Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-10 / 34. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. február 10., kedd 3 AZ ÁLLAMPOLGÁR ÉS A HIVATALOK (X/2.) Mely hivatalok minősülnek hatóságnak? LAPUNK NAPIRENDJÉN A műemlékvédelem Megyénk szerencsére nem szűkölködik jellegzetes, szebbnél-szebb műemlékekben. Ezek léte viszont nemcsak örömet, hanem sok-sok gondot is jelent, hiszen fenntartásuk, felújításuk, állaguk védelme nagyon sok törődést igényel. Mindezekhez pedig pénz kell. Lapunk — olvasóink kérdéseinek segítségével — arra keresett választ, hogy jelenleg mi a helyzet ezen a területen, s mi várható az elkövetkezendőben. Tájékoztató és figyelmeztető feliratokon sokszor szerepel hivatkozás a HATÓSÁGRA, amely megtiltotta például a szemét lerakását, a tűzgyújtást, a sátorozást, a veszélyes helyen való fürdőzést, átjárást. Ebből köny- nyen levonható olyan következtetés, hogy a hatóságok olyan hivatalok, amelyek tilalomfák állításával, a szabályok megszegőinek büntetésével foglalkoznak. Pedig a hatóságok tevékenysége korántsem ebben merül ki. Megtévesztő a7 is, hogy gyakran nem lehet tudni, az az intézmény, vállalat vagy hivatal, amelyikkel kapcsolatba kerülünk, hatóság-e yagy csak hatóságként viselkedik. Hogyan lehetne mégis körülhatárolni azoknak a hivataloknak a körét, amelyek valóban hatóságként működnek? A kissé lexi'konízű megfogalmazás szerint a hatóság olyan állami szerv, amely a hatáskörébe utalt ügyekben minden természetes és jogi személyre és egyéb szervekre — beleértve a területén tartózkodó külföldieket is — kötelező, a hatóság rendelkezésére álló törvényes eszközökkel biztosítható jogokat, és kikényszeríthető kötelezettségeket állapíthat meg. A hatóságok a közhatalom gyakorlóiként, a jogszabályok keretei közcltt végzik jog- alkalmazó tevékenységüket. Ez azt jelenti, hogy kizárólag olyan intézkedéseket, döntéseket (hozhatnak, amelyekre a törvények és rendeletek számukra felhatalmazást adnak. A hatóságok fellépései több csoportba sorolhatók. A hatósági jogalkalmazással először akkor 'találkozhatunk, amikor az állampolgárok vagy jogi személyek a rendelkezésben előírt konkrét magatartást, kötelező cselekvést, vagy az attól való tartózkodást megszabó előírást nem veszik figyelembe, és az államigazgatási szerveknek kell gondoskodniuk a megsértett jogrend helyreállításáról. Például a köztisztasági, közegészségügyi, tűz. és közlekedésrendészeti szabályok megsértése esetén. Máskor a jogokat és kötelezettségeket személyre szólóan kell meghatározni. A hatósági jog- alkalmazás harmadik típusát az anyagi és szellemi javak elosztása képezi. A7 állami tulajdonú lakásokat például hatósági eljárásban utálják ki. Az államigazgatási jog- alkalmazás sok esetben jogvédelmi jellegű. Olyan szankciókat, jogkövetkezményeket alkalmaznak, melyeknek célja a jogszabály vagy a hatóság korábbi határozata végre, hajtásának kikényszerítése. Végül a hatóságok kivételesen jogvitákat is eldönthet- nek, így birtokvita, vagy a gyermek láthatásával kapcsolatos nézeteltérések esetében. Az állampolgárok leggyakrabban a tanácsi hatóságokkal kerülnek kapcsolatba. A tanácsok szakigazgatási szervei (más elnevezéssel: osztályai) sok egyéb feladatuk mellett hatósági jogköröket is ellátnak. Ebbéli minőségüket fejezi ki az ügy tárgyának a „hatóság" kifejezéssel történő összekapcsolása ((lakásügyi, gyámügyi, szabálysértési, ipar-, ár-, adóhatóság). Hatóságok a föld- és az illetékhivatalok, amelyekkel az állampolgár ingatlan- szerzés alkalmával! kerül kapcsolatba. A közrend és közbiztonság védelme mellett vannak hatósági feladatai a rendőrségnek is. A tűzoltóságok egyben tűzrendészed hatósági teendőket is ellátnak. Folytathatnánk a sort a környezet- és természet- védelmi felügyelőségekkel, az állategészségügyi és növény, védelmi állomásokkal, a vízügyi igazgatóságokkal, a vám- és pénzügyőrséggel, a mérésügyi kirendeltségekkel, a Köjál szerveivel, melyek valamennyien rendelkeznek a hatóságok meghatározó ismérveivel: törvényes eszközökkel biztosítható jogokat és kikényszeríthető kötelezettségeket állapíthatnak meg. Nincs ilyen lehetőségük, tehát nem hatóságok viszont a közmű. és szolgáltató vállalatok, az ingatlankezelő szervezetek, a közlekedési vállalatok, az Országos Takarékpénztár. A hatósági feladat önmagában nem minősít. A maga helyén egyformán szüksége van a társadalomnak minden hasznos munkára. A különbség abból adódik, hogy a hatóságok hatalmi eszközökkel alakítják az emberek sorsát, a társadalom és gazdaság folyamatait. Márpedig tiltani, magatartási szabályokat és kötelezettségeket előírni, jogokat adni vagy megvonni és büntetni csak hatványozott felelősség birtokában lehet. Dr. Bálint Tibor Következik: Az állampolgári jogviták iforrásai — Felháborító az a felelőtlen pénzpocsékolás, amely az egri Tábornok-háznál tapasztalható. Felújítása enyhén szólva nem sikerült, lábazatot utólag próbáltak készíteni, külső vakolása ki- pattogzott. Ki volt a kivitelező? Ki vette át minőségileg, mennyibe került a „felújítás?” Ki fizette, felelősségre vontak-e valakit? — kérdezte Kormos Bertalan Egerből. Aki válaszol: dr. Göczö Gézáké, az egri városi tanács művelődési osztályvezetője: — A Tábornok-ház felújítása alapvetően jól sikerült, belül szép, esztétikus, kívül még nincs befejezve. A lábazat befejezésére a tereprendezési, szigetelési problémák miatt csak február végével kerülhet sor, ha az időjárás ezt kedvezőtlenül nem befolyásolja. (Még nincs kifizetve.) A külső homlokzat újrafestését a kivitelezők — kisiparosok — garanciális munkaként a lábazat elkészülte után fogják elvégezni. Az épületet minőségileg az akkori városi műszaki ellenőr vette át, a hiánypótlási munkák feltüntetésével. A műemlék épület felújítása a városi tanácsnak közel 13 millió forintba került. Az összeg felhasználásánál visszaélés nem történt. — Miért nem tartják jobban kézben az egri vár helyreállítását a felelős vezetők, miért nem hatékonyabb az anyagiak felhasználása, miért haladnak lassan a munkálatok? — kérdezte Tóth Sándor Egerből, a Sáncköz utcából. Válaszol: dr. Molnár Mik- lósné, a megyei tanács tervosztályának vezetője: — Az egri vár életveszélyelhárítási és állagmegóvási munkái 1976-ban a Dobóbástya omlását követően indultak meg. A munkálatok valóban lassan haladtak. A Heves Megyei Tanács vezetésének kezdeményezésére viszont 1983-tól felgyorsultak. Ennek köszönhetően elkészült a Dobó-bástya, a Déli vizesfolyosó, s megerősítették a Török bástya falainak alapját. Jelenleg az erősen tönkrement fal támfalszerkezetének javítása folyik, valamint a Körbástya építése, s a káros vizek elleni védekezés. A munkálatok felgyorsulása azonban nem jelentheti a kivitelezés közben talált régészeti leletek, történelmi értékek elpusztítását. Ilyenkor az egyébként sem szokványos körülmények között végzett építőtevékenységet csak a régészeti feltárás, a kutatás befejezése után lehet folytatni. A külső szemlélőben ezért keltheti a munkavégzés lassúságának látszatát például az északi várfalon folyó tevékenység. — A kisnánai vár helyre- állítása során a kiállítás vitrinjeiből mindent bevittek Egerbe. A turisták csóválják a fejüket az üres vitrinek láttán. Ezek után csodálkozhatunk-e, ha Kisnána iránt csökkent az érdeklődés? — kérdezi ugyancsak Tóth Sándor. Válaszol, dr. Petercsák Tivadar, megyei múzeumigaz- gató-helyettes: — Az észrevételt jogosnak tartom. Valóban a Heves Megyei Múzeumi Szervezet egyik — évek óta húzódó — gondjára mutat rá. Az Aba nemzetségből származó, kom- poltiak által épített középkori vár nagy kiterjedésű falai és a kapu-, illetve lakótorony az 1960-as években végzett műemléki helyreállítás óta sokat károsodtak. Néhány éve a belső toronyban olyan beázásokat észleltünk, amelyek az ott kiállított — a vár történetére és életére vonatkozó — műtárgyak állagát veszélyeztették. Ezért kénytelenek voltunk azokat Egerbe szállítani. A szigetelési munkákat és a falak helyreállítását évek óta tervezzük, de a Heves Megyei Múzeumi Szervezet felújításokra fordítható kerete ezt eddig nem tette lehetővé. Elsősorban az életveszélyes helyzetek elhárítását tűzhetjük célul, így ebben az évben a kisnánai várban vezető fahíd rekonstrukcióját végezzük el. Tudjuk, hogy a kisnánai kiállítóhelyet évente tízezernyi látogató keresi fel, de talán a várbeli séta, a torony tetejéről a látogató elé táruló panoráma és a vár szomszédságában lévő tájház látnivalói kárpótolják őket a toronybeli kiállítás hiánya miatt. A torony helyreállítását csak a szükséges anyagiak biztosítása után tervezhetjük. — Miért nem szerveznek műemlékvédelmi nyári táborokat Egerben? Az ifjak bekapcsolódhatnának a res- taurációs munkálatokba, mint például az emléktáblák letisztításába, a síremlékek gondozásába, a vasrácsok le- festésébe, a környezet szépítésébe és más hasonló feladatokba. Délutánonként pedig találkozhatnának honismereti szakkörvezetőkkel, vetélkedhetnének, művelődhetnének, szórakozhatnának — javasolta Abkarovics Endre. Válaszol: Farkas Imre, az egri városi tanács műszaki osztályvezetője: — A műemlékvédelmi nyári táborok szervezésére városunkban jelenleg nincsenek meg a feltételek. Megszervezésük nincs arányban az elérhető anyagi haszonnal. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az ilyen jellegű táborok működtetése elsősorban nem az anyagi haszon érdekében történik. Elismerve az ifjúság nevelésében lévő jelentőségét, a szükséges pénzt ma nem tudjuk előteremteni. A felvetett gondolatot nagyon hasznosnak tartjuk és az elkövetkező évek során vizsgáljuk a megvalósítás lehetőségeit. — Megoldódnak-e a műemlékvédelmi nyári egyetemmel kapcsolatos szervezési, elhelyezési gondok? — kérdezte Kelemen Sándor Egerből. Válaszol: Zámbori Ferenc, a megyei tanács építési és vízügyi osztályának vezetője: — Az Országos Műemléki Felügyelőség, a Heves Megyei Tanács és Eger Város Tanácsa megállapodott abban, hogy a műemlékvédelmi nyári egyetem 1987-től a megyei tanács noszvaji továbbképző intézetében kerül megrendezésre. Az intézetben kultúrált körülményeket biztosítunk a hallgatóknak. Sok külföldi és belföldi vendég kívánsága teljesül azzal, hogy a tanfolyam utolsó két napja budapesti programmal zárul. — A gyöngyösi Zsinagóga szörnyű állapotban van. Jelenleg áruraktárnak használják. Miért nem lehet más célra hasznosítani — kérdezte Gyulai Géza Gyöngyösről. Válaszol: Szabó Béla, a Gyöngyösi Városi Tanács osztályvezetője: — A volt zsidótemplom nem műemlék, nem is védett épület. Arról már tárgyaltunk, hogy jó volna esetleg ebbe a kategóriába átminősíteni, de ehhez előbb teljesen föl kellene újítani. Mindennek az előfeltétele, hogy eldöntsük, mire lehetne hasznosítani. A tanács vezető szervei az utóbbi időben fokozott figyelmet fordítanak erre a kérdésre. Korábban is sok ötlet hangzott el a lakosság részéről ezzel kapcsolatban. Igaz, azok közül, nem sokat tudunk a realitás talaján megvalósítani. Ezért arra gondoltunk, hogy kereskedelmi célra kellene felhasználni. Még semmit nem döntöttünk, mert arra várunk, hogy valamelyik vállalat ajánlattal forduljon hozzánk. Csak ennek birtokában lépünk. Hogy ez mikor lesz, az a jövő titka. — Mikorra várható a hatvani Grassalkovich-kastély teljes felújítása? — kérdezték többen is, s ez foglalkoztatta Kósáné dr. Kovács Magdát, a SZOT titkárát is, aki a minap érdeklődött erről, hatvani látogatása során, a helyi pártbizottságon. Válaszol: Szokodi Ferenc, a pártbizottság első titkára: — Mind a vezető szervek, mind a lakosság várja, igényli a mielőbbi teljes rekonstrukciót. Sőt. tesz is érte! Erre utal például a téglajegy- akció, vagy sok társadalmi munka felajánlása. De tudomásul kell vennünk, hogy a mai helyzetben olyan összeget több különböző forrásból sem tudunk előteremteni, amelyből fel lehetne gyorsítani a helyreállítás ütemét. Évi 10—12 millió forint az, ami optimálisan rendelkezésünkre áll a munkálatok folytatásához. Most azonban nem is ez a legfőbb gondunk, hanem az, hogy a nyugati szárny felújítása, az ifjúsági ház beindítása után hol folytassuk, mire költsük ezt az összeget? Először a keleti szárny rekonstrukciójára gondoltunk, de úgy tűnik, hogy a főépület tetőszerkezetének kritikussá vált állapota miatt az idén, esetleg jövőre is erre kell minden lehető pénzeszközt felhasználnunk . . . — Kap-e lényeges támogatást a boconádi Szeleczky- kastély, mert helyi erőből nem tudják teljesen felújítani, hasznosítani? — kérdezte Kiss Tamás. Válaszol: Zámbori Ferenc: — A VI. ötéves terv elején a központi elképzeléseknek és feltételeknek megfelelően összeállítottuk azt a kastélyprogramot, amely a pénzügyi lehetőségektől függően Heves megyében is meghatározta a kastélyok végleges funkcióját és azok felújítását, rekonstrukcióját A programnak megfelelően a boconádi Szeleczky-kastély mellékszárnyában kialakításra került egy négytantermes iskola, amely 1986 szeptemberétől üzemel. Befejeződött a kastély tetőfedése is. A költségek fedezetét az Országos Műemléki Felügyelőség, a Heves megyei és a községi tanács biztosította. Elkészült továbbá az egész kastély kiviteli terve. A felújítási programnak a befejezése az elkövetkezendő években várható, az anyagi erőforrások függvényében — Egerben a Vitkovics- ház hamarosan összedől. Legutóbb, pár évvel ezelőtt úgy tervezték, hogy helyreállítása 28 millió forintba kerül. Ma már kevés ez az összeg Mi lesz az épület sorsa? — kérdezte Bognár Bertalan. Válaszol: Farkas Imre. — A Vitkovics-ház szerkezetmegerősítése, felújítása megkezdődött. Tavaly négymillió forintot fordítottunk rá, az idén pedig ötmillió forintot terveztünk erre a célra. A belsőépítészeti munkák befejezése 1988-cal várható. Az idén hozzáláttak az épület alatti pince- rendszer felújításához, megerősítéséhez is. Ezt is 1988 végén szeretnénk befejezni Ezzel együtt tervezzük a Ráctemplom melletti támfal helyreállítását, valamint az ezzel szomszédos telek rendezését is. — Mi lesz az egri Pana- koszta-ház sorsa? — kérdezte Király Lajos. Válaszol: dr. Kovács János, a megyei művelődési osztály vezetője: — A Panakoszta-ház VII, ötéves tervidőszakban tervezett felújítását 30 millió forintos költségelőirányzattal hagyta jóvá a megyei tanács végrehajtó bizottsága, olyan elképzeléssel, hogy ott valóban bábszínházát alakítsanak ki. Ehhez tanulmánytervet készítettek tavaly. Abból viszont kiderült, hogy ha az említett célra kívánjuk hasznosítani, akkor ahhoz 55,6 millió forint szükséges. Ezt követően megvizsgáltuk a költségcsökkentés és az esetleges szakaszos kivitelezés lehetőségét. Miután nem született eredmény. így az épületet más közművelődési célra kell hasznosítani. Az eddigiek szerint egy könyvtár kialakítása nem jelenthetne abban különösebb nehézséget, hiszen sem építészeti, sem gépészeti munkákat nem igényelne, s ha például a gyermekkönyvtárat és a fo- notékát helyeznénk el itt, akkor a felújítás mintegy 21—22 millió forintba kerülne. — Miért haladnak lassan az egri Valide Szultána-für- dő romfeltárási munkálatai? — kérdezte Kristóf Sándor. Válaszol: Farkas Imre. — A romfeltárási munkát 1984 óta folyamatosan végzi az Országos Műemléki Felügyelőség. A feltárás természeténél fogva hosszadalmas, s a tevékenységet anyagi és műszaki nehézségek is akadályozzák. Nem áll rendelkezésére a szükséges pénzügyi fedezet. A műszaki problémát az jelenti, hogy a romok a szomszédos Dobó utca 1. szám alatti műemlék, korábban magántulajdonban lévő lakóépülete alá nyúlnak. A házat a városi tanács megvásárolta, így lehetőség nyílik a feltárás és a lakóépület-megerősítés koordinált megoldására Új termék Füzesabonyból Tetszetős küllemű és praktikus lábbelik gyártását kezdik meg ez évben a Füzesabonyi Cipőipari Kisszövetkezetnél. A tervek szerint több fazonban és színben, mintegy 30 ezer pár autóscipöt készítenek majd elsősorban exportra (Fotó: Tóth Gizella)
