Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-10 / 34. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 34. szám ÁRA: 1987. február 10., kedd 1.80 FORINT AMIT KORUNK KÖVETEL - „FEHÉR FOLT” A TSZ-EKBEN - BÉRMUNKÁBAN A LEGOLCSÓBB Vállalatok és a számítástechnika Az Andornaktályai Egervölgye Termelőszövetkezetben is számítógép segíti a termelés irányítását — Az utolsó perc A megyeszékhely egyik óvodájában azzal fogadták a szülőket egy reggel, hogy az épületről, ahol a gyerekek eddig tartózkodtak, kiderült: életveszélyessé vált. A gerendák, s az egész tartószerkezet labilis. Keresik a megoldást, mindaddig a kicsinyeknek az intézmény másik helyiségében kell zsúfolódniuk. Az érintetteket az első megdöbbenés után a helyzet mozgósította, s minden bizonnyal hamarosan megszületik a megoldás is, még ha annak kényelmetlenségeit pedagógusok és gyerekek egyaránt szenvedni fogják. Az eset elgondolkoztató, és nem egyedülálló. A példák sorát még lehetne szaporítani, amikor az utolsó percben eszméltek rá a helyzet változtat- hatatlanságára. Jó néhány gyárunk kollektívája például azért kínlódik, mert a rég időszerű beruházásra évek óta nem volt elegendő pénz, gépeik, s egész technológiájuk túlhaladott, munkakörülményeik javulására is alig van kilátás. S hogy mindezekért ki a felelős? Egyáltalán megtalálható-e az a személy, intézmény vagy szervezet, aki mulasztott? Ismerjük ugye, az ilyenkor szokásos egymásra mutogatást. Az érintett intézmény, vállalat felelős vezetője azzal érvel: én jeleztem a helyzetet a felsőbb szerveknek. A felettesek azt mondhatják: igen-igen, tudtunk róla, de még húsz ilyen esetünk van, rangsorolnunk kellett. Az egy lépcsővel feljebb lévő irányítókhoz talán a jelzés már el sem jutott, ha igen, akkor is jogosan érvelhetnek: ennyi pénzből, csak ennyi jutott. A saját igazát mindenki megvédheti, közben pedig egykor még megmenthető műemlék épületek dőlnek romba, egykor még átszervezhető cégek válnak veszteségessé. Mert csak az utolsó percben ébredtünk fel. Amikor már minden késő. Amikor már javítani nem érdemes, csak újrakezdeni. Tízszer annyi költséggel, több évnyi várakozással. S nemcsak gazdasági életünkben van ez így. Egészségünkkel, saját szervezetünkkel is sokszor ilyen rablógazdálkodást folytatunk. S amikor rádöbbenünk, már az utolsó percben, gyakran hiába minden jó szándék, minden segítség. A napjainkban zajló nép- gazdasági reformfolyamatok, nemcsak közös áldozatvállalást, vezetők és beosztottak együttgondolkodását követelik meg, de gyökeres szemléletváltást is környezetünk, életlehető- geink, életterünk megítélé- . sében. S e szemléletnek egyik eleme kell legyen, a körültekintő és felelősség- teljes előrelátás. Akár egy épületről, akár munkáról, akár személyes dolgainkról van szó, ne várjuk meg az utolsó percet. Döntsünk és intézkedjünk — még időben! Jámbor Ildikó Korunk gazdaságának lendítőkereke a műszaki fejlődés. Mindezt kormányprogram is segíti hazánkban. A kérdés súlyát jelzi az is, hogy a téma szerepelt pártunk legutóbbi kongresszusán, de a fejlődés igénye megfogalmazódott az MSZMP KB decemberi állásfoglalásában is. Ezúttal annak néztünk utána, hogy megyénk vállalatai, szövetkezetei, termelőegységei használják-e a számítógépet, a számítástechnikát? Az Andornaktályai Egervölgye Termelőszövetkezetben — mint azt Bajzát László elnök elmondta —, három évvel ezelőtt vásároltak egy Sharp 3514-es típusú számítógépet. Azt a célt állították akkor maguk elé, hogy a termelési elképzeléseket ennek segítségével dolgozzák ki. Több lépcsőben hasznosították a gép tudását. Először a műtrágyázás optimális mértékét, aztán a bérszámfejtést valósították meg vele. Most készül az anyaggazdálkodási program is. Terveik között szerepel a számítástechnika alkalmazásának fejlesztése. Szeretnék a könyvelést is „gépre vinni”. Mindezeken túl pedig számos úgynevezett kis- program segíti a mindennapos teendőket a szövetkezetben. Ilyen például a betakarítási hozamokról, vagy éppen a takarmányozási munkákról számítógéppel való „konzultálás”. Az elnök elmondása szerint a berendezés megkönnyíti a döntéseket, ugyanis bármikor naprakész információt kaphatnak a helyzetről, a költségek alakulásáról, s minden egyéb másról. Az ÉMÁSZ egri üzemigazgatója, Szabó István arról tájékoztatott, hogy másfél éve használják az áramszolgáltatás nyilvántartására a számítógépet. Egyelőre csak feldolgozást biztosít a vezetékes összeköttetésben lévő miskolci központtal. Ezzel is elérték azt az eredményt, hogy a rengeteg iratot nem kell utaztatni. így gyorsabb, pontosabb információkkal dolgozhatnak. Egy-két hónapon belül viszont már az ügyfelekről is mindent ismernek majd. A belső adat- feldolgozás azt, is megmondja, hogy melyik fogyasztó nem fizette be időre az esedékes tartozását. Ezen túlmenően is használják a számítógépet. Műszaki rendszerüket ennek segítségével működtetik. Február elején rakták le ennek első pilléreit. Ez pedig azt jelenti, hogy ha például, a fogyasztó vilkamoskályhát szeretne üzembe helyezni, s ehhez kér tanácsot, segítséget egy percen belül megmondhatják lehetséges-e, bírja-e a rendszer. Eddig ez többhetes, hosszadalmas méricskélés eredménye után volt csak közölhető. E két előre mutató, új példa után kíváncsiak voltunk a megye legnagyobb számítástechnikával foglalkozó vállalatának a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat igazgatójának véleményére is. Mint Dénes György elmondta leggyakoribb ügyfeleik közé a két biztosító tartozik. Az Állami után megalakult Hungáriának is sokat dolgoznak. Hasonlóan gyakori partnernek számít a Finomszer elv ény- gyár. A számítástechnika hasznosításának „fehér foltjai" viszont a SZÜV igazgatója véleménye szerint a termelőszövetkezetek, mivel jelenleg egyetlen mezőgazda- sági ügyfelük sincs. Igaz, tudomásuk van arról is, hogy a Teszöv mostanság tett lépéseket, kezdeményezéseket a korszerű technika mind szélesebb körű alkalmazására. Az igazgató elmondta, hogy ügyviteli, számviteli rendszereket bármikor rendelkezésre bocsáthatnak megrendelőiknek, de a konkrét feladatok megoldására is szívesen vállalkoznak. Annál is inkább, mivel a nagy teljesítményű számítógépük csupán két műszakban 70— 75 százalékban kihasznált. Szabad tehát a teljes harmadik műszak kapacitása, s igazán akkor örülnének, ha igénybe vennék a technika kínálta lehetőségeket. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a bérmunka olcsóbb, mintha a vállalatok saját beruházásban fejlesztenének. A SZÜV-ben ugyanis ehhez minden rendelkezésre áll. Biztosított mind a technika, mind a szakemberek. Ha több jó példát akartunk volna, akkor bizonyára más megyénkben gazdálkodó cég is szereplője lenne összeállításunknak, mint a termelőszövetkezetek között egyik, úttörő szerepre vállalkozó andornakiak. Csakhogy amint azt a SZÜV-ben elmondták még mindig elég kevesen barátkoztak meg az új technikával. Pedig korunk fejlődése, mindennapi feladataink sokasága, azok hatékony megvalósítása ezt kívánná meg. Kis Szabó Ervin Az CMASZ egri üzemigazgatóságán Tóthné Szerencsi Tünde a kihelyezett kezelő- egység segítségével tartja a kapcsolatot az CMÁSZ miskolci központjának nagy számítógépével (Fotó: Kőhidi Imre és Perl Márton) Havasi Ferenc a Szovjetunióba utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn a Szovjetunióba utazott, hogy részt vegyen a KGST-tagországok testvérpártjai központi bizottságai mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozásán. Kíséretében van Kovács Imre, a KB osztályvezető-helyettese és Dobóczky István mezőgazda, sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Búcsúztatásukra a Femihegyi repülőtéren megjelent Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Sajtótájékoztató a kereskedelmi ellenőrzésekről A kereskedelmi ellenőrzések tavalyi tapasztalatairól, s idei terveiről sajtótájékoztatót tartottak hétfőn a Belkereskedelmi Minisztériumban. Giltner László, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője elmondotta, hogy a kereskedelmi felügyelőségek ellenőrei tavaly 26 ezer áruházban, üzletben, Tüzép-telepen, és raktárban, valamint 600 vállalati, szövetkezeti központban vizsgálták a forgalomban lévő áruk minőségét, s az árusítás körülményeit. Az ellenőrzések során megállapították, hogy változatlanul jó az élelmiszer-kínálat. A kistelepüléseken a boltfelújítások, rekonstrukciók eredményeként javult az ellátás, jobbak lettek a technikai feltételek. így az áru minőségének megóvása is biztonságosabbá vált. Változatlanul gond viszont a tőkehúsok és egyéb húskészítmények minőségének ingadozása, am) részben az ipar technológiai hiányosságaira, részben pedig a minőségi átvétel lazaságára vezethető vissza. A vendéglátásban nem sokat változtak a problémák az előző évekhez képest: a vizsgált éttermek, vendéglők, presszók kétharmada nem felelt meg az osztályba- sorolási követelményeknek, mindössze a felújított vendéglátóhelyeknél tapasztalható némi javulás az ételek minőségében és a szolgáltatások színvonalában. Az építőanyag-kereskedelemben csökkent a választékhiány, viszont a termékek minősége nem javult a kívánt mértékben. A bútorszakmában is lényegesen kisebb a hiány, ám az elmúlt évben az ellenőrzött bútorok 40 százaléka nem felelt meg a minőségi előírásoknak. Emiatt hétmillió forint értékű árut kellett olcsóbban'forgalomba hozni. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a Belkereskedelmi Minisztérium az építőanyag- és bútorforgalmazó vállalatoknál kezdeményezte a minőségi átvételi rendszer felülvizsgálatát. illetve megváltoztatását. Az elmúlt esztendőben tapasztalt hiányosságok miatt a kereskedelmi felügyelőségek 8971 esetben jártak el a kereskedőkkel szemben, s összesen 18,4 millió forint összegű pénzbírságot róttak ki. Emellett azoknál a vállalatoknál, áhol jogtalan haszonra tettek szert, mintegy hétmillió forint többletbevételt vonattak el. Tovább szigorították a kereskedelmi vezetők felelősségre vonását, s ezért több a szabálysértési eljárás. Az OKF ebben az esztendőben tovább kívánja növelni azoknak az ellenőrzéseknek a számát, amelyeknél a korábban tapasztalt hiányosságok felülvizsgálatára térnek vissza. Emellett az idén is ellenőrzik a kistelepülések ellátását, a szeszforgalmazás korlátozásáról szóló jogszabály előírásainak megtartását, s folyamatosan végzik azoknak a termékeknek a minőség- vizsgálatát, amelyekre az utóbbi időben különösen sok volt a panasz. A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet vizsgálatának eredményei a forgalomban levő, illetve az új gyártmányok minőségi ellenőrzésénél az esetek többségében megegyeznek a kereskedelmi felügyelőségek tapasztalataival. Tavaly mintegy 115 ezer termékről adtak szakvéleményt, s közülük több mint tízezer volt a hazai, illetve import új gyártmány. A kereskedelemben vásárolható áruk minőségét Budapesten 1191, vidéken 600 üzletben és nagykereskedelmi raktárban, Tüzép-ltelepen, kiskereskedőnél és vendéglátóhelyen ellenőrizték. A tapasztalatok alapján úgy értékelik. hogy az élelmiszerek nagy része változatlanul megfelel az előírásoknak, ám továbbra is jellemző a minőség ingadozása a hús- készítményeknél, a tejtermékeknél és a kenyérnél. A húskészítmények közül a legjobb minőségűek a csabai kolbász- és a szalámi - félék, valamint a füstölt termékek. A felvágottak minősége már változó. A vizsgált tőkehúsok jelentős hányada, mintegy 40 százaléka, nem felelt meg a szabványok előírta követelményeknek. Ez részben a termelők hibája, akik rosszul végzik a bontást, másrészt a kereskedelmi dolgozóké, akik nem minőség szerint veszik át az árut. Kedvező változás, hogy a különféle pékáruk minősége összességében javult, s a korábbiaknál lényegesen kevesebb a súlyhiányos kenyér és péksütemény. A ruházati termékek vizsgálatánál a KERMI szakemberei megállapították: e termékek minőségében jelentős változás nem történt. Az elmúlt évben több olyan divatárut kellett kivonatni a forgalomból, amelyet a magánkereskedők jogosulatlanul hoztak forgalomba külföldi márkajelzéssel. A tapasztalt hiányosságok miatt a KERMI tavaly 2472 alkalommal tiltotta meg, vagy kötötte feltételekhez a kifogásolt termékek árusításét. Felelősségre vonást 202 esetben kezdeményezett. Országos úttörővezetői tanácskozás Országos úttörővezetői tanácskozás kezdődött hétfőn a fővárosban, az MSZMP XIII. kerületi bizottságának székházában. A Magyar Úttörők Szövetsége országos elnökségének rendezvényén az úttörőelnökségek vezetői, az. úttörőházak igazgatói és a tanácsi szervek, illetve a KISZ-szervezetek képviselői előtt Varga László, a MÜSZ főtitkára az úttörővezetők IX. országos konferenciáján kijelölt feladatokról, Varga Sabján László, az Állami Ifjúsági és Spaijthivatall elnökhelyettese az ifjúságpolitika új tennivalóiról, Králikné Cser Erzsébet, a KISZ Központi Bizottságának titkára pedig a KISZ és a tizenéves korosztály kapcsolatáról tartott előadást. A tanácskozás a megyei úttörőelnökségek képviselőinek részvételével ma folytatódik.
