Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-09 / 33. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 33. szám ÁRA: 1987. február 9„ hétfő 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A tudás folyamatos bővítéséért A TIT megyei küldöttgyűlése Egerben Itt és most Sokadmagammal ülünk az előadóteremben. Elő­ször mindenki figyelmes, sokan gyűltek össze, hogy a témát megismerjék Ugyanis a cím szerint ar­ról lesz szó. amely itt mindenkit személy szerint nemcsak érdekelhet, de érinthet is. Mindarról, ami a Központi Bizottság 1986 novemberi határozata nyo­mán erre a közösségre tar­tozik. Az előadó azt vál­lalta, hogy „testre szabot­tan” fogalmazza meg a célkitűzéseket. A figyelem azonban ha­mar ellankad. Az elemzés ugyan magas színvonalú, de megragad az általános­ságoknál. A kül- és bel­piac sajátosságait veszi na­gyító alá, beszámol a cse­rearányromlásról. a ma­gyar gazdaság rugalmat­lanságáról. Olyan fogal­makkal dobálódzik, ame­lyek ugyan fontosak, de nem egészen tükrözik az itteni helyzetet. Először még mindenki bízik abban, hogy hamarosan jön a fordulat: ez és ez ■vonatkozik a nagy egészre, de ebben a mi tennivaló­ink a következők: ... Ám ez a váltás egyre ké­sik, végül el is marad. Ta­núi lehettünk egy magas színvonalú — ám gyanúnk szerint összeollózott — közgazdasági értekezésnek, de nem tudtuk meg. hogy ez a kollektíva mit és mennyiben tehet az álta­lánosan elfogadott és tet­szetős programért. Fel sem lehet ma mér­ni, hogy az ilyen és eh­hez hasonló túlzott álta­lánosítások mennyit árta­nak együtt és külön-külön. Ha a dolgozók sincsenek tisztában saját helyzetük­kel, s tennivalóikkal, bi­zony nagyon csodálkozni fognak, hogy ha. valami­lyen válságos időszakban kiderül, hogy teljesen másként értékelték saját munkájukat. Előfordulhat, hogy minden igyekezetük ellenére veszteséges lesz a vállalat, s bizony számuk­ra nem marad más, mint­hogy máshol keressék meg kenyerüket. De nem is biz­tos, hogy idáig jut a cég. lehet, hogy „csak" belső átszervezésekre, megszo­rításokra lesz szükség. Ak­kor is feszültség keletke­zik, ha nem ismerik a hátteret, nem tudják __ a gazdasági feszültségek ke­letkezésének okát. terméke­ik hibáiról vagy az előál­lítás pazarlásairól sincs tudomásuk. összességében egyre nagyobb szükségünk van a nyílt szóra. De nemcsak nagy általánosságban, a magyar gazdaság nehézsé­geiről szólva, hanem egyes munkahelyeken is, mert sajnos, fennáll a veszélye annak, hogy az igazmondás látszatával takaróznak ilyenkor, mikor számot kell adni a körülményekről. Itt és most kell mindent pontosan megfogalmazni ahhoz, hogy mindenki tisz­tában legyen a helyzetével, mert könnyen kialakulhat egyfajta csodavárás, másra mutogatás, ha erről elfe­ledkezünk. Kinek-kinek feladatai vannak, és szű- ; kebb környezetünk problé- máival is törődni kell. Gábor László Az előzetesen közreadott jelentésben a Heves Megyei Elnökség és az ellenőrző bizottság öt év munkájáról adott számot. Ez állt a kö­zéppontban, s a tisztújítás ezen az összejövetelen. El­sőként Bóta Albert üdvö­zölte a megjelent több mint 120 küldöttet és vendéget, külön köszöntve dr. Rottler Ferencet, a TIT főtitkárát és Haffnerné dr. Miskolczi Margitot. a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjét. Ezután következett dr. Bodó Sándor megyei elnök szóbeli kiegészítése, amely­ben részletesen kitért a tu­dományos ismeretterjesztés helyzetére, gondjaira. Ele­mezte a társadalmi hátte­ret, kiemelte, hogy nehe­zebb feltételek között tevé­kenykedett a TIT. Bár emel­kedett a lakosság műveltsé­ge, tájékozottsága, de a gaz­dasági nehézségek, a fejlő­dés ellentmondásai nem kis erőpróbát jelentettek. Megyénkben 28 TIT-cso- port működik, a „sorok” át­rendeződtek az elmúlt öt évben: szűntek is meg, ala­kultak is közösségek. Az okok elsősorban személyi változásokra vezethetők vissza. Ebből is kitűnik, hogy milyen fontos a veze­tő jó kiválasztása. Különö­sen a községekben nehéz mozgósítani az ismeretter­jesztő rendezvényekre. Ezért mind nyitottabbá igyekez­nek tenni ezeket az alkal­makat. bevonva a tagság­hoz nem tartozó érdeklődő­ket is. A legvonzóbb prog­ramok közé tartoztak a pedagógiai, mezőgazdasági, illetve az egészségügyi elő­adások. A legjobb partne­rek pedig az iskolák, a szü­lői munkaközösségek, a termelőszövetkezetek, illet­ve az egészségügyi dolgozók voltak. A TIT-csoportok szervesen illeszkednek bele lakó- és munkahelyi környezetük közművelődésébe. Jó a kap­csolatuk a párt- és állami vezetéssel is. összességé­ben megállapítható, hogy általában eleget tettek vál­lalásaiknak, de még eredmé­nyesebbé tehető munkájuk nagyobb gondossággal. A színvonalat, a hatékonysá­got és a minőséget kell kö­zéppontba állítani az is­meretterjesztésben. Az előadó ezután részlete­sen elemezte a tevékenysé­get, kitérve az egyes szak­osztályok eredményeire. Le­szögezte, hogy törekedni kell az összefogásra mind az egyes tudományterületek képviselői, mind pedig kü­lönböző szervezetek között. Nagyobb figyelmet szükséges fordítani az idősebbekre, mi­vel társadalmunk szerkeze­te az életkor szempontjá­ból átalakult. Mind körül­tekintőbben kell tevékeny­kedni ahhoz, hogy a TIT el­érje célját. Fő feladata, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy emelkedjen az általá­nos tudásszint, rugalmasabb, működőképesebb legyen tár­sadalmunk egésze. Ez nagy­mértékben múlik az ismeret­közlő személyiségén, ki kell bújni a „tudós előadó” sze­repköréből, természetesebb kapcsolatot kialakítva a hallgatósággal. Régen az iskolában szer­zett ismeretekkel az embe­rek életük végéig elboldo­gultak. Ma már ez nem ele­gendő, sokkal gyorsabb a tudomány fejlődése: a tu­dás folyamatos bővítése nél­külözhetetlen. Ebben mind nagyobb szerepet játszik a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat. Ezután következett a vita, amely során csaknem húsz hozzászóló mondta el véle­ményét. Iskolaigazgatók, fő­iskolai tanárok, tsz-tagok beszéltek tapasztalataikról, mindennapi problémáikról. Felszólalt Haffnerné dr. Mis­kolczi Margit is. aki hangsú­lyozta, hogy a TIT képes ön­álló és felelősségteljes mun­kára. Tagjai sok területen példát mutatnak, a „lám­pás” szerepét töltik be. Fel­adataik nőnek, egyre na­gyobb jelentőségű a korsze­rű ismeretátadás. A vi­tát dr. Bodó Sándor össze­gezte, kiemelve egy-két meg­szívlelendő javaslatot. Ezt követően Danes La­jos, a jelölőbizottság elnöke tett javaslatot a következő öt év elnökségének tagjai­ra, a szakosztályok vezetői­re, az országos választmá­nyok delegátusaira, illetve a TIT IX. országos küldött­gyűlésének Heves megyei résztvevőire. Az ezután megválasztott megyei elnökség első ülé­sén elfogadta az intézőbi­zottságra tett. javaslatokat. A TIT megyei szervezeté­nek elnöke ismét dr. Bodó Sándor lett, alelnöke dr. Nagy József és dr. Sándor Gábor. A TIT megyei titkára dr. Tóth Vilmosné. Ezen­kívül az intézőbizottság tag­jai: Bóta Albert, dr. Gás­párdy József, Irlanda Dezső, Kovács András és dr. Poz- der Péter. Végezetül az elmúlt öt év során legeredményesebben dolgozóknak emlékplakette­ket, illetve tárgyjutalmakat nyújtottak át. Marjai József Belgiumba utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese vasárnap hivatalos látogatásra Brüsszelbe utazott. A kormány elnök­helyettese a belga fővárosban megbeszéléseket folytat a belga kormány tagjaival, valamint az Európai Gazdasági Közösség Bizottságának Vezetőivel. A Ferihegyi repülőtéren Marjai Józsefet a belga királyság budapesti nagykövete búcsúztatta. Tanácskoztak a közgazdászok Szombaton tartotta Vili. tisztújító közgyűlését a Ma­gyar Közgazdasági Társaság. A mintegy félezer küldött részvételével, a Magyar Tu­dományos Akadémia dísz­termében megtartott tanács­kozáson jelen volt Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese és Láng Ist­ván. a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is. A közgyűlést Csikós-Nagy Béla, a társaság elnöke nyi­totta meg, majd Garamvöl- gyi Károly főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az elmúlt öt évben végzett munkát ér­tékelő választmányi beszá­molóhoz, amelyet írásban megkaptak a küldöttek. Mint mondotta: az elmúlt évek­ben bekövetkezett világgaz­dasági korszakváltás jelen­tős hatással volt a társaság tevékenységére, a hazai köz­gazdászok munkásságára. Egyre sürgetőbbé vált az el­méleti és az alkalmazott tu­dományok kapcsolatának erősítése, s a gazdaságpoli­tika mind több feladat meg­valósításához igényli a köz­gazdaságtudomány aktív köz­reműködését. A tanácskozás résztvevői ezután két, írásban közre­adott tanulmányhoz kap­csolódó előadást hallgattak meg. Elsőként a közgazda­ságtudománynak és a köz­gazdászoknak a gazdasági feladataink megoldásában betöltött szerepét elemző ta­nulmány társszerzője, Nyers Rezső, az MTA Közgazda­ságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója mondotta el gondolatait. Hangsúlyozta, hogy a helyes ideológia kialakításához el­engedhetetlenül szükséges a valóság feltárása. Társadal­munkban egyes kérdésekkel kapcsolatban még mindig élnek bizonyos téves, el­avult beidegződések, ame­lyek elszigetelése, visszaszo­rítása a tudomány feladata. A reformtörekvésekről szólva Nyers Rezső kiemel­te: magáról a reformról igen sok szó esik mostanában, kevesebbet foglalkozunk vi­szont a folyamat távlati cél­jának világos közgazdasági megfogalmazásával. Tisztáz­ni szükséges a reform fo­lyamatában a tervezés és a piac kapcsolatát is. Abban ma már mindenki egyetért, hogy a régi értelemben vett központi tervezés gyakorla­ta túlhaladott, s a tovább­fejlődéshez a piaci korlátok lebontására van szükség. Ám a kérdés nem értelmez­hető úgy, mintha a tervezés orientáló szerepét teljes egé­szében átvállalhatná a piac. Simái Mihály, az MTA Világgazdasági Kutatóinté­zetének igazgatóhelyettese a közgazdászok magyar társa­dalomban elfoglalt helyzetét elemző tanulmányához fűzött megjegyzéseket. Kiemelte, hogy nemcsak itthon, ha­nem határainkon túl is meg­nőtt az érdeklődés a magyar közgazdasági élet, a hazánk­ban bekövetkezett gazdasági folyamatok iránt. Ezt bizo­nyítja, hogy szerte a vilá­gon számos doktori disszer­táció készült a magyar re­formról, s a legkülönbözőbb országokban csaknem 300 ta­nulmány, kiadvány, könyv foglalkozott ezzel a témá­val. A továbbiakban arról be­szélt, hogy az elmúlt három évtized során jelentős értel­miségi réteggé vált a köz­gazdászok tábora. A vitában elsőként Berecz Frigyes emelkedett szólásra. Elöljáróban az MSZMP Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács nevében kö­szöntötte a közgyűlés részt­vevőit, majd gazdasági hely­zetünket elemezte. Emlékez­tetett a KSH nemrégiben közzétett jelentésére, amely a tavalyi tervteljesítés ada­tait tartalmazta Kiemelte. hogy az elmaradás nemcsak az elmúlt évi gyengébb telje­sítmény következménye, hi­szen tavaly az előző évek, sőt évtizedek megoldatlan gondjai is fokozottan érez­tették hatásukat. — Való igaz azonban, hogy nem viselhetünk el kö­vetkezmények nélkül még egy olyan évet, mint ami­lyen 1986 volt. Ezért még az idén érzékelhető fordulatot kell elérnünk a gazdálkodás­ban. Valami gyökeresen új­szerű gazdaságpolitikára nincs sem lehetőségünk, sem szükségünk, a fordulatot a gazdaságpolitika, a kormány­munka, a gazdálkodói ma­gatartás és az egyéni cse­lekvés összhangjának meg­teremtésétől várhatjuk. A Minisztertanács elnök- helyettese ezután arról szólt, hogy a párt gazdaságpoliti­kájának céljai között — a gazdasági egyensúly minden összetevőjének javítása, majd egy kedvezőbb egyensúlyi helyzet állandósítása mel­let — ismét megjelent a di­namikus fejlődés újraindítá­sa is. Ennek fő eszköze a műszaki-gazdasági értelem­ben vett szerkezetváltás, amihez szükség volt az át­lagosnál gyorsabban fejlesz­tendő, valamint a visszafej­lesztendő szakterületek, te­vékenységek kijelölésére. Ez megtörtént. Ugyancsak ki­emelkedően fontos feladat a műszaki fejlesztés gyorsítá­sa, a szocialista országokkal folytatott gazdasági kapcso­latok minőségi megváltozta­tása. A továbbiakban Berecz Frigyes kül kapcsolatainkról szólva hangsúlyozta: szeren­csés körülménynek kell te­kintenünk, hogy a szocialis­ta együttműködés mélyreha­tó fejlesztését ma már min­den KGST-tagország igényli A miniszterelnök-helyet­tes beszédét követően töb­ben is hozzászóltak az el­hangzottakhoz, s az írásos dokumentumokhoz. A fel­szólalók egyetértettek ab­ban, hogy a gazdaságban ta­pasztalható kedvezőtlen ten­denciákat csak akkor lehet megállítani, visszaszorítani, ha következetesen megvaló­sítjuk azt a megújulási fo­lyamatot, amely 1968-ban kezdődött meg. Általános igényként fogalmazódott meg a közgyűlésen, hogy a tár­saság minden olyan aktuá­lis gazdasági kérdést, amely hatással lehet a reform fo­lyamatára, széles körű vitá­ra bocsásson, és ennek ta­pasztalatai alapján tegyen javaslatokat a gazdasági ve­zetésnek. Mások azt vetet­ték fel, hogy szélesíteni kel­lene az együttműködést a szocialista országok közgaz­dászaival, hiszen másutt is megkezdődött a gazdaság korszerűsítése. A hozzászólók hangsúlyoz­ták, hogy a közgazdászkép­zésnek követnie kell a gaz­dasági életben tapasztalható változásokat. A közgyűlés határozott alapszabályának módosítá­sáról, egyebek között ar­ról, hogy ezután a magyar érdekeltségű vegyes válla­latok és a magyarországi székhelyű külföldi vállalatok is tagjai lehetnek a Társa­ságnak. Ezután kitüntetése­ket adtak át; kiemelkedő munkásságuk elismeréseként nyolcán Közgazdasági Díjat, tizenhármán pedig Szé­chenyi István Emlékérmet kaptak. ■A közgyűlés végezetül megválasztotta a Magyar Közgazdasági Társaság új választmányát, amely sorai közül megválasztotta veze­tő tisztségviselőit. A társa­ság elnöke ismét Csikós- Nagy Béla, az új főtitkár Kemenes Ernő. Országos tit­kárrá Szabó Imrét válasz­tották újjá, a tudományos titkár tisztét pedig Tarafás Imre tölti be. A küldöttek egy csoportja Társadalmunkban egyre nagyobb szükség van a tudás fejlesztésére, folyamatos megújítására. Ezért a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szerepe és feladata nő, annál is inkább, mivel mind fon­tosabbá válnak az ismeretátadás kötetlen formái. A TIT erős versenyben van a közművelődés te­rületén, egyszerre kell biztosítania a gazdaságos mű­ködést, a tudatformálást, az értelmiségszervezést — mindig az értékekre figyelve. Elemi feladata, hogy hozzájáruljon a társadalmi változásokra re­agálni képes emberek neveléséhez. Ilyen gondola­tok jegyében tanácskozott szombaton az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósá­gán Egerben a TIT megyei küldöttgyűlése.

Next

/
Thumbnails
Contents