Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-09 / 33. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 33. szám ÁRA: 1987. február 9„ hétfő 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A tudás folyamatos bővítéséért A TIT megyei küldöttgyűlése Egerben Itt és most Sokadmagammal ülünk az előadóteremben. Először mindenki figyelmes, sokan gyűltek össze, hogy a témát megismerjék Ugyanis a cím szerint arról lesz szó. amely itt mindenkit személy szerint nemcsak érdekelhet, de érinthet is. Mindarról, ami a Központi Bizottság 1986 novemberi határozata nyomán erre a közösségre tartozik. Az előadó azt vállalta, hogy „testre szabottan” fogalmazza meg a célkitűzéseket. A figyelem azonban hamar ellankad. Az elemzés ugyan magas színvonalú, de megragad az általánosságoknál. A kül- és belpiac sajátosságait veszi nagyító alá, beszámol a cserearányromlásról. a magyar gazdaság rugalmatlanságáról. Olyan fogalmakkal dobálódzik, amelyek ugyan fontosak, de nem egészen tükrözik az itteni helyzetet. Először még mindenki bízik abban, hogy hamarosan jön a fordulat: ez és ez ■vonatkozik a nagy egészre, de ebben a mi tennivalóink a következők: ... Ám ez a váltás egyre késik, végül el is marad. Tanúi lehettünk egy magas színvonalú — ám gyanúnk szerint összeollózott — közgazdasági értekezésnek, de nem tudtuk meg. hogy ez a kollektíva mit és mennyiben tehet az általánosan elfogadott és tetszetős programért. Fel sem lehet ma mérni, hogy az ilyen és ehhez hasonló túlzott általánosítások mennyit ártanak együtt és külön-külön. Ha a dolgozók sincsenek tisztában saját helyzetükkel, s tennivalóikkal, bizony nagyon csodálkozni fognak, hogy ha. valamilyen válságos időszakban kiderül, hogy teljesen másként értékelték saját munkájukat. Előfordulhat, hogy minden igyekezetük ellenére veszteséges lesz a vállalat, s bizony számukra nem marad más, minthogy máshol keressék meg kenyerüket. De nem is biztos, hogy idáig jut a cég. lehet, hogy „csak" belső átszervezésekre, megszorításokra lesz szükség. Akkor is feszültség keletkezik, ha nem ismerik a hátteret, nem tudják __ a gazdasági feszültségek keletkezésének okát. termékeik hibáiról vagy az előállítás pazarlásairól sincs tudomásuk. összességében egyre nagyobb szükségünk van a nyílt szóra. De nemcsak nagy általánosságban, a magyar gazdaság nehézségeiről szólva, hanem egyes munkahelyeken is, mert sajnos, fennáll a veszélye annak, hogy az igazmondás látszatával takaróznak ilyenkor, mikor számot kell adni a körülményekről. Itt és most kell mindent pontosan megfogalmazni ahhoz, hogy mindenki tisztában legyen a helyzetével, mert könnyen kialakulhat egyfajta csodavárás, másra mutogatás, ha erről elfeledkezünk. Kinek-kinek feladatai vannak, és szű- ; kebb környezetünk problé- máival is törődni kell. Gábor László Az előzetesen közreadott jelentésben a Heves Megyei Elnökség és az ellenőrző bizottság öt év munkájáról adott számot. Ez állt a középpontban, s a tisztújítás ezen az összejövetelen. Elsőként Bóta Albert üdvözölte a megjelent több mint 120 küldöttet és vendéget, külön köszöntve dr. Rottler Ferencet, a TIT főtitkárát és Haffnerné dr. Miskolczi Margitot. a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Ezután következett dr. Bodó Sándor megyei elnök szóbeli kiegészítése, amelyben részletesen kitért a tudományos ismeretterjesztés helyzetére, gondjaira. Elemezte a társadalmi hátteret, kiemelte, hogy nehezebb feltételek között tevékenykedett a TIT. Bár emelkedett a lakosság műveltsége, tájékozottsága, de a gazdasági nehézségek, a fejlődés ellentmondásai nem kis erőpróbát jelentettek. Megyénkben 28 TIT-cso- port működik, a „sorok” átrendeződtek az elmúlt öt évben: szűntek is meg, alakultak is közösségek. Az okok elsősorban személyi változásokra vezethetők vissza. Ebből is kitűnik, hogy milyen fontos a vezető jó kiválasztása. Különösen a községekben nehéz mozgósítani az ismeretterjesztő rendezvényekre. Ezért mind nyitottabbá igyekeznek tenni ezeket az alkalmakat. bevonva a tagsághoz nem tartozó érdeklődőket is. A legvonzóbb programok közé tartoztak a pedagógiai, mezőgazdasági, illetve az egészségügyi előadások. A legjobb partnerek pedig az iskolák, a szülői munkaközösségek, a termelőszövetkezetek, illetve az egészségügyi dolgozók voltak. A TIT-csoportok szervesen illeszkednek bele lakó- és munkahelyi környezetük közművelődésébe. Jó a kapcsolatuk a párt- és állami vezetéssel is. összességében megállapítható, hogy általában eleget tettek vállalásaiknak, de még eredményesebbé tehető munkájuk nagyobb gondossággal. A színvonalat, a hatékonyságot és a minőséget kell középpontba állítani az ismeretterjesztésben. Az előadó ezután részletesen elemezte a tevékenységet, kitérve az egyes szakosztályok eredményeire. Leszögezte, hogy törekedni kell az összefogásra mind az egyes tudományterületek képviselői, mind pedig különböző szervezetek között. Nagyobb figyelmet szükséges fordítani az idősebbekre, mivel társadalmunk szerkezete az életkor szempontjából átalakult. Mind körültekintőbben kell tevékenykedni ahhoz, hogy a TIT elérje célját. Fő feladata, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy emelkedjen az általános tudásszint, rugalmasabb, működőképesebb legyen társadalmunk egésze. Ez nagymértékben múlik az ismeretközlő személyiségén, ki kell bújni a „tudós előadó” szerepköréből, természetesebb kapcsolatot kialakítva a hallgatósággal. Régen az iskolában szerzett ismeretekkel az emberek életük végéig elboldogultak. Ma már ez nem elegendő, sokkal gyorsabb a tudomány fejlődése: a tudás folyamatos bővítése nélkülözhetetlen. Ebben mind nagyobb szerepet játszik a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Ezután következett a vita, amely során csaknem húsz hozzászóló mondta el véleményét. Iskolaigazgatók, főiskolai tanárok, tsz-tagok beszéltek tapasztalataikról, mindennapi problémáikról. Felszólalt Haffnerné dr. Miskolczi Margit is. aki hangsúlyozta, hogy a TIT képes önálló és felelősségteljes munkára. Tagjai sok területen példát mutatnak, a „lámpás” szerepét töltik be. Feladataik nőnek, egyre nagyobb jelentőségű a korszerű ismeretátadás. A vitát dr. Bodó Sándor összegezte, kiemelve egy-két megszívlelendő javaslatot. Ezt követően Danes Lajos, a jelölőbizottság elnöke tett javaslatot a következő öt év elnökségének tagjaira, a szakosztályok vezetőire, az országos választmányok delegátusaira, illetve a TIT IX. országos küldöttgyűlésének Heves megyei résztvevőire. Az ezután megválasztott megyei elnökség első ülésén elfogadta az intézőbizottságra tett. javaslatokat. A TIT megyei szervezetének elnöke ismét dr. Bodó Sándor lett, alelnöke dr. Nagy József és dr. Sándor Gábor. A TIT megyei titkára dr. Tóth Vilmosné. Ezenkívül az intézőbizottság tagjai: Bóta Albert, dr. Gáspárdy József, Irlanda Dezső, Kovács András és dr. Poz- der Péter. Végezetül az elmúlt öt év során legeredményesebben dolgozóknak emlékplaketteket, illetve tárgyjutalmakat nyújtottak át. Marjai József Belgiumba utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese vasárnap hivatalos látogatásra Brüsszelbe utazott. A kormány elnökhelyettese a belga fővárosban megbeszéléseket folytat a belga kormány tagjaival, valamint az Európai Gazdasági Közösség Bizottságának Vezetőivel. A Ferihegyi repülőtéren Marjai Józsefet a belga királyság budapesti nagykövete búcsúztatta. Tanácskoztak a közgazdászok Szombaton tartotta Vili. tisztújító közgyűlését a Magyar Közgazdasági Társaság. A mintegy félezer küldött részvételével, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megtartott tanácskozáson jelen volt Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese és Láng István. a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is. A közgyűlést Csikós-Nagy Béla, a társaság elnöke nyitotta meg, majd Garamvöl- gyi Károly főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az elmúlt öt évben végzett munkát értékelő választmányi beszámolóhoz, amelyet írásban megkaptak a küldöttek. Mint mondotta: az elmúlt években bekövetkezett világgazdasági korszakváltás jelentős hatással volt a társaság tevékenységére, a hazai közgazdászok munkásságára. Egyre sürgetőbbé vált az elméleti és az alkalmazott tudományok kapcsolatának erősítése, s a gazdaságpolitika mind több feladat megvalósításához igényli a közgazdaságtudomány aktív közreműködését. A tanácskozás résztvevői ezután két, írásban közreadott tanulmányhoz kapcsolódó előadást hallgattak meg. Elsőként a közgazdaságtudománynak és a közgazdászoknak a gazdasági feladataink megoldásában betöltött szerepét elemző tanulmány társszerzője, Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója mondotta el gondolatait. Hangsúlyozta, hogy a helyes ideológia kialakításához elengedhetetlenül szükséges a valóság feltárása. Társadalmunkban egyes kérdésekkel kapcsolatban még mindig élnek bizonyos téves, elavult beidegződések, amelyek elszigetelése, visszaszorítása a tudomány feladata. A reformtörekvésekről szólva Nyers Rezső kiemelte: magáról a reformról igen sok szó esik mostanában, kevesebbet foglalkozunk viszont a folyamat távlati céljának világos közgazdasági megfogalmazásával. Tisztázni szükséges a reform folyamatában a tervezés és a piac kapcsolatát is. Abban ma már mindenki egyetért, hogy a régi értelemben vett központi tervezés gyakorlata túlhaladott, s a továbbfejlődéshez a piaci korlátok lebontására van szükség. Ám a kérdés nem értelmezhető úgy, mintha a tervezés orientáló szerepét teljes egészében átvállalhatná a piac. Simái Mihály, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatóhelyettese a közgazdászok magyar társadalomban elfoglalt helyzetét elemző tanulmányához fűzött megjegyzéseket. Kiemelte, hogy nemcsak itthon, hanem határainkon túl is megnőtt az érdeklődés a magyar közgazdasági élet, a hazánkban bekövetkezett gazdasági folyamatok iránt. Ezt bizonyítja, hogy szerte a világon számos doktori disszertáció készült a magyar reformról, s a legkülönbözőbb országokban csaknem 300 tanulmány, kiadvány, könyv foglalkozott ezzel a témával. A továbbiakban arról beszélt, hogy az elmúlt három évtized során jelentős értelmiségi réteggé vált a közgazdászok tábora. A vitában elsőként Berecz Frigyes emelkedett szólásra. Elöljáróban az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, majd gazdasági helyzetünket elemezte. Emlékeztetett a KSH nemrégiben közzétett jelentésére, amely a tavalyi tervteljesítés adatait tartalmazta Kiemelte. hogy az elmaradás nemcsak az elmúlt évi gyengébb teljesítmény következménye, hiszen tavaly az előző évek, sőt évtizedek megoldatlan gondjai is fokozottan éreztették hatásukat. — Való igaz azonban, hogy nem viselhetünk el következmények nélkül még egy olyan évet, mint amilyen 1986 volt. Ezért még az idén érzékelhető fordulatot kell elérnünk a gazdálkodásban. Valami gyökeresen újszerű gazdaságpolitikára nincs sem lehetőségünk, sem szükségünk, a fordulatot a gazdaságpolitika, a kormánymunka, a gazdálkodói magatartás és az egyéni cselekvés összhangjának megteremtésétől várhatjuk. A Minisztertanács elnök- helyettese ezután arról szólt, hogy a párt gazdaságpolitikájának céljai között — a gazdasági egyensúly minden összetevőjének javítása, majd egy kedvezőbb egyensúlyi helyzet állandósítása mellet — ismét megjelent a dinamikus fejlődés újraindítása is. Ennek fő eszköze a műszaki-gazdasági értelemben vett szerkezetváltás, amihez szükség volt az átlagosnál gyorsabban fejlesztendő, valamint a visszafejlesztendő szakterületek, tevékenységek kijelölésére. Ez megtörtént. Ugyancsak kiemelkedően fontos feladat a műszaki fejlesztés gyorsítása, a szocialista országokkal folytatott gazdasági kapcsolatok minőségi megváltoztatása. A továbbiakban Berecz Frigyes kül kapcsolatainkról szólva hangsúlyozta: szerencsés körülménynek kell tekintenünk, hogy a szocialista együttműködés mélyreható fejlesztését ma már minden KGST-tagország igényli A miniszterelnök-helyettes beszédét követően többen is hozzászóltak az elhangzottakhoz, s az írásos dokumentumokhoz. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a gazdaságban tapasztalható kedvezőtlen tendenciákat csak akkor lehet megállítani, visszaszorítani, ha következetesen megvalósítjuk azt a megújulási folyamatot, amely 1968-ban kezdődött meg. Általános igényként fogalmazódott meg a közgyűlésen, hogy a társaság minden olyan aktuális gazdasági kérdést, amely hatással lehet a reform folyamatára, széles körű vitára bocsásson, és ennek tapasztalatai alapján tegyen javaslatokat a gazdasági vezetésnek. Mások azt vetették fel, hogy szélesíteni kellene az együttműködést a szocialista országok közgazdászaival, hiszen másutt is megkezdődött a gazdaság korszerűsítése. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy a közgazdászképzésnek követnie kell a gazdasági életben tapasztalható változásokat. A közgyűlés határozott alapszabályának módosításáról, egyebek között arról, hogy ezután a magyar érdekeltségű vegyes vállalatok és a magyarországi székhelyű külföldi vállalatok is tagjai lehetnek a Társaságnak. Ezután kitüntetéseket adtak át; kiemelkedő munkásságuk elismeréseként nyolcán Közgazdasági Díjat, tizenhármán pedig Széchenyi István Emlékérmet kaptak. ■A közgyűlés végezetül megválasztotta a Magyar Közgazdasági Társaság új választmányát, amely sorai közül megválasztotta vezető tisztségviselőit. A társaság elnöke ismét Csikós- Nagy Béla, az új főtitkár Kemenes Ernő. Országos titkárrá Szabó Imrét választották újjá, a tudományos titkár tisztét pedig Tarafás Imre tölti be. A küldöttek egy csoportja Társadalmunkban egyre nagyobb szükség van a tudás fejlesztésére, folyamatos megújítására. Ezért a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szerepe és feladata nő, annál is inkább, mivel mind fontosabbá válnak az ismeretátadás kötetlen formái. A TIT erős versenyben van a közművelődés területén, egyszerre kell biztosítania a gazdaságos működést, a tudatformálást, az értelmiségszervezést — mindig az értékekre figyelve. Elemi feladata, hogy hozzájáruljon a társadalmi változásokra reagálni képes emberek neveléséhez. Ilyen gondolatok jegyében tanácskozott szombaton az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán Egerben a TIT megyei küldöttgyűlése.
