Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-07 / 32. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. február 7., szombat 7 OKTATÁS TARNALELESZEN ÉS BUKKSZENTERZSÉBETEN I\la már a/ oktatás a legfejlettebb településeken felhasználja a korszerű technikai eszközöket, tért hódit a videó, a zárt láncú tévé. a számítógépek a diákok minden napi használati eszközeivé válnak Az egyszeregy, szorzótábla lassan kikopnak az iskolai fogalomrendszerből. A legfejlettebb településeken . *. Hogy az ide be nem sorolható helységekben — ahol hazánk lakosságának fele él — mi a helyzet, ez érdé kelt bennünket Hogyan tudnak a kor kihívásaira felelni Tarnaleleszen és Bükkszenterzsébelen. A Tarnaleleszi Általános Iskolában beszélgettünk Huszár Ernővel, aki 1979 óta vezeti az intézményt. Kértük: mondja el, hogy milyen tényezők határozzák meg munkájukat. . . Gondok az 'indulásnál — A körzetesítések következtében három tagiskola: Bükkszenterzsébet. Szentdomonkos és Fedémes tartozik hozzánk. ötszázötven gyermek, 33 tanulócsoportban tanul délelőtt és délután is. Ezt a feladatot 35 pedagógus oldja meg. Van három kisegítő osztályunk is, ahol harmincöt csökkent képességű gyerekkel foglalkozunk, akiknek többsége cigány. Községünkben 750 cigány lakos él a telepen, a „Tón’'. Tanulóink 30—35 százaléka innen származik, s a beiskolázás előtt sokan közülük a szalvétát és az evőeszközöket sem ismerik. A lemaradások csökkentése érdekében már óvodás korban figyelemmel kísérjük a gyerekek fejlődését. Akadt olyan év, amikor kisegítő-előkészítő óvodai csoportot hoztunk létre, melyben egész napos foglalkozásokon. az étkezéstől az öltözködésig mindenben segítettük őket. A legnagyobb gond az, hogy sajnos, még nincs szakképzett gyógypedagógusunk, aki szakértelemmel segíthené az iskola- kezdést. Egyik kolléganő most “végzi ezt az iskolát, s talán sikerül az eddigi szomorú arányokon változtatni A kisegítősök közül alig tudott bárki a normál osztályba eljutni. — Milyen a szakos ellátottság. s alkalmaznak-e képesítés nélkülieket? — Tízen dolgoznak diploma nélkül: a jelenleg gyeden lévőket helyettesítik Tehát a döntő többség rendelkezik a megfelelő végzettséggel, s mindenki a saját szakját tanítja. Többen itt építkeztek, nem tekintik átmenetinek jelenlegi munkájukat. Nálunk gyakorlatilag nincs fluktuáció. Segítség kell — A falu és a város különbsége hogyan jelentkezik a munkájukban? Lehetséges-e a lépéstartás vagy a lemaradás megállíthatatlan? — Jelenlegi gazdasági helyzetünkben a központi támogatások növekedésére kevéssé számíthatunk. Saját erőforrásaink szűkösek: terveinket a realitásokhoz kell igazítani. A meglévő különbségek növekedni fognak, ha nem tudunk új kapcsolat- rendszereket kialakítani. Jó lehetőséget ad erre az oktatási törvényben körvonalazott iskolatanácsi rendszer. 1990-re mi is szeretnénk a magunkét létrehozni. Elsősorban a már jelenleg is meglevő kapcsolatok erősítése és újak kialakítása a feladat. Eddig is segített bennünket a termelőszövet„A realitásokból kell kiindulni” — mondja Huszár Ernő igazgató kezet, a takarékszövetkezet, a borsodnádasdi gyár mind anyagiakkal. mind pedig szakmai tanácsadással Például három számítógépet várunk Borsodnádasdtól. s a tsz is átad egyet. A megyei pedagógiai intézettől is kaptunk kettőt. Ezek kihasználását nehezíti. hogy csak egy tévénk van, amit a megyei alkoholellenes bizottság támogatásából vásároltunk. — Vannak-e szakembereik, akik megtanítják az alapokra a gyerekeket? — Egy kolléganő alaptanfolyamot végzett, a másik kezdi. Távlati tervünk, hogy fakultációban taníthassuk a számítástechnikát. Ehhez kell egy szakterem és több tévé. Sok-sok pénzbe kerül. Irreálisnak tűnhet az elképzelés. ha hozzáfűzöm: az egész iskolában három írásvetítő van, s a szertáraink korszerű színvonalon tartása is egyre nehezebb. Fontosnak tartom, hogy minden kolléga ismerje meg nehézségeinket, s közösen keressük a megoldásokat Hátrányok és előnyök A bükkszenterzsébeti tagiskola vezetője. Földi Fe- rencné 1981 óta irányítja az itt folyó munkát. Épp az elsős kisdiákokat vezeti be az új matematika rejtelmeibe. — Milyen nehézségekkel kell számolni egy kistelepülésen tanító pedagógusnak? — A legszerencsésebb fordulat volt az utóbbi időben. hogy nem összevontak az osztályaink. Az új oktatási törvény kedvezően érintett bennünket, mert a csoportlétszámot alacsonyabban határozta meg az eddigieknél. A faluból 47 gyermek jár hozzánk, elsőtől harmadik osztályosak. A negyedikesek és a felsősök már Tarnaleleszen tanulnak. Technikai eszközeink: egy televízió, egy lemezjátszó és egy rádió. Sajnos, nincs írásvetítőnk, magnetofonunk, s az új tanterv igényeinek így nem tudunk megfelelni. Ezért vegyítjük a régi és az új módszereket, esetleg magunk készítünk szemléltetőeszközöket. — Milyen az iskola és a szülők kapcsolata, tudnak-e segíteni egymásnak? — Én valamennyi szülőt személyesen ismerem. hiszen sokukkal együtt voltam diák. Nemcsak a szülői értekezleteken beszélgetünk, nekünk mindennapos témánk a gyermek. A szülői munkaközösség társadalmi munkája nélkül nemigen tudtuk volna megoldani a vízvezeték építését, vagy az udvar rendben tartását. Például az erdészettől kaptunk fa rönköket, s ezekből pihenőpadokat készítettünk. — Vannak-e előnyei a falusi életmódnak a gyerekek szempontjából? — Városi barátainktól ott tanulók idegesek,a gyakran hallom, hogy ott a tanulók idegesek, nehezebben fegyelmezhetők. sok helyütt nagy a zsúfoltság. Én ezt nálunk nem tapasztalom. Talán a nyugodtabb életritmus, a jó levegő, s a természet közelsége az, ami kezelhetőbbé teszi őket. A nevelés szempontjából én jobbnak érzem a falusi helyzetet, hisz itt meghitt, szinte családias az iskola. A tanítás eszköztárát persze ki kellene egészíteni, mert különben lemaradunk. A kul- turálódás lehetőségei is korlátozottak, bár. amikor csak tehetjük, megnézzük a bábelőadásokat, a filmeket Tarnaleleszen, s a szülőkkel közösen eljutottunk már Budapestre, a Planetáriumba és a Vidámparkba is. Nem vagyunk elzárva a várostól, rajtunk is múlik, hogy hogyan használjuk ki a lehetőségeket. B. Szabó Pál ..Tanulóink harminc-harmincöt százaléka cigány” (Fotó: Perl Márton) 11 fájdalommentes szüléshez Az ipar és az egészségügy összefogásának szép példája az az új berendezés, amelyet a Borsodi Vegyi Kombinát, valamint a kazincbarcikai kórház szakemberei hoztak létre. A készülék csökkenti a szülési fájdalmakat azzal, hogy a di- nitrogénoxid—oxigén keverékét a fellépő fájdalom arányá ban lehet adagolni. A készítők négy ilyen készüléket társadalmi munkában gyártottak le, amelyből három a kazincbarcikai kórház szülészet-nőgyógyászati osztályán van. A már üzemelő készülék a kórházban (MTI-fotó: Kozma István) Természettudományokról — Gyöngyösön Mintegy 15 éve alakult Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban a Természettudományi Kör, amely a fizika iránt érdeklődő középiskolások, főleg gimnazisták részvételével jött létre. Havonta egy alkalommal első osztályosok részére tartanak felkészítést, és Így oldunk meg nehéz feladatokat! címmel a továbbtanulásra készülőknek segítenek. A tagok részt vesznek a rendezvények lebonyolításában is. melyeknek jelentős részét a művelődési központ közösen szervezi a Berze Nagy János Gimnáziummal If Mindennapi nyelvünk J „Nem középiskolás fokon...” A címben szereplő csonka idézetet József Attila Születésnapomra című versének ebből a szövegösszefüggéséből emeltük ki: „Én egész népemet fogom nem közép- iskolás fokon / tanítani;”. A költő „virrasztó elméjének” (Csukás István) versbeli szüleményében szereplő „nem középiskolás fokon” szókapcsolat, illetőleg mondatrész- let éppen napjainkban válik általánosan ismert és használt nyelvi formává, szállóigévé. Hogy milyen beszédhelyzetekben és szövegösz- szefüggésekben jelentkezik szóban és írásban egyaránt, arról alábbi példatárunk bizonykodik. Nem véletlen például az sem, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat küldöttértekezletein is gyakran elhangzik csonka idézetként, szállóigeszerű nyelvi fordulatként, s a beszédhelyzet sem alakít, változtat az eredeti formán. A hallgatóság tudatában egészül kí a szállóigeként megidézett nyelvi forma kerek, egész közléssé. Ugyanezt tapasztaljuk az írásos szövegrészietek olvasása kapcsán is: „Ha'a pongyolaságot, a nyelvtani és a helyesírási hibákat újság és rádió terjeszti, milliós tömeget oktatván a rosszra, nem középiskolás fokon" flplet és Irodalom, 1986. okt. 3). — „Ismerkedésüket az esztétikával nem középiskolás fokon ^kezdik” (És, 1986. okt. 10.). — „Ancsel Éva tíz esztendeig közgazdasági középiskolában, s ma nem középiskolás fokon tanítja felnőtt diákjait” (Földes Anna: Beszélni jó 25.). Nem tartjuk azt sem véletlennek, hogy Huszár Tibor a műveltség, a közművelődés és az értelmiség problémakörét elemző könyvének ezt a címet adta „Nem középiskolás fokon ...” A könyv olvasó: nagyon jól tudják, mire utal a könyv címe, s kiknek szánta írását a szerző. A „nem középiskolás fokon gondolkodó emberek sokasá. ga” (Huszár: „Nem közép- iskolás fokon . ..” 221. 1.) tudatának, ismeretanyagának formálását, bővítését kívánja szolgálni e könyvecskéjével, s valóban nem közép- iskolás fokon, hanem távlatos összefüggésekben: a nyelvi, az anyanyelvi műveltségben, a kulturált viselkedésben, magatartásban és ízlésben éppen úgy. mint abban az értelmiségi igényben, hogy az ismeretanyagot, s benne az általános műveltségi és szakműveltségi tudást állandóan korszerűsítenünk kell. Az önművelés készségét is fejlesztenünk illik. A beszéd műveltséggel és a tárgyalási képességgel kapcsolatos ismeretkörben is állandóan újítanunk kell: az igény és a gyakorlat összeegyeztetésének formáiban és módjaiban is tájékozódnunk szükséges, ha azt akarjuk, hogy az iskolázottság és a műveltségi szint közötti törés be ne következhessen. Az értelmiségi szerep és hivatás korszerű vállalásának előfeltétele az alkotó jellegű befogadásra való törekvés: az állandó tovább képzés vállalása. A TIT ismeretközvetítő tevékenysé- gének csak ilyen összefüg gésben válhat a költő szállóigeként idézett nyelvi fordulata valóban irányt mutató, tartalmas mottójává egész népünket kívánjuk „nem középiskolás fokon' tanítani, s a műveltségbeli kiegyenlítődés folyama tát meggyorsítani, állandósítani Dr. Bakos József „Nálunk meghitt, családias a légkör’ — mondja Földi Ferencivé
