Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-10 / 34. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. február 10., kedd 3 AZ ÁLLAMPOLGÁR ÉS A HIVATALOK (X/2.) Mely hivatalok minősülnek hatóságnak? LAPUNK NAPIRENDJÉN A műemlékvédelem Megyénk szerencsére nem szűkölködik jellegzetes, szebbnél-szebb műemlé­kekben. Ezek léte viszont nemcsak örömet, hanem sok-sok gondot is jelent, hiszen fenntartásuk, felújításuk, állaguk védelme nagyon sok törődést igé­nyel. Mindezekhez pedig pénz kell. Lapunk — olvasóink kérdéseinek segítsé­gével — arra keresett választ, hogy jelenleg mi a helyzet ezen a területen, s mi várható az elkövetkezendőben. Tájékoztató és figyelmez­tető feliratokon sokszor sze­repel hivatkozás a HATÓ­SÁGRA, amely megtiltotta például a szemét lerakását, a tűzgyújtást, a sátorozást, a veszélyes helyen való für­dőzést, átjárást. Ebből köny- nyen levonható olyan követ­keztetés, hogy a hatóságok olyan hivatalok, amelyek ti­lalomfák állításával, a sza­bályok megszegőinek bün­tetésével foglalkoznak. Pedig a hatóságok tevékenysége korántsem ebben merül ki. Megtévesztő a7 is, hogy gyakran nem lehet tudni, az az intézmény, vállalat vagy hivatal, amelyikkel kapcso­latba kerülünk, hatóság-e yagy csak hatóságként vi­selkedik. Hogyan lehetne mégis kö­rülhatárolni azoknak a hi­vataloknak a körét, amelyek valóban hatóságként működ­nek? A kissé lexi'konízű meg­fogalmazás szerint a hatóság olyan állami szerv, amely a hatáskörébe utalt ügyekben minden természetes és jogi személyre és egyéb szervek­re — beleértve a területén tartózkodó külföldieket is — kötelező, a hatóság rendel­kezésére álló törvényes esz­közökkel biztosítható jogokat, és kikényszeríthető kötele­zettségeket állapíthat meg. A hatóságok a közhatalom gyakorlóiként, a jogszabályok keretei közcltt végzik jog- alkalmazó tevékenységüket. Ez azt jelenti, hogy kizá­rólag olyan intézkedéseket, döntéseket (hozhatnak, ame­lyekre a törvények és ren­deletek számukra felhatalma­zást adnak. A hatóságok fel­lépései több csoportba so­rolhatók. A hatósági jogal­kalmazással először akkor 'találkozhatunk, amikor az ál­lampolgárok vagy jogi sze­mélyek a rendelkezésben elő­írt konkrét magatartást, köte­lező cselekvést, vagy az at­tól való tartózkodást meg­szabó előírást nem veszik figyelembe, és az államigaz­gatási szerveknek kell gon­doskodniuk a megsértett jogrend helyreállításáról. Például a köztisztasági, köz­egészségügyi, tűz. és közle­kedésrendészeti szabályok megsértése esetén. Máskor a jogokat és kötelezettségeket személyre szólóan kell meg­határozni. A hatósági jog- alkalmazás harmadik típusát az anyagi és szellemi javak elosztása képezi. A7 állami tulajdonú lakásokat például hatósági eljárásban utálják ki. Az államigazgatási jog- alkalmazás sok esetben jog­védelmi jellegű. Olyan szank­ciókat, jogkövetkezményeket alkalmaznak, melyeknek cél­ja a jogszabály vagy a ható­ság korábbi határozata végre, hajtásának kikényszerítése. Végül a hatóságok kivétele­sen jogvitákat is eldönthet- nek, így birtokvita, vagy a gyermek láthatásával kapcso­latos nézeteltérések esetében. Az állampolgárok leggyak­rabban a tanácsi hatóságok­kal kerülnek kapcsolatba. A tanácsok szakigazgatási szer­vei (más elnevezéssel: osztá­lyai) sok egyéb feladatuk mellett hatósági jogköröket is ellátnak. Ebbéli minősé­güket fejezi ki az ügy tár­gyának a „hatóság" kifeje­zéssel történő összekapcsolá­sa ((lakásügyi, gyámügyi, szabálysértési, ipar-, ár-, adóhatóság). Hatóságok a föld- és az illetékhivatalok, amelyek­kel az állampolgár ingatlan- szerzés alkalmával! kerül kapcsolatba. A közrend és közbiztonság védelme mellett vannak hatósági feladatai a rendőrségnek is. A tűzoltó­ságok egyben tűzrendészed hatósági teendőket is ellát­nak. Folytathatnánk a sort a környezet- és természet- védelmi felügyelőségekkel, az állategészségügyi és növény, védelmi állomásokkal, a víz­ügyi igazgatóságokkal, a vám- és pénzügyőrséggel, a mérésügyi kirendeltségek­kel, a Köjál szerveivel, me­lyek valamennyien rendel­keznek a hatóságok megha­tározó ismérveivel: törvényes eszközökkel biztosítható jo­gokat és kikényszeríthető kö­telezettségeket állapíthat­nak meg. Nincs ilyen lehe­tőségük, tehát nem hatósá­gok viszont a közmű. és szolgáltató vállalatok, az in­gatlankezelő szervezetek, a közlekedési vállalatok, az Országos Takarékpénztár. A hatósági feladat önma­gában nem minősít. A maga helyén egyformán szüksége van a társadalomnak minden hasznos munkára. A különb­ség abból adódik, hogy a hatóságok hatalmi eszközök­kel alakítják az emberek sorsát, a társadalom és gaz­daság folyamatait. Márpedig tiltani, magatartási szabá­lyokat és kötelezettségeket előírni, jogokat adni vagy megvonni és büntetni csak hatványozott felelősség birto­kában lehet. Dr. Bálint Tibor Következik: Az állampolgári jogviták iforrásai — Felháborító az a fele­lőtlen pénzpocsékolás, amely az egri Tábornok-háznál ta­pasztalható. Felújítása eny­hén szólva nem sikerült, lá­bazatot utólag próbáltak ké­szíteni, külső vakolása ki- pattogzott. Ki volt a kivite­lező? Ki vette át minőségi­leg, mennyibe került a „fel­újítás?” Ki fizette, felelős­ségre vontak-e valakit? — kérdezte Kormos Bertalan Egerből. Aki válaszol: dr. Göczö Gézáké, az egri városi ta­nács művelődési osztályveze­tője: — A Tábornok-ház fel­újítása alapvetően jól sike­rült, belül szép, esztétikus, kívül még nincs befejezve. A lábazat befejezésére a te­reprendezési, szigetelési problémák miatt csak feb­ruár végével kerülhet sor, ha az időjárás ezt kedvezőt­lenül nem befolyásolja. (Még nincs kifizetve.) A külső homlokzat újrafestését a ki­vitelezők — kisiparosok — garanciális munkaként a lá­bazat elkészülte után fogják elvégezni. Az épületet minő­ségileg az akkori városi mű­szaki ellenőr vette át, a hiánypótlási munkák feltün­tetésével. A műemlék épü­let felújítása a városi tanács­nak közel 13 millió forintba került. Az összeg felhaszná­lásánál visszaélés nem tör­tént. — Miért nem tartják job­ban kézben az egri vár hely­reállítását a felelős vezetők, miért nem hatékonyabb az anyagiak felhasználása, miért haladnak lassan a munkála­tok? — kérdezte Tóth Sán­dor Egerből, a Sáncköz utcá­ból. Válaszol: dr. Molnár Mik- lósné, a megyei tanács terv­osztályának vezetője: — Az egri vár életveszély­elhárítási és állagmegóvási munkái 1976-ban a Dobó­bástya omlását követően in­dultak meg. A munkálatok valóban lassan haladtak. A Heves Megyei Tanács veze­tésének kezdeményezésére viszont 1983-tól felgyorsultak. Ennek köszönhetően elké­szült a Dobó-bástya, a Déli vizesfolyosó, s megerősítet­ték a Török bástya falainak alapját. Jelenleg az erősen tönkrement fal támfalszerke­zetének javítása folyik, va­lamint a Körbástya építése, s a káros vizek elleni véde­kezés. A munkálatok felgyor­sulása azonban nem jelent­heti a kivitelezés közben ta­lált régészeti leletek, törté­nelmi értékek elpusztítását. Ilyenkor az egyébként sem szokványos körülmények kö­zött végzett építőtevékenysé­get csak a régészeti feltárás, a kutatás befejezése után le­het folytatni. A külső szem­lélőben ezért keltheti a mun­kavégzés lassúságának lát­szatát például az északi vár­falon folyó tevékenység. — A kisnánai vár helyre- állítása során a kiállítás vit­rinjeiből mindent bevittek Egerbe. A turisták csóválják a fejüket az üres vitrinek láttán. Ezek után csodálkoz­hatunk-e, ha Kisnána iránt csökkent az érdeklődés? — kérdezi ugyancsak Tóth Sán­dor. Válaszol, dr. Petercsák Ti­vadar, megyei múzeumigaz- gató-helyettes: — Az észrevételt jogosnak tartom. Valóban a Heves Megyei Múzeumi Szervezet egyik — évek óta húzódó — gondjára mutat rá. Az Aba nemzetségből származó, kom- poltiak által épített közép­kori vár nagy kiterjedésű fa­lai és a kapu-, illetve lakó­torony az 1960-as években végzett műemléki helyreállí­tás óta sokat károsodtak. Né­hány éve a belső toronyban olyan beázásokat észleltünk, amelyek az ott kiállított — a vár történetére és életére vonatkozó — műtárgyak ál­lagát veszélyeztették. Ezért kénytelenek voltunk azokat Egerbe szállítani. A szigete­lési munkákat és a falak helyreállítását évek óta ter­vezzük, de a Heves Megyei Múzeumi Szervezet felújítá­sokra fordítható kerete ezt eddig nem tette lehetővé. El­sősorban az életveszélyes helyzetek elhárítását tűzhet­jük célul, így ebben az év­ben a kisnánai várban veze­tő fahíd rekonstrukcióját vé­gezzük el. Tudjuk, hogy a kisnánai kiállítóhelyet éven­te tízezernyi látogató kere­si fel, de talán a várbeli sé­ta, a torony tetejéről a láto­gató elé táruló panoráma és a vár szomszédságában lévő tájház látnivalói kárpótolják őket a toronybeli kiállítás hiánya miatt. A torony hely­reállítását csak a szükséges anyagiak biztosítása után tervezhetjük. — Miért nem szerveznek műemlékvédelmi nyári tá­borokat Egerben? Az ifjak bekapcsolódhatnának a res- taurációs munkálatokba, mint például az emléktáblák letisztításába, a síremlékek gondozásába, a vasrácsok le- festésébe, a környezet szépí­tésébe és más hasonló fel­adatokba. Délutánonként pe­dig találkozhatnának honis­mereti szakkörvezetőkkel, ve­télkedhetnének, művelőd­hetnének, szórakozhatnának — javasolta Abkarovics Endre. Válaszol: Farkas Imre, az egri városi tanács műszaki osztályvezetője: — A műemlékvédelmi nyá­ri táborok szervezésére vá­rosunkban jelenleg nincse­nek meg a feltételek. Meg­szervezésük nincs arányban az elérhető anyagi haszonnal. Természetesen tisztában va­gyunk azzal, hogy az ilyen jellegű táborok működtetése elsősorban nem az anyagi haszon érdekében történik. Elismerve az ifjúság nevelé­sében lévő jelentőségét, a szükséges pénzt ma nem tud­juk előteremteni. A felvetett gondolatot nagyon hasznos­nak tartjuk és az elkövetke­ző évek során vizsgáljuk a megvalósítás lehetőségeit. — Megoldódnak-e a mű­emlékvédelmi nyári egye­temmel kapcsolatos szervezé­si, elhelyezési gondok? — kérdezte Kelemen Sándor Egerből. Válaszol: Zámbori Ferenc, a megyei tanács építési és vízügyi osztályának vezető­je: — Az Országos Műemléki Felügyelőség, a Heves Me­gyei Tanács és Eger Város Tanácsa megállapodott ab­ban, hogy a műemlékvédel­mi nyári egyetem 1987-től a megyei tanács noszvaji to­vábbképző intézetében ke­rül megrendezésre. Az in­tézetben kultúrált körülmé­nyeket biztosítunk a hallga­tóknak. Sok külföldi és bel­földi vendég kívánsága tel­jesül azzal, hogy a tanfo­lyam utolsó két napja buda­pesti programmal zárul. — A gyöngyösi Zsinagóga szörnyű állapotban van. Je­lenleg áruraktárnak használ­ják. Miért nem lehet más célra hasznosítani — kér­dezte Gyulai Géza Gyön­gyösről. Válaszol: Szabó Béla, a Gyöngyösi Városi Tanács osz­tályvezetője: — A volt zsidótemplom nem műemlék, nem is vé­dett épület. Arról már tár­gyaltunk, hogy jó volna eset­leg ebbe a kategóriába átmi­nősíteni, de ehhez előbb tel­jesen föl kellene újítani. Mindennek az előfeltétele, hogy eldöntsük, mire lehet­ne hasznosítani. A tanács ve­zető szervei az utóbbi időben fokozott figyelmet fordítanak erre a kérdésre. Korábban is sok ötlet hangzott el a lakosság részéről ezzel kap­csolatban. Igaz, azok közül, nem sokat tudunk a realitás talaján megvalósítani. Ezért arra gondoltunk, hogy ke­reskedelmi célra kellene fel­használni. Még semmit nem döntöttünk, mert arra vá­runk, hogy valamelyik vál­lalat ajánlattal forduljon hoz­zánk. Csak ennek birtoká­ban lépünk. Hogy ez mikor lesz, az a jövő titka. — Mikorra várható a hat­vani Grassalkovich-kastély teljes felújítása? — kérdez­ték többen is, s ez foglalkoz­tatta Kósáné dr. Kovács Magdát, a SZOT titkárát is, aki a minap érdeklődött er­ről, hatvani látogatása so­rán, a helyi pártbizottságon. Válaszol: Szokodi Ferenc, a pártbizottság első titkára: — Mind a vezető szervek, mind a lakosság várja, igény­li a mielőbbi teljes rekonst­rukciót. Sőt. tesz is érte! Er­re utal például a téglajegy- akció, vagy sok társadalmi munka felajánlása. De tudo­másul kell vennünk, hogy a mai helyzetben olyan össze­get több különböző forrásból sem tudunk előteremteni, amelyből fel lehetne gyorsí­tani a helyreállítás ütemét. Évi 10—12 millió forint az, ami optimálisan rendelke­zésünkre áll a munkálatok folytatásához. Most azonban nem is ez a legfőbb gon­dunk, hanem az, hogy a nyu­gati szárny felújítása, az if­júsági ház beindítása után hol folytassuk, mire költsük ezt az összeget? Először a ke­leti szárny rekonstrukciójá­ra gondoltunk, de úgy tű­nik, hogy a főépület tetőszer­kezetének kritikussá vált ál­lapota miatt az idén, esetleg jövőre is erre kell minden lehető pénzeszközt felhasz­nálnunk . . . — Kap-e lényeges támo­gatást a boconádi Szeleczky- kastély, mert helyi erőből nem tudják teljesen felújí­tani, hasznosítani? — kér­dezte Kiss Tamás. Válaszol: Zámbori Ferenc: — A VI. ötéves terv ele­jén a központi elképzelések­nek és feltételeknek megfe­lelően összeállítottuk azt a kastélyprogramot, amely a pénzügyi lehetőségektől füg­gően Heves megyében is meghatározta a kastélyok végleges funkcióját és azok felújítását, rekonstrukcióját A programnak megfelelően a boconádi Szeleczky-kastély mellékszárnyában kialakí­tásra került egy négytan­termes iskola, amely 1986 szeptemberétől üzemel. Be­fejeződött a kastély tetőfe­dése is. A költségek fedeze­tét az Országos Műemléki Felügyelőség, a Heves me­gyei és a községi tanács biz­tosította. Elkészült továbbá az egész kastély kiviteli ter­ve. A felújítási programnak a befejezése az elkövetkezen­dő években várható, az anya­gi erőforrások függvényében — Egerben a Vitkovics- ház hamarosan összedől. Leg­utóbb, pár évvel ezelőtt úgy tervezték, hogy helyreállítá­sa 28 millió forintba kerül. Ma már kevés ez az összeg Mi lesz az épület sorsa? — kérdezte Bognár Bertalan. Válaszol: Farkas Imre. — A Vitkovics-ház szer­kezetmegerősítése, felújítá­sa megkezdődött. Tavaly négymillió forintot fordítot­tunk rá, az idén pedig ötmil­lió forintot terveztünk erre a célra. A belsőépítészeti munkák befejezése 1988-cal várható. Az idén hozzálát­tak az épület alatti pince- rendszer felújításához, meg­erősítéséhez is. Ezt is 1988 végén szeretnénk befejezni Ezzel együtt tervezzük a Ráctemplom melletti támfal helyreállítását, valamint az ezzel szomszédos telek ren­dezését is. — Mi lesz az egri Pana- koszta-ház sorsa? — kérdez­te Király Lajos. Válaszol: dr. Kovács Já­nos, a megyei művelődési osztály vezetője: — A Panakoszta-ház VII, ötéves tervidőszakban terve­zett felújítását 30 millió fo­rintos költségelőirányzattal hagyta jóvá a megyei tanács végrehajtó bizottsága, olyan elképzeléssel, hogy ott való­ban bábszínházát alakítsanak ki. Ehhez tanulmánytervet készítettek tavaly. Abból vi­szont kiderült, hogy ha az említett célra kívánjuk hasz­nosítani, akkor ahhoz 55,6 millió forint szükséges. Ezt követően megvizsgáltuk a költségcsökkentés és az eset­leges szakaszos kivitelezés lehetőségét. Miután nem szü­letett eredmény. így az épü­letet más közművelődési cél­ra kell hasznosítani. Az ed­digiek szerint egy könyvtár kialakítása nem jelenthetne abban különösebb nehézsé­get, hiszen sem építészeti, sem gépészeti munkákat nem igényelne, s ha például a gyermekkönyvtárat és a fo- notékát helyeznénk el itt, akkor a felújítás mintegy 21—22 millió forintba ke­rülne. — Miért haladnak lassan az egri Valide Szultána-für- dő romfeltárási munkálatai? — kérdezte Kristóf Sándor. Válaszol: Farkas Imre. — A romfeltárási munkát 1984 óta folyamatosan vég­zi az Országos Műemléki Felügyelőség. A feltárás ter­mészeténél fogva hosszadal­mas, s a tevékenységet anya­gi és műszaki nehézségek is akadályozzák. Nem áll ren­delkezésére a szükséges pénz­ügyi fedezet. A műszaki problémát az jelenti, hogy a romok a szomszédos Dobó utca 1. szám alatti műem­lék, korábban magántulaj­donban lévő lakóépülete alá nyúlnak. A házat a városi tanács megvásárolta, így le­hetőség nyílik a feltárás és a lakóépület-megerősítés koordinált megoldására Új termék Füzesabonyból Tetszetős küllemű és praktikus lábbelik gyártását kezdik meg ez évben a Füzesabonyi Cipőipari Kisszövetkezetnél. A tervek szerint több fazonban és színben, mintegy 30 ezer pár autóscipöt készítenek majd elsősorban exportra (Fotó: Tóth Gizella)

Next

/
Thumbnails
Contents