Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 36. szám ÁRA: 1987. február 12., csütörtök 1,80 FORINT Felnőttként Emlékszem, amikor a nem dohányzó nap alkal­mával a televízióban egy beszélgetést sugároztak, amelyben valamelyik bu­dapesti gimnázium tanulói elmondták, mit tettek e káros szenvedély ellen. Nos, csoportosan kivonul­tak az utcára, s az éppen cigarettázó avagy rágyúj­tani készülő felnőtteket megállították, s igyekeztek meggyőzni őket arról, hogy ez egy rossz szokás csu­pán, s hogy az ő érdekük lenne, ha véglegesen meg­szabadulnának a nikotin­tól. A riporter kérdésére, hogy vajon milyen ered­ménnyel járt az akció, a fiúk és lányok, egyöntetűen azt felelték: nem sikerült megváltoztatni a vélemé­nyeket, jobb belátásra bír­ni a dohányosokat. Már ez a dolog is szö­get ütött a fejembe, bosz- szantott is eléggé, ám ezt az érzést csak fokozta az a történet, amelyet nem sokkal rá egy közeli isme­rőstől hallottam. A sztori egyik hazai nagyvárosunk­ban játszódott, annak is egy lakótelepén. Ott állt ugyanis egy üres telek, amelyből gyönyörű kis par­kot lehetett volna kialakí­tani. Már legalábbis az érintett több száz ottani család véleménye szerint. Ám az illetékes tanács ve­zetői másként gondolkod­tak, s elhatározták: törik, szakad, nem fásítani fog­nak, hanem egy jókora parkolót építenek az adóit helyre. Hiába volt a sok­sok tiltakozás, mert a hi­vatal megfellebbezhetetlen érvvel hozakodott elő, mondván, ők lényegesen jobban tudják, valójában mi is kell az embereknek. Távol áll tőlem, hogy kétségbe vonjam: a do­hányzás egészségtelen, s hogy szép nagy parkoló­helyekre is szükség van. A bökkenő csak ott van, ahogyan ezt igyekszenek elfogadtatni velem, velünk. Amikor ellenérveimre azt válaszolják: mi nálad sok­kal jobban tudjuk, neked mi a jó, s hogy ezt idővel magad is belátod majd. Igen, talán belátom, talán nem . . . Tény mindenesetre, hogy ez a fajta szemlélet és cse­lekvés napjainkban egyre gyakrabban tapasztalható. Mint ahogyan az is igaz, hogy az emberek zömét ez — jogosan — felháborítja. Végtére is — s ez nem hátrány, hanem éppen el­lenkezőleg: régóta várt, re­mélt állapot — ma már többségében olyanok va­gyunk, akik akarunk és tu­dunk is dönteni, határoz­ni. Különösképpen olyan esetekben, amikor a saját életünkről van szó, mert, ha egyszer valójában fel­nőttekké váltunk, akkor azt szeretnénk, hogy ennek megfelelően is kezeljenek bennünket, ennek megfele­lően irányíthassuk, formál­hassuk sorsunkat. Vitathatatlan, hogy je­lenleg is egyik legfonto­sabb feladatunk a szocia­lista demokrácia tovább­fejlesztése. Ennek pedig abszolút nem jelentéktelen eleme, hogy az egyes kér­dések tárgyalása során — legyen szó akár kisebb, akár nagyobb horderejű ügyről — valamennyien hallathassuk a szavunkat. Annál is inkább, mivel az így kialakított álláspontot ténylegesen a sajátunké­nak érezzük. Sárhegyi István A jó szakkönyv munkaeszköz, szellemi alkatrész Füzesabonyban megnyitották a mezőgazdasági könyvhónap megyei programsorozatát Immár három évtizedes hagyomány, hogy február a me­zőgazdasági könyvek, folyóiratok, a szakirodalom hónapja. Noha a földeken ilyenkor nincs munka, a nagyüzemekben, a háztáji gazdaságokban mégis tervezgetik az esztendő feladatait, szellemileg is felkészülnek a tennivalók el­végzésére. Az új eljárások, módszerek nélkül nem lehet előrelépni, a holnapért. A szakkönyv olyan fontos munka­eszköz, amely nem pótolható mással. A párt XIII. kong­resszusa . agrárpolitikánk folytatása mellett foglalt állást. Ahhoz, hogy ennek eleget tehessenek a nagy- és kisüze­mek, szükség van a folyamatos megújulásra. Ezt hangoz­tatták a mezőgazdasági könyvhónap Füzesabonyban, a művelődési házban tartott szerda délelőtti megnyitóján. Az elnökségben helyet foglalt Kormos Zoltán, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának munkatársa, Jurányi János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője, továbbá a városi jogú nagyközség párt- és állami vezetői is. A nagyszámú érdeklődő előtt elsőként a helyi zene­iskola fúvóshangszereken játszó hallgatói adtak mű­sort. Ezután Antal Lajos, az MSZMP Füzesabonyi Váro­si Jogú Nagyközségi Bizott­ságának első titkára nyitot­ta meg a programsorozatot. Hangoztatta, hogy napjaink­ban a mezőgazdasági szak­könyvek egyre nagyobb nép­szerűségnek örvendenek, hi­szen valamennyi család könyvtárában megtalálható belőlük néhány. A mostani könyvhónap is hozzájárul ahhoz, hogy országszerte, így megyénkben is még több új szellemi termékhez jus­sanak hozzá a szakemberek, az érdeklődők. A bevezetőt követően dr. Kovács Imre, a MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Központjának főigazgatója tartott előadást. Szólt a kör­nyezetvédelem helyzetéről és a mezőgazdasági üzemek ez irányú tennivalóiról. Alá­húzta, hogy korunk fő jel­lemzőié a tudományos mű­szaki forradalom, amely új korszakot jelent a világban. A döntő változást a biológia, a kémia, a fizika, a műsza­ki tudományok eredményei­nek összekapcsolása jelenti, amely hatással van a vizek­re, a levegőre, a szárazföld­re, az élővilágra. A környe­zet védelme tehát manapság világszerte az emberi tevé­kenység középpontjába ke­rült. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évek során a magyar mezőgazdaság je­lentős sikereket .ért el, amelyhez hozzájárult a ké­miai anyagok használata is. Az élélmiszer-termelés spe- cializációja révén a növény- védelem döntő láncszemmé vált. Ezért fokozottan elő­térbe került a szerek pon­tos kijuttatása, a gépesítés fejlesztése. Javasolta, hogy az üzemekben olyan anyagi érdekeltséget alakítsanak ki, amely jobban elismeri a nö­vényvédelmet irányitó szak­emberek felkészültségét, a takarékosabb anyagfelhasz­nálást. Ez utóbbira vonat­kozóan kiemelte azokat a jó tapasztalatokat, amelyeket Heves megyében alkalmaz­nak a történelmi borvidéke­ken a szölövédelem során. Az előadás után dr. Gaiy- lyas Csaba, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatóhelyet­tese méltatta azt az együt­tes munkát, amelyet egy-egy mű kiadása során az írók, szerkesztők, grafikusok, nyomdászok tesznek. Mint. említette, a könyv a tudás jelképe, amely napjainkban felértékelődött. A mezőgaz­daság manapság olyan úton halad, amikor termékeinek versenyképességét fokozni kell. Tehát olyan cikkekre van szükség, amelyeknek szellemi tartalma nagyobb, mint az eddigieké volt. Eh­hez segítséget nyújt a jó könyv, mint munkaeszköz, mint szellemi alkatrész. A mostani könyvhónapra ki­lenc kiadó 52 művel jelent­Dr. Gallyas Csaba: — A me­zőgazdaság manapság olyan úton halad, amikor termékei­nek versenyképességét fokoz­ni kell... (Fotó: Tóth Gizella) kezeit közel 800 ezer pél­dányban. örvendetes, hogy ezek sorában találni a Mó­ra Könyvkiadót is. amely az ifjúságot, a jövő olvasóit igyekszik megnyerni. Arról is • beszélt, hogy a Mezőgazdasági Könyvikiadó is a megújulásra törekszik. Ezt jelzik a népszerű for­mában megírt és közreadott termelési füzetek, kártyák, sőt videofilmek is. Szükség van arra, hogy a biológia, a genetika, a talajtan újabb eredményeit közérthetően, a gyakorlathoz közel hozzák az olvasóhoz. Természetesen nem feledkeznek meg az ember szerepét segítő mű­vekről sem az agrárterme­lésben. így a szervezés- és a vezetéstudomány újabb mód­szereiről tájékoztató mun­kákat is folyamatosan kiad­nak. Végezetül szólt arról az országos összefogásról, amely a városokban, falvakban .ta­pasztalható a könyvhónap sikeres megrendezésére. Kö­szönetét mondott a Heves megyeieknek is, ez irányú tevékenységükért. Hangoz­tatta, hogy az országnak, az üzemeknek kulturált, felké­szült szakemberekre van szüksége, ők. segíthetik kö­zös ügyünket, a továbbfejlő­dést. A megnyitó után a hely­színen, a művelődési házban könyvkiállítást és -vásárt rendeztek. Mentusz Károly Könyvkiállítást és -vásárt rendeztek a megnyitó helyszínén Lázár György Olaszországba utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke Bettino Craxi olasz miniszterelnök meghívására a közeli napokban hi­vatalos látogatást tesz Olaszországban. II Minisztertanács elnökének megbeszélései Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Berecz FHgyes> a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán részt vett az ipar- politikai tanács vállalatvezető tagjainak megbeszélésén. Az Ipari Minisztériumban tartott tanácskozáson véleménycserét folytattak az MSZMP KB 1986 novemberi határozata és ez­zel összefüggésben az 1987. évi terv végrehajtásának felada­tairól. Befejeződött a KGST-országok testvérpártjai KB-titkárainak moszkvai tanácskozása A KGST-országoik testvér­pártjai központi bizottsá­gainak mezőgazdasági kér­désekkel foglalkozó titkárai február 10—11-én találkozót tartottak Moszkvában. Ezen megvitatták a pártkongresz- szusi határozatok teljesítésé­re és a műszaki-tudományos haladás komplex program­jának megvalósítására a mezőgazdasági—élelmiszer­ipari ágazatban folyó tevé­kenységet. A Magyar Szocialista Munkáspártot Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára kép­viselte. A találkozó résztvevői egyebek közt megvitatták, milyen utak kínálkoznak a biotechnológia vívmányainak hatékony kiaknázására, az anyagi-műszaki színvonal emelésére, a szakosításra és a kooperációra a mezőgaz­dasági-élelmiszeripari ága­zatban. Áttekintették azt is, hogy milyen lehetőségek vannak a közös egyesülések, vállalatok és tudományos kollektívák szervezésében. A résztvevők meglátogat­ták a Biogen ágazatközi tu­dományos-műszaki központot, és beszélgetést folytattak a vezető biotechnológiai tudó­sokkal. ★ Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Moszkvában fogadita a KGST-országok testvérpárt­jai központi bizottságainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárait, akik február 10—11-én értekezle­tet tartottak a szovjet fő­városban. Mihail Gorbacsov han­goztatta, mennyire jelentős volt az SZKP KB januári ülése, amely megerősítette és elmélyítette a párt XXVII. kongresszusának stratégiai vonalát, elméletileg gazdagí­totta a szocializmusról al­kotott képet, előtérbe állí­totta a szovjet társadalom további, mindenoldalú de­mokratizálását. A beszélgetés során nagy figyelmet kapott a szocialis­ta közösség országai között a gazdaság, a tudomány és a technika területén folyó. együttműködés erősítése. Ezzel kapcsolatban hang­súlyozták, hogy meg kell gyorsítani a KGST-tagorszá­gok 2000-ig szóló műszaki- tudományos haladás) prog­ramjának végrehajtását. En­nek különösen fontos része, állapították meg, az agrár­ipari komplexum korszerűsí­tése és az integrációs mecha­nizmus átalakítása. ★ Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára, aki Moszkvában részt vett a KGST-tagorszá- gok testvérpártjai mezőgaz­dasági kérdésekkel foglalko­zó központi bizottsági titká­rainak február 10—114 ta­nácskozásán, tegnap este ha­zaérkezett a Szovjetunió­ból. Kíséretében volt Ko­vács Imre, a KB osztályve­zető-helyettese és Dobóczky István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Bo­risz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Marjai József brüsszeli tárgyalásai Marjai József miniszterel­nök-helyettes befejezte tár­gyalásait a belga fővárosban. Megbeszélést folytatott Wilf­ried Martens miniszterelnök­kel, Albert herceggel, a Bel­ga Külkereskedelmi Hivatal tiszteletbeli elnökével, Her­man de Croo külkereskedel­mi és közlekedési miniszter­rel, Marc Eyskens pénzügy- miniszterrel, valamint Jacques Godot-tál, a Belga Nemzeti Bank kormányzójá­val. A megbeszélések során megállapították, hogy a két ország kapcsolatai minden téren jól alakulnak. Megelé­gedettséggel nyugtázták gaz­dasági együttműködésünk­ben a miniszterelnöki talál­kozók, valamint a kereske­delemfejlesztő akciók nyo­mán kibontakozott határozott fejlődést. Megerősítették a két fél különös érdekeltsé­gét az összeurópai keretek közötti további együttműkö­dés kiszélesítésében, és kö­zös törekvését az akadályok felszámolásában. Támogat­ják a fegyverkezés megféke­zése érdekében többoldalon folytatott tárgyalásokat, és kifejezték azt a kívánságu­kat, hogy ezekben a kérdé­sekben már ebben az évben szülessenek konkrét megál­lapodások is. Véleményt cse­réltek a világgazdaság leg­újabb fejleményeiről, a pénz­ügyi helyzet stabilizálásának lehetőségeiről és feltételeiről. A megbeszéléseken foglal­koztak a nemzetközi pénz­ügyi szervek tevékenységé­vel és a két ország ezekben a szervezetekben kialakult együttműködésének kérdé­seivel, az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország közötti kapcsolatok rendezé­sének folyamatával, különös tekintettel arra, hogy ebben a fél évben Begium látja el a Közösség elnöki tisztét. Brüsszeli tartózkodása so­rán a kormány elnökhelyet­tese megbeszélést folytatott Jacques Delors-sal, az Eu­rópai Gazdasági Közösség Bizottságának elnökével, Willy de Clercq és Lord Cockfield bizottsági tagok­kal, találkozott a Bizottság és a Közösség szerveinek több tisztségviselőjével. Esz­mecserét folytattak Magyar- ország és az Európai Gaz­dasági Közösség közötti kap­csolatok aktuális kérdéseiről. Megvitatták és pontosították azokat a feltételeket, ame­lyeknek biztosítása szüksé­ges ahhoz, hogy hivatalos tárgyalások kezdődhessenek a Magyar Népköztársaság és az Európai Gazdasági Közös­ség közötti kapcsolatok és együttműködés rendezését célzó megállapodás létreho­zása érdekében. ■Marjai József szerdán ha­zaérkezett Budapestre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents