézési határidő persze értelemszerűen meghosszabbodik azzal az idővel, amit a kérelem kiegészítésére vagy újabb adatok közlése végett az eljárószerv szab meg a kérelmezőnek. Ma már egyébként általános gyakorlat, hogy főként a tanácsok, de más hivatalok is. az ügyek nagyobb hányadát 30- napnál sokkal rövidebb idő alatt — azonnal, 3—8—25 nap alatt — elintézik. A rövidített ügyintézési határidő betartása nem az ügyintézők belátásán múlik, hanem számukra ez “helyben megállapított kötelező szabály. dr. Bálint Tibor Következik: Az ügymenet sűrűjében A beadványban leírtak vizsgálatára bizottság alakult, melynek elnöke dr. Kovács Sándorné, a megyei tanács elnökhelyettese. ★ A falugyűlés előtt fél órával érkeztünk a kápolnai moziterembe, ekkor még alig akadt néhány ember. Az esemény kezdetére azonban zsú. folásig megtöltötték a helyiséget. Lehettek mintegy százötvenen. Többségében középkorúak, s az idősebb generáció tagjai. Egyesek kis röpcédulát szorongattak a kezükben, amely arra szólított fel, hogy aki csak teheti, 'vegyen részt ezen az összejövetelen, ahol a tét nem más, mint a település önállósága. Az elnökségben helyet fog, falt többek között Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára, Schmidt Rezső, a megyei tanácselnök, s dr. Mészáros József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetője. Elsőként Farkas Pál, tanácselnök adott számot a közös tanács 1980-ban végzett munkájáról és az idei elképzelésekről. ‘Amint elmondta: a testület a vállalt feladatok többségét teljesítette. Üjabb szilárd burkolatú utakat mondhatnak magukénak a települések, korszerűsítették az intézményeket, javították a gyógyító, megelőző tevékenység feltételeit, s jó ütemben halad a teho befizetése is. Az elkövetkező időszak feladatai között említette az építkezők támogatását: telkek kialakításával; továbbá a Kápolna— Kompolt közötti kerékpárút építésének folytatását. Ezután Krisztián István elöljáró szólt az elöljáróság működésének eredményeiről, kiemelve: 1986-ban teljesültek azok az elképzelések, amelyeket megfogalmaztak, Szavait egy hátsó sorból jövő megjegyzés . szakította meg: — Hagyd már abba! — emelte fel valaki a hangját a tömegből. A beszólást egv rövid moraj kísérte, de ez nem okozott zavart, Az előL járó tovább oivasta az eredményeket és a jövőt illető elképzeléseket. Krisztián István hangsúlyozta: az elkövetkezőkben még jobban együtt kívánnak működni a lakossággal. ★ Ür, Kovács Sándorné a öl- zottság összefoglaló jelenlét sét ismertette. Ebből meg* tudhattuk, hogy Kápolna hajdani csatlakozását Kelemen Gyula akkori tanácselnök támogatta .leginkább, ugyanaz az ember, aki a már említett beadvány egyik szerkesztője. Elmondta azt is. hogy amíg az önállóság éveiben Kápolna fejlesztési forrásai csupán két-három- százezer forint körül alakultak, addig a közös tanács négy éve alatt mintegy hat és fél millió forint jutott e falura. Az összegből egyebek mellett jelentős vízhálózat-bővítés történt, bekapcsolódtak a szervezett szemétszállításba, utat, járdát készítettek. Ezeket az eredményeket a helyiek elismerik. A vizsgálat rámutatott egyebek között arra is, hogy a közös tanácsban, s a végrehajtó bizottságban o kápolnaiak képviselete megfelelően biztosított. Egyetlenegy alkalommal sem szavazták le a település hat tanácstagját. A közös tanács házhelyalakítási koncepciójában sem találtak kivetnivalót, a telekosztás az érvényben lévő rendezési terv szerint zajlik: Kápolna belterületén, de az új, Kompolt felé eső körzetközpont környékén, ahol a panaszosok által jelzett magasfeszültségű távvezetéktől nem kell tartaniuk az építkezőknek. A Kápolnához közelebb eső, javasolt terület alkalmatlan az építkezésre a szakemberek szerint. Mély fekvésén túl az Is- gondot jelent, hogy nehezen közelíthető meg, A beadványban kifogásolták, hogy a teho megszavazását szabálysértő módon erőszakolták rá a lakókra. A vizsgálat ezt sem Igazolta. Dr, Kovács Sándorné felhívta a figyelmet arra !s. hogy amennyiben önállósulnának, akkor az rontaná az eddig együtt fejlődő, sokrétű kapcsolatokkal rendelkező három település, Kát, Kompolt és Kápolna viszonyát, A közösen tervezett fejlesztések — főként az egészségügyi központ megvalósítása — késedelmet szenvedhetne. Az előrelépéshez szükséges anyagi forrósok nem bővülnének, sőt a tanácsi apparátus fenntartását is ebből kellene finanszírozni, A bizottság rámutatott arra, hogy az elkövetkezőkben szorosabbra kelt fűzni az elöljáróság, a népfrontbizottság és a lakosság együttműködését. Felül kell vizsgálni a községrendezési terveket, s ahol szükséges, ott korszerűsíteni kell azt. Lényegesnek tartják, hogy az alapellátást a lehetőségekhez képest minél szélesebb kör- béri. helyben biztosítsák. Jó néhány észrevételt részben vagy egészben indokoltnak találtak: így például Kápolnához közel eső házhely kialakítását, a szemét- lerakóhely 'új, kedvezőbb helyen történő kijelölését, a helyi autóbuszjáratok sűrítését és a verpeléti elágazásnál leállósáv létesítését. Mindezek megvalósításához viszont újabb részletes vizsgálatokat kell elrendelni. — A bizottság összességében nem tartja indokoltnak Kápolna kiválását a közös tanácsból — mondta dr. Kovács Sándorné. Ezt támasztják alá az eddigi eredmények, a VII. ötéves tervi célkitűzések, s a fejlődés anyagi feltételei. ★ Élénk vita bontakozott ki. Juhász János egyebek között azt fejtegette: a falu azt szeretné, ha a község vezetői közöttük élnének, s nem kellene átjárni máshová ügyeiket intézni. Kérte, titkos szavazással döntsenek a település sorsáról. Kelemen Gyula is hasonlóképpen vélekedett. — Az egyesüléskor nem kedveztek a feltételek önállóságunknak — mondta. — Most viszont sokkal inkább meg tudnánk állni a saját lábunkon, mint a három falu közösségében. A kompot ti kerékpárút építéséhez például milyen érdekünk fűződik? — tette fel a kérdést, majd rövid hatásszünet után folytatta: — Semmi. Beszédét többen megtapsolták. Abbéli aggályainak is hangot adott, hogy ha Kompol- ton alakítanak ki telkeket, akkor szép lassan elfogy a történelmi múltú helység lakossága, Bencsura Ferenc hozzászólása nem aratott osztatlan sikert. Ugyanis a beadvány szülőatyja, sztorikat meséit abból az időkből, amikor még az önálló tsz elnökeként tevékenykedett. Mintegy harminc percen keresztül tartotta magánál a szót. Percről percre kitapinthatóvá vált, hogy személyes élményeit a résztvevők ezen a fórumon nem szívesen hallgatják. Amíg az első percekben mindenki figyelt rá. később már a legelfogultabbak sem kísérték figyelemmel szavalt. Egymással beszélgettek, a teremben egyre nagyobb lett a susmus. Mígnem Bencsura Ferenc megjegyezte: — Látom, nem tetszik amit mondok. Abbahagyom. Aztán Bánrévi Tibor kapott szót. — Indulataimat már nem bírom leplezni — mondta. — Itt kifogásokat emeltek, a beadványban is megfogal. mázták, hogy a közös tanácson nem foglalkoznak méltóan a kápolnaiakkal. Hát nekem éppen elienkezőek a tapasztalataim. Amikor még az önálló Kápolna tanácselnöke volt Kelemen elvtárs — s ezt mondva Kelemen Gyula felé fordult —, akkor kizavart a tanácsházáról. Majd hozzátette: — Szerintem semmi nem indokolja, hogy kiváljunk a káli tanácsból. — Igaza van — vágták rá sokan. — Nincs igaza — emelték fel megint mások a hang-- jukat. — Tessék már kulturáltan viselkedni — így megint egyesek. összesen tizennégyen kértek még szót. A falugyűlés este hattól tízig tartott Többnyire a jelenlegi státus mellett tették le a voksot. Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára hozzászólásában elmondta, hogy a vizsgálattal a megyei párt- bizottság befejezettnek tekinti az üggyel való foglalkozást. Hangsúlyozta: a falugyűlésen közzétett információk hozzájárulnak ahhoz, hogy a helybéliek reális tájékoztatás után döntsenek: együtt vagy külön lenne jobb számukra. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elkövetkezőkben a vezetőknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a lakosság „naprakész" legyen a település életével kapcsolatban, ismerje a legfrissebb törekvéseket. Az észrevételekre, kérdésekre dr. Kovács Sándorné válaszolt. Egyebek között megemlítve, hogy az épülő egészségügyi központ belépése után is megmarad Kápolnán a körzeti orvosi ren. delés. Viszont ez az új létesítmény magasabb fokú orvosi ellátásra ad lehetőséget. Még egyszer kitért arra is, hogy amennyiben az önállóság útjára kívánnának lépni, jóval kisebb összegből kellene gazdálkodniuk, mint most. — A közös munkálkodáshoz szeretnénk megnyerni mindenkit — hangsúlyozta Farkas Pál, javasolva, hogy nyilvános tanácsüléseiket minél többen keressék fel. Krisztián István kérte, hogy tsguék félre a nézeteltéréseket, hiszen eií kívánja tőlük a község ügye. A falugyűlésen három ellenszavazattal és öt tartózkodás mellett a nagy többség elfogadta . a beszámolókat és a bizottság jelentését, fgy zárult le a második kápolnai beadvány ügye,,, Horna János Üdülő tsz-tagok Megkezdődött a csoportos Üdültetés a debreceni tsz-üdülő. ben. At üdülők Fest, Szabolcs.Szatmár, Heves, Szolnok és Békés megye termelőszövetkezeteiből érkeztek a téli pihenőre. Képünkön j Ismerkedés a debreceni Református Kol. * iégium egyházmüvészeti múzeumával (MTI-fotó: Oláh Tibor - KS)
